Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-03 / 272. szám
1986. október 3., péntek Dunántúli napló 5 Közös érdeknek megfelelő megegyezés Sómázas kerámiaszimpózium Országos tanácskozás Harkányban Új alapok a foglalkoztatási rehabilitációban Pontosabb jogszabályok készülnek, hogy ne költhessék másra a pénzt Zsolnay-b »ff Kaposváron További városok számítanak a világhírű gyár üzletnyitására Kaposvárra is betört a pécsi Zsolnay Porcelángyár, tegnap nyitották meg a most kiépülő sétáló (Május 1.) utcában a Zsolnay márkaboltot. Ahogy azt Papp János, Kaposvár Város Tanácsának elnöke rövid avató beszédében elmondotta: ez év februárjában negyed óra alatt született az a megállapodás, melynek remélhetőleg a somogyiak és a megyeszékhely lakói ugyanúgy hasznát veszik majd, mint maga a Zsolnay. A kaposváriak a város legrangosabb helyén kínáltak márkabolt lehetőséget a Zsol- naynak, hogy méltán világhíres termékeikkel növeljék a kialakítás alatt álló sétálóutca vonzerejét és — ezt sem titkolják — pompáját. Mert az is kiderült, hogy a kicsi, de annál dekoratívabb kiállítású helyiségért kaphatott volna két- szerannyi pénzt is a tonács, de vállalták a kisebb bevételt a rangos és mindenképpen színvonalas Zsolnay termékek vonzásában. „Szeretnénk, ha a bolt jól szolgálná az igényeket és az érdekeinket" — mondta Bosnyák János, a Zsolnay Porcelángyár igazgatója a szerény megnyitón. Lássuk a kaposvári lehetőséget. A kicsi bolt — az eladótere 20 és a raktárterülete mindössze 25 négyzetméter — ékszerdobozként hat, építészeti szempontból szemet gyönyörködtető, az utcafrontra kiugró falatnyi üveg kirakata is megállítja a járókelőket. (Igaz, a díszes útburkolat csak jövő év végére készül el, akkor lesz igazán korzó a Május 1. utca.) Az üzlet polcain és vitrinjeiben megtalálható a legolcsóbb és legdrágább Zsolnay termék. A félmilliós nyitókészletet figurák, fajansz vázák, kék és aranyozott Pompadour mokkás-, teás- és étkészletek, valamint máz alatti díszítésű termékek alkotják. A márkabolt vezetője, Horváth Józsefné a gyár elképzelései szerint havi félmilliós forgalomra számít, s ehhez a gyár folyamatosan biztosítja a termékeit. A Zsolnay Porcelángyár néhány éve közvetlenül nyitott kaput a vásárlóknak a sorra nyitó márkaboltjaival. Ezzel nem titkolt céljuk, hogy közvetlenül érzékeljék a piac igényeit, hogy ellássák a lakosságot. Természetesen a jövedelmezőségi szempontjaik is közrejátszanak ebben a terjeszkedésben. A pécsi, a két budapesti, a szombathelyi, a soproni és a harkányi márkabolt után tegnap megnyitott kaposvárival még nem zárult be a kör, hasonló márkabolt nyitására kérik a Zsolnayt Siófokon, Debrecenben és Barcson. Az igény és a közös érdek, a márkás termék tehát adott, a többi már csupán megegyezés kérdése. Remélhetően úgy, mint a kaposvári Zsolnay márkabolt esetében. M. L. Nyílik a burok, pattog a termés Fátum-e a tintagomba? A sómázas technika lehetőségeit vizsgálják egy hónapon át a siklósi alkotótáborban az évente megrendezésre kerülő keramikus szimpózium idei meghívottjai. A szimpóziumot Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat főszerkesztője nyitotta meg tegnap délután. Az egyhónapos közös munka során Szöllössy Enikő, Paulikovics Iván, Péter Ágnes és Várnagy Ildikó szobrászok, valamint Schrammel Imre, Krajtsovits Margit, Beke Györgyi, Orosz Mária, Benkő Ilona, Móker Zsuzsa és Szekeres Károly keramikusok kísérleteznek a só- mázas technikával. Október végén egy szakmai nyílt napon mutatják be tevékenységüket az érdeklődőknek, később pedig időszaki tárlaton állítják ki az alkotótáborban készült munkáikat. Dél-Eurőpa szelídgesztenyése már megmenekült Részlet az ősgesztenyésből i i Meleg a gesztenye Lelhet, hogy sokan ellenkező véleményen vannak, de nekem a szelídgesztenyéről csak az a platnin sütött, forrón kinyíló jut az eszembe, amit de- cis mérőpohárral borítanak hegyes végű zacskóba, vagy amit éles késsel otthon bemetszünk, s besorakoztatjuk a sütőbe, hogy durrogása mellett megkóstoljuk a murcit. Főzve, süteményben nem szeretem, a presszós gesztenyepürék sem vonzanak. Ilyen, sütnivaló gesztenye nyomán jártam Pécsváradon, a védett, ősi dzsungelben, ahol reped már a tüskés búrok, s potyog a földre a termés. A helyi termelőszövetkezet a héten megnyitotta a fölvásárlás kapuit. — Nagyon gyenge lesz a termés — mondja Walter Tivadar, a termelőszövetkezet elnöke. — Óriási volt a jégkár, s emellett gyilkos betegség is gyötri a fákat, támad a tinta- gom'ba. Gyökéren keresztül és semmit sem lehet ellene tenni. A gazdaság 30 hektáros gesztenyését évről évre családoknak adja ki: övék a feladat, betakarítani a termést. Az idén fánként 15 kilónyi termést kell kötelezően a gazdaságnak átadni, de bizonytalan, hogy ennyi is lesz. Forintban kifejezve: jó ha a 30 hektár a gazdaság számára 200 000-es árbevételt jelent. Nem is olyan régen még 10 vagonnal termett, ma egy vagonnal! — Ez az árat hogy érinti? — Zalában, Kőszeg környékén jobb a termés és időnként hozunk be olcsó gesztenyét délről. 'De úgy hallottam, hogy a betegség már az ország összes gesztenyésében pusztít. . . Azért talán nem lesz drágább a piacon, mint tavaly. A tintagomba a két háború között elvitte Amerikában az összes gesztenyét, aztán végigsöpört ‘Európa több országában. Szakemberek -mondják: új, ellenálló fajtákat kell hozni, újratelepíteni. A régi, több száz éves ősgesztenyések, mint a pécsváradi, nem tudnak ellenállni. — Pár éve volt egy kísérlet nálunk — tájékoztat az elnök. - Spanyolországból érkezett másfélszáz csemete, 17 fajta, amit nálunk próbáltak ki, beültették őket a beteg fák közé. Kibírták, a fajták többsége rezisztens volt. Aztán elvitték őket valahova, szaporításra . . . — Jól jönne ez önöknek? — Természetesen. Lehetne frissíteni az állományt, s megőrizni a pécsváradi gesztenyés hagyományt a következő nemzedék számára is. \ Fölvállaltam a nyomozó szerepét. Állítólag a pécsi parképítők vitték el a csemetéket, de a vállalatnál csak annyit tudtam meg: volt szó a szaporításról, de valahogy az üzlet nem jött össze. Eke Istvánról, aki a téma legnevesebb szakembere, s aki először hívta fel a figyelmet a tintagomba pusztító hatásáról, kiderült; jelenleg Görögországban ténykedik. Végül dr. Szentivá- nyi Pétert, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet főmunkatársát kerestem meg. Ö tudott a pécsváradi kísérletről, de kevésbé eredményesnek ítélte. A hazai gesztenye megmentésének más útja van. A téma ismertetésére meghívta a DN munkatársát az intézetbe, addig is annyit elárult: e módszer segítségével, úgy tűnik, dél-európai sze- lídgesztenye-kul túrákat sikerült megmenteni, s rövidesen hazánkban is megindul terjesztése. Szelídgesztenye? Ugye, jó hír az is, hogy hosszú idő után végre Pécsett is megjelentek az árusok? Kozma Ferenc nye lesz az is, hogy ezen a piacon jóval nehezebb helyzetbe kerülnek azok a dolgozók, akiknek megváltozott munka- képességüket kell kínálni. Ha a foglalkoztatási rehabilitáció jelenét tekintjük, ismert a képlet: a munkáltató és a munkavállaló nem érdekelt a foglalkoztatásban. A cégek eddig szívesen megszabadultak megváltozott munkaképességű dolgozóiktól, akiknek többsége a rokkantsági nyugdíjat választotta. Nem volt érdemes munkát vállalnia, mert esetleg le kellett mondani a kevesebb, de biztos nyugdíjról. A kormány — a Minisztertanács júliusi határozata alapján — új szabályozáson dolgozik. A foglalkoztatási rehabilitáció alapja, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó számára ne a nyugdíj legyen az egyetlen járható út, annál is inkább, mert a rokkantnyugdíjazás rendszere is változik, hanem érdekelt legyen abban, hogy megmaradt munkaképességét használja. Az új törekvések szerint a vállalatoknak nemcsak érdeke, hanem kötelessége is a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Természetesen állami dotáció ösztönzi őket erre. Ugyanakkor a dolgozókat a keresetkiegészítés új, az eddiginél jóval kedvezőbb rendszere segíti a vállalkozásban. Persze mindennek az alapja a pontos statisztika, ugyanis nem ismerjük hány megváltozott munkaképességű ember von ma Magyarországon, hol, milyen munkakörökben dolgoznak, egyáltalán milyen irányú segítségre van szükségük. Ismert, hogy ez év január 1-től a dotációk rendszere jobban ösztönöz a foglalkoztatásra, rendkívül megnőtt a dotációra pályázók száma. Kiderült azonban, hogy bár a pályázatok nem ütköznek a jogszabályokban rögzítettekbe, mégsem a jogalkotók célja valósul meg, mert a kért összeget nem a valós helyzet alapján pályázzák, így kideríthetetlen az is, mire költik. Mindez a pontos megfogalmazásra és a szigorú ellenőrzésre inti az új rendelkezéseket előkészítőket. Az ellenőrzésben esetleg szerepet kaphatnának azok a rehabilitációs bizottságok is, amelyeknek szakemberei kétnapos tanácskozást kezdtek tegnap Harkányban, a Dráva Szállóban. A rendezvényt dr. Reményi Jenő, a Baranya Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályvezető-helyettese nyitotta meg, ezt követően a résztvevők tájékozta'tást kaptak dr. Rózsa Józseftől, az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjétől, Karsai Lószló- nétól, a Pénzügyminisztérium szociálpolitikai osztályának munkatársától és Winter Zsuzsától, az Egészségügyi Minisztérium munkatársától a foglalkoztatási rehabilitáció új alapjairól, a várható jogszabályokról. Tulajdonképpen tapasztalatcsere, a kölcsönös tájékoztatás fóruma ez a kétnapos program, mert az új elképzelések megvalósításában várják a rehabilitációval foglalkozó szakemberek véleményét és közreműködését. Többek között előadások hangzanak el a Baranyában kísérletképpen bevezetett rehabilitációs alap terveiről, a mozgáskorlátozottakat foglalkoztató Alfa Ipari Vállalat tevékenységéről. Gáldonyi- M. Mozgásba lendül a következő években a munkaerőpiac a munkaerő-gazdálkodást szabályozó jogszabályok életbe léptetésével. Mindenképpen változik az a kép, amelyet ma a hirdetési rovatok vagy a cégek felvételt hirdető táblái mutatnak. Egyszóval csökken a munkaerő- hiány. Mindennek következméŐrlik a kalocsai paprikát Még tart a fűszerpaprika szedése, de a Kalocsai Agráripari Egyesülés paprikagyárában már a korábban leszedett csöveket őrlik a hengerek. A gyár a tavalyinál nagyobb mennyiségű, összesen mintegy 7500 tonnányi termésre számít, amelynek tárolásából, előkészítéséből részt vállalnak a partnergazdaságok és a háztáji termelők is. A KAGE- gazdasógokban négy nagyteljesítményű szárító készíti elő őrlésre a paprikát, a háztáji gazdaságokban pedig a hagyományos módon, az ereszaljára függesztett necchálókban, füzérekben végzik az utóérlelést. Áz előmérések szerint az idei termés jobb minőségű, mint a korábbi években. így a kalocsaiak arra számítanak, hogy visszahódíthatják, sőt még bővíthetik is az utóbbi években elvesztett piacokat. Már jelentkeztek új vevők Japánból és az Egyesült Államokból. A piaci versenyképesség érdekében százmillió forintos beruházással korszerűsítik a kalocsai paprika feldolgozását és a csomagolását.
