Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-04 / 273. szám
ü bűinek fokozatosan csökkennie kell 1988. július elsején üzembe lép a Duna II. regionális vízmű, 1991 «ben a mecsekaljai szennyvíztelep. A belváros után Pécsbányán folytatódik a vízhálózat cseréje, rákapcsolódik a városi vízellátásra Pécsúj- hegy, Patacs, űrög és Nagyárpád. A csatornázás Kovácstelepre, a Szigeti városrészre és a belváros fölötti területre összpontosul - olvassuk a Pécsi Vízműnek a város vízellátásáról és a VII. ötéves tervi feladatokról készített jelentésében, amelyet megvitatásra és véleményezésre a városi pártvégrehajtó bizattsóg elé terjesztett. Pécs vízellátása tartósan stabil Duna-ll. A város vízellátása az utóbbi tíz évben zavartalan volt annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló készletek nem haladták meg ck csúcsban jelentkező igényeket. gáItatós nagyméretű zavarását, hanem az építmények állagromlását is előidézhette volna. A Mélyépítési Célprogram Bizottság a Pécsi Vízműt jelölte ki a kisszelvényű csatornák kitakarás nélküli javítási módszereinek felkutatására és honosítására. így szerezték be a Penitryn-berendezést csőkapcsolati hibák javításához és vásárolták meg az Insituform li- cencet a csatornák vorialmen- ti felújítására. Ezzel a megol- ! dóssal 30 ember egy havi munkáját 3 ember egy műszakban végzi el, nem kell a forgalmat elterelni, a szennyvíz- elvezetés zavartalan, a költség az új vezetéképítés költségének fele-harmada. A belváros csaürögben meglévő szükségmegoldás felszámolásának is feltétele. Az ürögi völgy ellátása a Makár II. tározó megépítésétől és a gerincvezeték meghosszabbításától függ. Itt az ellátó hálózatot a „P” víznyerő terület védelme érdekében csak a szennyvízelvezetéssel együtt szabad kialakítani. A munkát a tervidőszak második felében lehet beindítani. Miután a történelmi városrészben a vízhálózat rekonstrukciója befejeződött, az a meszesi területen folytatódik. //B. Az OVH a mecsekaljai szennyvíztelep építésének beruházói teendőit a VII. ötéves Ebben az időszakban fejeződött be a pellérdi és tortyogói víznyerőterület rekontsrukciója, és kezdődött meg a Duna II. regionális vízmű kiépítése a Mohács-szigeten mélyített parti szűrésű kutak igénybevételével. Elkészült az 1000 mm-es nyomócső Mohács és Pécs között. 1984. december 31-ig a Mohácsi-szigeten mélyített párezer köbméter Pécsre szállítását meg kellett volna kezdeni, de a kutak vizének magas vas- és mangántartalma miatt erre nem került sor. A Pécsi Vízmű évente három nagy átmérőjű kutat épített saját víztermelő területén. 1978-tól Zók vízellátását is a pécsi vízműrendszerről oldják meg, 1982-ben Bakonya és Kővágótöttös, majd Szentlőrinc, Somogy, Vasas és Komló, 1985- től pedig Szalánta és Németi vízellátását is innen biztosítják. Pécsett elkészült a keleti és nyugati víznyerő területeket összekötő fővezeték. A 60-as évek közepén megkezdődött a történelmi városmag vízhálózatának cseréje és gyakorlatilag az idén befejeződik. A fogyasztókhoz juttatott víz minőségét a termelési és vételezési helyeken naponta ellenőrzik. A hibaelhárítást URH- lónc és rádiótelefon segíti. Bevezették az éjszakai nagykarbantartást, amelynek során egy-egy nagyobb területet vesznek revízió alá, és nemcsak a hálózati fenntartási munkákat, hanem a vízmérőcseréket és csatornabeavatkozásokat is ekkor végzik el. A módszert az OVH országos követésre javasolja. Visszatérő gondot jelent, hogy a pellérdi és tortyogói rekonstrukciók során — anyagi okok miatt - a, vastalanító építése elmaradt. Zárt rendszer A keletkező szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése évtizedek óta a város- üzemeltetés egyik legnagyobb problémája — a fejlesztések ellenére is. A Megyeri úton ugyanis 1981-ben üzembe helyezték a C-ütemű rekonstrukciót, és ezzel a tisztítókapacitás 40 000 köbméterre nőtt. Az iszapkezelés létesítményeit - centrifuga- állomás és termikus iszapkezelő — az erőművi zagytározón építették meg. A granuláló üzemszerű haszníálatba ^éte-\ lére 1984-ben került sor, Mivel a hőkezelés rendkívül energia- igényes, a Vízmű rothasztót épített. üzembeállításával' nemcsak a hőkezelés energia- igényét fedező biogáz nyerhető, hanem a teljes iszapkezelés zárttá tétele is megoldódik. Mivel a szellőztető medencék és az utóülepítő kapacitása is lehetővé tette a Megyeri úti telep terhelésének növelését, a mechanikai kapacitást bővítették, s így 1985 második felétől a telep névleges biológiai tisztítókapacitása 50 000 köbméter/nap. A csatornák élettartama 50-60 év. Pécs belvárosában 40 km csatorna elérte ezt az életkort. Hagyományos kitaka- rásos építési módszerrel történő cseréjét nemcsak a városi forgalom ellehetetlenülését, a szolII. vízmű vizének vastalanítósá- ra? Mit ígérnek a drávaszabol- csi és rózsafai kutatások? Bűz van, valóban nem a szennyvíz- teleptől származik? Milyen megoldást javasolnak a pazarlás megszüntetésére? Solti Dezső, a vállalat igazgatójának válaszai: Bicsérd, Zók, Kővágószőlős, Cserkút és Bakonya ellátására az étabánya saját keretét adta ót. Szalánta, Harkány napi 200 köbmétert igényel. Harkányban vízhiány van és Siklós nem terhelhető tovább. Ellátása nem sérti a város érdekét, ott a hét végén nő meg az igény, amikor a városé csökken. Szentlőrinc 200 köbmétert fogyaszt naponta, a komlói vezeték pedig lehetőséget adott Somogy és Vasas ellátására. A Duna ll-be fekvőtartályos szűrőket építenek be. A kutak jelentős tartalékkal készültek bármilyen felszíni szennyeződés esetére. Drávaszabolcson egy parti szűrésű kút működik, a falut látja el. A drávai vízbázis kiaknázására három hely, Drá- vaszabolcs Drávasztára és Barcs jöhet számításba egyenként napi 20 000 köbméterrel. Rózsafán mélységi vizet kutat az OVH. A szennyvíztelepnél a minimumra csökkentettük a szagot. Amit tenni lehetett, megtettük. Meghívtuk oda a pécsieket, győződjenek meg maguk arról, hogy ott nincs szag. Nincs. Ezt mondja a Környezet- védő Hivatal- is. Vízpazarlás: a PIK-házakban 500 liter a napi vízfogyasztás fejenként, a szövetkezeti lakásokban 300, s a családi házakban 130—180. Differenciálni kellene a vízdíjat. 200 literig maradjon a jelenlegi 2 Ft/köb- méter, azor, felül ipari vízdíjat kelljen fizetni. Tározóépítés a siklósi városrészben Trófeák, forintok Végefelé. járunk már a vadászati főszezonnak: a szarvasbőgés szeptember 1- től október első napjaiig tart. A fáradó erdőkben, a tágas irtásokon, a Dráva ár. terében idén — csendesebbek voltak a bikák, ritka volt a harsogó-feleselgető éjjeli koncert. Márpedig a szarvasbőgés: pénzforrás is. És az idei csendesség befolyásolta az eredményeket. A vonzerő megcsappanásán kívül mással is számolniuk kellett a baranyai vadásztársaságoknak: szeptember elejéig a korábban jelentkezett külföldi vendégeknek 10 százaléka visszalépett. E kettő mór önmagában indokolta, hogy megkérdezzük Gondos Gyulától, a megye fővadászától: , milyen módon tudják kompenzálni a kiesett bevételt, egyáltalában: hogyan gazdálkodnak a társaságok és menynyi pénzük van? — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a baranyaiak a vadgazdálkodási eredményeiket, e munka minőségét, illetve az adottságokat tekintve — az elsők között vannak az országban. így akár azt is vélhetnénk, hogy jó pénzű társaságok. De: az 1986. évi tervük szerint a bevételük 30 732 000 forint, a kiadásaik összege pedig 30 360 000 forint. A különbözet a társaságoké. Gazdálkodási eredményük — 31 társaságról van szó — tehát 370 000 forint körül van. — Ez nem sok . . . — Sok a kiadás. Vadtelepítés, munkabér, napszámdíj . . . A vadtelepítés nagyon költséges, ám mellőzhetetlen. Idén például — a megcsappant állomány pótlására, felfrissítésére —több mint ezer mezei nyúl érkezik Baranyába. Csak ennek a telepítésnek a költsége meghaladja a másfél millió forintot. Több társaság nevelt fácánt és vadkacsát, mindegyik esetében 10 000 darabról van szó. És itt van a fő bevételi forrás, a trófeás vad vadásztatása, ami az utóbbi években szerkezetében átalakulóban van. Két új jellemzője: a külföldi vadász ma már szívesen elhozza családját, több ismerőssel érkezik, s ezeknek elhelyezéséről is gondoskodnia kell a vendégfogadó társaságnak — természetesen az elvárt színvonalon. S ez korántsem mindig könnyű. A másik: megfontoltabbak lettek a külföldi vadászok. Fölöttébb ritka már az olyan „ideális jáger", akinek mindegy, hogy mit, mekkora trófeát zsákmányol. Ami esett, azt kifizette. Az utóbbi években nagyon is válogatnak, nem keresik a legkapitálisabb szarvasbikát, vadkant, őzbakot. Vagyis lőni is akarnak, de takarékoskodni is. Egy-egy szép szarvasagancsért ugyanis kemény összegeket kell leszurkolniuk. Vegyünk példának — Gondos Gyula a baranyai bikák át- lagagancssúlyának jelölte meg — egy 7 kilogrammos trófeát: csaknem 52 000 forint az ára. E súlynál feljebb ~-már kapitálisnak számít az agancs, ennek megfelelően a bika elejtőjének jóval többet kell fizetnie. Egy 11 kilogrammos trófea ára 186 000 forint felett van, ehhez jön még 10 grammonként 810 forint, bronzérmes esetében tovább 10, ezüstnél 15,- aranyérmes bikánál 20 százalék felár. Egy 13 kilogramm körüli agancs esetében már félmillió forintot megközelítő összeget fizet a vendégvadász. Ebben az évben a 28 területet bérlő baranyai vadásztársaság közül 16 vadászhat szarvasbikára, vendégeik összesen 120 bikát lőnek ki, a bevétel ebből több mint 7 300 000 forint. További pénzforrása a vadásztársaságoknak a lőtt vad húsa: ebben az évben csaknem 14 millió forintot jelent. A tagdíjakból másfélmillió, az apróvadakból né- hányszázezer jön be. Csakhogy idén gondok vannak a vadhús értékesítésével. A vaddisznóé például 50 százalékkal csökkent, teljesen váratlanul. Gyakorlatilag tehát idén 2000 vaddisznó húsáért kapnak annyi pénzt, mint múlt évben 1000-ért. Más szóval: négymillió forint helyett kétmilliót, jelentős különbség. A megoldás?- Véleményem szerint — mondja Gondos Gyula — a megyében levő 57 vadászház egy részét alkalmassá lehet tenni I. vagy II. osztályú szálláshellyé, s ez kiszélesítené a fogadható vendégek körét. Többletbevételt jelentene. Járható útnak látszik a szarvaskilövés növelése: elmehetünk 2100 fölé is. Gazdasági stabilitást eredményezhet a vadásztársaságoknak a vadállomány megfelelő alakítása, azaz az arányosság megteremtése a terület vadeltartó-képessége és a vadlétszám között. Takarékossági forrós az előrelátó, szervezett vadkárelhárítás, hiszen ebben az évben négymillió körüli összeget fizetnek ki a társaságok ilyen címen. Többletpénzt hozhat a jó minőségű apró- és nagyvad értékesítése a MAVAD felé, de lehet megtakarítani pénzt a reprezentáció és a vadászrész, az úgynevezett kompetencia csökkentésével is. Mészáros A. tornahálózatát ezzel a módszerrel 30—50 évre jó karba helyezik. Ami a VII. ötéves terv feladatait illeti: Nem késhet A megye párt- és állami vezetőinek az OVH vezetőivel folytatott tárgyalásán az ágazati vezetés ígéretet tett, hogy a Duna II. regionális vízmű első ütemének üzembeállítására — amellyel napi 30 000 köbméter többletvíz szállítható Pécsre — legkésőbb 1938. június 30-ig sor kerül. Késésről nem lehet szó, mert az az 1988-as nyári vízellátási csúcs idején súlyos szolgáltatási zavarokhoz vezetne. A tervidőszak során befejezik a tettyei vízbázis-fejlesztést. Lényege az, hogy felhasználva a karsztjáratok adta tározóteret, a forrás vissza- duzzasztásával évszakos csúcs- vízmüvet hoznak létre. Ha a drávaszabolcsi és a rózsafai vízkutatások eredményesek lesznek meg kell teremteni a Vili. ötéves tervben Pécs táv- vezetékes kapcsolatát ezekkel a területekkel. A mostani tervidőszak első felében sor kerül Pécsbánya vízellátásának rekonstrukciójára. A meszesi bányászlakások építésének egyik feltétele az üszög- meszesi vezeték, a meszesi tározó, valamint a Kénes útig húzódó vezeték megépítése. Ez arra is módot nyújt majd, hogy Pécsújhegyet bekapcsoljuk a közműves vízellátásba. A postavölgyi, nagyárpódi terület a Siklósi városrészhez kapcsolódóan látható el a városi hálózatról. A siklósi városrész fejlesztése pedig a lakásépítéshez kötődik. Folyik két tározóbővítés. A tervidőszak második felében a zavartalan ellátás feltétele az üszögkertvárosi távvezeték megépítése. A nyugati ^városrész és Pa- tacs ellátásához Patacs térségében egy tározót kell létesíteni. Ez nemcsak az uránbányász lakásépítés beindításának, hanem a térségben és tervben átvállalta. Az l/B. ütemben 1991-re tervezett első szakasz napi 80 000 köbméter mechanikai szennyvíztisztító kapacitás kialakítását irányozza elő ideiglenes iszapkezeléssel. A végleges iszapkezelést, illetve a biológiai tisztítókapacitás kiépítésére a Vili. ötéves tervben kerül sor. A vízügyi és közegészségügyi szervek álláspontjai alapján az l/B. ütem elkészültét követően sor kerülhet a Megyeri úti telep ipari szennyvíztisztítóként történő működtetésére. A szennyvízelvezetési feladatok közül a legfontosabb a nagyárpádi, valamint a M—2— 0 főgyűjtő megvalósítása. Ez utóbbi nemcsak a belváros zavartalan szennyvízelvezetésének feltétele, hanem a Mártírok úti főgyűjtő rekonstrukciójának is. A bányászlakás építésekhez kapcsolódóan Meszes és Patacs térségében kerül sor új főgyűjtő kialakítására. A gyűjtővezetékek fejlesztését a lakosság anyagi eszközeinek mobilizálásával Kovácstelep és a Szigeti út környékére célszerű koncentrálni, valamint a történelmi város fölötti területre, de a szennyvízcsatornázási szándékot mindenütt támogatják, ahol a gyűjtőhálózat a fejlesztést lehetővé teszi. Súlyos környezetvédelmi gondot jelent a szippantott feká- liák elhelyezése, ami a csatornázott terület növekedésével csökkenthető, illetve a mecsekaljai telep kialakításával együtt megvalósítandó lerakóhellyel oldható meg biztonságosan. Hasonlóan visszatérő súlyos gond a csapadékcsatornák további kiépítése és kezelése. Vízpazarlás A vb tagjai számos kérdést tettek fel a vállalat vezetőinek. Egyre nagyobb térség kapcsolódik a két rendszerhez, menynyit visznek el o város vízkészletéből? Mit tesznek a Duna Pozitív lépés A vita a vízellátás, a bűz és csapadékvíz elvezetése körül csúcsosodott ki. Két véleményt idézünk. Novak Szilveszter: — Egy évtizede nem volt nagyobb zavar a vízellátásban, drasztikus korlátozó intézkedésre nem volt szükség. A fogyasztói igények azonban gyorsabban nőttek, mint a források, s az egyensúly sérülékeny. A veszteséget csökkenteni kell, 1988-ban üzembe kell helyezni a Duna II. vízmüvet. Piti Zoltán: — Pécs fejlődése függ a vízellátás és a szennyvízfeldolgozás megoldásától. A városkörnyék felvállalása pozitív lépés. Harkány a Dráva részéről ad egy bekapcsolási lehetőséget, Komló összeköttetést teremthet Dombóvár és a Balaton felé. A bűzproblémát nem lehet egy-két éven belül megoldani. Abból adódott, hogy a város kinőtte a kereteit. Nem a szennyvíztisztító a bűzforrás. A Baromfifeldolgozó, a Hőerőmű, a szennyvíziszap-feldolgozó, a Pécsi Víz, a Keményítőgyár, a Húsipari Vállalat, a Bőrgyár, a Sörgyár összhatására jelenik meg. Nagy gond a csatorna- hálózat gyors ütemű fejlesztése, még nagyobb a csapadékvíz elvezető hálózat kibővítése. Itt a Mecsek oldalon kell elindufni. A vb álláspontját Szentirányi József foglalta össze: Pécs vízellátása tartósan stabil. A vállalat jól szervezett, jól végzett munkával biztosította a lakosság és az ipari fogyasztók ellátását. Köszönetét mondunk a kollektívának az eredményes munkáért, kiemelten a biztonságos vízellátásért. A vállalat VII. ötéves tervi törekvéseivel azonosul a vb. A bűzbe nem nyugodhatunk bele. Nem kell vele törvényszerűen együttélni. Az érintett vállalatok és a tanács dolgozzon ki programot, a bűznek fokozatosan csökkennie kell. Nem vállaljuk fel azt a felelősséget, hogy pécsi vállalatok emberek ezreinek keserítsék meg az életét.
