Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-18 / 257. szám

1986. szeptember 18., csütörtök Dunántúli napló Bogád, Görcsöny, Magyarszék, Szentlőrinc Kütahyai kerámia és az ördög bibliája A múzeumi hónap előtt Megrendezik a magángyűjtők fórumát Barta József és Csike József, a görcsönyi termelőszövetkezet tagjai közös istállójukban 80 hízó- marhát gondoznak Fotó: Läufer László Javultak a szarvasmarha-tartási körülmények Sok kellemes szabadidős programot készítettek a Ba­ranya Megyei Múzeumok és a többi közművelődési intéz­mény az októberi múzeumi és műemléki hónapra. Ennek eseményei egyébként már szeptember végén, 26-án megkezdődnek a Schwerinből érkezett XVII. századi német- alföldi grafikák kiállításával. Harkányban Martyn Ferenc kuruc-témájú vázlatait állít­ják ki, a Modern Magyar Képtárban Szobotka Imre Claudel-illusztrációit. Egy ok­tóber eleji kiállítás a restau­rátori munka titkaiba enged bepillantást. Siklóson, a vár lovagtermében a kesztyűs­mesterség, a kesztyűdivat tör­ténetével ismerkedhetünk. Mohácson a múzeumok új szerzeményeivel találkozha­tunk. A pécsi August Senoa Délszláv Klub a mohácsi ke­rámia legszebb darabjait mu­tatja be, a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum a kártya, „az ördög bibliája” történetét idézi fel. A múzeumi hónap kiállítá­sai közül minden bizonnyal kiemelkedik majd Martyn Fe­renc Múzeumában a nemrég elhunyt mester állandó kiál­lításának megnyitója október 10-én. Valamint a török ke­rámia nagyhagyományú köz­pontjából, Pécs testvérváro­sából, Kütahyából érkező ke­rámiaanyag ígér majd igazi látványosságot. Számos kirándulásra, sétá­ra invitálnak e hónapban a Baranya megyei múzeumok: ellátogathatunk majd Dob­szára, ahol amatőrszínjátszók tartanak bemutatót a pajta­színházban. Kirándulást tehe­tünk a Keleti-Mecsekbe Móré várához, a barcsi ősborókás­ba, a Jakab-hegy természeti és történelmi nevezetességei­hez. Régész kalauzolja a lá­togatókat Szigetvár és Pécs emlékei között. Részt vehe­tünk Magyarlukafán a neve­zetes Vendel-napi búcsún október 26-án, amikor is ál­állandó kiállítása nyílik a néprajzi műhelynek. Siklóson ismét tudományos ülést rendez a várbaráti kör, ezúttal a török hódoltság alóli felszabadulás témájára; Pécsváradon a Leányvásár al­kalmából Baranya népi ipar­művészetéből nyílik kiállítás. Előadássorozatokat rendez­nek a múzeumok történeti és képzőművészeti témákból, antikvár könyv- és lemezvá- sór lesz a helytörténeti mú­zeumban. A hónap végül a közgyűjteményi nappal, a magángyűjtők fórumával fe­jeződik be. G. O. Ülést tartott a TESZÖY elnöksége A közelgő TOT kongresszusra való felkészülés jegyében a tagszövetkezetek az érdekkép­viseleti szerv: a szövetség öt éves tevékenységét valamint a termelőszövetkezetek szarvas- marha ágazatában tartott cél- vizsgálatok eredményét vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya Megyei Tsz Szövetség elnöksé­ge. Az ülésen, amelyet Papp Zoltán TESZÖV-elnök vezetett le, részt vett és felszólalt Pozs- gai József, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető-he­lyettese, dr. Dávid Csaba, a TOT tanácsosa. Az írásos elő­terjesztéshez dr. Bíró Sándor, a TESZÖV titkára és dr. Kiss Ká­roly, a szövetség titkárhelyette­se fűzött szóbeli kiegésjítést. Az első napirend felett heves vita alakult ki a tsz-ek gazdál­kodásának megítéléséről, az érdekképviselet erőtlenségéről. A vita során tizenhárom elnök­ségi tag fejtette ki véleményét. A beszámolót apróbb módosí­tásokkal az elnökség végül is elfogadta azzal, hogy a témát az ez év november 17-én sorra kerülő megyei tisztújító TE- SZÖV-küldöttközqyűlés elé tár­ja szélesebb körű megvitatásra. A szarvasmarha-ágazatban az évek során felhalmozódott feszültségek szükségessé tették, hogy az elnökség az ágazat helyzetét áttekintse. Erre a jú­lius 9-i ülésen került sor, mely előtt az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága által szervezett munkabizottság a helyszínen is tanulmányozta Bogád, Gör­csöny, Magyarszék és Szentlő­rinc termelőszövetkezeteinek szarvasmarhatartási körülmé­nyeit. A bizottság a vizsgálata során több olyan szubjektív jel­legű gondot tárt fel a telepe­ken, amelyek kedvezőtlenül alakították az érintett tsz-ekben az ágazat helyzetét. A szövet­ség annak érdekében, hogy e kirítikus helyeken az emberi té­nyezőkön alapuló hiányosságok mielőbb felszámolásra kerülje­nek, a tsz-ek szakvezetőivel együttműködve megtette a vál­toztatáshoz szükséges intézke­déseket. Ennek érdekében a bogádi tsz berkesdi telepén elkészült a betonozott út, a szociális épület, beszereztek két bálara­kodót, bevezetik a borjak ket­reces nevelését. Tejtermelésük az eddigi eredmények alapján remélhetően az idén 5400 liter lesz. A Taurina által készített teleprekonstrukciós tervük a magas, 25 milliós bekerülés mi­att csak későbbi időpontban realizálható. A görcsönyi tsz a tehénállo­mányát vállalkozói szerződés alapján dolgozóinak kiadta, s erre szarvasmarha-ágazatuk legjobb dolgozói vállalkoztak. Az elhullás megszűnt, a vem- hesség javult. Az I—VII. hó eredménye alapján az ágazat 1 milliód forint nyereséget rea­lizál. A magyarteleki tsz-ben felszámolták az istálló zsúfolt­ságát, ketrecbe helyezték el a borjakat, javult a takarmány­ellátás, csökkent a borjúelhul­lás. A tsz 300-ra növeli tehén­létszámát, a beruházás meg­kezdődött. A tejház szeptember végére elkészül. Továbbra is gond a munkaerő biztosítása. A szentlőrinci tsz szarvasmar­ha állománya öt telepen van, ezek fekvése szétszórt. A tsz szakvezetése ezért részletes intézkedési tervet készített a felelősök megjelölésével. A tsz egy silómaró gépet és takar­mánykiosztó kocsikat szerzett be. Javult a telepi rend és a takarmányozás. Az elnökség megbízásából a szövetség a továbbiakban is segíti a négy tsz és a hasonló gondokkal küzdő tagszövetkezetek a prob­lémáinak feloldását. \ — Rné — Szép tett, bár nem kötelező Szolgálati lakás nyugdíjasoknak A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az utóbbi évékben mind nagyobb gondot fordít a dolgozói szociális hely­zetének a rendezésére, életkö­rülményeik javítására. Árpád­tetőn a volt munkásszállót — kihasználatlan volt — átalakí­tották a nyugdíjas erdészeti dolgozóknak, központifűtéses garzon lakássá. Ugyanebben az épületben kapott helyet a fű­részüzem dolgozóinak szociá­lis blokkja. A tetőtér beépíté­sét is tervezik — oda a gyakor­nokok vendégszobái kerülnek. Az árpádtetői kolónia meg­lepően szép képe fogadja a betérőket. Középütt rendezett park díszük hatalmas fenyőfák­kal. A romos munkásszálló el­tűnt: helyette a hófehérre fes­tett, sötétbarnára pácolt a'blak­és ajtókeretekkel, élénkpiros tetőcserepekkel barátságosan hívogató az újjávarázsolt épület. A Műszaki Erdészet és a bonyhádi Renova kisszövet­kezet dolgozói jó, és gyors munkát végeztek: az átalakí­tást és a teljes felújítást május elején kezdték, és szeptember elejére fejezték be. Az összkölt­ség kétmillió forintnyi. A szol­gálati lakások sorházas megol­dásúak, az előkertjük még ren­dezésre vár. Két lakás lépcsőjén élénk pi­ros muskátlik és zöld növények jelzik, hogy megérkeztek a tu­lajdonosok. Iha József és fele­sége — a férj rehabilitációs er­dészeti dolgozó, a feleség ta­karítónő, és a közeiben lévő konyhán dolgozik — örömmel rendezkedik. A régi, dohos, vi­zes, istállóból kialakított lakás­ból egy központi fűtéses, össz­komfortos lakásba kerültek. Nagyon örülnek, hogy a vizet is bevezették. Szomszédjuk Far­kas Józsefné — a régi háznál is szomszéd volt. Ő a lányával és annak gyerekeivel veszi bir­tokba az új otthont. Most, a takarítás után már a bútorok elhelyezése következik. A har­madik lakásban néma csend: akinek kiutalták — néhány nap­ja meghalt. Majd valaki meg­kapja . . . Mint megtudtam, nem fejező­dik be a környezetszépítés Ár­pádtetőn: előbb az üzemi ét­kezdét csinosítják ki, majd el­tüntetik a használhatatlan cse­lédlakásokat . . . A. E. Konzum-akció Olcsó hagyma, paprika és paradicsom Gondosan előkészített árutömeget, szorgalmas el­adókat állított mérleg mel­lé a pécsi Konzum Áruház. Hasonló, mint a Budapest' Kőbánya Mázsa téri'piacon, ahol többféle gyümölcsöt 5- 6 forintért adtak kilón­ként. Klotz István áruházigaz­gató elmondta, céljuk a nyugdíjasokat, alacsonyabb jövedelműeket, a szabad­piaci árnál olcsóbban áru­hoz juttatni. Ez bevált. Ked­den hagymából 100 mázsái raktak az áruház elé, kilón­ként 6, paprikából 30 má­zsát kínáltak, kilónként 6, burgonyából 100 mázsát kí­náltak 5 forintért. Vitték ki­lónként, volt, aki hálós­zsákba csomagolt hagymát, vagy paprikát rakott sze­mélygépkocsijába. Olcsó é; szép termék. Az árusítás tegnap foly­tatódott. Az egész ország­ból — éjjel tehergépko­csikkal - hozoft portékái folyamatosan vásárolták. A paradicsomot kilónként 5 forintért adták. N. I. Csökkenő díjak IKR-rész­közgyűlés Az IKR-tag Baranya és Tol­na megyei mezőgazdasági üzemek tegnap tartották a 7000. számú Termelésszervezé­si Egység részközgyűlését Pé­csett. Téglás Zoltán közgaz­dasági igazgató ismertette az 1987. évi terveket: — Tovább csökkentjük az agronómiai-műszaki szolgál­tatási díjainkat. Bevezetünk új szolgáltatást a termésga­ranciát. Ennek célja, hogy taggazdaságainknál mérsé­kelje az árukukoricában ele­mi kár vagy egyéb külső té­nyező következményeként be­álló eredménykiesést. A technológiai elemeket is befolyásoló ez évi szélsőséges időjárásról, valamint a ta­pasztalatok összegzéséről be­szélt- Tóth László, a Közös Vál­lalat termelési igazgatója. Az őszi búzahozamoknál megmu­tatkozott, hogy a hüvelyesek a legjobb elővetemények, ezt követi a kukorica. Búzának a legrosszabb előveteménye a búza, s sajnálatos, hogy az IKR-taggazdaságok búzate­rületeinek 31 százalékánál bú­za előzte meg a búzát. Ter­méskiesést okoz a tápanyag­visszapótláson takarékoskodás, valamint a nem alkalmazott osztott fejtrágyázás. A méré­si adatok szerint az egyszer fejtrágyázott őszi búza 4500 kilogrammot, a kétszer 4750-et, a háromszor fejtrá­gyázott 5250 kilogrammot adott hektáronként. Idei ta­pasztalat az is, hogy az októ­berben bevetett területek hoz­ták a kedvezőbb eredménye­ket, a szeptemberiek nem ér­ték el a 4000 kilogrammot. A hozzászólóknak dr. Tóth János igazgató válaszolt, töb­bek között arra, hogy a folyé­kony műtrágyát gyártó 'üze­mek ellátási területén való­ban átmeneti tárolók építésé szükséges. Hangsúlyozta, hogy a talajsavanyodás elleni me- szezést minden olyan terüle­ten használni kell, ahol csak lehet. Végezetül átadta azo­kat az okleveleket, melyek a termelési versenyben elért eredményeket tanúsítják. Or­szágos értékelésben a majsi termelőszövetkezet a kukori­catermelés tavaszi munkái alapján negyedik helyet ért el, az őszibúza-termesztés- ben a 25 aranykorona fölöt­ti kategóriában pedig máso­dik lett. A körzeti minősítés­ben a tavaszi munkák alap­lón az első három tsz: Bok­sa, Dombóvár, Mágocs. Őszi búza 15—25 aranykorona ér- lekkategóriában körzeti első Szabadszentkiróly, 25 arany­korona fölöttiek közül Dombó­vár. Az őszi á-pa körzeti el söje a diósviszlói termelőszö­vetkezet. L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom