Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-29 / 328. szám

SIMÁI MIHÁLY V ■ ■I / ",'>v ■ ■ • Egy- rasztala- vitelczői viszont nem liaszno- lézségek ibilitáció ányításo tervezé- istelogdi lton óp- a máso- z Tüzép- i KIOSZ- t kapott fog híj vezésére. )ta meg ilyázaton sóért a lázaknak vonásuk: íyára er- szélgetés ingsúlyos n. eklek- házaim­, hogy Imazkod­znno-nius tudómé - ipcsolot- a vesz- izottság- debre- izium, a (odémia. íy Péter diákja vegylan- az álta­li dekelte s lépést bo taní­ttatásai z egyes a nö- foglal­M agyar forgató- al végig íorga- ndes in- tréfásan at fizst- g y a k ra n <ert be­kérnek B. A. Dr. Doktor Sándor egészségügyi díj Szeífert Nándorné A faluban és a környék kisközségeiben is mindenki csak Magdi néninek szólít­ja, nincs olyan ember, aki ne ismerné. Most már olyan csecsemőkhöz, kis­gyermekekhez jár, akiknek a mamájuk születésekor is ő adott tanácsot. Szvitért Nándorné mágocsi körzeti védőnő, 30 év óta végzi ezt u nehéz-szép munkát lan­kadatlan szorgalommal. Amikor engem Mágocs- ra küldtek, azt gondol­tam két év utón úgyis visszaköltözöm Budapestre, hiszen ott születtem, ott is éltem. Aztán 30 éve már, hogy ittragadtam. Hogy milyen szakma ez? Szép is, nehéz is. Nehéz, amikor esőben, hóviharban, akár tetszik, akár nem, menni kell. Nagyon szerencsés válto­zást hozott az utóbbi 10-20 •év a cigánylakosság életé­ben is. Amikor idekerültem, még 400-an éltek a cigány­telepen, putriban rettenetes körülmények között, Ma mór csak egy család. A legtöbb­jüknek rendes lakása, háza van, • dogoznak. Kevés az olyan család, ahol az élet­mód miatt kezdeményezni kell a gyerekek állami gon­dozásba vételét, Akikkel baj van, legtöbbjükkel én azért szót értek. Sokszor maguk mondják, itt van Magdi né­ni a pénz, fizesse be az óvodát, a napközit, mert ha nálunk marad, elfolyik. El­megyek velük be a városba nőgyógyászhoz, ultrahang- vizsgálatra, velem eljönnek, egyedül nem mennének. A múltkor a rendelőben az egyiík fiatal cigányasszony mondta: a Magdi néni akárhogy leszid, jobban el­viselem, mintha az anyám szólna. Nehéz ez a szakma, amikor látom, az én erőfeszítéseim hiábavalóak, amikor nem fogadják meg a tanácsom, értetlenséggel találkozom. De gyönyörű ez a szakma, amikor például az anyuka hazatér a szülészetről a pi­cijével, és az első fürösztést én csinálom, tanítom, mit hogyan is kell, és amikor ennek a picinek már nyila­dozik az értelme és megis­mer. Amikor az anyuka hoz­zám szalad, mert baj van és bennem bízik, tőlem vár segítséget. Amikor látom, hogyan cseperednek a kis apróságok, egészséges gye-, rekké, kamasszá. Szeífert Nándorné, a 30 évi lelkiismeretes munkájá­ért a Dr. Doktor Sándor egészségügyi díjat kapta. S. Zs. Területfejlesztési díj Almamelléki Károly Almamelléki Károly. 51 éves, huszonkét éve dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Előbb a pécsi földműves szö­vetkezetnél, majd a Sásdi ÁFÉSZ-nél, később a ME- SZÖV-nél töltött be különféle posztokat, 1978 óta pedig a Tenkesalja ÁFÉSZ választott elnöke. A szövetkezet nyolc év alatt 7 millióról 18—19 millió­ra növelte nyereségét és köz­ben felújították Diósviszló, Egyhózasharaszti, Magyar- bóly és Beremend kereske­delmi és vendéglátó egysé­geit. Korszerűsítették a ba- barcszőlősi, a márfai és a terehegyi kis boltokat, Dráva- palkonya, Drávacsehi, és Al- sószentmárton üzleteit. A szövetkezet idén mintegy 9—10 millió forintot fordít há­lózó tkorszérűsitésre, felújítás­ra. A munkálatok nem értek véget, november közepén még dolgoztak a szakembe­rek Drávaszerdahelyen, La- páncsán és Kisjakabfalván is.- Nemcsak arról van szó. hogy a szebb boltokba új berendezés került és bővült a választék — magyarázza az ÁFÉSZ-elnök. - Igaz, nagy eredménynek tartom, hogy a falvakban is megjelent a fél» kész- és a készétel, az elő­hűtött baromfi, a mirelit, a csomagolt sertéshús, a jég­krém, de legalább ilyen fon­tos, hogy megteremtettük a közétkeztetés, a gyermek- élelmezés feltételeit is. Almamelléki Károly példá­kat sorol: Diósviszló, Kémes, Drávaszabolcs, Egyházasha- raszti, Beremend, Maqyarbóly és Villány lakói közül mintegy 500 tanácsi és tsz-dolgozó veszi igénybe az előfizetéses ebédet, sőt a legtöbb he­lyen az idős korúak ellátását is biztosítják. A szövetkezet konyháin naponta 150 álta­lános iskolásnak főznek. Jóllehet, a szövetkezetnél eddig is sokat tettek a falusi boltok megfelelő működésé­nek biztosításáért, tervekben továbbra sincs hiány. Jövőre például a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának segít­ségével mozgó ABC-t he­lyeznek üzembe. Aki mostanában a falva­kat járja, tapasztalhatja, hogy a régi rissz-rossz épüle­tekben működő boltok helyett többnyire szép, új üzleteket