Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-19 / 288. szám

Szegényes konfekcióválaszték Az extraméretűek kálváriája A Centex segít a törpéknek és óriásoknak — A maratoni november 10-ig tart akció Először menjünk az áruházba, most hallom, hogy új konfekció­ruhák érkeztek ... A boltokat járva a követke­ző kép bontakozott ki: az úgy­nevezett erős (extra) méretek­ben a kínálat szegényes, jó­formán egy-két darabból le­het csak „választani”, ha egyáltalán kopható a kere­sett ruha -c i pő-rf eh é r n e m ű -kö­töttáru szám. Az erős méretek egy részét még ma is az idő­sebb korosztálynak készítik, amelynek sem a fazonja, sem a színe, de még az anyaga sem vonzó a fiatalabbbaknak, nöha felgyorsult évtizedeink­ben már szép számmal szület­nek a magas mövésűek, akik­nek egy része - sajnos — ke­vés figyelmet fordít testsúlyá­nak karbantartására. Vannak középkorúak is súlyfölösleggel és ők is szeretnének szépen öltözködni. Könnyebb helyzet­ben vannak a kisméretűek, bár nem biztos, ,hoay minden ötven^hatvan éves örömmel bú­jik bele a ba kf i sízi és szerint meavarrt ruhába és lányka­cipőbe. A Konzum Áruházban is . so­kat -mesélhetnének a felvetett gondokról. A részlegvezetők készségesen megmutatják a nagyobb darabokat. Elvétve egy-két modernebb ruha, jobb a helyzet a cipőosztályon, a'hol férfi- és női csizmák garmada sorakozik, többféle fazonban. Van olyan vásárlójuk, aki elő­re bejelenti, hogy mi mindent szeretne megvenni, aztán az áruház dolgozói megpróbálnak összekeresgélni egy-egy rend öltözetet. Fekete Lászlóné áru­forgalmi előadótól tudom, hogy a kötött- és konfekció- termékeknél a női méretekkel, általában gond van, az ipar elsősorban a bakfisoknak való holmikat qyártja, ezeket a mé­reteket nem terheli a forgalmi adó. Nehéz beszerezni a nagy­kereskedelmi vállalatoktól is az erős méreteket. Egy-egy időleges akcióval (pl. a Quelle ruhavásár) és kereskedői lele­ménnyel (már nyáron beszer­zik a nagyméretű irha- és téli­kabátokat) azért tudnak eny­híteni a gondokon, meg is te­szik, amit lehet. A konfekció­osztály vezetője, Vajda László idestova harminc éve kereske­delmi dolgozó, tapasztalata, szerint az erős méretekkel min­dig nehézségeik akadtak. Ta­lán lesz valami javulás, amint az új méretállás szerint gyárt­ják a ruhákat. Jobb a helyzet a Centrum­hálózathoz tartozó áruházak­ban, -elsősorban a budapesti Verseny Áruházakban. A Csil- laq Áruház árusítja a női, a Verseny a férfi extra ruhákat, cipőket, fehérneműket, kötött­áruikat, eqyé'b kiegészítőket. A Centrum Áruházak textilfel­dolgozó üzeme, a CENTEX ké­szíti ezeket a méreteket, ösz- szes választékuk ötven száza­léka a nagy- és kisméretű ter­mékekből áll. Torma Istvánná, a Verseny Áruházak igazgató­ja kiemelte a „CENTEX a Centrumban” akciójuk sikerét, (a mostani november 10-ig tart) és kiderült, hogy vállalnak pos­tai szállításokat is. A vásárlók akár levélben leírhatják elkép­zeléseiket és méreteiket és előbb-utóbb el tudják küldeni nekik a várt darabokat. A pécsi Centrum Áruházban dr. Nemes (bolya áruforgalmi osztályvezető némileg elége­dett, de nem teljesen. Náluk is nagyobb a választék, de nem minden vásárlói igényt tudnak kielégtíeni. Kata Gyula, a kon­fekcióosztály vezetője örömmel kalauzol a ruhák között. Jólesik látni a divatos szabású, fiata­loknak is illő szövet- és orkán- dzsekiket, téli kosztümöket. Nőknek nadrágos változatú kosztüm nincsen, de a farme­rek között választhatnak a ter­metesebbek is. Többfajta öltöny, nemcsak a szokványos kékek és feketék. Csak legyen min­dig ennyi, sóhajt Kata Gyula. Legközelebb jó lenne megnéz­ni az ipart, miért nem vájtoz- t-atnak régi „hagyományaikon”, biztattak a Konzumban is. Megpróbálkozunk. B. A. Tamási az országos távhívóhálózatban Tolna megye legfiatalabb városát, Tamásit bekapcsolták az országos távhívó hálózatba. Fontos tudnivaló, hogy itt — az országban elsőként — három számjegyű a körzetszám: 714. Tehát a 06-os után ezt kell tár­csázni, utána viszont már csak négy számjegyű telefonszámo­kat. A konténer központ ezer előfizető bekapcsolására alkal­mas, de egyelőre csak az, ed­dig meglevő 400 telefont kap­csolták be. Igazán jó halászlé csak igazán jó paprikával készíhhehő Mohácson, a környező fal­vakban és Mohácsi-szigeten sokan foglalkoznak paprika- termesztéssel; legtöbben ter­mészetesen saját maguk és családjuk ellátására termeszte­nek paprikát, de vannak olya­nok is, akik szerződést kötnek egy-egy termelőszövetkezettel. Ez utóbbiak, miután leszedték a fűszerpaprikát, máris átadják, nem ők szárítják, s nem is ők darálják. De akik saját maguk kedvéért termesztik a fűszer- paprikát, azoknak a háza ilyen­tájt a legszebb. A szép, fehér­re meszelt házfalon csak egyet­len más szín látszik: az égő vö­rös, az erős zsinórra fűzött pap­rikafüzérek színe. Homorúdon, Bíró Attiláék portáján is csodaszép látvány fogadja az érkezőt: a főépü­let és a melléképület minden fala a paprikafüzérektőr roska­dozik. Erzsiké, Bíró Attiláné, aki már régóta foglalkozik ez­zel, mondta el a jó minőségű fűszerpaprika titkát. — Általában március végén, április elején vetem el, én ugyanis magról szaporítom. Az az igazság, hogy nagyon sok vele a gond, mert igen gyak­ran kell kapálni, szinte min­den héten. Eső és öntözés után feltétlenül. Ebben az évben na­gyon jó a termés, szeptember elejétől mostanáig már négy­szer szüreteltünk. Azt az em­ber, ha van már egy kis gya­korlata, látja, hogy mikor kell leszedni a paprikát: természe­tesen akkor, ha már szép piros a színe. Ha előbb, még csak félig éretten szedi le valaki, akkor rosszul jár: a paprika ki- fehéredik. A leszedett, fölfűzött paprikának öt hétig kint kell állnia a napon, csak utána le­het elkezdeni a szárítást. — A szárításnak mi a titka? — Mindenképpen kell egy, csak erre a célra szolgáló he­lyiség, ami száraz és fűtött. A fűtött szobában két hétig áll a paprika, s ezután kerülhet sor a darálásra. Ez ma már szinte kizárólag villanydarálóval tör­ténik, mozsárral már csak a nagyon idős asszonyok törik, persze kis mennyiségben. De így sokkal darabosabb lesz, nem finom, porszerű. — Milyen talajt szeret leg­inkább a fűszerpaprika? Főként a homokos talajt, ezért is jó ez a vidék a pap- jrikatermesztésre. Természete­sen a földet meg kell trágyáz­ni, de a homokos talajon előbb érik be, mint másutt. — S mit tanácsol a szakértő, hogyan tároljuk mi, a hozzá nem értők a már megőrölt fű- szerpapri kát? — Feltétlenül sötét, száraz helyen, jól letömködve, nehogy levegőt kapjon, mert, ha héza­gos, megpókhálósodik. Ha pe­dig üvegben tartja valaki, ne csodálkozzék, ha kifakul a szí­ne. S akkor már mindegy, hogy milyen ízt ad az ételnek, de égy biztos: szép színe semminek sem lesz ■- fakó pirospapriká­tól. Ez igaz is: valódi szép tégla­színt a halászlé is csak a jó minőségű, s jól tárolt papriká­tól kaphat — s ezt nem árt, ha tudja mindenki, az is, aki nem termeszti, csak vásárolja, s ott­hon a kamrájában tartja a paprikát, aminek használata a hazai ételek jó részénél szinte elengedhetetlen. D. Cs. Őrlik már a fűszer­paprikát „Csak látni kell az ő szemükkel!” Térképek - vakoknak Országos vasul-hálózal-, kiemelt- dél-dunántúli csomópont-ok Prágában, a kartográfiai világkongresszuson volt nem­régiben a nemzetközi bemu­tatkozása azoknak a térké­peknek, melyeket a Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézetében fej­lesztettek ki. Segítségükkel azok is tájékozódni tudnak, akik alig, vagy egyáltalán nem látnak, csak a szintbeli különbségeket tudják kitapo­gatni, és a felületek simasá­gát vagy érdességét érzéke­lik. Biró József és Buga László mérnök-századosok először Budapest tizenhárom legfon­tosabb aluljárójának dom­bortérképét készítették el munkatársaikkal. Ezeken ki­tapinthatok a lépcsők, az oszlopok, a falak, más aka­dályok, és még sok olyan in­formáció, amit a vakok egy­általán használhatnak. A műanyag fóliára készült kar­tográfiai alkotásokhoz Brail­le — írásos jelkulcsot is mellékeltek. Ezután Budapest követke­zett. A fővárosról készült négylapos albumban látha­tók a legfontosabb útvona­lak, a földszíni és föld alatti tömegközlekedési hálózat, a Duna vonala, a hidakkal, az egészségügyi, kulturális in­tézmények, közhivatalok. A vákuumsokszorosító eljárás­sal készült példányokat a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetségének juttat­ták, akik a megyei könyvtá­raikban helyeztek el belőlük, így a fővárosba utazók ta­nulmányozhatják, kölcsönöz­hetik azokat. A Budapestet bemutató al­kotás mellett országos jelen­tőségűvel is jelentkeztek nemrégiben, Magyarország vasúti hálózatának dombor­térképével. Leolvashatók róla, honnan indulnak, milyen cso­mópontokat, átszállási helye­ket érintenek a vasútvonalak, melyek a főbb irányok, egy­két vágányú, villamosított pályák stb. Az eligazodást a Balaton, a Duna és Tisza vo­nala, valamint az országha­tárok segítik. Dél-Dunántúl csomópontjai közül Pécset, Szekszárdot, Kaposvárt, Dorn- bóvárt, Zalaegerszeget, Sió­fokot, Fonyódot, Nagykani­zsát, és Baját is külön ki­emelték. Biró József mérnök-száza­dos és munkatársai most az ország úthálózatának térké­pén dolgoznak. Itt elsősor­ban a buszközlekedés szem­pontjából fontos helységeket, utazási lehetőségeket mutat­ják majd be. Megyéinkből a már sorolt városokat veszik elsősorban számba. A nem­zetközi viszonylatban is több tekintetben úttörőmumka te­hát újabb eredményeket ígér. Mint hallani lehet, a rászoru­lók nägy örömére. — Csak látni kell az ő sze­mükkel — mondja búcsúzóul Biró József. Sz. Koncz I. Sötét, száraz helyen kell tartani Számíthatunk-e az Oltcitra és Yugóra? A következő esztendőre 109 000 személygépkocsi im­portja már biztos, erre a mennyiségre megkötötték a szerződéseket. Ha ezt az el­múlt időszak 90 000-es éves átlagával hasonlítjuk össze örülhetünk, hisz a korábbi­nál több autóba ülhetünk. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Merkur tervei szerint 120 000 személygépkocsit szeretnének forgalomba hoz­ni 1987-ben — s ennek nagy a valószínűsége —, akkor örömünk csak fokozódhat. Valami elindult, s remény van arra, hogy a hazai sze­mélygépkocsi-behozatal ma­gasabb sebességfokozatba kapcsol. .. A jövő év típusválaszték bővítésével kapcsolatos kér­désünkre dr. Oroszi János, a Merkur vezérigazgató-he­lyettese elmondta, hogy a IV. negyedévben 500 Lada Samara érkezik. Jön-e a rég­óta várt Oltcit és Yugo? Folynak a tárgyalások ezek­nek a kocsiknak a behoza­taláról, de minden ellenkező' híreszteléssel szemben nincs még megállapodás, így egyelőre a jövő évi szállítá­suk bizonytalan. Idén 100 Fiat Unó és 60 Volkswagen lelt gazdára a Merkúron ke­resztül. Várható, hogy foly­tatódik ezeknek a kocsiknak az importja, esetleg egyéb piacokon hozzájuthatunk korszerű, kisfogyasztású autókhoz? Többirányúak a tárgyalások, de szerződés ■még nem született. A Merkur idén 18—19 000 használtautót forgalmazott, kevesebbet mint tavaly. Dr. Oroszi János szerint ennek oka, hogy kiszélese­dett a vételt és eladást le­bonyolítók köre,' így nőtt a konkurencia. Újdonság a vállalatnál, hogy néhány hete Szegeden is átadtak a leendő tulaj­donosoknak új személygép­kocsikat: egyelőre Daciát, de várhatóan még az idén Zastava kocsikat is értékesí-1 tenek a Tisza-menti város­ban. Pécsett lesz-e ilyen átadótelepük? Ebben a terv­időszakban nem valószínű. . . R. N. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom