Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-25 / 294. szám
---------*-g " «*-> « 'i* Mp * s zrotoHR ncppasni ntp (fi j A kölcsönös bizalom jegyében Már három évvel az ellen- forradalom leverése után, 1959 decemberében, az MSZMP VII. kongresszusán a Központi Bizottság 'beszámolója kifejtette: ,,A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártonkí- vüliek iránt. Őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a párton- kiVüliek legszélesébb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a pártorvkivüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függnek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük." Hogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt a magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív értelemben már nagyon sokszor tapasztalta. És azt is, hogy milyen érzékenyen reagálnak a tömegek a bizalomra. Ha a vezetés részéről bizalmatlanságot, parancsolgatást tapasztalnak, bezárkóznak, ha bizalmat, feloldódnak, és bevonhatók a közös ügyek intézésébe. ■Ennek a parancsolgatást elvető kommunista munkastílusnak kiformálásában, mint erről már szó volt az előzőekben, a kétfrontos harcnak volt meghatározó szerepe. A múlttal való leszámolásnak mintegy befejező aktusa volt öz MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 14—16-i határozata „A személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított tör- vénysértési perek lezárásáról." A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a határozat — 1953 óta voit több vizsgálat, azonban a teljes igazságot minden összefüggésében feltáró eljárás nem volt lehetséges, hiszen a rehabilitációt 1953-56 között éppen a perekért felelős személyek, vezető posztjaikat felhasználva, akadályozták. 1956 után pedig a munkáshatalom újjászervezés kötötte le a Központi Bizottságot. Most azonban ■mindenre fény derült, a határozat* mélyen elemezte a törvénysértések nemzetközi és hazai okait, összefüggéseit, és ezek alapján a leginkább felelősöket, Rákosi. Mátyást és Gerő Ernőt 17 társával együtt kizárta a pártból. (Rákosi Mátyás, aki 1956 júliusában a Szovjetunióba távozott, már -életében sóha sem tért haza Magyarországra, és 1971. február 5-én hunyt el Gorkij városában.) Az MSZMP tömegmunkájának jellemzésére, és a pártvezetés stílusára az évek során mindinkább elfogadott lett az emberközeli jelző. Ez az emberközelség azonban nemcsak hangot, magatartási formát fejezett ki, hanem elvi megfontolásokat is. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy a pártnak nem elég csak egyszer megnyerni a tömegeket, hanem napról naipra meg kell küzdenie az emberek bizalmáért, a tömegbázisért. A bizalom, a támogatás megnyerése azonban semmiképpen sem jelenthet elvtelen udvarlást, de azt sem, hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatatlan néze- -feket elhallgatják, megcőfolat- lanul hagyják. Viták, nézetkülönbségek kisebb-nagyobb kérdésekben az évek folyamán mindig támadtak. Például a termelőszövetkezeti mozgalom féjlődése, és persze a háztáji gazdálkodás eredményessége nyomán a munkásosztály, és általában a bériből és fizetésből élők körében újra és újra jelentkeztek parasztellenes hangulatok. Sőt még olyan hangok is hallatszottak olykor, hogy az MSZMP „nem munkás-, hanem parasztpolitikát" folytat. Elsősorban az értelmiség körében újra és újra feltörtek nacion'alista jelenségek is. Régi elvtársak az ifjúság6. HÉTVÉGE nak — többnyire divatszokásokra visszavezethető - Viselkedési tünetei miatt nyugtalankodtak. De nem egyszer az ideológiai frontra, még a kommunista értelmiség soraiba is - 'behatoltak revizionista, sőt'bur- zsoá eszmék, illetve ultrabalos, anarchista frázisokból táplálkozó nézetrendszerek. A pártvezetés - olykor időben ugyan kissé elmaradva a reagálással — sohasem tért ki a viták elől. Vagyis nem akármilyen egységre törekedett a tömegekkel, hanem olyanra, amelyben nem kellett elvtelen kompromisszumokat tennie. Mert persze kompromisszumok nélkül a bizalom megnyeréséért folytatott harcban sem lehetett előre lépni. A pártvezetésnek nemcsak az „abszolút igazságot”, még nem is csupán az ország, a dolgozó tömegek érdekeit kelett figyelembe vennie álláspontja kialakításában, és annak közlésekor, hanem számolnia kellett a tömegek tudatosságának színvonalával, nézeteik adott állapotával, és hagyományaikkal, szokásrendszenükkel is. Hogy mindez a birtokukban legyen, a párt- és kormányvezetés tagjainak jó'kapcsolatot kellett kiépíteniük a tömegekkel, vagyis a szó szoros értelmében emberközelben kellett lenniük. Valóban ettől az időtől lett gyakorlat, hogy a párt vezetői gyakran járnak a tömegek között és ott „birkóznak" a problémákkal. E kapcsolatokban igyekezett a pártvezetés érvényesíteni azt az 1956 őszén tett fogadalmát, hogy szabad, őszinte, szókimondó légkört alakít ki a ■pártéleiben csakúgy, mint a szélesebb közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tömegek véleményét, és ez aláássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és felvilágosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való mozgósítást is. Viszont az is igaz, hogy a gyakorlatban a szabad vélemény- nyilvánítás határai körül, különösen ha az a sajtóban, rádióban, televízióban történik, nézeteltérések is felmerülhetnek/^ Az világos, hogy a szocializmus ellenségeit nem illeti meg a szólásszabadság, uszításuknak vagy romboló szándékú törekvéseiknek nem adhatunk fórumot. De az már megítélés kérdése léhef, hogy mi a véleménykülönbség, esetleg vitatható nézett, és mi a káros álláspont. Tudvalevő például tarra való hivatkozással, hogy ennek vagy annak a ténynek, jelenségnek szellőztetését az ellenfél kihasználhatja, az érintettek nemegyszer a jogbs kritikát próbálják megakadályozni. Az elvek e kérdésben is világosak: a tömegeknek közük van, mindenről joguk van tudomást szerezni, ami éhben az országban történik. Kádár János 1960 májusában a Hazafias Népfront kongresszusán így foglalta össze, mit kell azon érteni, hogy a pórt nem „uralkodik”, hanem Ihűen szolgálja a népet; „Pártunk miin den kori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osztályellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. Az utóbbi években alapjában sikerült kialakítani a pártnak azt a helyes munkastílusát, amely egyedül alkalmas eszméink megvalósításához, amelynek lényegét tegnap is helyesen fejezték ki itt ebben a néhány szóbon: mindig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden jelentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegekkel, a tömegeknek tudniuk kell, hogy mit, miért és hogyan kell megvalósítani, és azután cselekedjenek egy akarattal. Így igyekezett dolgozni a párt a Hazafias Népfront-mozgalom keretében is, erre törekszik a jövőben is." (Következik: LERAKTUK A SZOCIALIZMUS ALAPJAIT) Nemes János Megvá/tozott útvonalakon Várják az utazóközönség észrevételeit, javaslatait Pécs közlekedésében jelentős a munkavállalással összefüggő utasáramlás. 339 településből (közülük 260 Baranya megyei) járnak Pécsre dolgozni, növelve a pécsi lakosokra vetített országos átlagot meghaladó évi utazási számot. Egy lakosra eső évenkénti utazások száma 1940. 57,7 1950. 147,0 1960. 212,9 1970. 408,3 1990. 534,3 1905. 743,5 A csúcsforgalmi zsúfoltságot a lépcsőzetes munkakezdéssel lehet enyhíteni. 53 vállalattal, intézménnyel van a Pannon Volánnak megállapodása. Megoldásnak látszik a kapacitás bővítése az autóbuszok számának, befogadóképességének növelésével. Ezt behatárolja az utak telítettsége, valamint a pécsi terepviszonyok. A kelet-nyugati közlekedési tengelyen, a felüljárókon az autóbuszok utazási sebessége alig haladja meg a 15 km/óra értéket. A vonalhálózat tömegigények szerinti átrendezésekor, a forgalomfejlesztési elképzelések kidolgozásakor mindezeket figyelembe kell venni. Napjaink jelentős, a tömeg- közlekedési hálózatot érintő eseménye a Lenin tér rekonstrukciójának befejezése. A városi tanácsülés elé október 30-án kerülő középtávú hálózatfejlesztési terv ezzel összefüggő változtatásait mutatjuk be. Hálózatos forgalomfejlesztés A Kossuth téri járatok áthelyezésével megvalósul a mecseki járatok közlekedtetésének ésszerűsítése. A 44-es járatok a főpálya- udvartól az Állatkertig, onnan a Beloiannisz úton haladnak a Szanatóriumig. A 35-ös járatok a Dömörkapu érintésével közlekednek a Misináig. Periodikus közlekedést alakítunk ki, és biztosítjuk a Károlyi M. út vonzáskörzetében lakók jobb kiszolgálását. A 33, 33/A, 35, 44 jelű járatok a főpályaudvarról a Szabadság— Szalai A. úton haladnak és megállnak a Szalai A. úti megállóban. Visszafelé a Bajcsy-Zs, u.—Vasút utcán át közlekednek, a főpályaudvar felé, megállva a Vásárcsarnok megállóban. A 36-os és 37-es járatokat a Budai állomásról a Lenin térre helyezzük át és növeljük a járatgyakoriságot. A 31-es járat mindkét irányban a Rákóczi út-Zsolnay V. u.-Fürst S. úton közlekedik. A lőpályaudvar-Gesztenyés (50-esj járat mindkét irányban a Vadász és Felsővámház utcákon keresztül jár. Lámpásvölgyig (48-as) csak egyes - az utazási igényeknek megfelelő — járatok közlekednek, az alapjáratok Borbála- telepen fordulnak meg növelt járatgyakorisággal. A 40-es járat a Kossuth teret fordulóhelyként érinti, 1987. január 1-től hurokjáratszerűen közlekedik majd. A 39-es és a 139-es járat vonalvezetése megváltozik. A több éve kért vonalvezetés szerint először a főpályaudvart érintik, majd a Konzummal szembeni megállóban veszik fel a belváros utasait. A 39/A a belvárosban (Bőrgyártól—ig) a jelenlegi 39-es vonalán fog közlekedni. A hálózatfejlesztés nem áll meg a Lenin tér rekonstrukciójával. Várhatóan 1987-ben a Budai állomás korszerűsítése kapcsán a kelet—nyugati vonalhálózatot módosíthatjuk. Utastájékoztatás Több kritika érte Pécs megállóhelyi utastájékoztatását, a számozás logikátlanságát. A tanácsülés elé új vonalszámozási megoldást terjesztünk be. Kialakításánál szem előtt tartottuk: © A jelenlegihez viszonyítva minimális legyen a változás. © A számok utaljanak a járatok gyakoriságára, jellegére. Így 1—9-ig azok az ún. törzsvonalak kerülnek számozásra, ahol a járatgyakorisági átlag csúcsidőben 10 percnél sűrűbb. Két számjeggyel a normál járatok számozása valósul meg, egyúttal utalva az indító végállomásra. Három számjeggyel és szinjelzéssel a gyors és expressz járatokat különböztetjük meg. Betűjelzéssel a betét- és céljáratokat jelöljük. A bányaüzemet kiszolgáló járatok önálló számcsoportot alkotnak. © A számozás bizonyos fokú sorfolytonosság mellett a jövőben is lehetővé teszi új vonalak nyitását, új decentrumok belépését (például Balokány) a troli üzem fogadását. © A számrendszer módosítása szükségessé teszi a megállóhelyi táblák teljes cseréjét (456 db), 15 nagyméretű tájékoztató tábla elhelyezését, új menetrendi tájékoztató kiadását (kb. 30 000 példányban), az autóbuszokban térképes utas- tájékoztatás kihelyezését. A térképeken az új számozásnak megfelelően tüntettük fel a viszonylatokat: az 1. sz. térképen a törzsvonalakat, a 2. sz. térképen az egyéb járatokat jelöltük, bemutatva a módosított vonalvezetést is. Az utazóközönség tájékoztatására csak azokat a vonalakat soroljuk fel, ahol a számozás változni fog. Régi jelzés Viszonylat Új jelzés Törzsvonalak 20 Üjmeesekalja—Fehérhegy 2 28 Újmecsekalja—Budai áll. 2/A 28/A Újmecsekalja—48-as tér 2/B 39 Kertváros—Konzum—Kertváros 3 40 Újmecsekalja—Konzum-—Újmecsekalja 4 16 Nevelési Központ—Konzum—Nevelési Közp. 6 47 Név. Közp.—Konzum—Nevelési Központ 7 Budai állomás (10-es számcsoport) 17/A Budai állomás—Pécsújhegy 10 Újmecsekalja (20-as számcsoport) 32 Újmecsekalja—Baromfifeldolgozó 20 10 Újmecsekalja—Szabolcsfalu 21 Főpályaudvar (30—40-es számcsoport) 31/Y Főpályaudvar—György akna 31 31 Főpályaudvar—Hősök tere 31/A 33/A Főpályaudvar—MTA Székház 32 44 Főpályaudvar—Szanatórium 34 48 Főpályaudvar—Lámpásvölgy 38 TÖRZSVONALAK (régi jelzés) ..........(viszonylat)...................................(új jelzés) 1 ÚJMECSEKALJA - rCVELÉSI KÖZPONT..............1 2 0......ÚJMECSEKALJA - FEHÉRHEGY............................2 2 8 . ÚJMECSEKALJA ~ BUDAI ÁLLOMÁS...................2IA 2 81 A ÚJMECSEKALJA -48-os TÉR......................... 21B 39. . KERTVÁROS-Konzum-KERTVÁROS........... 40......ÚJMECSEKALJA-Konzum - ÚJMECSEKALJA 1 6 NEVELÉSI KÖZP-Konzum-NEVELÉSI KÖZP. 6 47 ÁEVELÉSI KÖZP-Konzum-NEVELÉSI KÖZP 7 . . Főpályaudvar—Borbólatelep 38/A 49 Főpályaudvar—Szamárkút 39 50 Főpályaudvar—Gesztenyés 40 17 Főpályaudvar—Pécsújhegy 43 Kertváros (50-es számcsoport) 39/A Kertváros—Konzum—Kertváros 50 Nevelési Központ (60-as számcsoport) 29 Nevelési Központ—Budai állomás 60 29/A Nevelési Központ—48-as tér 60/A 18 Nevelési Központ—Malomvölgyi forduló 61 .. Nevelési Központ—Pataki 1. u.-i forduló 62 A forgalmi tervek megvalósítása mellett fontosnak tartjuk az egységes vállalati arculat megteremtését. Az új számozási rendszer bevezetésével egyidőben biztosítjuk az utastájékoztatás minőségi javulását, a megállóhelyi információk folyamatos aktualizálását. Az autóbuszok technikai berendezésének fejlesztésével kiterjesztjük az automatikus hangosbemondó rendszert, általánossá kívánjuk tenni a gépkocsivezetői utastójékoztatást. 1987-től anyagi lehetőségeink figyelembevételével új egyenruhát vezetünk be, fokozatosan kialakítjuk az egységes személyi megjelenés feltételeit. Tovább javítjuk a helyi közlekedésben részt vevő autóbuszok esztétikai színvonalát. Mind a hálózatfejlesztési, mind a vonalszámozási elképzeléseket a városi tanács döntéséig tervezetnek tekintjük. A tanácskozási fórumokon, a Magyar Rádión és a Dunántúli Naplón keresztül beérkező észrevételeket, javaslatokat feldolgozzuk, hogy a tanácsülés széles információs alapokon nyugvó döntést hozhasson. Albert Ferenc igazgatóhelyettes
