Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-19 / 288. szám

Sztevanovity Zorán Kern Andrásnak tavaly nagylemeze jelent meg. Zo­rán, ezt meghallva, műsorá­ba vendégnek hívta őt, és a héten Pécsett is bemutatták közös koncertjüket. — Azért ez nem ment any- nyira egyszerűen — mondja a „vendég" —, mint ahogyan a műsorban is elmondom, nem­csak egy percet gondolkoz­tam, hanem hosszas rábe­szélésre volt szükség. Szín­padi rutinom van, de pop­koncerteken -igazán semmi gyakorlat nem áll mögöttem. Riasztott a zenekarosdi, ezt sokat kellett és kell gyako­rolni. Talán egyszer jól megy majd. — Most a koncerten nem ment jól?- Nem éreztem igazán jól magom.- Tényleg sokat számít a tapasztalat — toldja meg Zo­rán. Szeretnénk hinni, hogy amit csinálunk, az az intel­lektuális műfaj része. Van azután, hogy az emberek fá­radtabbak, kevésbé fogéko­nyak, azért ez ott is áthidal­ható. Melodikusabb dalok­kal például. Már az első pár perc alatt meg lehet érezni a közönséget, és ak­kor esetleg az ember enged abból, amit eredetileg kigon­dolt, és kicserél egy-két dalt. — Ezúttal is szükség volt ilyen cserére? — Nem, itt Pécsett most nem. Pusztán azért említet­tem, mert Andris hét számot tanult be az együttessel, és valóban könnyebb dolgom van az évtizedek alatt össze­gyűlt dalokkal. — Egy második Kern-lemez elképzelhetetlen? — Lassan készülget — mondja András —, nagyon lassan. Mindenesetre kértem Zoránt, írjon erre nekem da­lokat ... — .. .és én szívesen meg is tenném, ha Andrisnak tet­szene. Egyelőre azonban no­vemberben szeretnénk föl­venni a következő lemeze­met, és ha igaz, akkor ez a jövő év elején meg is jele­nik.- Végül is közös film is volt már, a Ripacsok. — Igen, abban mind a ketten megjelentünk - moso­lyog Kern András -, és épp beszélgettünk róla, hogy pár­huzamos Ki-Mit-Tud?-ban szerepeltünk. Szóval, eddig azt sem bántuk meg, hogy együtt lépünk most föl. A színház egyébként nem látja kárát, most épp az ördögök­ben játszom a Víg ben, de jóformán gyerekkoromtól öt­venféle dolgot csináltam egy­szerre. és megszoktam, hogy azért rend legyen a fejem­ben - mondja, és mielőtt út­nak indulnának, még hozzá­teszi: - Irdd meg, hogy két baromi jókedvű manus hatal­masakat sörözget, és közben énekel — nevet, és még egyet kortyol a vizespohárból. Sz. Koncz I. Kern András POP LES Kazettás könyv karácsonyra Forró nyarunk volt, ami a könnyűzenei életet illeti. Ma­gyarországon járt a Queen, Rod Stewart, a Jethro Tull és még számos világnagyság, a Siófokon megrendezett In­terpop fesztiválról nem is be­szélve ... Bár ha jól belegon­dol az ember, ez sem volt haszontalan, hisz így legalább egy ország láthatta a Z'ZI LABOR és a Napóleon Bid előadását. De a többiek ... Mi történt külföldön a nyá­ron? Természetesen ott is sza­badtéri koncertek jelentették a legnagyobb vonzerőt, s ezek közül is leginkább a Queen „Magic tour”-ja kapott ked­vező kritikákat. Aztán a kon­certek mellett akadtak plety­kák, intrikák, s egy-két igen nagy baklövés is. Történt pél­dául, hogy a barátjához, Doc Brinkmannshoz igyekvő Mi­chael Jacksont egy bulvárlap fotóriportere óriási gézdarab­bal az arcán kapta le, s a képhez egy borsos sztorit is kreált. Eszerint Jaoksont úgy elnáspágolták egy bárban, hogy fogműtétet kellett végez­ni fajta, s ezért néhány hétig nem mutatkozhat a nyilvános­ság előtt. Másnap a sztár a tévében cáfolta a hírt, még­pedig gézkötés nélkül . .. Mint mondta érzékeny a vi­rágporra, s barátja háza előtt azért kötött gézt a szája elé, mert Brinkmanns szabadidejé­ben botanikával foglalkozik. Per végül is nem lett a do­logból. A jövő hét pécsi program­ja: október 23-án és 24-én KFT-koncert. Az élőlemez be­mutatón a „Siker, pénz, nők, csillogás" dalait hallgathatják meg az érdeklődők Pécsett a DOZSÓ-ban. Pauska Zsolt — A i aranyhörcsögöt még gyakorolni fogom, mert kissé túltápláltnak rajzoltam — har­son fel a nevetés az első elő­adás után az Apáczai Neve­lési Központban, amelyik mint kiderül, Kalákáék új gyermek- műsorának a premierje is volt. Más a stúdióban próbálni a zenei anyagot, más megbe­szélni otthon, mit is fogunk csinálni, rajzolni, mert ezt csak a színpadon, a gyerekek között lehet kipróbálni, ma­gyarázzák és rögtön meg is beszélik mi mindenen fognak már most a második előadá­son változtatni. Külső szemlélő a bemutatón sem vette észre, hogy még nem gördül olajozottan. Az új zenei anyag is sziporkázik az ötletektől. Egy zenés utazás különböző földrészeken, ked­ves, okos és vidám „állat­portrék” segítségével. Egy-egy dal, egy-egy kép, mondjuk Afrika hangulatáról, zenei vi­lágáról. És közben Huzella Péter rajzai, egyszerű, de ér­dekes tudnivalókkal fűszerez­ve. — Mi minden történt a Ka­lákával A Pelikán lemez meg­jelenése óta? — Sokat turnéztunk Hollan­diában, Belgiumban, Dániá­ban, Bulgáriában, Svájcban. Külföldön elsősorban népzenét játszunk, de a megzenésített versekből is adunk ízelítőt. Például Bécsben már ugyan­úgy ismerik A pelikánt, mint itthon — mondja Gryllus Dá­niel, a zenekar vezetője, az együttes egyik alapítója. A Kaláka 1969-ben alakult és 1?79 óta változatlan felállás­ban játszanak. — Ne feledkezzünk meg ar­ról sem, hogy a Kaláka együt­tes megkapta a „Gyerme­kekért” díjat és egy rádiós nívódíjjal is gyarapította az eddigi elismerések listáját. A Nálatok laknak-e állatok? című új összeállításotok is bi­zonyára sikerre számíthat. — Köszönjük szépen! A téli könyvvásárra megjelenik egy csomagban egy könyv és egy kazetta a Nálatok laknak-e állatok? zenei anyagával .és illusztrációkkal. Reméljük sze­retni fogják a gyerekek. — Sokan „gyerekzenekar­nak" könyveltek el benneteket, bár ismert a Fekete ember vagy a holland költők versei­nek feldolgozása csakúgy, mint a Villon műsorotok, hogy a régebbi színházi vállalkozá­sotokat ne is említsük. Mi en­nek az oka? — Nem bánt minket ez az elnevezés, mert mindig öröm­mel és lelkesedéssel készü­lünk a gyermekműsorainkra. De többféle dologgal és mű­fajjal foglalkozunk, mert mind­egyik érdekel bennünket, meg­élni is így tudunk (mármint egzisztenciálisan) és így - nem fásulunk bele egyik feladatba sem. — A magyar mondavilág da­rabjait feldolgozó új rajzfilm­sorozathoz is a Kaláka írja a zenét, csakúgy mint a Magyar népmesék vagy a Mátyás me­sék sorozathoz. Úgy hallottam már most dolgoztok a jövő év végén megjelenő új kazet­tás könyveteken. — Igen. Mindig új ötleteken törjük a fejünket. Szeretnénk egy. Villon és egy új népzenei lemezt is készíteni. És hadd „reklámozzuk” magunkat: ok­tóber 25-én a televízióban lát­hatnak, hallhatnak bennünket: A pelikán lemezünk és a hol­land lemezünk anyagából ké­szült műsorban. Barlahidai Andrea Az anya: védekezésemre nem tudok mit előadni... Az áldozatok kisgyerekek Lívia, aki tizenöt hónapos volt, már nem él. Október 12- én vasárnap délelőtt elégett. Az édesanyja csak öt percre hagyta magára kiságyában. Ki­ment az udvarra mosogatni, s mire visszatért, gyermeke lán­gokban állt. — Gyufával szokott játszani, az volt a kedvenc játéka — vallotta az apa a rendőrségen. — De csak akkor adtuk neki a gyufásdobozt, ha velünk volt... Hogyan került a kiságyba a gyufa, ami lángra lobbant, egyelőre még senki sem tudja, öt perc, ennyi időre maradt csak magáras Mégcsak sírást sem, egyetlen hangot sem hal­lottak a tőle alig néhány mé­terre a folyosón, udvaron tar­tózkodó szomszédok. Valószí­nű, hogy a sokktól némult el a csecsemő. Egy fotó a hónaljig elszenesedett kislányról, meg­perzselt rongycsík a vasárnapi kék ruhácskájából, ennyi ma­radt. És jegyzőkönyvek a Me­gyei Rendőr-főkapitányságon. Eljárás indult gondatlanságból elkövetett emberölés vétségé­nek alapos gyanúja miatt az anya ellen. Az apa nem tartóz­kodott otthon vasárnap dél­előtt. Az anya: — Én vagyok az oka, én voltam otthon, kivihet­tem volna az udvarra, olyan szép idő volt... * A tizennégy hónapos Gabri­ellát és testvérét, a hatéves Csillát is magukra hagyták. Anyjuk két napra bezárta őket a lakásba. Nem az első eset, hogy egyedül maradtak, éle­lem nélkül. Augusztus 28-án a szomszédok bejelentésére men­tek ki a rendőrök. Amikor be­léptek a lakásba, a picik enni­valóért könyörögve szédelegtek eléjük. Két napja nem ettek. A kicsiket a pécsi Gyermek- klinikára vitték. A felvételi jegy­zőkönyvből: Csillának alig volt jártányi ereje, amikor behozták. Gabriella, a bágyadt, sápadt arcú csecsemő — haja, bőre, körme csupa piszok — egy tá­nyér meleg leves után felélén­kült. Gabriellát József nevű testvérével augusztusban már kezelték a klinikán. Gyógyszer­mérgezés gyanújával hozták be őket. Akkor is egyedül hagyta őket anyjuk, éhesek voltak, s mivel más ennivaló nem volt otthon, gyógyszert ettek. Az anya gyermekei közül a hétéves Katalin már korábban intézetbe került. A pszicholó­gus szakvéleményéből idézzük Katalin szavait: Apu berúgott, betörte az ajtót, ablakot, anyu meg elment palikkal. Aztán bácsik jöttek az anyuhoz, kávét főzött nekik, aztán ott aludtak, de volt olyan is, hogy éjjel meglógott a bácsival. Az inté­zetben szeretek lenni, mert jó ennivalókat adnak, csirkecom­bot. Az anya, D. J.-né: Nem tud­tam ellenállni, amikor mehet- nékem volt, akkor mentem. Volt, hogy pénteken elmentem bevásárolni, s csak vasárnap tértem haza. Amikor a férjem elhagyott, nem volt, ami ösztö­nözzön, életunt lettem, külön­böző kocsmákba jártam, a Márvány, Misi, Ráji ... Italra nem költöttem, azt fizették, mindent megiszok, csak ártson, vodkát sörrel, vörösbort kólá­val, csak a fehérbort nem sze­retem. Védekezésemre nem tu­dok mit előadni ... Az anya ellen kiskorú veszé­lyeztetésének bűntette miatt in­dult eljárás a pécsi rendőrkapi­tányságon. Lívia, aki tizenöt hónapos volt, már nem él. Gabriella és testvérei már jól vannak és jó helyen, az intézetben. Ami kö­zös sorsukban, áldozatok, ki így, ki úgy, de a szülői felelőt­lenségé . . . Marton Gyöngyi PANORÁMA Úszó Faust­Goethe és Gounod re­mekét, a Faustot a genfi Theatre Mobile új stílus­ban, vízben lebegő szín­padon rendezték meg. A vizet fénymegoldásokkal ér­zékeltették. Faustot Jean- Charles Simon, Margitot Maria Diaconu, Mefisztót pedig a svájci énekesmű­vészet új felfedezettje, Pierre Dupont énekli. Ausztrál titkok Először turnézik ausztrál színház Európában. Sid- ney-ből a Handspan Theater járja több ország városait a titkok című új ausztrál drámával. Szobrász Belmondo Paul Belmondo, az 1898— 1982. között élt francia szobrász leszármazottai Genfnek ajándékozták a művész legbíresébb alko­tását, a lebegő hatású lányala-kot ábrázoló bronz Jeanette-et. Krimi, szopránban A képünkön látható Éva Lind, a bécsi Staatsoper szopránénekesnője szere­pet vállalt a Salzburgi gyöngyszem című új, oszt­rák filmben. Egy gyilkos operaénekesnőt alakít.. 4 vasárnapi A Kaláka együttes új gyermekműsora Nálatok laknak-e állatok? Kern és Zorán

Next

/
Oldalképek
Tartalom