Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-16 / 285. szám

A~z. MSZMP Baranya Megyei.Bizcttságának lapja XUII. évfolyam, 285. szám 1986. október 16., csütörtök Ara: 1,80 Ft A tartalomból: Űj szolgáltatások a lakás- fenntartásban (3. oldal) * A szerkesztőség postájából (6. oldal) Beremend és a kőbánya (3. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! napio Fellbach Pecs uj testue rua ros a Hazánk vendége az iráni miniszterelnök Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszter- elnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendéget és kíséretét Lázár György, Marjai József minisz­terelnök-helyettes és a kormány több más tagja fogadta az iráni és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Délután az iráni kormányfő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár György vezetésével plenáris tanácskozás kezdődött a Parlament­ben. Ezt követően az iráni kormányfő látogatást tett a Magyar Tu­dományos Akadémián. Este az Országházban .Lázár György dísz­vacsorát adott a vendég tiszteletére, ahol mindkét kormányfő beszédet mondott. A régi megyeháza barokk termében Horváth Lajos tájékoztatta Baranya megyéről Richard von Weizsöckert és kíséretét. Dr. Richard von Weizsäcker, az NSZK állailője Baranyában Szerdán délelőtt 11 órakor gördült be dr. Richard von Weizsöckernek, az NSZK szö­vetségi elnökének és kíséreté­nek vonata a pécsi főpálya - udvarra. A küldöttséget Hor­váth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke, dr. Piji Zoltán, Pécs Megyei Jogú Vá­ros Tanácsának elnöke, illetve Friedrich-Wilhelm Kiel, Fell- bach főpolgármestere, a már Pécsett tartózkodó felíbachi küldöttség vezetője fogadta. A szövetségi elnök kíséretében van felesége, Klaus Glech, az elnöki hivatal vezetője, Rudi Walther, a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának el­nöke, Kari Deres 'képviselő és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. Elkí­sérték a vendégeket Baranyá­ba Köpeczi Béla művelődési miniszter és felesége, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes és dr. Horváth István, hazánk bonni nagykövete is. Az üdvözlésekét követően út­törők köszöntötték német nyel­ven a vendégeket és virág­csokrot adtak át. A Lenin té­ren várakozó különb úszók a régi megyeházára, a Kulich Gyula utcába vitték a vendé­geket, ahol a barokk-teremben elsőként Horváth Lajos tájé­koztatta dr. Richard von Weiz­söckert megyénk életéről. — Tisztelettel köszöntöm önö­ket Baranya megyében és an­nak székhelyén, Pécs városá­ban. Megtiszteltetés számunk­ra, hogy ön és kedves felesé­ge ilyen magas szintű küldött-, séggel vidéki úfjaként Bara- nya.megyét és Pécset válasz­totta. Azt reméljük, Hogy rövid itt-tartózkodásuk során alkal­muk teremtődik arra is, hogy betekinthessenek mai életünk­be, érezhessék, hogy önök itt szívesen látott vendégek, és azt is érezhessék, hogy tár­gyalásaikat itt Baranyában nagy érdeklődés és bizalom kíséri.- Az ország energiahordozó ásványainak egyötöde találha­tó Baranyában, mindenekelőtt kőszén és uránérc. A mező­A Bólyi Kombinát 25 éve van üzleti kapcsolatban nyugatnémet üzletfelekkel gazdaság ^termőhelyi adottsá­gait tekintve az 5—8. helyen . van a megyék rangsorában. Baranya nemzetiségi megye, 44 000-45 000 németajkú és 16 000-17 000 délszláv nemze­tiségű él itt. — A mezőgazdaság a ter­mőhelyi adottságainál jobb termésátlagokat produkál, min- denekefőtt búzából és kukori­cából. Ezeket tekintve hosz- szdbb ideje az első három kö­zött van. A megye öt városá­ban él a lakosság több mint fele, mindemellett Baranya jel­legzetes aprófalvas megye, a falvak több mint felében 500- -nál kevesebben élnek. Beszélt arról a megyei ta­nács elnöke, hogy Barorfya egyik kulturális decentrumb az országnak. A lakosság ellátása viszonylag kiegyensúlyozott, de az infrastrukturális ellátásában sok gond van: a városokban a lakáshelyzeten, a falvakban az egészséges ivóvízzel való ellá­táson és mindenütt a távközlé­sen kell javítani. Beszélt Horváth Lajos a nemzetiségi politikánkról: — Minden harmadik magyar- országi német nemzetiségű Ba­ranyában él, minden tizedik Baranyában élő ember német származású. A nemzetiségiek négyötöde falvakban él, együtt a magyar népességgei. Két­nyelvű felirat jelzi mindazon településeink nevét, ahol a nemzetiségiek aránya megha­ladja a 30 százalékot. Mi úgy ítéljük, hogy a nemzetiségiek közéleti képviselete bittosított, a megye tizennégy országgyű­lési képviselője közül egy né­met és egy délszláv nemzeti-/ ségű. — A nemzetiségiek életkörül­ményei a városokban azono­sak. A falvakban — főleg ott, ahol németajkúak élnek — jobbak az átlagnál: ennek az az oka, hogy a legjobban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek közül több azo­kon a tájakon található, ahol németajkúak élnek. Ez is tanú­sítja a németajkú nemzetisé­geink szó rga imát. Szólt arról is a megyei ta­nács elnöke, hogy az óvodától az iskoláig minden iskolafoko­zatban biztosított a német nyelvoktatás valamilyen formá­ja. Az óvodások 18, az általá­nos iskolások 14 százaléka ta­nul Baranyában németül. A pé­csi Janus Pannonius Tudomány­egyetem a német nemzetiségi tanárképzés központja és a nemzetiségi tömegkommuniká­(Folytatás a 2. oldalon) Nobel-díjak Két nyugatnémet és^egy s- ájci tudósnak Ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az idei fizikai Nobel-dijat. 'A kutatók korszerű mikroszkópok ki- fejlesztésében elért kima­gasló eredményeikért ré­szesültek a magas kitünte­tésben. A díjjal járó 290 ezer dollár felét Ernst Rus- ka 79 éves nyugatnémet professzor, az első elekt­ron-mikroszkóp atyja kap­ta. A díj másik felén Gerd Binnig 39 esztendős nyu­gatnémet és Heinrich Roh- rer 53 éves svájci kutató osztozott egy újszerű, úgy­nevezett „letapogató" mik­roszkóp kifejlesztéséért. Két amerikai és egy ka­nadai tudós nyerte szer­dán az idei kémiai Nobel- díjat. Az 54 éves Dudley Herschback, a 49 eszten­dős, tajvani születésű Yu­an Lee, valamint az 1929- ben Németországban szü­letett John Polanyi meg­osztva kapták a magas el­ismerést. Az oktatási törvény szellemében kell dolgozni Gazsó Ferenc miniszterhelyettes előadása Igen sokrétű programja volt Gazsó Ferenc művelődési mi­niszterhelyettesnek Pécsett, aihol tegnap a városi pártbi­zottság meghívásának eleget téve tartózkodott. Délelőtt a Nevelők Házában az oktatási törvény bevezetésének tapasz­talatairól tartott fórumot Pécs alsó- és középfokú intézmé­nyei vezetőinek, majd fogadta Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának el­ső titkára. Délután a Művésze­ti, Szakközépiskolába látoga­tott, majd programjának befe­jezéseként az Oktatási Igaz­gatóság épületében városi pártpropagandistáknak és ok­tatási szakembereknek tartott előadást, Ifjúság és szocializ­mus a nyolcvanas években címmel. A Nevelők Házában rende­zett aktíván először az iskola- vezetők kaptak szót. A kilenc hozzászóló több mint negyven kérdést intézett Gazsó Ferenc­hez, a közoktatással foglalko­zó miniszterhelyetteshez. A kér­dések és vélemények elsősor­ban az iskolai önállósággal, a pedagógusok bérezésével, a helyettesítések gondjaival és az iskolakísérletekkel foglal­koztak. Fellbach és Pécs testvérvárosi megállapodását Friedrich-Wilhelm Kiel és dr. Piti Zoltán írták alá Gazsó Ferenc valamennyi kérdésre válaszolt, óm előtte — rövid, általános bevezetőjé­ben leszögezte: — Ügy látom, az iskolákban és a helyi irá­nyításban még nem mindenhol értették meg az oktatási tör­vény szellemét, legfőbb tartal­mi jegyeit. Néhol a „határidő­re meg kell csinálni” elmélete is fellelhető. Nincs szó kam-- pányszerű feladatokról. Ennek a tanévnek egyik legfontosabb . tennivalója, hogy a nemrégi­ben megjelent és a közeljövő­ben napvilágra kerülő végre­hajtási rendeleteket megértsék és ennék alapján meghatároz­zák a saját feladatokat az is­kolákban és a helyi irányítás­ban egyaránt. A kérdésekre adott válaszok­ból megtudhattuk, hogy hama­rosan megjelenő keretjogsza­bályok fogják rendezni az is­kolai kísérletek ügyét, az isko­lák szabadabb bérgazdálkodá­sának feltételeit, az esti és a levelező képzés több mozzana­tát, valamint a gazdálkodó egységek és a szakképzés kap­csolatának valamennyi részte­rületét is. Gazsó Ferenc utalt arra, hogy a demográfiai hullám­hegy, amely a kilencvenesévek elején tetőződik a középisko­lákban, okoz majd bizonyos helyeken feszültségeket, ám abban bízik, hogy az addig feltehetően bekövetkező újabb pedagógusbér-emelés, az isko­lák önállóbb bérgazdálkodása, a középfokú képzettséggel rendelkezők, de nem gimná­ziumban, sz akkö z é p i sk o Iá ba n,, szakiskolában és szakmunkás- képzőben dolgozók egy részé­nek visszajövetele és nyugdíja­sok foglalkoztatása átsegít a nehézségeken. A sikeres aktíva végén Ga­zsó Ferenc művelődési minisz­terhelyettes még egyszer hang­súlyozta az oktatási törvény adta lehetőségek, önállóság tartalmi jegyeinek fontosságát, a helyi és az iskolai vezetők felelősségét. Bozsifc L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom