Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-01 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nopto XLIII. évfolyam, 270. szám 1986. október 1., szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja % . V J A tartalomból: Pécsi együttesek külföldön (3. oldal) Nyolc emberrel támadnak a hollandok (8. oldal) Megyei alap rehabilitációs munkahelyek létesítésére (5. oldal) Rugalmasan igazodnak a napi igényekhez Korszerű, új olasz automata gépen készülnek a díszlécek Fotó: Cseri László Látogatás a hosszú hetényi fafeldolgozó üzemben Nyereség- és exportorientált termelés A Várkonyi Péter beszéde az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés 41. ülés­szakán kedden délelőtt (kö­zép-európai idő szerint dél­után) szólalt fel a magyar kül­ügyminiszter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspont­ját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. A magyaf külügyminiszter felszólalásában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfor­dulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevé­kenységét, és a nemzetközi po­litika rendszerében betöltött szerepét. — Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köz­tük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettsé­güket az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elvek és célok iránt — mondta egyebek kö­zött —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy je­lentőségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nuk­leáris háború megakadályozá­sát, az emberiség egészének megmentését, létének fenntar­tását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőző­désünk, hogy a nukleáris há­ború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játsz­hat. De küldetését a világszer­vezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetett el­('Folytatás a 2. oldalon) A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság tizedik üzeme a hosszúhetényi fafeldolgozó üzem; a tizenegyedik a közel­jövőben induló szigetvári bú­torelemgyár lesz. A hosszúheté­nyi fafeldolgozó üzemben, amely évek óta nyereséges, a hegyvidéki erdészetekből beér­kező fát dolgozzák föl, évi har­mincezer köbmétert, tölgyet, bükköt, csert, hársat, gyertyánt, fenyőt. Akáccal és nyárfával itt nem foglalkoznak, ezeket Vajszlón dolgozzák föl. Hosszúhetényben, ahogy azt Kalmár Lajos üzemvezető el­mondta, kétféleképpen, elsőd­legesen és másodlagosan dol­gozzák föl a fát. Az elsődleges azt jelenti, hogy magát az alapanyagot dolgozzák főj: vasúti talpfa, fűrészáru, par­kettafríz, gerenda, tetőléc ké­szül az egyes üzemcsarnok­ban. A másodlagos feldolgo­záskor frízeket, dísz- és sze­gélyléceket, kész parkettát és bútordíszeket készítenek. Hogy az üzem gazdaságos legyen, piacorientált termelést folytatnak, s ez esetükben azt jelenti, hogy napra készen, a hazai, illetve az exportigények­nek megfelelően bármikor ké­szen állnak arra, hogy a ter­melést az igényeknek megfele­lően módosítsák. Ugyanakkor „megfordították" a szokásos népgazdasági gyakorlatot: itt Hosszúhetényben az év első ki­lenc hónapjában van az igazi nagy „hajrá”; erre nyilván­valóan a sok éves ta­pasztalat- késztette a ru­galmas vezetést. Ugyanis az év utolsó negyedében a mező- gazdasági szállítások miatt na­gyon nehéz vagont szerezni, s hogy az ő szállításukat ne akadályozza semmi, már így szeptember—októberben telje­sítik az éves tervet. Ami az­után jön, az már mind túltel­jesítés — s ez így van ebben az évben is. Az alapanyagot is szinte ma­radéktalanul hasznosítják: a hulladékot a MOFA-hoz és Hódmezővásárhelyre szállítják, egyharmadát pedig maguk használják el tüzelésre a hő­központban. Termelésük nem csupán nyereség-, hanem ex­portorientált is; az éves bevé­tel 30 százaléka — 30 millió forint — a közvetlen export­ból származik. Jelentős az Olaszországba menő export, ide elsősorban fűrészárut szál­lítanak, ezenkívül a bükk- és tölgyfríz áruk elkerülnek Svéd­országba, cserparkettát visznek Egyiptomba, fűrészárufélesége­ket Ausztriába és az NSZK-ba. Az idei nyereségterv 9 millió forint volt, ezt már most jelen­tősen túlteljesítették, s ugyan­így túlteljesítik majd az ex­portból származó, a tervek sze­rinti 25 millió 600 ezer forin­tot. A hosszúhetényi fafeldol­gozó üzemben 220-an dolgoz­nak; ebből 202-en fizikai mun­kát végeznek, s a létszámnak majdnem fele, összesen 99 fő nő. Fontos még az is, hogy a dolgozók hatvan százaléka hosszúhetényi lakos, akiknek ezzel helyi munkalehetőséget biztosítanak, az üzem számára pedig azért előnyös ez a meg­oldás, mert így csak kevés dol­gozót kell naponta a munka­helyre, majd hazaszállítani. S az üzem gazdaságosságát és a rugalmas termelést a jövőben azzal próbálják még elősegíte­ni, hogy január 1-től minden adatot kint az üzemben is tel­jes egészében számítógépes rendszerrel dolgoznak föl. A számítógépes feldolgozásra való áttérést belső átképzéssel oldják meg. D. Cs. Napirenden az energia- gazdálkodás helyzete A megyei párt-végrehajtó­bizottság ülése Tegnap az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága el­sőként megvitatta a Megyei Pártbizottság 1982. szeptember 23-i, az energiaellátás, -gazdálkodás helyzetéről és feladatairól szóló határozata végrehajtása ellenőrzésének tapasztalatairól szóló je­lentést. Tájékoztató jelentés került a végrehajtó bizottság elé az állami oktatás 1985—86-os tanévének főbb tapasztalatairól, és az 1986 87-es tanév előkészitéséről. Az ülésen részt vett Patyi Károly, az MSZMP KB munkatársa. Október 11-12. Gorbacsov- . Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11-12-én Reykja- vikban, Izland fővárosá­ban találkozót tart - je­lentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gor­bacsov javasolta, s Ro­nald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előké­születeknek, amelyek Mi­hail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő láto­gatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 no­vemberében Genfben álla­podtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki ta­lálkozó megrendezésére - tette hozzá a TASZSZ. Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára kedden dél­előtt a Központi Bizottság székházában megbeszé­lést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kom­munista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kér­déseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az 1982. szep­tember 23-i határozat végre­hajtása érdekében sokoldalú tevékenység folyt a megyében. A városi pártbizottságok érté­kelték saját területük energia- gazdálkodásának helyzetét, meghatározták a teendőket, több energiafogyasztót beszá­moltattak. A nagyobb energia- fogyasztók és termelők párt- szervezetei rendszeresen ér­tékelik saját tevékenységüket és feladataikat. A különböző ellenőrzések jól segítették a helyzet átfogó értékelését, a hiányosságok feltárását, a fel­adatok meghatározását. A Me­gyei Pártbizottság a miniszté­riumokkal és az országos ha­táskörű szervekkel folytatott rendszeres tárgyalásokon szor­galmazta a meglévő feszültsé­gek feloldását, kérte a felada­tok megvalósításában a közre­működést. A testület megállapította, hogy a korábbi határozat vég­rehajtása változatlanul idősze­rű, azonban a jelölt feladato­kat, a jelen körülményeit figye­lembe véve, szükségszerű újabbakkal kiegészíteni. Egyet­értés volt abban, hogy minden területen tovább kell erősíteni az energiatakarékossági szem­léletet. A határozat óta eltelt időszakban a megye energia- ellátása összességében bizto­sított volt, az energiagazdálko­dásban érvényesültek a kor­mányprogramban meghatáro­zottak. Néhány fontos területet áttekintve megállapították, hogy a megyében az energia­felhasználás az elmúlt évek­ben tovább növekedett. Az ipar fajlagos energiafelhaszná­lása ugyan csökkent, azonban a többi ágazat energiaigényes­sége növekedett. A kommuná­lis és lakossági felhasználás a várakozásnak megfelelően emelkedett. Az energiaszerke­zet a kívánt irányba módosult, jelentősen növekedett a föld­gázfelhasználás, nőtt a villa­mos energia igénybevételének aránya, bővült a távhőszolgál­tatás, csökkent a tüzelőolaj lakossági felhasználása. A szi­lárd tüzelőanyag arányának növekedése mellett a további szénfelhasználást korlátozták a termelés és forgalmazás gond­jai. Az energiatakarékosság el­sősorban az önálló, kellően ér­dekelt energetikusokkal rendel­kező vállalatoknál vált a gaz­dálkodás szerves részévé. A tanácsok eredményesen hajtot­ták végre racionalizálási-taka­rékossági feladataikat. A jelen­tős lakossági felhasználás egy­részt az életviteli szokások át­alakulásának és a motorizáció­nak természetes következménye, másrészt az energiamegtakarí- •tást segítő cikkekből hiány mu­tatkozott, annak ellenére, hogy a kereskedelem növelte ezen áruféleségek kínálatát. A testület elé került jelentés értékelte az egyes területeken történő intézkedéseket, ered­ményeket, a még meglévő gon­dokat is, javaslatokat fogal­mazott meg a további felada­tokra. A végrehajtó bizottság elfogadta, hogy a VII. ötéves terv gazdaságfejlesztési prog­ramjaival összefüggésben az energiagazdálkodás a politikai munkában továbbra is megkü­lönböztetett figyelmet ércTemel. M. E. Farmer-show mikroelektronikával a bábolnai napokon. Képünkön: a gépbemutató egy részle­te madártávlatból. (Tudósítás az 5. oldalon.) Proksza László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom