Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-18 / 287. szám

Tudomány Intenzív magzati észlelés a pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán Tudomány és gyakorlat egészséges gyermekekért A POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája tíz éve Dél-Dunántúl ve­szélyeztetett terheseinek kezelésével és az intenzív magzati észleléssel meg­bízott központ. Itt vezették be országosan elsőként a szűrővizsgálatot a terhes­ség alatt kialakuló cukor- betegségek korai felis­merésére. Nemzetközileg elismert a klinika a terhes­ségi fehérjék kutatása és vizsgálata, a sorvadt mé­hen belüli magzatok ki­szűrése alapján. A só-víz­háztartás kutatása során új gyógyító eljárást vezet­tek be a koraszülöttek ke­zelésében. Az intézet vég­zi a Dél-Dunántúl geneti­kai szűrését és az ezzel kapcsolatos beavatkozá­sokat. vagy kevesebbet sürgölődik, például reggel vagy este, ak­kor ennek is figyelemfelkeltő jelentősége van. A lepényi keringést is már rutinszerűen tudjuk vizsgálni: kismennyiségű izotópot kötünk az anya vörösvérsejtjeihez, mely jelzi a lepény körül ke­ringő vér mennyiségét, a le­pény vérellátását. A kapott adatokat, számítógép dolgoz­ni kell. E beállítással jelentő­sen redukálni lehet a magzati fejlődési rendellenességeket is. A terhespathológiai osztá­lyon kötelező a gyógytorna, terheseink rendszeresen tor­násznak, a cukorbetegek is, hiszen a terhelés mellett törté­nő gyógyszeres és diétás be­állítás az otthoni munkameg­terhelésre nem fog megváltoz­ni. Ugyanis az a tapasztalat, lehetőséget ad, hogy a fejlő­dési rendellenességgel meg­született újszülötteket a Gyer­mekklinika sebészeti osztálya felkészülve várja. Mindezen beavatkozásoknak és módszereknek köszönhető, hogy a korábbi évekhez viszo­nyítva jelentősen csökkent a szüléskörüli magzati halálozás, mely a megye eredményeiben is visszatükröződik. Sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái A peremen A terület- és településfejlesz­tési kutatások egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak a hátrá­nyos helyzetű területek problé­máinak felderítésére. Különö­sen a határ menti és más „le­maradott" térségek kerültek a figyelem középpontjába. Az eddigi kutatási eredmények összefoglalására és újabb ku- tctási célkitűzések megfogaU mazása céljából november 4- én, 5-én a szombathelyi Me­gyei Művelődési Központban konferenciát rendeznek. A tanácskozásra közgazdá­szokat, jogászokat, politológu­sokat, szociológusokat, népraj­zosokat, földrajzosokat és még más, érdeklődő szakembere­ket várnak, akik a kutatások­ba is szívesen bekapcsolód­nának, illetve már dogoznak ezeken á témakörökön. Számí­tanak az érintett területek ál­lami, gazdasági, politikai szer­veinek munkatársaira. Az első napon plenáris ülés­sel kezdik a tanácskozást, majd két szekcióban folytatják a munkát. Az egyik szekció a speciális térségekkel, a másik a határ mentiekkel foglalkozik. Délután újabb plenáris ülés következik. A tanácskozás má­sik napján az Őrséget jár­ják végig, megismerkedve jel­legzetes településtípusával. A konferenciára még elfogadnak jelentkezéseket az MTA Regio­nális Kutatások Központjában. Tanulmánygyűjtemény w írások nyelvészetről Első alkalommal jelentette meg gyűjteményes formában az utóbbi időben készült ta­nulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának idegen- nyelvi tanszéke. A tanszék ok­tatói részt vesznek a közgazda- sági szaknyelv oktatásában és az ehhez kapcsolódó szaknyel­vi kutatásban. Emellett foglal­koznak irodalmi, nyelvészeti, kultúrtörténeti kérdésekkel, amelyeket tudományos igény­nyel is feldolgoznak. Ez utób­bi tevékenységükből közölt íze­lítőt a nemrégiben megjelent vaskos tanulmánygyűjtemény. hogy a terhes inzulin igénye, ha az inzulin szintjét nem ter­helés mellett állítottuk be, rög­tön megváltozik munkavégzés mellett. — Az anya és a magzat ér­dekében milyen vizsgálatokat folytatnak még?- Egyik munkacsoportunk foglalkozik a magzat tüdőéré­sének vizsgálatával és azokkal a gyógyító beavatkozásokkal, amelyek gyorsítják a tüdőérés folyamatát a koraszülötteknél, hogy az élethez való alkalmaz­kodást könnyebbé tegyék. A másik csoportban az újszülöt­tek, főként a koraszülöttek só­vízháztartásának kutatása so­rán új gyógyító eljárást dol­goztak ki. Egy másik munka- csoport a fejlődési rendelle­nességek miatt megszakított terhességekből származó mag­zatok genetikai vizsgálatát vég­zi és a magzatok méhen belüli fejlődési zavarait kutatja ult­rahangos vizsgáló eszköz se­gítségével. A korai felismerés- A terhesgondozás felada­ta, hogy a gondozás során időben felismerje a kóros álla­potokat és kiszűrje azokat a terhességgel társult betegsé­geket, melyek fokozottabb gon­dozást igényelnek, — cukorbe­tegség, szív-, érrendszeri be­tegség, terhességi mérgezéses állapot - mondja Csaba Imre professzor, a klinika igazga­tója. - Ezek mindegyike olyan mértékű veszélyt jelenthet az anya és a magzat életére, hogy fel kell venni klinikai, kórházi gondozásba. A Szülészeti Kli­nikán lehetőségünk van a magzat életjelenségeinek az ellenőrzésére is, annak megál­lapítására, hogy kockázat nél­kül meddig viselheti az anya a terhességét. Igen fontos, hogy például a magzati lepénykáro­sodást minél előbb felismer­jük, hiszen ha a lepény mű­ködése nem teljes, a magzat oxigén- és tápanyagellátottsá­ga elégtelen, méhen belül sor­vadt csecsemők jönnek a vi­lágra és az anyagcserezavarok súlyosan befolyásolják az élet­hez való alkalmazkodási képes­séget. Kutatásaink eredménye­képpen ma már kiszűrjük eze­ket az eseteket a terhességi fehérjék szintjének folyamatos ellenőrzésével. A 28. héten szervezetten szűrik a terhese­ket és akiknél indokolt, beke­rülnek hozzánk.- Ebből az egy értékből ál­lapítható meg az esetleges károsodás?- Nem. Hat-nyolc különbö­ző típusú vizgálat együttes ér­tékéből következtethetünk az állapotra és határozzuk meg a teendőket. A hormonális pa­raméterek figyelemmel kíséré­se mellett ultrahangos beren­dezésekkel, magzati szívritmust regisztáló készülék segítségé­vel követjük nyomon a magzat fejlődését. A neonatalógusok (a fejlődési rendellenességgel született gyermekekkel foglal­kozó orvosok) is időben felké­szülhetnek a születendő gyer­mek gyógyítására. Vizsgáljuk a 'lepény termelte fehérje hor­mont, a lepény és a magzat működéséről információt nyúj­tó foetoplacentális egység szintjét. A 30. héten cardiotopográ- fiás vizsgálattal (a magzati szívritmusvizsgálattal) egészít­jük ki. Ha a lepény nem meg­felelően működik, a magzat minden apró terhelésre szív- ritmusváltazóssal reagál. Ezt részben úgy mérjük, hogy az anya észleli a magzatmozgást, ezt jelzi. Ha nem mozog, úgy sípoló hanggal mozgásra in­gereljük. Amennyiben o'xigén- hiányban ■szenved a magzat, irossz! a lepényi keringés, a magzat mozgása után azonnal megváltozik a szív ritmusa. A szülés előtt néhány héttel invaziv módszert is alkalmaz­hatunk: az anya vénájába egészen kis mennyiségű, eny­he fájást keltő oxitocint fecs­kendezünk és az erre bekö­vetkező — szívritmus változást figyeljük. Egyébként minden magzatra jellemző egy adott mozgásszám, amit a nap adott időszakában számlál a terhes. Amikor a szokásosnál többet za fel és jelzi a kóros elválto­zást. A magzati keringés ult­rahangos készülékkel is nyo- monkövethető, azonban a vér-, átáramlás mérésére alkalmas készülékkel a klinika még nem rendelkezik. Ultrahanggal vizs­gáljuk a magzat koponya és mellkas átmérőjének változását a terhesség alatt, mely jó jel­zője a magzat érettségének, a sorvadás mértékének. — Önök vezették be először a cukorbetegségben szenvedő terhesek szűrővizsgálatát. Az anya diahetese Így nem jelent veszélyt a magzatra? — A terhességhez társult cu­korbetegségek jelentenek prob­lémát, ezért fontos felismeré­sük. A terhes számára veszély­állapot a 28-33. hét között a legkifejezettebb, ekkor a cukor­beteg terheseket felvesszük a klinikára és a vércukorérték normális szintentartásával megelőzzük a magzat méhen belüli, elhalását. Ilyenkor na­ponta változik a beteg inzulin igénye, melyet pontosan mér­- A klinika mint centrum, nemcsak Dél-Dunántúlról, de Zala és Vas megyéből is fo­gad veszélyeztetett terheseket. Milyennek látja ön a klinika felszereltségét, műszerellátott­ságát?- Az elmondottakból kide­rül, hogy orvosaink szorgalmas kutatómunkája eredménye kép­pen ma már sok olyan vizsgá­latot vezettünk be, amelyek nemzetközileg is elismertek. De a technikai hátterünk szegé­nyes, mi bütyköljük a műszerek egy részét, a vizsgálatok to­vább tartanak, mintha a leg­újabb műszerrel dolgozhat­nánk. Tudományos eredménye­inket külföldön is méltatják, a legrangosabb folyóiratokban publikálnak a klinika orvosai és igen magas a citátum-in­dexünk. Úgy vélem, eredményeink biztatóak és további kitartó ku­tatómunkával szeretnénk még többet elérni. B. A. ló tudományos, szakmai színvonal Záródolgozatok Minrwsn oulion monkirnlnti rt-r irt nn lw/i m,') '.JLi. - JL Minden évben meghirdeti az Építőipari Tudományos Egyesü­let a „Főiskolai záródolgozati díj" elnevezésű pályázatot, amelyre az ország építés-ok­tatással foglalkozó műszáki főiskolásainak záródolgozatait várják. Az idén 101 pályamű érkezett a felhívásra. A legtöbbet a pécsi Pollock Mihály Műszaki Faiskola hallgatói küldték be. Sokan pályáztak még az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Fő­iskola budapesti és debreceni intézményéből és jelentkeztek a hallgatók dolgozataikkal a dunaújvárosi Kohó- és Fém­ipari, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskoláról és a Pollack bajai tagozatáról. A dolgozatokat országos szakzsűri bírálja el, évente vál­takozó helyszínnel. Most a pécsi műszaki főiskola adott otthont a zsűrizésnek. Első dí­jat nyolc, másodikat tíz, har­madikat tizenkét hallgató dol­gozata érdemelt, dicséretben Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA '.húsz pályamű készítőjét ré-i szesítették. A díjazottak közül sokan a pécsi műszaki főisko­la végzett hallgatói, különö­sen a magasépítészettel fog­lalkozó témakörrel foglalkozók kerültek ki nagy számmal a pécsi főiskoláról. Az ünnepé­lyes díjkiosztást is Pécsett tart­ják október 30-án, mikoris a nyert pályaművekből két hétig nyitvatartó kiállítást is rendez­nek. Dr. Bachman Zoltántól, a szakzsűri titkárától kértük, ösz- szegezze a dolgozatok tudomá­nyos, szakmai színvonalát. — Általánosságban elmond­ható, hdgy a hallgatók, ör­vendetes módon, ismerik a hazai és a külföldi szakirodal­mat és dolgozataikat önálló alkotásként készítették el. Szin­tén kedvező, hogy sok pályá­zat a tudományos diákköri dolgozatokból „nőtt ki”. Mind­amellett itt is elmondható, hogy a diákoknak az idegen­nyelvet még alaposabban kel­lene ismerniük. A szakdolgozatok egy része konkrét vállalati feladathoz is kapcsolódik és ez elősegíti a színvonalas eredmények mielőbbi alkalmazását. 0 Nagydoktori disszertáció. Nagydoktori értekezését védte meg dr. Tóth József, az MTA RKK főigazgató helyettese. Disszertációja az alföldi urba­nizáció sajátosságait és prob­lémáit taglalja. Dr. Tóth József a földrajztudományok doktora lett. * 0 Sorozatban közli Fazekas Imre komlói biológus tanulmá­nyait a nyugatnémetországi Essenben megjelenő Entomolo- gische Zeitschrift című nemzet­közi rovartani szaklap. A szer­ző tollasmolyokkal és gyökér­rágó lepkékkel foglalkozik, sok-sok meglepő baranyai ku­tatási eredményt is feldolgoz­va . munkáiban. * 0 A Pécsi Akadémiai Bizott­ság októberi rendezvényeiből. A PAB környezetvédelmi szak- bizottsága rendezésében dr. Hubert Trimmel professzor, az UNESCO Nemzetközi SPELEO- LÓGIAI UNIÓ főtitkára tart előadást Ausztria természet­védelméről 24-én 15 órakor. A püspökvári ásatásokról és a középkori egyetemről 27-én, 18 órakor tartanak megbeszé­lést. Többnapos konferencia kezdődik 28-án, amelynek té­mája a fejlődés interdiszcipli­náris megközelítése. 'Se 0 Eőadók Marburgból. A JPTE Állam- és Jogtudományi Karán két marburgi vendég­professzor tartott előadást Günther Hager a kockázatnö­velésről, Olaf Werner a polgári eljárásjogi felelősség alapkér­déseiről szólt előadásában. * 0 OTKA pályázat. Nyolc in­tézet kutatói vesznek részt az „Emberi erőforrások fejleszté­sének kritikus szakaszai" című kutatásban, mellyel elnyerték az Országos Tudományos Ku­tatási Alap pályázati támoga­tását. A Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanárképző Karának kutatását a Pedagó­giai Intézet koordinálja. Tudományos konferencia Zalaegerszegen Névtudomány Pais Dezső születésének 100. évfordulója alkalmából október 8-10 között Zalaegerszegen ünnepi megemlékezést tartott a Magyar 'Nyelvtudományi Tár­saság és Zalaegerszeg Város Tanácsa. Az ünnepség után ke­rült sor a IV. Magyar Névtu­dományi Konferenciára. Pais Dezső a magyar nyelv- történeti, névtudományi kuta­tások kiemelkedő egyénisége 1886-ban született a Zala me­gyei Óla községben, amely ma már Zalaegerszeg egyik város­része. A centenárium alkal­mából Zalaegerszegen iskolát neveztek el róla, és felavatták mellszobrát. Az ELTE egykori, Kossuth-díjas professzorának, nyelvészgenerációk nevelőjé­nek élő emlékét tanítványai idézték fel, és többen méltat­ták az életmű máig ható, jö­vőbe mutató értékeit. A Névtudományi Konferen­cia résztvevői megvitatták p tudományág aktuális kérdéseit. Az előadók utaltak a névkuta­tás és a névkultúra összefüg­géseire is. A konferencia szor­galmazta, hogy meg kell állí­tani a névpusztulós folyama­tát; és egyúttal kéri az erre hivatott hatóságokat, hogy ha­tározottabban támogassák a hivatalos helységnevek, határ- résznevek védelmét, megőrzé­sét. Szó volt a mai utcanévadás gondjairól, az utónevekben mutatkozó névdivat nem min­dig kedvező tendenciáiról. Elő­adások hangzottak el az iro­dalmi névadás és az idegen nyelvű (német, mordvin, ci­gány, koreai, angol, vietnami stb.) névadás jellegzetességei­ről, a magyar tulajdonnevek nyelvtörténeti vonatkozásairól. Különös témák is szerepeltek a kongresszuson: a popzeneka­rok névvilága, a tetovált ne­vek típusai. Áttekintést adott a konferen­cia a földrajzinév-gyűjtés je­lenlegi helyzetéről. Ma már nincs az országnak olyan me­gyéje, ahol szervezett helynév­gyűjtés ne folyna. A Dunántúl dicséretesen elöl jár ebben a munkában; ugyanis Fejér, Győr-Sopron megye és Vesz­prém megye néhány járása ki­vételével a publikált helynév­anyag már a kutatók rendel­kezésére áll. Rövidesen az em­lített három megye is kiadja a földrajzi nevek gyűjteményét. Valószínűen páratlan lesz Euró­pában az ezredforduló táján az a tudományos esemény, hogy hazánk egész területé­nek minden élő és történeti földrajzi neve a nyelvtudo­mány, a névtan, a történettu­domány, a néprajz, a régészet rendelkezésére fog állni. A konferencia előadásait megjelentetik a rendező szer­vek. A következő magyar név- tudományi konferenciát várha­tóan 1994-ben rendezik. Dr. Pesti János HÉTVÉGE 7. Automata örzőkészülék ügyel a cukorbeteg kismama állapotára

Next

/
Oldalképek
Tartalom