Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-04 / 273. szám

Rákkutatás Pécsett Meglepő, újszerű megfigyelés az Anatómiai Intézetben Miért születnek egy időben több helyen az új megállapítások? Csaknem az összes. jól ismert, nagy név Budapesten volt Szakemberek és a laikusok milliói fordultak érdeklődéssel a budapesti rákkongresszus fe­lé. A felfokozott várakozásra jellemző, először fordult elő, bogy műholdak segítségével közvetítették a legérdekesebb információkat a történéssel egyidőben a világ minden tá­jára. A kongresszuson pécsi or­vosok is részt vettek és elő­adásokon számoltak be a te­rületükön végzett munkáról. A POTE Kórbonctani Intézetének igazgatójával, dr. Kelényi Gá­bor egyetemi tanárral beszél­gettünk, aki az egyik ülésszak elnökségében is részt vett. — Professzor úr, hogyan ér­tékeli a budapesti világkong­resszust? — Ez valóban kiemelkedő eseménye volt tudományos éle­tünknek. A rák kutatásával és gyógyításával foglalkozó leg­kiválóbb orvosok a világ min­den tájáról sereg lettek össze Budapesten. Itt volt például az AIDS vírusának felfedezője, a szakma csaknem összes jól ismert „nagy nevei”. Beszá­moltak a legfrissebb kutatá­saikról, olyanokról, amelyeket még nem publikáltak. A részt­vevők így nemcsak a legfris­sebb információkhoz juthattak ihozzá, de alkalmuk nyílt köz­vetlenül kérdéseket feltenni olyan embereknek, akiket másképp talán nem lett volna módjuk elérni. Ami számomra nagy megle­petés volt, az egyrészt a da­ganatos betegségek megelő­zése, másrészt az ilyen beteg­ségekkel való „együttélés" gondjaival, lehetőségével kap­csolatban kifejtett hatalmas propaganda. Egyes országok (Olaszország, Egyesült Álla­mok, Franciaország, Svédor­szág) képviselői nagy szómban osztogattak propagandaanya­got, ismeretterjesztő plakáto­kat, az egészséges életmódot népszerűsítő kiadványokat. Az ember, ha akarta, ha nem, •mindenütt beleütközött ezekbe, különösen a dohányzás elleni mozgalmak propagandája volt szembetűnő. Az volt a benyo­másom, hogy számos ország­ban sokkal nagyobb teret fog­lal el a megelőzés kérdése, mint nálunk. — Mint a POTE Kórbonctani Intézetének vezetője vett részt... — Mielőtt folytatná. a kér­dést, a sokakban meglévő fél­reértést szeretném tisztázni. A kórbonctani intézetek fő tevé­kenysége nem a kórboncolás, ez csupán 15—20 százalék. A munkánk döntő része a biop- sziák vizsgálata, vagyis amikor élő emberből vesznek ki egy kis szövetdarabot, és azt mi mikroszkóposán, esetenként igen bonyolult módszerekkel vizsgáljuk. Mi adunk véleményt a betegség természetéről, és a klinikus ennek alapján dönt, hogy a továbbiakban mi a teendő. — Intézete,-ön és munkatár­sai a nyirokszervi daganatok­kal foglalkoznak . . . — Az összes rosszindulatú daganatnak 8—10 százaléka in­dul ki a vérképző, illetve nyi­rok-szervekből. Ilyen betegség gyanúja esetén a betegből származó szövetet, sejteket leg­alább 20—30 féle, vagy akár több bonyolult vizsgálati el­járásnak vetjük aló, mígnem véleményt mondhatunk. E vizs­gálatok azonban igencsak költségesek, munkaigényesek és különösen a kisebb, a mienkhez hasonló feladatú in­tézetek aligha vannak a a ban a helyzetben, hogy e vizsgá­latokat elvégezzék. A megol­dás a specializálódás volt. 1978-ban o KGST keretén be­lül megalakultak a szocialista országokban az úgynevezett Malignus lymphoma referencia központok. Magyarországon a mi intézetünk lett ez a cent­rum. Ez azt jelenti, hogy az ország minden részéből hoz­zánk érkeznek a nyirokcsomó biopsziák, és évente legalább 2000 ilyen anyagot vizsgálunk és diagnosztizálunk. Ha már erről beszélünk, hadd említ­sem meg, hogy a nyirokszer­vek azok, amelyek a legtöbb nem daganatos, de daganat­gyanús elváltozást tudják pro­dukálni. Az intézetbe kerülő megle­hetősen nagyszámú vizsgálati anyagnak köszönhetően e te­rületen sok tapasztalatot sze­rezhettünk. Oly tapasztalatok­zal, hogy ezen sejteknek mi­lyen sajátságai vannak. A da­ganatos sejteknek azon tulaj­donsága, hogy gyors szaporo­dásra képesek, bizonyos fokig hasonlít az embriókban lévő gyorsan szaporodó sejtekre. A más intézetekkel együttműkö­désben végzett vizsgálataink során azt tapasztaltuk, ezek az embrionális nyiroksejtek meglepően hasonlítanak az előbb említett nyirokszervi da­ganat sejtjeihez. Ez a megle­pő, újszerű megfigyelés, me­lyet azóta mások js megálla­pítottak, további vizsgálatok kiindulópontját jelentene. Az ezekkel kapcsolatos megfigye­lésekről számoltunk be a kongresszuson. Dr. Kelényi Gábor professzor dr. Matolcsi András tanársegéddel konzultál. Fotó: Kóródi Gábor ról, ismeretekről van szó, ame­lyeket mind hazánkban, mind külföldön a kérdésben érde­kelt pathológusokkal,- kliniku­sokkal egyaránt megvitatha­tunk és mefyek végül is az ily betegségben szenvedők meg­felelőbb gyógykezelését teszik lehetővé. A viták, megbeszé­lések egyik ilyen fóruma az Európai Lymphoma Klub, mely­nek keretében a 12 európai or­szág képviselői évente két al­kalommal jönnek össze és vi­tatják meg a legidőszerűbb, a legnagyobb gondot jelentő kérdéseket.- Említette, hogy a kong­resszuson elhangzott előadá­sok mind friss információkat tartalmaztak, Az ön előadásá­ban mi volt az újdonság? — A nyirokszervi daganatos jellegű betegségek közül a Maqyaiországon leggyakoribb krónikus lymphocitós leukémia sejtjei éredeténe'k kérdésével foglalkoztáéi, közelebbről az­- Ezt ön fedezte lel? — Ezt túlzás lenne állítani. Egyrészt intézetünkben folyó vizsgálatokban sokan vesznek részt, és a többirányú vizsgá­latok eredményei összefügge­nek, kihatnak egymásra. Más­részt általában egy-egy új megfigyelés a világon egyidő­ben több helyütt is „megszü­letik", aminek az oka egysze­rűen az, hogy az új megálla­pítás feltételei — módszerek, korábbi eredmények — éppen az adott időpontban teszik le­hetővé az „előrelépést". Min­denesetre úgy gondoljuk, hogy amennyiben sikerül ezeknek az embrióban jelenlévő nyiroksej­teknek fiziológiás sajátságait még jobban megismerni, ez ta­lán hozzájárul az említett nyi­rokszervi daganatos sejtek, il­letve az ezek megszaporodá­sából adódó betegségek jobb megértéséhez. Sarok Zsuzsa Nagy az ügyfélforgalom az OTP pécsi Rákóczi úti fiókjában Á vevőre váró lakások jegyzéke kézről kézre jár Mire kell a pénz? 337000 takarékkönyv és 179000 hitelszámla az OTP Baranya megyei fiókjainál Végül is igaz a tv-réklám. Mert vannak, akiknek nincs pénzük, ezért mennek az OTP- be, másoknak van, s oda vi­szik. Mi azért mentünk a me­gyei igazgatóság pécsi. Rákó­czi úti fiókjába, hogy megér­deklődjük: 'kiknek, mire kell a pénz? Az üvegajtók, ablakok mö­götti tágas ügyfélfogadóban az írógépek, a papírok zör­gése és a beszélgetés folya­matos morajjá olvad össze. Meleg van. Az a fiatalember, aki épp most tudja meg, hogy nem kaphat személyi kölcsönt, különösen forrónak érezheti a helyzetet. De hiába érvel, győzködik .. . Nekünk már nem is hajlandó elmondani, hogy mi­re kellett volna neki a 10 000 forint, legyint, és szinte futva megy ki az OTP Rákóczi úti fiókjából . . . — Be kell tartanunk az elő­írásokat — mondja Dér László, az OTP Baranya Megyei Igaz­gatósága építési és lakossági hitel osztályának vezetője. — Akinek még van személyi köl­csöne, márpedig ennek a fia­talembernek van, a visszafi­zetésig nem kaphat újabbat. A személyi kölcsön egyéb­ként az egyik legnépszerűbb hitelfajta. Bősz Ádám igazgató- helyettes összesített megyei adatokat mond: tavaly, az év első nyolc hónapjában 143 millió, idén ugyanennyi idő alatt 155 millió forintot adtak kölcsön a takarékszövetkeze­tek és a takarékpénztárak. Pe­dig ez a kölcsön kötött kere­tű, s ebből eredően nem is tudják mindig kielégíteni az igényeket. Különösen ilyenkor, az év vége felé. Dehát mire is kérik legtöbbször ezt a hi­telt? — Például lakáshasználat- bavételi díj kiegészítésére — mondja Bánki Nándcrné, a hitelcsoporí vezetője. — De leg­alább ennyire jellemző, hogy a váratlan, illetve a nagyobb kiadással járó családi esemé­nyek — esküvő, iskolakezdés, nyaralás — finanszírozására for­dítják. Mások olyan cikkek vé­telárának kiegészítésére hasz­nálják, amelyek nem szerepel­nek az áruvásárlási hitel cikk- listáján. Mint például a video. — Nekem a lakásom utó­munkáinak anyagköltségére kellene most pénz — mondja az a 29 éves fiatalember, aki feleségével és kislányával a közelmúltban költözött a tető- térbeépítéses lakásába. Én már mindenféle kölcsönlehetőséget igénybe vettem, amit csak le­hetett, de még mindig kelle­ne pénz. — Mennyi a havi jövedel­mük? — Nyolcezer forint. — És ebből mennyi megy a befizetésekre? — ötezer. . . A vevőre váró, új, illetve használt lakások jegyzéke szin­te kézről kézre jár. Ezek azok a lakások, amelyeket meg le­het pályázni, s az a jelentke­ző, akinek a készpénz ajánlata legjobban megközelíti az el­adási árat, az kapja a lakást. A másfél szobás új lakások ára közelíti a 600 000 forintot, a háromszobásoké a milliót. — Mennyiért veszi és adja most az OTP a használt laká­sokat? — Állapottól függően négy­zetméterenként 12 500-13 000 forintért — mondja Szabados Attiláné, a lakásberúházási és értékesítési osztály vezetője. — És az újak mennyibe ke­rülnek? — Négyzetméterenként 14 ezerbe. A félfogadók fáradhatatla­nul válaszolnak a kérdésekre, s alig ülnek vissza a papír­munkájukhoz, már az újabb ér­deklődők kérdéseire kell vá­laszolniuk. — ötszáz használt lakás ér­tékesítését terveztük erre az évre, de augusztus elején már elértük ezt a számot — mond­ja az osztályvezető. — És milyen irányú ez a vé­tel-eladás? — Kettős. A fiatalok saját otthont akarnak, ők többnyire másfeles lakást pályáznak. A középkorúak, a gyerekes csa­ládok pedig nagyobbra akar­ják váltani a kisebbet. Bár a tételszámok nem ad­nak egyértelmű képet — hi­szen az emberek többségének egyidőben több hitelük lehet, illetve sokan több takarék- könyvvel rendelkeznek —, de azért arra jók, hogy megálla­píthassuk: egyszerre takaré­koskodunk is, kölcsönzőnk is. Napjainkban 337 000 takarék- könyv és 179 000 hitelszámla van az OTP megyei fiókjai­nál. Minderről már Mink Antalné- val, az OTP megyei igazgató- helyettesével beszélgetünk, azt is kérdezve, hogy pillanatnyilag melyik a „felfutóban" lévő szol­gáltatásuk. ' — Az átutalási betét. Jelen­leg több mint 30 000 ilyen számlánk van, de a növekedés­re jellemző, hogy idén augusz­tusig 3000 újat nyitottak. Egy­re többen vannak azok is, akik a szocialista országokba szóló szervezett utazásokra vesznek fel kölcsönt. Bár az OTP Rákóczi úti fiók­ja hétfőnként este 7 óráig, illetve szo'.mbaton délelőtt is nyitva van, most napközben — ha nem lennének nyitva az aj­tók a meleg miatt — szinte egymásnak adnák az emberek a nyitófoggantyút. Fél öt kö­rül, amikor másutt is léjár a munkaidő, lassan kiürül a fél­fogadó . . . Török Éva HÉTVÉGÉ Szőkét, göndör hajút, kék szeműt! A Münnich Ferenc utcai csecsemőotthonban ... A Baranya Megyei Gyermek­es Ifjúságvédő Intézetnél éven­te 80—100 család jelentkezik, hogy szeretne örökbe fogadni egy vagy töbo gyermeket. De nemcsak Baranyából, hanem az ország minden részéről, sőt külföldről is jönnek olyan há­zaspárok, akik gyermeket sze­retnének. Legtöobjük csecsemőt és kis­Örökbefogadás lányt ~ szőkét, göndöFhajút, kékszeműt — szeretne. Az örök­be adható gyermekek többsé­ge 1-2,5 éves. Ritkábban 6-8 évesek is akadnak, Minden esetben közlik a ké­relmezőkkel, hogy az örökbe­fogadás nem megy máról-hol­napra. Első lépésként környe­zettanulmányt vesznek fel a jelentkezők lakhelyén. Ehhez tanácsi, orvosi javaslatot is kér­nek. Majd mentálhigienes ja­vaslatra is szükség lesz. Ha valamennyi irat rendben van - akár vihetnék is a gyermeket, ha lenne De nincs annyi, mint ahányon várakoznak: ezért, sorszómol kapnak és várakoz­nak. Általában egy éven be­lül sikerül gyefmeket kapni. Baranyában 30-35 örökbefo­gadás történik évente. Akinek viszont különösebb igényei vannak — például hasonlítson egyik szülőjelöltre, vagy tény­leg szőke, kékszemű fiú, kis­lány legyen —, azoknak akár évekig is várniuk kell. A leg­többen azonban azonnal „be­leszeretnek” abba a kisgyer­mekbe, akit mutatnak. Ezt követően kezdődik a szülők és a leendő kisgyerme­kük között az ismerkedés. Elő­ször megnézhetik, majd barát­kozhatnak vele, etethetik, tisz­tába tehetik, dajkálhatják... Amikor a Csecsemőotthonban úgy ítélik meg, hogy sikerült a szoktatás — el lehet vinni a kisbabát. Ettől a pillanattól hat hó­napig a GYIVI úgy kezeli a szülőket, mint nevelőszülőket. Ruházatot és gondozási díjat kap a csecsemő után az örök- befogadó. Azért van szükség erre az időre, hogy ténylege­sen eldőljön — megszokják, megszeretik a kicsit, vagy nem sikerül az egymáshoz való al­kalmazkodás. Közben pszicho­lógus ellenőrzi a családot, a gyermek fejlődését. Ha lejárt a várakozási idő, és valóban kérik az örökbefogadást, ak­kor a Gyámhatóság ismételt környezettanulmányt készít, és megindul a hivatalos eljárás. Általában néhány hónap alatt rendeződik minden, az örökbe­fogadó nevére anyakönyvezik a gyerméket. Érdemes még megjegyezni, hogy hazánkban nincs korhoz, képzettségihez kötve az örök- befogadás. Sőt egyedülálló nők, férfiak is fogadhatnak kis- ayermeket örökbe. A. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom