Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-25 / 294. szám
Rugalmas munkaidő vagy túlóra? Ot év múlva itt mindenütt vii hömpölyög majd Bősről jelentjük Látogatás a Duna medreben A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer Győr fölötti szakaszának építkezésén jártunk a héten. Átláthatatlan a hatalmas munkaterület. A legtöbb ember és gép a majdani vízierőtelep és hajózsilip építésén dolgozik. Megdöbbentők a méretek: csak a folyamatos anyagellátás érdekében 240 köbméteres óránkénti teljesítményű betongyár működik a helyszínen, és ösz- szesen 50 millió köbméter kavicsot mozgatnak meg. A régi Duna-medret ezen a helyen egy úgynevezett üzemvízcsatorna váltja majd föl. Ide, egy helyre koncentrálják az építők az egyébként lassú szigetközi Duna-ág esését. A víz 15 méterrel a talajszint fölött hömpölyög majd, éppen ott, ahol rövid időre meg is állunk. Az ott dolgozók a munkát csak esőcsatorna-építésnek nevezik, teljesen szigetelt lesz ugyanis a meder, a fenék, részre épp hatalmas fóliát terítenek. A töltés oldalára csörlő segítségével keperkedik az út- henaer, nyomában a finisher simítja az aszfaltbetont. Járunk a zagykazettáknál — helyükön sportpályák lesznek —, mutatják a már elkészült szi- vórgóvíz-csatornát is. Az itt szimplán, Komáromnál meg- kettőzötten készült csatornával elkerülhető, hogy a mögöttes területeken emelkedjék a talajvíz. A nyolc turbinához is építik a fogadóteret, egy-egy járókerék átmérője 9,2 méter. Az erőmű nem dolgozik majd folyamatosan, csúcsenergiát szolgáltat. Amikor a zsilipek zártak, a fölöttük lévő szakaszon emelkedik a szint, így ha kinyitják azokat, biztosított az üzemeléshez szükséges hozam. A kapuk zárt állásánál viszont az alattuk fekvő mederrészből kiszalad a víz, és nem biztosítható a hajózás sem. Emiatt szükséges a nagymarosi duzzasztómű és lépcső. Ennek hatására Esztergomig az 1965-ös áradás szintjén lesz a víz, Komáromnál már a nagy középvizek tartományába esik, Gönyü fölött pedig mederkotrásra is szükség van. Jakus György főmérnök, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy a régi Duna-ág- ban, 50 köbméteres másodpercenkénti hozammal gátolják meg a Szigetköz talajvízszintjének csökkenését. Évente egyszer arra is lehetőség nyílik, hogy o területet elárasszák. Ennek az erdőgazdálkodás szempontjából igen kedvező a hatása. A vadállomány és a vízimadarak életterén pedig folyamatosan frissülnek a ma még gyakorta pangó vízfelületek. Cementszállítók, mixerek, teherautók, forgalmára kell figyelni folyton, sok közöttük a magyar rendszámú is. Mivel a Bős fölötti Duna szakaszt a csehszlovák közigazgatási területen futó üzemvízcsatornába terelik, így a munkálatok közel kétharmada északi szomszédainknál zajlik. Fele-fele arányban osztozunk a 106 milliárdos beruházás majdani előnyeiben, és a munkamegosztás is ilyen arányú. Ez az oka annak, hogy ennyi magyar autót látni a Duna medrében. Kép: Läufer László Szöveg: Sz. Kenu I. A betonpumpák napi 240 köbmétert nyelnek el A rézsű szigeteléséhez csőrié vontatta úthenger késsiti elé a talajt Idegeskedés nélkül A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság néhány osztályán 1975-től kísérleti jelleggel bevezették a rugalmas munkaidőt. Aztán az alkalmazotti állomány majdnem egészére kiterjesztették. Az intézkedés háromszáz dolgozót érint. A napi 'munkaidő törzsideje 9-14 óráig tart, ezt mindenkinek le kell dolgoznia. A peremidővel 6-9-ig és 14-18-ig a dolgozó maga gazdálkodik. A munkaügy által előre megadott havi 'kötelező óraszámtól az eltérés plusz—mínusz 20 óra lehet, s ez átvihető a következő időszakra. A blokkolóóra percnyi pontosan rögzíti a személyi kartonon a munkakezdést és 'befejezést. — Mindenki kialakított magának egy rendszert — mondja Karácsonyi Tiborné dr., (köz- gazdasági osztályvezető-helyettes. — Mivel hivatalosan 9 óráig kell beérni, a tömegközlekedésből, a gyerekek óvodába, iskolába indításából adódó késés, s a vele együttjáró stresszhatás megszűnt. A lényeg az, hogy az előírt óráját ledolgozza, mégpedig akkor, amikor a munkájára szükség van. A rendszer hatékonysága mérhető: nálunk az utóbbi tíz évben az érintett munkaköröknél megszűnt a törtnapi kiesés, és ismeretlen a túlórázás is. A munkarend megsértésének minősül, ha valaki 20 óránál több mínuszt ér el egy hónapban az előirt munkaórához viszonyítva. A 'fegyelmezés eszköze ekkor a bércsökkentés, a kizárás a munkarendből, illetve a fegyelmi. * — Sok helyen periodikusan tornyosulnak a munkák. Például a bérelszámolóknál hónap elején jelentkezik a hajtás, a pénztárnál bérfizetéskor. A rugalmas munkaidő bevezetésével megszűntek a túlórázások — mondja Holler Jánosáé, a 'Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. — Ha sok a munka, akár tíz-tizenkét órát is dolgoznak, s ha kevesebb, akkor csak ötöt. Természetesen ott, ahol 'ügyfélforgalom van, mindig kell lennie intézkedésre jogosult dolgozóinak. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dísznövénytermesztő részlegében ez évtől a rugalmas munkaidőrendszer új fajtájával kísérleteznek. A termesztési szerződés alapján bérbe adott területen a dolgozónak meghatározott időre és iminőségben kell előállítania azt a dísznövénymennyiséget, melyet vállalt. A munkaidejét saját maga határozza meg. A 4—5 fővel folyó kísérlet kedvező tapasztalatokkal járt már eddig is, így kiterjesztése várható az egész dísznövénytermesztésre. A kísérletben részt vevők a besorolás szerinti bérüket kapják a fizetési borítékban, plusz a minőségi termék után járó prémiumot a dísznövény szállításakor. * A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsiparai Vállalatnál a blokkolóóra már több mint nyolc hónapja működik a portán. — A munkaügyi, pénrügyi és kereskedelmi osztályon kezdtük a rugalmas munkaidő alkalmazását, s idén január 1- től vált általánossá a központi dolgozóink körében — tájékoztat dr. Biró Zoltán munkaügyi osztályvezető. — A rugalmas munkaidő garancia a dolgozónak arra, hogy a ledolgozott plusz órákat kiveheti, ráadásul akkor, amikor szüksége van rá. Ahol lehet, ott meg. valósítjuk e rendszert. Például a tmk-nál vagy a termelés feltételeit megteremtő egyéb területeken is elképzelhető a bevezetése. A MÁV Pécsi Igazgatóságának Lenin téri épületében 1985 •novemberétől 350 dolgozót érintett tíz hónapon keresztül a rugalmas munkaidő. A tervezőcsoport és a számviteli főnökség már 1985 tavaszától kísérleti jelleggel ebben a rendszerben dolgozott. A tapasztalatokról dr. Bodnárné dr. Feeze Máriát MÁV-tanácsost, munkagazdasági csoportvezetőt kérdezem. — Adminisztrációs többletet nem okozott a rugalmas munkaidő alkalmazása, ugyanis számítógépet használunk munkaidőmérésre és nyilvántartásra. Megérkezett az új továbbfejlesztett berendezés is, ezzel mór a bérszámfejtés és a munkaidőmérés összekapcsolható- vá vált. — Korábban a csúcsidőszakokban keletkező túlórákat hónap közben csúsztatással adtuk ki, bár volt olyan, hogy erre az adott hónapban nem kerülhetett sor, — ismerteti a munkaidőváltozásokat Tóth lózsel- né, a számviteli főnökség vezetője. — Aztán az egyenlőtlen munkaidőt alkalmaztuk, havonta előre meghatározva a napi munkaidőt. Itt is egyoldalúan a munkahely diktált. Majd visszatértünk a kötött munkaidőhöz. Az időrögzítő 'berendezés adott lehetőséget a rugalmas munkaidő bevezetésére, s ez optimális munkarendnek bizonyult. A kedvező tapasztalatok hamar megmutatkoztak: a késések megszűntek, a munkaidő kihasználása érezhetően javult. A rugalmas munkaidő bevezetésének kezdeményezése Pécsről indult, és terjedt el országszerte a MÁV-nól. Az őszi forgalmi igények növekedése miatt a tavaly november 1-től működő rendszert idén szeptember 1-től vezér- igazgatói döntés alapján egyelőre szüneteltetik. Szót érdemel a MÁV-nál alkalmazott kódazonositó kulcscsal működő munkaidőmérő és nyilvántartó rendszer is. A MÁV Távközlési és ‘Biztosító- berendezési Központi Főnökségén féjlesztették ki. Minden dolgozó kap egy kulcsot, ezt ki. és belépéskor a portán elhelyezett készülékbe dugja. Az optikai leolvasás utón a portai készüléken feltűnik a kulcs, azaz a dolgozó kódszáma, a hónap során az eszmei (heti 42 óra) munkaidőtől való eltérés aktuális értéke, és a pillanatnyi munkaállapot. A berendezés a törzsidő kezdetekor (8 órakor) listázza a telepihelyi munkakezdéstől távol maradt dolgozókat. A munkanap során a munkarend megsértésére utaló kezelésekről ad jelzést. 20 órakor pedig a munkanapot összegző listát készíti el a számítógép. A berendezés ára 320 000 forint. A pécsi igazgatóság körülményeihez Darvas Gyula és Fenyősi Csaba, a műszaki osztály ügyintézői igazították. Még azt is kipróbálták, hogy az eloxált alumínium kulcs helyett „bevesz-e” mást is a gép, ha netán valaki így próbálkozna beavatkozni. Nem jártak sikerrel. L. Cs. K. HÉTVÉGE 5. A turbina járókereke 9,2 méter átmérőjű lesz — épül a fogadótér Úszó szivattyúhoz az ideiglenes gátnál
