Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-01 / 210. szám
Dunántúli napló 1986. augusztus 1., péntek Hagyomány Szegedi néprajzos Baranyáról Jellegzetes, bukkanós kiskassai utca hagyományos épitésü házakkal Gyűjtőúton Kiskassán Száz éve történt... Országos Dalárünnepély Pécsett, 1886-ban Kassa, Kiskassa. A Kis-elő- tcg újabb, mintegy megkülönböztető a Kassa városnévtől. Eredetére vonatkozóan írták, hogy valamelyik Kos-elő- tagú családnévből származhatott. Mária Terézia korabeli temploma őrszemként tekint az alatta húzódó, egykori német falura, amely mindössze egy hosszú utcából áll. Újpetre vagy Pécsdevecser felől nézve csodálatos ez a falu: részben dombra épült település. Népe — a kitelepítésekig (1947) — földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Állatállománya ma is gazdag, s a negyvenes évekig gyümölcs- és szőlőtermesztése is igen jelentős volt. Az utcai bukkanok itt egymást érik. Két oldalán sorjázó hagyományos építésű ún. sváb házai különös benyomását adják a magyar lakta vidékről erre jövőnek.' A házak mérete vegyes: van itt igen módos gazdaház és igen szegény zsellér ház. Egyik előkertes, a másik az utcára épült. Némelyik gazdaház olyan hatalmas (és a telek teljes hosszában nyúj- tódzó), hogy a szemközti oldalról sehogyan sem akarbe- leférni a fényképezőgép lencséjébe. S ami fölöttébb szembeszökő, hogy sok háznak, nincsen, vagy csak odafestett, imitált utcai ablaka van. A faluban 128 számozott lakóház közel hétszáz lélek lakik. A néhány itt maradt német családon kívül a Felvidékről idetelepített magyar, illetve Szabolcsból ideköltözött magyar családok élnek most itt, közigazgatásilag Új- petréhez tartozva. A „szögedi tanyavilág" Zákányszék határából kerültek ide másfél évtizeddel ez- előbb Barcsok Imréék, nékik voltam vendégük. — Házasságunk után és ide- költözésünk előtt bányász voltam itt, Baranyában. Megszerettem, megszoktam ezt a vidéket, de arra, hogy egyszer lakni is ideköltözzek családostól, soha sem gondoltam. Sógorom révén kerültem, kerültünk ide. A mi házunknak se volt utcai ablaka. Mikor megcsináltattuk, betörték, mondván, hogy ne leseked- jünk senki után. Aztán megszokták, hogy ablakunk van. Van itt már másnak is. Kell az, hjszen ablak nélkül nem szép a ház utcai képe — mesélik. Igen, Börcsök Imréék ablakot nyitottak az utcai falon, hogy lássák az itteni életet, amely föltűnően más, mint a Szeged környéki kis falvaké. Zártabb, csöndesebb, titokzatosabb. Házuk a falu fölső felének nyugati oldalán van, ennél fogva udvara lejtős az udvarvég felé. Nemrég épült a melléképület, melyben konyha és műhely van. A főépület frissen van kőporozva, benne szép bútorzat árulkodik a gazdáék szorgalmáról. — Szép is, jó is itt, nem panaszkodunk. Mégis, ahogy az idő is lassan ballag fölöttünk, egyre gyakrabban beszélgetünk a feleségemmel arról, hogy megöregedni mégiscsak vissza kellene mennünk Szeged környékére, haza. Kedves, jó emberek élnek itt, de szinte mind idősek. Alig marad itt fiatal, mind elköltöznék, közelebb a munkahelyükhöz. Az idősekkel jó a kapcsolatunk, de köszönésen kívül alig beszélünk, nincs közös témánk. Látja, a házat rendbe tettük, sokba került. Csakhogy így sem kapnánk érte annyit, amennyiért egy kis meghúzódó helyet — otthon. Itt nincsen ára aháznak, mert innen csak elmennek az emberek. Téesz traktoros vagyok, a feleségem Pécsen dolgozik. Viszonylag jól keresünk, szépen megélünk. Amit bírunk, teszünk félre, hogy szaporodjon a haza- költözés díja. Néha lenne kedvünk szórakozásra is, de itt semmiféle alkalom és hely nincsen arra. Se mozi, se kulturális élet, egyszóval semmi sincsen itt. Még közintézmény se, hogy ügyes-bajos dolgait Újpetrén intézi a kiskassai ember. Oda járnak a gyerekek iskolába. Busz viszi- hozza őket. Itt mindenki éli a sajátosan zárt életét. Csak ilyenkor ülnek ki az utcára, mint ma este, amikor a fiúk a lányosházak elé májusfákat állítanak. Néhány fiatal, akik valamilyen diplomát szereztek. Mindegyik elköltözött innen, mert itt nem tud megélni, számára itt semmi féle munkalehetőség nincsen. ünnep van, május elseje. Bárhogyan szeretnék, mégsem sikerül látnom egyetlen ünneplőbe öltözött embert. Elmentem a templom felé, hátha oda megy valaki, s legalább láthatom, miként öltözik ünnepre az itt élő német, a felvidéki, vagy a szabolcsi ember. Alig öt-hat idős asz- szony van ott. Újpetréről jár ide a pap, kántor alighanem ritkábban, mert az orgona lakatja jócskán rozsdás már. A templom körül temető. A sírok rendszertelenül, de — főleg a református családoké — viszonylag rendezetten állnak. Rendezetlen viszont az itt lakók lelki világa, élete is — érzésem szerint. Ami mégis vigasztalt: itt mindenki köszön mindenkinek, az idegennek is, előre. Kevesek közt is talán az egyetlen régi, szép falusi szokás . .. Ifj. Lele József Száz éve, 1886 nyarán nagy ünnepség zajlott le Pécsett: a hazai dalosmozgalom országos dalosünneppel tisztelgett az országos hírű Pécsi Dalárda előtt zászlószentelésük alkalmából. Az 1862-ben alapított dalkör sikert sikerre halmozott az országos dalosversenyeken, addigra már az ország vezető énekkarává vált. Nem csoda tehát, ha az augusztus 11-től 16-ig megrendezett országos megmozduláson Magyarország sok területéről több ezer dalos és érdeklődő sereglett a met- csekalji városba. A sok vendég elhelyezésére összefogott a város. Erre az alkalomra fából épített csarnokot létesítettek a Majláth (ma: Kossuth) téren, Feiler (Földvári) Mihály, Lenkei Lajos és Váradi Ferenc szerkesztésében időszaki lapot jelentettek meg, a látogatók elhelyezésére magán- személyek is fölajánlották lakásukat a szállodák, középületek, kollégiummok, iskolák segítsége mellett. A kor híres, pécsi származású poétája, dr. Várady György alkalmi verset is írt „üdvözlet” címmel, melynek utolsó sorai így hangzottak: „Föl a zászlót, föl magasra! A dicsőség lobogtassa . . . Zengjetek dalt és a dalért: Arassatok ékes babért!” A vendégeket az indóházi fogadás után ünnepélyesen a Széchenyi téren köszöntötték 1886. augusztus 11-én, ahol jelen volt az akkori társadalmi élet minden jelentős képviselője Perczel Miklós főispánnal, Aidinger János polgármesterrel az élen. A forró hangúlatú gyűlésen maga a város polgár- mestere mondta a köszöntőt, az ismerkedési estre még aznap este sor került a Király (a mai Kossuth) utcai Hattyú-teremben, melyet ez alkalomra egybenyitottak a szomszédos kaszinó helyiségeivel. A díszesen föllobogózott Majláth téri csarnokban, zsúfolt nézőtér előtt másnap kezdődött meg a verseny, minden dalárda kötelező száma a Pe- tőfi-versre irt „A magyarok istene" c. kórusmű volt, melyet Hubay Jenő ez alkalomra írt. A szabadon választott műsort ismét egy nappal később mutatták be a kórusok, míg 14-én összkart alakítottak, és az 1200 főnyi énekkart maga Hubay Jenő vezényelte. A nagy országos esemény alkalmából még több más kulturális rendezvényre is sor került. A világ hírű Angster Orgonagyár ekkor avatta föl a Belvárosi templom orgonáját, a Mária (a mai Déryné) utcai régi színházi épületben, az ún. Oertzen-házban pedig képző- művészeti kiállítást nyitottak meg, melyen a helyi művészeken kívül Barabás Miklós, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály képei, Kiss György szobrai is megtekinthetők voltak. Az utolsó napon, augusztus 15-én tartotta a Pécsi Dalárda díszközgyűlését és zászlószentelését. A közgyűlésen köszöntötték mindenünnen az országoshírű pécsi kórust, majd Rebe- rics Imre titkár olvasta föl az egyesület eddigi történetét. A felejthetetlen napot délután dísz-, este pedig ünnepi hangverseny zárta, ez utóbbin hirdették ki az országos dalosverseny eredményét is. Ez alkalommal az ország legjobb kórusai és a Pécsi Dalárda műsora hangzott el. Az országos dalosünnep hivatalosan 16-án, hétfőn ért véget a vendégek elutazásával. Az állomásra vivő úton a házakat föllobogóztók, fölvirágozták az ablakokat, és a lakosság az utcára kitódulva búcsúztatta a messziről ideérkezetteket, akik felejthetetlen napokat töltöttek városunkban. A vendégek messzire vitték jó hírünket, ezzel is növelve városunk tekintélyét, utánozhatatlan báját. Vargha Dezső levéltáros Falukép egykori zsellérházzal és módos gazdaházzal A közelmúltbari nyitották meg Nyírbátorban a felújított Báthori István Múzeumot, ahol a látogatók megtekinthetik a Nyírbátor évszázadai című állandó kiállítást is. A felújított épület impozáns főhomlokzata. AZ ÉV EGYIK MAGYAR FILMSIKERE, A Falfürő augusztus 3—6-ig ismét LATHATÓ a pécsi Kossuth moziban. Gyermekkórház, Pécs, Nyár u. 8. Telefon: 13-144. ápolónővéreket és képesítés nélküli segédápolónőket, valamint takarítónőket. Hiuunk - uarunk! Ma 15.00—17.00 óra között a Kossuth L. utcai Hanglemezboltban, ahol a BIKINI EGYÜTTES DEDIKÁLJA legújabb lemezeitI SZÜLETTEK Ceglédi Éva, Meszler Balázs, Kér- ner Péter, Nagy Brigitta, Csikós Tímea, László Zsuzsanna, Krisztmann Andrea, Bánó Ildikó, Takács Bernadett, Kerekes Richárd, Kanczler Csaba, Tancsik Attila, Werner Tamás, Eördög Péter, Kováts Bálint, Dombóvári Eszter, Dombóvári Kinga, Kallós László, Köbli Zoltán, Kereszti Gergő, Szabó Péter, Szabó Eszter, Molnár Csenge, Szabó Emőke, Nagy Anna, Czékmány Edina, Vass Mária, Menyhei Csilla, Szíjártó Ferenc, Wohlschein János, Kiss Balázs, Ungi Tamás, Komjáti Áron, Dávid Gábor, Végh László, Tucssk Roland, Za- kupszki Tamás, Huszár András, Tóka Eszter, Hegedűs Kitti, Bischof Bernadett, Mátrai Tamás, Kafka László, Resszer Balázs, Rédai Gábor, Pap János, Kalányos Tibor, Kun Tibor, Kádár Péter, Stocker Ádám, Asztalos László, Schleer László, Mester Beáta, Lakatos Nóra, Vukman Mónika, Szilágyi Imre, Derváli Miklós, Deák János, Farkas Bettina, Tömör Diána, Bánhegyi Norbert, Perlaky Balázs, Szegfű Hajnalka, Csikós Gergely, Márton József, Borbás Imre, Fridrich Renáta, Gyurics Melinda, Izsó Ágnes, Orsós Edina, Czé- der Zsolt, Pintér János, Tóth András, Keszthelyi Gábor, Keszthelyi Erzsébet, Schönberger Tünde, Forner Krisztina, Antal Anita, Kincses Andrea, Musztács Andrea, Mammel Balázs, Benovics Júlia, Kopár Adrienn, Török Viktória, Pfeifer Renáta. Balázsfi Márton, Németi Adám, Hollósi László, Horváth Norbert, Antal László, Molnár Berta, Baumann Szilvia, Bódis Renáta, Farkas Zsuzsanna, Schmidt György, Nagy János, Szabó Krisztián, Szegedi Sarolta, Sárközi Pál, Pálfy Gábor, Kelemen Melinda, Kiss Klaudia, Gödöny Krisztina, Molnár Judit, Heidt Zsanett, Horváth Norbert, Harci Lajos, Mehlhoffer Dávid, Sánta Iván, Pájer Péter, Put- noki Veronika, Balogh Tünde, Szabó Melinda, Végh Viktória, Armbruszt Boglárka, Antal Judit, Antal Gábor, Kovács József, Gyúrók Máté, Major László, Könyves Dávid, Weib Krisztián, Molnár Zoltán, Gerner Adrienn, Berzsenyi Nikolett, Orsós Julianna, Hortobágyi Gyula, Pálinkás Dániel, Mislyenácz Árpád, Tóth Attila, Gradwohl Anikó, Farkas Szilveszter, Malinás László, Kiász Péter, Babocsány Krisztián, Kunz Romána, Studi Mónika, Kiss Noémi, Ignácz Szilvia, Kiffer Andrea, Nagy Dezső, Zdroba Balázs, Gelb Mihály, Venturini Tamás, Bukovics Tamás, Galambos Balázs, Bernáth Lejla, Lakatos Zoltán, Szilárd Antónia, Árk Anikó, Somogyi Andrea, Kneif Diána, Nagy Gábor, Tóth Zoltán, Rapp András, Palkó Zsolt, Balog Tamás, Tiborcz György, Vasvári Gyula, Varga Zoltán, Ziitkovics Lívia, Büki Piroska, Vörösvári Eszter, Pápist Gergő, Molnár Mária, Ken- deresi Tímea, Harangozó Zsolt, Pauska Zsolt, György István, Völ- gyesi Péter, Kerekes Viktor, Kerekes László, Horváth Éva, Dobos Katalin, Reith Imre, Sáska Tibor, Kelemen Csaba, Nagypál Zoltán, Mátyás Judit, Siklói Zsanett, Kertész Agnes, Simó Boglárka, Puskás Anikó, Nagy Hajnalka, Orsós Ildikó, Gondos Noémi, Kovács Diána, Kurucz Eszter, Andróczi István,' Balázs Dávid, Szebényi Gergely, Tihanyi Zoltán, Lenkár Nóra, Gondos Anett, Kertész Balázs, Till Zsolt, Csery Nikolett. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Keller Árpád és Szabó Julianna, Belső Csaba és Dómján Judit, Gál Jenő és Lutz Ildikó, Dallos Ferenc és Jakab Anikó, Meláth Ferenc és Gyaraki Edina, Koósz András és Fodor Judit, Hamerli Tibor és Álló Andrea, Stolcz István és Tóth Erika, dr. Páli Kálmán és Weisz Márta, Várnagy Miklós és Lukovnyák Marianna, Cseke Lajos és Szigeti Klára, Graics István és Divják Ibolya, Dombi Imre és Egres Gabriella, Nagy István és Ruboczki Mária, Hang Tibor és Dézsi Gabriella, Ignácz István és Ribarics Irén, Király Gyula és Pálfi Judit, Horváth Lajos és Bánusz Gyöngyi, Barna Viktor és Bodor Gyöngyi, Gógl Tamás és Schuller Éva, Lutz Károly és Makai Mária, Kovács Gábor és Horváth Gyöngyi, Molnár József és Szenes Éva, dr. Nagy László és Nagy Mária, Kukái Csaba és Tamás Ibolya, Váradi Sándor és Berghoffer Ildikó, Schmidt Károly és Demeter Gabriella, Mike János és Berki Irén, Varga László és Kovács Irma, Molnár Miklós és dr. Csernus Zita, Ba- ráth Imre és Szombati Edit, Herr Róbert és Varga Tímea, Kapitány János és Kiss Csilla, Kolonics Endre és Gothárd Ágnes, Székelyi János és Orovicza Erzsébet, Tóth János és Szabó Ildikó, Horváth Lajos és Várnai Márta, Tóth Tibor és Ormosy Mária, Vincellér József és Németh Katalin, Németh László és Bálint Zsuzsanna, Jovics Csaba és Szabó Mónika, Kovács Zsolt és Méhn Tünde, Vágvölgyi László és Tóth Kornélia, Jádi Ferenc és Till Melinda, Lukács László és Kislaki Zsuzsanna, Gondos Béla és Kovács Katalin, Kellényi Tamás és Menyhárt Ibolya, Kárpáti József és Gergely Mária, Pápista László és Tárnái Gabriella, Domián Gábor és Varga Györgyi, Lőrincz Tibor és Boros Ildikó, Huszka Antal és Fenyvesi Mária, Búzás István és Bogdán Erzsébet.
