Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-01 / 270. szám

1986. október 1., szerda Dunántúlt napló Megyei alap rehabilitációs munkahelyek létesítésére-' A BAÉV azon dolgozói, akik egészségi állapotuk miatt nem birják már az építkezések szélsősé­ges időjárási körülményeit, szerelő-előgyártó üzemben dolgoznak tovább. Fotó: Läufer László Nyilvános vita az Akadémián Zeller Gyula, a közgazdaságtudomány doktora (Munkatársunk telefonje­lentése) Zeller Gyula, a pécsi Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem tanszékvezető egye­temi tanára tegnap nyilvá­nos vitán védte meg Piac és vállalatvezetés (A ter­melő vállalati piacpolitika alapjai) című közgazdaság­tudomány-doktori disszertá­cióját Budapesten, a Ma­gyar Tudományos Akadémia székházában. A tudomány-doktori érte­kezés bírálói Forgács Tibor, a közgazdaságtudomány doktora, Horváth Iván, a közgazdaságtudomány dok­tora, valamint Hoffmann Ist­vánná kandidátus voltak, akik opponensi véleményü­ket részletesen kifejtették a megjelent nagyszámú ér­deklődő előtt. Zeller Gyula válasza után a Tudományos Minősítő Bi­zottság öt tagja — Hoch Róbert akadémikus, László János, a közgazdaságtudo­mány doktora, Fekete Fe­renc, a közgazdaságtudo­mány doktora, Czeglédi Jó­zsef kandidátus és Tóth Tamás kandidátus — zárt ülést tartott. A bizottság döntése alapján a benyúj­tott disszertáció maximális pontszámot kapott, s ezzel Zeller Gyula elnyerte a köz­gazdaságtudomány doktora tudományos fokozatot. Zel­ler Gyula értekezésében a piac- és vállalatelmélet öt­vözésében a vállalati szintű közelítéssel, eszközt, •rtiód ­szert, valamint szemléletet ad a gyakorlati vezetőknek. Elmélet és gyakorlat ösz- szecsengésének konkrét pél­dái a disszertációban is­mertetett piaci stratégiák, melyeket a Baranya Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál, a Pécsi Dohánygyárnál, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál már alkalmaz­tak, s az elmélet sikerét a piacon lévő termékek igazolják: a BNV nagydí­jas kulen, bulen, stifolder töltelékáruk. a Sopianae Junior, Lady cigaretták vagy a Rostra épületelemek. A disszertáció könyvalak­ban is megjelenik. L. Cs. K. Rendszeres szűrővizsgálatokat végeznek az üzemorvosok Ünnepség a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon Dr. Radnai László az intézmény új igazgatója Dr. Varga Kovács István, a Megyei Társadalombiztositósi Igaz­gatóság nyugállományba vonult igazgatója (képünkön balról), eredményes munkát kíván az új igazgatónak, dr. Radnai László­nak. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat ugyanazok­kal a gondokkal küzd, mint bármely baranyai cég, ha megváltozott munkaképességű dolgozóinak elhelyezése, ne­tán rehabilitációs munkahely létesítése a feladata. Nyo­mon követve a Baranya Me­gyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya mellett működő te­rületi rehabilitációs bizottsá­gának munkáját, amelynek egyébként jó munkamódsze­re, hogy a vállalatok, gaz­dálkodó szervezetek beszá­molóiból és a személyes vizs­gálatokból gyűjti tapasztala­tait, ugyanazok a problémák térnek vissza évről évre. Mint. ha egy helyben topognánk. , Bán László, a BAÉV sze­mélyzeti és szociális igazga­tója a bizottság tegnapi ülé­sén szólt a következőkről: az .építőipari vállalat, amelynek fő profilja a lakásépítés - évente ezerháromszáz—ezer­négyszáz otthont ad át — 3701 dolgozót foglalkoztat, köztük 2748-at fizikai munka­körben. Ma hatvanöt megvál­tozott munkaképességű ember dolgozik a vállalatnál. A munkaképesség-csökkenés oka a munkahelyi baleset, illetve a nehéz, általában kinti fi­zikai munka. Az emberek többsége általában ötvenéves korára szenvedi el a mun­kaképesség csökkenést, ezért az átképzésükre nincs reális 1 igény és lehetőség. Az idén jelentkezett 21 dol­gozóból hat a helyi rehabi­litációs bizottságnál keresett munkalehetőséget, tizet a vál­lalaton belül helyeztek el, öten a korábbi munkakörük­ben maradtak. Ami gondot okoz: az Országos Orvos­szakértői Bizottság, amely a munkaképesség csökkenését igazolja, nem tud konkrét ja­vaslatot adni a további fog­lalkoztatásra. Megoldás lehet — ajánlotta a bizottság — a szorosabb együttműködés az üzemorvosi szolgálat és az OOSZI között minden egyes dolgozó ügyének vizs­gálatában. A vállalat törekvése: mun­kahelyeket nyújtani a megvál­tozott munkaképességű dol­gozóknak, a szerelő-előgyártó, az asztalos és az ácsüzemen kívül az új technológiák be­vezetésekor is. , Ugyanakkor érdemes a fi­gyelmet felhívni arra, hogy az országban elsőként léte­sült rehabilitációs alap, amely o megyei gazdálkodó szervek pénzügyi forrásaiból felhasz­nálható koncentrált munkahe­lyek létesítésére azoknak a dolgozóknak, akik elhelyezé­sét a vállalati kapukon belül nem tudják megoldani. Ma a rehabilitációs alap számlá­ján mindössze félmillió forint van, a több mint háromszáz cégből húsz fizetett be. Hallottuk a vállalati be- • számolóból, hogy a vállalat elégedett négy tagú üzemor­vosi szolgálatának munkájá­val. Ezt a véleményt támogat­ja az is, amit dr. Berki Lász­ló, a Megyei Kórház főigaz­gató-helyettes főorvosa a me­gyei szolgálat tevékenységé­ről elmondott, miszerint a "mennyiségi mutatók szempont­jából Baranya nem panasz­kodhat: 71 főfoglalkozású, 3 üzemi — körzeti, 53 rész­foglalkozású üzemorvos, 115 üzemi nővér dolgozik 107 üze­mi rendelőben. 154 üzemben dolgozik szolgálat. Amiben a továbblépés szükségszerű: az iparj üzemek mellett lemaradt a mezőgazdaság, ahol egye­lőre speciálisan képzett kör­zeti orvosok teljesítenek szol­gálatot. A rendszeres munka- kapcsolat érdekében azonban érdemes keresni az új uta­kat is. Mindenesetre már a közeljövőben rendezik a rész­foglalkozású üzemorvosok és a speciálisan képzett körzeti orvosok pontos feladatrend­szerének rögzítését. Az üzemorvosi szolgálat el­sődleges feladata a megelő­zésben fontos. Tervezik a munkaalkalmassági és az idő­szakos alkalmassági vizsgála­tok mellett kétévenként rend­szeres szűrővizsgálatok beve­zetését ott, ahol főfoglalkozá­sú üzemorvos is dolgozik. Ész­szerűen felhasználva és ki­egészítve a rendszeres komp­lex szűrővizsgálatok eredmé­nyeit. Megkímélik ezzel a vál­lalatokat a munkaidő és ke­resetveszteségtől. Gáldonyi M. t/ Négy évtized a társadalom- biztosításban. Harmincnégy év első számú ■ vezetői tisztségben, ebből harminchármat Pécsett töltött dr. Varga Kovács István, a Megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság tegnap nyug­állományba vonult igazgatója. Egy fél emberöltő ezen a szöve­vényes, számtalan buktatót rej­tő munkaterületen. Miniszteri és Szakszervezeti kitüntetései mellett 1955-ben a „Szocialista Munkáért" Érdemérmet, 1974- ben a „Munka Érdemrend" ezüst fakora tát, 1984-ben pe­dig a „Munka Érdemrend" arany fokozatát kapta. Munkatársai köszöntek el tegnap délután a Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság székiházában dr. Varga Ko­vács Istvántól. Dr. Kurucz Béla, az Országos Társadalombizto­sítási Igazgatóság vezetője ad­ta át felmentését dr. Varga Ko­vács Istvánnak nyugállomány­ba vonulása alkalmából, vala­mint a megbízást az új igaz­gatónak, dr. Radnai Lászlónak. — Az, hogy a Baranya Me­gyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság az országban a leg­elsők között, szerepel, az orszá­gos vezetőség által is elismert tapasztalt, keménykezű vezető­jének köszönhető — mondotta dr. Kurucz Béla. — A nyugállo­mányba vonult igazgató mun­kájának méltatása után pedig átnyújtotta az Országos Fő- igazgatóság által adományo­zott „Kiváló Munkáért" kitün­tetést és a törzsgárdajelvény arany fokozatát. Ezután dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi-. zottságának titkára köszönte meg a megyei vezetés nevé­ben dr. Varga Kovács István­nak munkáját, majd dr. Biró Sándor, a Termelőszövetkeze­tek Baranya Megyei Szövetsé­gének titkára, és átnyújtot­ta a TOT elnöksége által ado­mányozott „Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért” emlékér­met. Végül dr. Radnai László, aki húsz évig volt munkatársa dr. Varga Kovács Istvánnak, meg­köszönte a bizalmat, a megbí­zást az igazgatói tisztségre. Dr. Radnai László 1966. ja­nuár 1-től dolgozik az igazga­tóságon, s végigjárta a rang­létra minden lépcsőfokát. Volt jogügyi előadó, csoportvezető osztályvezető-helyettes, 1981- től pedig az ellenőrzési osz­tály vezetője. M. Gy. Takács Ferenc rendőr törzszászlós Hangsúlyozza: szakmailag a pontos beosztása balese­ti helyszínelő és vizsgáló a Pécsi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályán. Azu­tán megmagyarázza: szak­mai elfoglaltsága mellett van még számos megbíza­tása, például a városi ka­pitányság pártszervezetének helyettes titkára, örökmoz­gónak nevezik kollégái. Jól. eső nevetéssel veszi tudo­másul. — Azért hozzátenném - mondja —, mert nagyon fontosnak tartom: szakmai és mozgalmi munkám mel­lett arra mindig marad időm, hogy beszélgethessek az emberekkel. — Mióta csinálja ezt a munkát? — A baleseti helyszíne­lést, vizsgálatot? Jóval több, mint egy évtizede. Ismerve a közúti forgalmat, köny- nyen képet kaphat arról: bőven van munkánk. Lé­nyegében a közlekedési bűnügyeket nyomozzuk. — Számos csúnya üggyel találkozhatott. — Ha különböztetek kö­zöttük, csak így: azok a csúnya ügyek — és az ösz- szes e körbe tartozó ilyen —, amelyek esetében a kö­telező segítség nyújtásának elmúlasztásával találkozunk. Ez kegyetlen dolog. — Milyen tanácsot adna egy kezdő baleseti helyszí­nelőnek? — Az első: a közlekedési szabályok tökéletes ismere­te. A második: tudja is ezt alkalmazni, a napi gyakor­latra lefordítani. A harma­dik: nincsen nagy és kis ügy. Az eljárás alá vont személy oldaláról mindegyik ügy nagyon komoly. — Magánemberként mit tanácsolna neki? — Frázisok alapján nem lehet élni. Hétfőn, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányságon rendezett ünnepségen Ta­kács Ferenc a Kiváló rfend- őr kitüntetésben részesült.- M. (l. A bábolnai napokról jelentjük Farmer-show mikro­elektronikával Nehéz helyzetbe kerül az, aki széles áttekintés igényével érkezik Bábolnára, a tegnap megnyílt bpbolnai napokra. A több, mint 250 kiállító ezer­nél is több újdonságot mutat be. A korábbihoz képest meg­duplázódott a gyakorlat-be­mutatók száma, és a kukori­ca magyar fővárosa ad ott­hont a nemzetközi biotechno­lógiai konferenciának is. Új vonás, hogy az állat­bemutatókra a jószágok élő­helyén kerül sor. Fokozott ér­deklődés kíséri a juhágazatot, amit elsősorban az magyaráz, hogy dr. Burgert Róbert, az állami gazdaság vezérigaz­gatója, az MSZMP KB tagja éppen a rendezvényt megelő­ző sajtótájékoztatón jelentett be: évi 240 ezres bárányho­zamú integrációt hoznak lét­re, elsősorban nyugat-európai húsexport érdekében. Az ese­ménysorozat arculatát egyéb­ként is a hústermelés és a gabonatermesztés határozza meg. Ugyanakkor minden ed­diginél nagyobb súllyal sze­repel a magyar mikroelektro­nikai ipar, csarnokukban a meteorológiai műholdprogra­mok vételére szolgáló rend­szerektől a Videoton számító­gép kínálatán át a szoftve­rekig szinte minden föllel­hető. Melyek a legkiemelkedőbb újdonságok? Mindenekelőtt a Laverda MX 200-as, ez a hagyományossal szakító elv alapján épült kombájn. A ferdefelhordó helyére szerel­ték a cséplőszerkezetet, mely­ből a szalma illetve a kuko­ricaszár a gép mellé kerül rendre. A járószerkezeteknél a legtöbb gyártmány a talaj­nyomás csökkentésének igé­nyével készült, a Fiat 180-as erőgépet például a hagyomá­nyosnál két és félszer na­gyobb gumiabroncsokkal sze­relték. Nagyobb teljesítményű motor kerül a Rába 300-as jelzésű nehéz szántótraktorá­ba, és máris sokan érdek­lődnek az MRG—6-os toló­rendszerű cukorrépa-betakarító adapter iránt. A kemikáliák közül a Budapesti Vegyimű­vek' kombinált hatóanyagú nö­vényvédőszereire figyeltek a legtöbben. A kísérleti terü­leteken mintegy harminc új kukoricahibrid látható, de az ismertek — így a Pioneer 3925, 3839, 3901 - is sze­repelnek, ezek alkalmasak ar­ra, hogy a fajtaszerkezet alaphibridjeit képezzék. Sz. Koncz I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom