Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-29 / 328. szám
Felsőoktatási díj Dr. Tényi Jenő A kitüntetést - a felső- oktatás díját - amelyet Pécs város felszabadulása alkalmából adtaik át — dr. Tényi lenö egyetemi tanár nem tudta személyesen átvenni. Ebben az időben ugyanis nnég azon a szakértői tanácskozáson vett részt Géniben, am.elyre a WHO (Egészségügyi Világszervezet) genfi központja hívta meg, és amely tanácskozásnak témája a mező- gazdaságban dolgozó lakosság egészségvédelmével kapcsolatos oktatási feladatok. — Engem a pécsi felsőoktatáshoz régóta és sokminden köt - mondta dr. Tényi Jenő az elutazás előtti beszélgetésünkkor. - Itt voltam diák, az 1952-54 között működött egyetemi DISZ Bizottságnak két és fél évig titkára és 1957, az egyetem elvégzése óta a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozom. Először az I. sz. Belgyógyászati Klinikán, ott szeréztem szakvizsgát. Ezt követően kezdtem foglalkozni az egészségügyi szervezéstannal. Akkor még ilyen tanszék nem volt, a Közegészség- ügyi. Tanszéken belül okkult meg a szervezéstannal foglalkozó munkacsoport. 1970-től lett önálló tanszék Egészségügyi és Szervezés- tani Intézet néven, és 1984- től váltunk Társadalomor- orvostani Intézetté. A névváltozás tükrözi a megváltozott feladatokat is. Mig korábban az egészségügyi ellátás. megszervezésével, az ellátás és a lakosság kapcsolatának problémáival foglalkoztunk, az utóbbi években a tevékenységünk kibővült. A társadalmi és környezeti tényezők és a lakosság egészségi állapotának összefüggéseit kutatjuk, annak szociális, kulturális összetevőit, a megbetegedések és életmód közötti összefüggéseket. Munkánknak egy része ccak az egészségügyi ellátás szervezése.- A külön tanszékké válás, óta oktatják külön tantárgyként is az egyetemen a szervezéstant.- Régebben a közegészségtől tantárgyon belül sajátították el a hallgatók a szervezéstani ismereteket. Az oktatáshoz tananyagot kellett szerkeszteni, jegyzeteket kellett írni. — Számos leimérés, kísérlet és legutóbb az úgynevezett TETRA-C modellkísérlet országos figyelmet, érdeklődést váltott ki a pécsi tanszék munkája iránt. — Amikor 70-ben külön tanszékként indultunk, a munkatársaim, a rendkívül lelkes és fiatal gárda nagy ambícióval kezdte a munkát. Felmértük például az Ormánság 42 községe lakóinak egészségi állapotát és azóta összehasonlító megfigyeléseket végzünk. A tpnszék által kezdeményezett kísérletek része például a Nevelési Központban bevezetett különböző egészségmegőrző programok, a gyakorló általános iskolában folyó fakultatív egészségnevelési oktatás és a már említett TETRA-C program. Mindezekhez kapcsolódik a szív- és koszorúér megbete. gedések gyakoriságának fel- térképezése, a rizikótényezők felmérése. S. Zs. Közoktatási díj Nagy Béla Harmincöt éve a villányi általános iskola igazgatója, tősgyökeres baranyai pedagógus Nagy Béla. Amikor kérem, beszéljen élete tényei- ről, ugyanolyan nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását keltette, mint mikor a közoktatás jelenlegi helyzete vagy a saját hobbija került szóba. Mondataiból érzem, úgy gondolja, nem tett ő semmi különösebben „nagyot" az emberöltőnyi idő alatt: végezte a dolgát, ahogy megkívánták tőle, ahogy saját embersége diktálta. Ahogy tehette. A pécsi tanítóképzőben végzett 1949-ben, két évig Ivánbattyánbon tanított, majd kinevezték a villányi iskola igazgatójává 1951-ben. Legfiatalabbként lettem igazgató az akkori tantestületben. Nagyon nehéz, de megtisztelő feladat volt. Folyamatos továbbképzésekkel, tanfolyami részvételekkel igyekeztem fejleszteni tudásomat. Elfogadtak. Azóta is tanulok állandóan, szervezett keretek között. Elvégeztem Szegeden a JATE pedagógia szakát is. Ma már én vagyok a legidősebb a tantestületben, jelenleg több egykori tanítványom is az iskolában dolgozik. Boldogan mondja még Nagy Béla, hogy o 35 év alati végzettek közül majdnem kétszázan diplomásként dolgoznak ma szerte az országban, és több mint 500 szakmunkás is öregbíti a villányi iskola hírnevét, ahol ma 480-an tanulnak. A legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a hátrányos helyzetben lévőknek minden lehetőséget megadjunk a felzárkózásra, speciális foglalkozásokkal, egyéni törődéssel. Ambiciózus kollégáim nélkül nehezebb lenne elérni ezeket az eredményeket. Elmondhatom, egy-két felvétellel mindenki továbbtanul a villányi iskolából, kétharmaduk szakmunkásképzőbe megy. A legnagyobb örömöm? kérdez vissza a beszélgetés végén. — Ha megtudom, hogy gyerekeink a középiskolában is megállják a helyüket, és. ha kiderül, hogy a hátrányos helyzetben élő, értelmes fiúk és lányok közül továbbtanulásra tudtuk buzdítani valakiket. Hobbijáról esik még szó, az országos első díjat nyert siller boráról és arról, hogy 35 év után gyorsan közelít a nyugdíj, és nagyon nehéz lesz megválni az iskolától.. Bozsik L. Közművelődési díj Kaszás János Szilágyról indult el pályája. öten voltak testvérek, és szüleinek a 13 holdnyi földje nem volt biztosíték a továbbtanulásra. Mégis, elemi iskolás tanítója, dr. Hang Ferenc javaslatára beíratták Pécsre, a polgári középiskolába. Szülei azt szerették volna, hogy tanító legyen. — 1945. júniusa volt. Mi voltunk a felszabadulás után végzett első tanárnemzedék. Akkor csak nagyon nehezen, októberben tudtam elhelyezkedni Kisújbányán - emlékezett vissza pedagógus pályája elejére Kaszás lános. 1948. az iskolák államosításának éve óto párttag. Kis- újbánya után Csikóstöttösön tanított, majd 1950-ben Sely- lyére már iskolaigazgatónak nevezték ki. 25 éves volt ak- I kor. A fiatalos lendület ered- ,j ményeként itt sem sokáig maradt, hiszen egy év után már mint a Pécsváradi Járási j Tanács oktatási osztályának általános tanulmányi felügyelője tevékenykedett. Ekkor már Hosszúhetényben lakott, ahol a későbbiek során munkahelye miatt is végleg letelepedett. Immár több" mint 31 éve előbb igazgatóhelyettese, majd tanára a község általános iskolájának. Akkor még nem volt tv és mozi, de az emberek általában igénylik a szórakozást. Nagyon jó módot adtak erre a színjátszó körök előadásai, népdalkörök, tánc- együttesek fellépései. Ezeknek nem csak a vezetését vállaltam el szívesen, szerettem szerepelni is. —- mondta Kaszás János. Legszebb sikereit az 1972- ben alakult pávakörrel, utóbb a Hosszúhetényí Népi Együttessel érte el. Munkájuk elismeréseként számos díjat, kitüntetést kapott a hagyományőrző csoport, fennállásuk óta többször jártak külföldön is. Műsoraik Hosszúhetény és környéke dalaiból, táncaiból és szokásaiból állnak, ezek nagyrészét Kaszás János gyűjtötte össze. Most, 61 évesen, túl a nyugdíjazáson, Kaszás János még mindig dolgozik. Történelmet tanít az iskola legidősebb diákjainak, és napközis foglalkozásokat is vezet. A néptóneegyüttesnek, mint eddig 12 éven keresztül, mindig most is irányítja foglalkozásait. Mozgalmasan telnek napjai. A kérdésre, hogy miként tenne, ha újra kezdhetné, a következőt válaszolta : — Csak pedagógus lennék. Egyszer egy súlyos betegség után azt javasolták, hogy hagyjam itt a pályát, öt hónapig tudtam meglenni a gyerekek nélkül. Szeretem tanítani őket, tartalmassá tenni napjaikat. K. E. lanus Pannonius miivé Kistelegdi István A megbeszélt találkozó reggelén, az „elefántos tömb" udvarán futottunk ösz- sze. Népes stábra várt a döntés, hogy mi legyen az udvar két szintjét összekötő lépcsők sorsa. Ö, az építési-tervező az udvar burkolatával egyező rózsaszínű süttői mészkövet írt elő, a Kőfaragóipari Vállalat az annál kétszerte drágább, sírkő-szürke vietnámi gránitot szállította le. A döntés: ideiglenesen a gránit, tavasszal véglegesen a süttői . . . Az „elefántos tömb" később isrriét szóba került. Egyszer, amikor érdeklődtem: mikor került kapcsolatba a pécsi belvárosi rehabilitációval? 1969-ben, amikor az „elefántos tömb" hasznosítására tanulmányterv készült a BARANYATERV-nél. Másodszor a (majdnem) elkészült mű kapcsán tett két észrevétel volt a szóbahozás oka: az IBUSZ-ház déli tűzfalán miért nem maradt meg a korábbi egyemeletes múltat örökítő, kiugró tűzfalrészlet, a Tünde-ház finom mívű osztópárkánya pedig a Jókai téri fronton miért vált át indokolatlanul irodába? Az elsőre magabiztosnak tűnő válaszról pillanat alatt ő maga is elismeri, hogy nem áll meg, hiszen az egyiket azért nem tartották meg, amiért a másik megmaradt. Kisteleqdi István, a Dél- Dunántúli Tervező Vállalat műteremvezető építésze, miskolci születésű. Pécsre úgy került, hogy Mischl Ró- ré bért, akkor a BARANYATERV tu igazgatója, 1968-ban a vég- he zős építészhallgatók közül fé „toborzott" néhányat. Az em- tu lített laza belvárosi kapcso- síi lat után évekig nem is hal- m lőtt a belvárosi ügyekről, csak a 70-es évek vége fe- te lé, amikor Pécs végre ható- m rozottan fordult a belvárosi sé rehabilitáció felé, megálló- ls‘ podás született a város és p< a PTV között a rehabilitáció di tervezésére és létrehozták a ke rehabilitációs műtermet, sz melynek kezdettől ő a veze- a tője. Egyébként pont akkori- b< ban végezte el a Budapesti Ki Műszaki Egyetem műemléki „> szakmérnöki kurzusát. m Úgy véli, most már minden rendben van? a — Úgy vélem, hogy még re mindig nem eléggé bejára- ve tott a folyamat. Van még m javítanivaló az összehangoltságon, s az előkészítés sem til olyan, amilyennek lennie m kellene. m — A jövőt illetően derű- jc látó? Tudományos kutatói di Dr. Horvát Adolf Olivér A hetvenkilenc éves botanikus tudós, a biológiai tudományok kandidátusa most is dolgozik. Volt tanítványával együtt készítik egy régebbi tanulmányának a kiegészítőit: A Mecsek hegység és környékének Hérája című könyv folyamatosan gazdagodik. Első nagy tudományos munkája 1942-ben jelent meg, a Mecsek hegység és déli síkjának növényezetét mutatta be. A könyv tíz év összefoglalása: 260 kiszállás és pontos, rendszerező gyűjtés eredménye. Azok az anyaggyűjtő kiszállások! Reggeltől estig az erdőben ásóval, növénygyűjtő zsákkal és jegyzet- füzettel. Erőt, kitartást igénylő napok, évek. — Ma már kicsit elkényel- mesedtem, - mosolyodik el szinte mentegetőzve Horváth Adolf Olivér. — Már nem midegy, hogy hol alszom, hogyan jutok el a terepre, többet dolgozom a feljegyzéseimből itt az íróasztalom mellett Sőt, van egy titkárom, ő is ' kiváló tanítványaim egyike, akinek lediktálom a mondandómat, illetve írunk együtt is tanulmányokat. Most is vannak a nyomdában munkáink. Az íróasztala mögött csak n pár percig üldögél, fel-aIá M járkál, könyveket emel le o tv polcokról. Angol, német, b magyar nyelven, itthon és p külföldön megjelent tanul- g mányoit, növénytani térké- ci pékét. Szeretettel simítja vé- zi gig egy-egy könyv virágraj- a zokkal díszített borítólapját. Ti Amikor elköszönök, ki kísér vt és egy másik ajtón felme- si gyünk néhány lépcsőfokot. Ic Masszív, barna szekrény, el amelyen, akárcsok a könyvbo- te rítón, Csapody Vera . szép, ki precíz virágrajzai tarkáinak. el Nemzetközileg elismeit ni botanikus, Japántól az ví Egyesült Államokig sokfele k< járt, kongresszusokon tartott előadásokat, Van egy ven- T< dégkönyve is, amelybe a ki Pécsre érkezett kutatók ír- jó tok tisztelő szavakat a tu- te dósról és az emberről. té 1931-ben került Péésre. A — Nagy Lajos Gimnáziumban, ni Kaposváron, majd a pécsi fe Széchenyi Gimnáziumban ül tanított. Boros Istvánnal ta együtt 1948-ban ő szervezte