talál. Némelyiknek nemcsak a külseje, de az árukínálata is vetekszik a hasonló nagy­ságú városi boltokéval. F. D. Testnevelési és spertdíj Kiss László Szükségből kovácsolt ma­gának erényt Kiss László nem­zetközi kézilabda-játékvezető. Nem is tehetett másképpen, mert a sportággal történt megismerkedése idejében, akárcsak ő, „gyermekcipő­ben" járt Baranyában még maga a sportág is. Kiss Lász­ló az általános'iskolában kö­tött barátságot a kézilabdá­val, hogy kapusként élje át annak vajúdó korszakát, a nagypálya és a kispálya hí­veinek éveken át tartó, ádáz küzdelmét. Végül is, 1957- ben eldőlt, hogy a kispályás kézilabdát tartják meg a to­vábbiakban nemzetközi, sport­ágként, így az új labdajáték­kal megismerkedők annak a szabályait súlykolták. Csak­hogy még nagyon kevés volt az olyan edző, játékvezető, akik otthonosan mozogtak az új szabályok szövevényében, éppen ezért indították az ak­tív játékosoknak a játékveze­tői és edzői tanfolyamokat, hogy megfelelő szakember­gárdát neveljenek a kispályás kézilabdázásnak. Kiss László, a PEAC férfi kézilabdacsapatanak kapuját cserélte fel a játékvezetők fekete mezével, amikor 1957- ben az elsők között lépett a szabályok kialakulásában is a gyermekbetegség jeleit magán viselő labdajáték küz­dőterére. A vékony dongájú fiatalembernek ió előiskolót biztosított az, hogy éveken ót hátulról, a kapuból szemlélve kapott betekintést a pályán folyó játékba, minthogy köz­vetlen közelről gyűjthette ta­pasztalatait az előtte folyó küzdelmekről. Mindez felmér­hetetlen segítséget jelentett neki, amikor egyedül volt kénytelen dönteni a felhe- vült, aligha elfogulatlan szur­kolók százaival körülvett pá­lyán küzdő felek ádáz csa­táiban. Alig négy év játék­vezetői működés kellett a pé­csi fiatalembernek arra, hogy a pályán határozottan döntő, a megfelelő szabályok pontos alkalmazásával a játékot nem akadályozó, sokkal in­kább segítő bírói tevékenv- séare orszóqosan is felfi­gyeljenek Kiss László 1961- ben került az NB-s keretbe és dolgozott ott közmegelé­gedésre úgy, hogy 1974-ben nemzetközi mérkőzések veze­tésére ajánlott játékvezetők keretébe került. Emberi és szakmai tulaj­donságait, felkészültségét ku­tatva elevenednek meg azok az emlékezetes, forró/légkörű mérkőzések, amelyek befeje­zése után, mindkét fél meg­elégedését fejezte ki műkö­déséért. Legutóbb o Csehszlová­kia, Dánia, Jugoszlávia és az NSZK legjobbjait felvonultató újvidéki tornát vezették olyan színvonalon, hogy a Pannon Volán 46 éves csoportvezető­jét és társát, Hummel Pált jelölték a decemberben Hol­landiában megrendezendő, női A-csoportos világbajnok­ság első tartalék játékvezető­pórjának. K. L. Sűrűdő csillagi köd ben Egy falu füstje szállong az idő föllegében mintha fennsíkon által mintha magas hegyelen ott hajt ott egyensúlyoz egy kicsi óriás gomolygó ködköpenyben egy garabonciás Ezüst pályára állnak rakéta-jegenyék Pipacstól jégvirágig tündöklik a vidék Por- és hófclhök szállnak az idő föllegében ezüst apám biciklin lebeg a közepében S az érben a véiben a rögben egyszerre valami zökken valami izzik valami fáj s Ö magasabb pályára szökken s sürüdö csillagi ködben A Tejút kisöpörve Göncölök tisztelegnek Rozzant biciklijének kereke vég és kezdet S most is mint rég a vázon én ülök s fázom fázom FODOR ANDRAS Annikor szembefordulsz... Amikor szembefordult a mozgó végtelennel, egy pillanatra látod, hogy árad meg a lét: pupilládban a mennybolt töretlen kupolája örök lencsébe fogva méri a változók vad örömét. Lábak ingáin duzzadó harangos tarka vásznak, vitorlák nyelve leng a néma vizen át, a csípőkből szökellö testek forró virága az időnek feszíti két bársony-paizsát. Amikor szembefordulsz a sodródó jelekkel, egy percre megbocsátod hogy nem rólad beszélnek, hagyod a névtelent, a megszámolhatatlant, hadd töltse be esendő törvényeit a térnek. Ha tudnál nyelvükön, most kimondhatnád a földet, bőrödön átbizsergö kísérteiét a szónak; jön a világ a fűben, mint hü kutyafej úszik zöld ár fölött egy eleven csónak. LAKATOS ISTVÁN Szent György Büszke vaspaták fenkölten tapossák a bősz sárkányt, a gyalázatosat. Ezer év óto, ezer bronzba öntve, győz mindig a tiszta lovag. Tudna csak szobrot vagy verset faragni szegény sárkányok fajzata: büszke bronzkörmük alatt nyomorultan mindig egy szent vonaglana. BÖRÖNDI LAJOS valami konok hit okán mert ha nincsen már semmi ok amiért szeretni lehet és remélni csak a csakazértis akkor is és azért is konokul szembeszegülve minden után a lehetne jövő idejét keresve- látni a vesztett kért fáit ­a semmin túl is remélni szeretne és fölnézni az egekbe valami konok hit okán is eljutni hazulról hazáig örökös vesztesként is szeretne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom