Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-15 / 314. szám

t Tisztújítás és kongresszusi küldöttválasztás Világ proletárjai, Hárommillió tag képviseletében Budapesten megkezdődött a SZOVOSZ X. kongresszusa. A képen: az elnökségben helyet foglalt Németh Károly (középen), az MSZMP főtitkárhelyettese. (MTI-fotó, Kiss G. Péter felv.—telefotó—KS—DN) Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa Németh Károly felszólalása a tanácskozáson A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa pénteken délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban megkezdte munkáját. A kongresszuson több mint hárommillió szövetkezeti tag képvisele­tében 736 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a kormány elnökhelyettese, valamint a kormány több más tagja, a szövet­kezeti mozgalom, a társadalmi és tömeg szervezetek számos veze­tője. A tanácskozást Gölöncséri Károly, a SZOVOSZ elnökségének tagja nyitotta meg. A kongresszus elé terjesztett Írásos beszámolóhoz Szlame- nicky István, a SZÖVOSZ el­nöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a szövetkezeti mozgalom összes­ségében sikeres időszakot tud maga mögött. Alkotóan részt vállalt az országos feladatok megvalósításából, sikerült nö­velnie exportképességét, és a legtöbb területen nőtt a gaz­dálkodásának hatékonysága. A legnagyobb eredmény az, hogy a szövetkezeti kereskedelem árukínálata összességében jól igazodott a kereslethez, vá­lasztéka színesedett és az olcsóbb cikkek köre is bővült. A szövetkezeteknek si­került fölkarolniok a kistele­pülések ellátását, ez a tevé­kenység fontos üggyé vált a mozgalomban. A kistelepülések boltjainak fejlesztésére három­éves rekonstrukciós programot valósítottak meg; ez idő algtt, közel másfél milliárd forintért, 2700 boltot, vendéglőt, tüzelő- és felvásárlótelepet hoztak rendbe, öt év alatt 21 áruhá­zát is átadtak, s gyarapodott az új ABC-üzletek és az igé­nyesebb éttermek száma. Ebben az időszakban bontakozott ki igazán a Skála kooperációs te­vékenysége; az. áruházi láncba tartozó hetven létesítmény kö­zös beszerzési lehetőségét min­denütt kihasználják. A takarékszövetkezetek még egyetlen középtávú tervidő­szakban sem léptek annyit elő­re, mint az elmúlt öt évben. A betétállomány növekedési üte­me kedvezően alakult, és tér­nyerésük földrajzilag és a te­vékenységi kört illetően is je­lentős volt. A lakásszövetkeze­tek keretében 54 ezer család jutott új otthonhoz. A feltételek szigorodása miatt ugyan las­sult a szövetkezeti lakásépítés üteme, de korántsem annyira, mint az állami lakásberuházá­soké. A SZÖVOSZ elnöke szólt ar­ról. hogy erősödtek a fogyasz­tási szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai, az együttműködés immár ötven országra terjed ki. Mind hangsúlyosabb a kapcso­latok gazdasági oldala is: öt év alatt 2,2 milliárd rubel és 1,3 milliárd dollár értékben ke­rült ki export ebből a szektor­ból. A szövetkezetek, amelyek tisz­tességesen kiveszik részüket a közteherviselésből is, azért bol­dogulhattak a korábbinál job­ban, mert erősödött önállósá­guk és kibontakozott a kollek­tívák kezdeményező-készsége. A tagok száma és anyagi hozzá­járulásuk még soha nem gyara­podott ilyen mértékben. Az áfé- szek és a takarékszövetkezetek részjegy-állománya öt év alatt 1,2 milliárdról 1986 végéig vár­hatóan több mint 6 millárd fo­rintra nő. Ezt a tényt — hang­súlyozta Szlamenicky István — nagyon meg kell becsülni, mert emögött szilárd bizalom, és az érdekek tudatos felismerése hú­zódik meg. Foglalkozott az előadó a szövetkezeti tevékenység nehéz­ségeivel is. Ennek kapcsán ki­tért arra, hogy a kiskereskede­lemben túlságosan szűk az ár­rés, ez gátat szab a fejlesztési lehetőségeknek és a kereske­dők kellő anyagi elismerésének is. Figyelmeztető, hogy csökkent a szövetkezetek versenyképessé­ge a kiskereskedelem néhány területén. A szövetkezetek feladatairól szólva hangsúlyozta: a jövő­ben még inkább a saját erőre kell támaszkodni. A versenyké­pességet oly módon kell nö­velni, hogy közben erősödjenek a szövetkezeti vonások. Szlamenicky István foglalko­zott a szövetkezeti együttműkö­dés gazdagításának szükséges­ségével. Hangoztatta: meg kell találni az összefogás újszerű és gyümölcsöző módjait. A SZÖVOSZ elnöke végül ki­fejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti kollektívák az el­következő időszakban képesek lesznek a további megújulásra, amihez az érdekképviseleti szervek minden támogatást megadnak. A kongresszus ezután meg­hallgatta a felügyelő- és a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját. A beszámoló és a szóbeli ki­egészítés felett nyitott vitában szót kért Robert Beasley, a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének vezérigazgatója, aki elismeréssel szólt a magyar szövetkezeti mozgalom részvé­teléről a szövetség munkájá­ban. A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese. (Folytatás a 2. oldalon) Totálkár a farlókon (4. oldal) A kisfiú berepülf a kocsiba (4. oldal) Tervezeff fulajdonságu vefőmagvak (5. oldal) Földgázprogram Pécseff (6. oldal) Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége pénteken ülést tar­tott. A testület állásfogla­lás-tervezetet vitatott meg az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatról és az ebből adódó szakszervezeti fel­adatokról. Foglalkozott többek között a munkahe­lyi demokráciáról 1982-ben hozott MT-SZOT határo­zattal kapcsolatos néhány kérdéssel. További napirendi pont­tal foglalkozva az elnök­ség rámutatott: szükséges­nek tartja, hogy a SZOT központi iskolán szociálpo­litikai főiskolai tagozatot hozzanak létre. A testület megtárgyalta a SZOT-díj adományozá­sának eddigi tapasztala­tait, és határozatot foga­dott el az elismerés javas­lati rendszerének fejleszté­sére. Papp Zoltán szóbeli kiegészítést fűz a TESZOV elnökségének írá­sos jelentéséhez TESZÖV küldöttközgyűlés Eredményesen dolgoztak a baranyai termelőszövetkezetek Még nagyobbak a feladatok, jobban neki kell gyürkőzni összességében eredményesen dolgoztak, az országos átlagnál nagyobb növekedést értek el az elmúlt öt évben a baranyai termelőszövetkezetek, közös vál­lalkozások és társulások, bizto­sítva a lakosság kiegyensúlyo­zott élelmiszerellátását. Érdek- képviseletükben színvonalasan látta el a feladatát a megyei szövetség is. Ezzel — egyszer­smind a gondokkal, a soron levő feladatokkal, a kongresz- szusuk elé tárandó javaslatok­kal - vetettek számot tegnap a Baranya Megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Szövetsége küldöttközgyűlésén, melyen egyúttal tisztújításra és a kongresszusi küldöttek meg­választására is sor került. A küldöttközgyűlésre a pécsi Építők szálló nagytermében ke­rült sor, ahol az elnöklő Kerner Adóm köszöntötte a megjelen­teket, közöttük Lukács Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, és Lehoczkj Mihályt, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa főtitkár-helyettesét. Az el­nökség írásos beszámolójához — melynek rövidített változata pénteki lapszámunkban meg­jelent — Papp Zoltán, a TE­SZÖV elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést, az eredmények, a gondok és a feladatok taglalá­sán túlmenően bejelentve, 34 ezer tag és 4 ezer alkalmazot­tat képviselve a szövetség is megküldte észrevételeit és ja­vaslatait a TÖT közelgő V. kongresszusára. Az előterjesztések felett ez­után vitát nyitottak, ennek során felszólalt Bugár László, a bogádi tsz elnöke, dr. Mezei Mihályné, a szentlászlói tsz fő­könyvelője, Ferenczi András, a diósviszlói tsz elnöke, Szabó Mátyásné, a kátolyi tsz nyugdí­jas brigádvezetője, dr. Vass János, az egyházaskozári tsz elnöke, Lehoczki Mihály, a TÖT főtitkár-helyettese, és Zé- lity József, az újpetrei tsz ag- ronómusa. A felszólalók közül többen rámutattak, tovább nőt­tek a különbségek, minden eddiginél jobban felerősödött a differenciálódás a termelő- szövetkezetek között. Különösen a halmozottan hátrányos hely­zetű körzetekben nőttek meg a feszültségek. Nőtt az állami adóelvonás, sok tsz küszködik pénzügyi gondokkal, a terme­lési feltételek romlottak, a mű­szaki háttér általánosságban riasztó. Saját erőből aligha fognak messzire jutni.. A vitában felszólalt Lukács János, tolmácsolva a megyei pártbizottság és a Baranya Megyei Tanács elismerését és (Folytatás a 2. oldalon) Évente tízezer férfi és női dzsekit és szoknyákat gyárt juhnappából a Pécsi Borgyár börruházati üzeme, melynek fele tőkés ex­portra kerül. A modellek terveit az üzem tervező gárdája készíti. Jelenleg a Skála nagyáruháznak készül egy kollekció. Fotó: Cseri László Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLIII. évfolyam, 314. szám 1986. november 15., szombat Ara: 2,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom