Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-22 / 230. szám
6 Dunántúli napló 1986. augusztus 22., péntek A sümegi vár A Balaton felé a 84-es főúton autózva, már távolról szemünkbe tűnik a síkságból magányosan kiemelkedő hegy tetején terpeszkedő sümegi vár, a turisták kedvelt célpontja. Az első adatok a várról 1318-ból valók. 1552-ben a közeli Veszprém várát elfoglalják a török hadak, ezért a veszprémi püspökség Sümegre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év, amíg Sümeg püspöki székhely volt — különösen Széchenyi György püspöksége idején a község fejlődését, virágzását hozza. Ezt mutatják az e korból származó szép barokk épületek is, melyek meg- cdják Sümeg karakterét, hangulatát. 1664-ben Kara Musztafa nagyvezir Bécs alól megverten viszasözönlő hadai Sümeget is fölégetik, elpusztítják. A Rá- kóczi-szabadságharc idején 1705—1709 között Béri-Balogh Adóm kuruc brigadéros csapatai tartják megszállva a várat, mely a kuruc—labanc háborúk után — elvesztvén stratégiai jelentőségét — lassan romhalmazzá változott. . . Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957 és 1964 között, a régészeti feltárást követően helyreállította. A nyugati oldal külső kaputornyához jól járható sétaút vezet, az egyébként meglehetősen meredek Várhegyen. Az udvar északnyugati részén emelkedik a Köves-bástya (Köves András püspök építtette 1554-ben), a belső várban pedig az öreg-torony, a várkápolna és a hajdani lakóhelyiségek láthatók. Az öreg-torony alsó része végén fegyverterem volt. A fölötte levő tér- . mek a vártörténeti kiállításnak adnak otthont. Sümeg nagyközség látnivalói közül kiemelkedik a barokk stílusú katolikus plébániatemplom, a gyönyörű Maulbertsch- freskókkal. A külsejét tekintve egyszerű templom szép falfestményeit 1969-ben restaurálták. Sümeg neves szülötte Kisfaludy Sándor (1772—1844) költő. Szülőháza ma emlékmúzeum a róla elnevezett téren. A földszintes barokk nemesi kúria folyosóján helytörténeti kiállítás benn a költő hajdani dolgozószobájában Kisfaludy bútorai, használati tárgyai, mellette- reformkori dokumentumok láthatók. Itt van a Sümegi pantheon is, a város neves szülötteinek emléktábláival. Szemben vele a Népkert, Kisfaludy A püspöki palota 1869-ből való szobrával. A szobor Gerenday Antal alkotása. Sümeg sokat köszönhet Ra- masetter Vincének a századfordulón élt neves kékfestőmesternek. Kórházat, szegényotthont, óvodát és iskolát alapított, s ó volt az egyik kezdeményezője a közvilágítás bevezetésének és a járdaépítéseknek. Szobra (Istók János műve) a Kossuth utca és a Mártírok útja találkozásánál áll. A Mártírok útján (2. szám) alatt található a Kisfaludy Szálloda, étterem és cukrászda. (Rajta kívül még egy turistaszálló van Sümegen, a Vak Bottyán u. 2. sz. alatt). A hajdani barokk püspöki palota ma diákotthon, kecsesek a manzárdtetőn lévő szobrok, és a kis hagymatetős tornyocs- ka a homlokzat jobb oldalán. Sümegi látványosság a Lószerszám Múzeum, Biró Márton püspök egykori istállójában. A község temetőjében szép síremlék alatt nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi Róza. B. j. A kereket, ezt a kör alakú járműrészt, amely az elmozdulás súrlódását erősen lecsökkenti, már i. e. 2000 táján feltalálta az emberiség, a Komárom megyei Kocs községről elnevezett, négykerekű és rugózott kocsi azonban csak a XIII—XIV. században vált általánosan használt közlekedési eszközzé. A társaskocsi — közismertebb latin eredetű nevén az omnibusz — 1662-től vett részt Párizs közúti forgalmában. Arra pedig, hogy a síneken gördülő, zömmel fémből, de itt-ott. fából fabrikált lóvasút szekerei is megjelenjenek, még 170 esztendőnek kellett eltelnie. Az 1832. év volt ugyanis az, amikor New Yorkban — az Újvilágban óriási csinnadratta és szerpentinzápor közepette — - elindult első útjára a menetrend szerint közlekedő, négylábúak vontatta vagon . . . Az óceánon túli példa aztán a tengeren inneni vén Európába is átszármazott, és előbb természetesen Párizsban, majd 1866-ban — tehát most százhúsz esztendeje — Pesten is lovai közé csapott a lóvasúti kocsis. Szakszerűen mondva: a közúti útburkolat felszínébe ágyazott síneken az említett év augusztusának első napján indult útjára a fellobogózott kupé, a városi elöljáróság ünnep- lőruhás képviselőivel. vA Pesti Közúti Vaspálya Társaság jóvoltából a hajdani Széna téren — a mai Kálvin téren — csattant meg először a két igavonót biztató ostor, majd a Múzeum körút, a mai Kontinensünknek már ritkaságszámba menő, és egyik legnagyobb testű madara a túzok. Előfordulási száma szerint Spanyolország és a Szovjetunió mögött a harmadik helyen állunk. Hazánkban 2961 példányt tartanak számon. Megmentésükkel — szerencsére eredményesen — foglalkoznak a Dévaványai Tájvédelmi Körzetben. Az országos állomány jelentős része, 1063 ezen a területen él. Tojásaikat mesterségesen keltetik és a túzokcsibéket szakszerűen gondozzák, hogy ősszel már fejlett állapotban kiengedjék a madarakat a természetbe, a megszokott környezetbe. Sümegi séta Egykori rajz a századvégi pesti lóvasútról Bajcsy-Zsilinszky út, a Váci út következett, hogy azután az újpesti vasúti hídnál megforduljon. A pesti nép valóságos szenzációként fogadta ezt az újmódi közlekedési eszközt! Felkapaszkodott rá boldog-boldogtalan, és aki tehette, nem a jármű belsejében keresett ülő- vagy állóhelyet, hanem a köríves lépcsővel megközelíthető fedélzeten, amely „placc”- ról hamarosan meg is született a máig dúdolt sláger, miszerint „Éjjel az omnibusz tetején, de csuda volt. . ." Az viszont nem volt csoda, hanem a Vaspálya Társaság jól felfogott érdeke, hogy az első vonal kiépítése után szinte azonnal hozzáláttak a második sínpár lefektetéséhez. Ez a mai Madách térről a Rákóczi úton vezetett, a Baross térnél pedig egyrészt a Rottenbiller utca, másrészt a mai Mező Imre út felé ágazott el. Ez utóbbi szárny egészen a pest—losonci vasút indítóházáig, azaz a Józsefvárosi pályaudvarig elnyúlt. Noha az építtetők kevéssé bíztak abban, hogy ez a mindenképpen külteleki — az akkori városperemen átvezető — vonal gyorsan megszolgálja majd a befektetést; kellemesen csalódtak: még az 1860-as évek végén el kellett készíteniük a folytatását Kőbányáig. 1869—1870-ben még egy fővonala épült meg a pesti ló- vasútnak; ez a Széna tértől az üllői út mentén futott. A következő 15 évben csak az afféle összekötő járatok szaporodtak, hogy ne kelljen - annyit kocsikázni, illetőleg gyalogolni az indító vagy a közbülső állomásokig. idő múltával aztán a Duna túlsó partján elterülő Buda is megkapta első lóvasútját, 1896- ban pedig lefektették a székesfőváros legutolsó lóvasúti járatának hengerelt idomacéldarabjait, amelyek az úgyne- ae>tt Tisztviselőtelep házaiig terjeszkedtek. (Ez a mai Népliget táján épült fel az 1880-as évek végétől). A századvég esztendeiben mór a mi Pest-Budánkon is ott szikrázott az iparilag hasznosítható elektromosság, és ennek az új energiaforrásnak a parancsoló jelenléte halálra ítélte a lóvasutat. Amikor a tisztviselőtelepi kiágazást üzembe helyezték, bizony már megindultak az áramos járatok e vasút korábban átadott vonalain. Alig három év alatt — 1895 és 1898 között — valamennyi sínhez villamos veze téket építettek. A nosztalgiára hajlamos közlekedő közönség nagy bánatára mind a f el istrá ng olt pacik, mind gazdáik, a keménykalapos, nagy hangon dirigáló kocsisok eltűntek, és helyüket az állíg gombolt, fejükön simlis sapkát viselő villamosvezetők foglalták el. Kicserélődtek természetesen a vagonok is, emeletükön immár nem volt sem korlát, sem ülőpad, így még nosztalgikusabban harsoghatta a dal: Éjjel az omnibusz tetején ... A. L. A pesti louasüt SZÜLETÉS: Tóth Bernadett, Tóth Erzsébet, Márton Melinda, FuWér S^ett., Hegyi Gabriella, Gál Angéla, Fodor András, Szijártó Anikó, Takács Ákos, Kolozsvári Éva, Fóris Dóra, Marton Grbrieiia, Zelenka Tímea, Lassú Tamás, Papp Róbert, Schauker Gábor, Végső Gábor, Kelemen Balázs, Mólnál Gábor, Pintér Viktor, Csertán Milán, Sinka Nándor, Pereszlényi Gergely, Győri Csaba, Mészáros Csaba, Kepes Keve, Szauter Viktória, Vajda Lilla, Vass Júlia, Dávid Gyöngyvér, Nagy Balázs, Aradi Gergő, Ignácz Dániel, Csánk Zoltán, Kucska Nikolett, Straub Erika, Kovács Tünde, Gungl Mónika, Molnár Melinda, Czigány Henriett, Kun Zsuzsanna, Békési András, Hágen Dániel, Fehér Krisztina, Fuksa Doroty- tya, Sárközi Mária, Pillér Krisztián, Goján Fruzsina, Pelyne Diana, Szabó Tamás, Gyöngyösi Csaba, Pető Balázs, Papp Károly, Jung Zsolt, Polónyi Csilla, Bors Réka, Berkes Nóra, Böröcz Anita, Horváth Szabolcs, Pinczés Nikoletta, Gál Krisztina, Zsilics Beáta, Dékány Szandra, Balázs Roland, Porkoláb Péter, Bíró Attila, Hársing Krisztián, Hoffmann Norbert, Panta Szilveszter, Hegedűs Judit, Erdős Kinga, Nitsch Eszter, Keszegh Annamária, Anzil Kitti, Ripszám Alexandra, Rab Zsófia, Iváncsics Ivett, Gálovics Anett, Oláh Zsófia, Fertői Réka, Kovács Dávid, Kálmán Kornél, Wugrik Dávid, Orsós Erika, Fábián Viktória, Kovács Bernadett, Tamás Andrea, Szabó Dóra, Fülöp Nikolett, Vágó Tamás, Huszár Zoltán, Szebényi Gábor, Kontár Árpád, Palkó Csaba, Juhász Gyula, Jakab Róbert, Harmath Feodora, Popovics Éva, MerkI Ágnes, Fehér Zsuzsanna, Pollák Zsófia, Molnár Klaudia, Györfi Péter, Kovács Zsolt, Heidt Diána, Péter Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Antal János és Kovács Erika, Kiss Zoltán és Győrök Anna, Kordik Ferenc és Réding Ágnes, László István és Hazafi Ágnes, Bogyó Frigyes és Pilláry Zsófia, Szívós Nándor és Szremácz Erzsébet, Horváth Gyula és Kovács Tünde, Burkus Ferenc és Szénás Ildikó, Tóth János és Latin Erika, Weisz Gábor és Léránt Ágnes, Micskei Tibor és Pásztor Aranka, Müller Tibor és Jelics Ágnes, Borbély Sándor és Vecsanin Csilla, Balia János és Király Szilvia, Chrenóczy- Nagy Tibor és Tiborc Melinda, Varga József és Csütörtök Mária, Nell Ferenc és Hetényi Andrea, Török Zsolt és Begecfi Zsuzsanna, Dani Csaba és Szőcs Márta, dr. Csizek Zoltán és Muck Edit, Timár Tamás és Vágner Ildikó, Bodor György és Bencsik Erzsébet, Schulteisz Róbert és Benkő Eleonóra, Nyárfás Balázs és Csiszár Éva, Zobori László és Hartung Gabriella, Besizer Tibor és Gerner Erika, Somogyi Lajos és Papp Éva, Mi- sota Csaba és Müller Edina, Dér László és Tóth Judit. Megújul az Iskolatelevízió A korszerű oktatástechnika követelményeinek és a szélesebb értelemben vett közművelődés feladatainak megfelelő műsorkínálat és -szerkezet megvalósítására törekszik az új tanévtől az Iskolatelevízió. Mint azt Kelemen Endre, az ITV vezetője az MTI munkatársának elmondta: a profilváltozást hamarosan nevében is jelző tv-pedagógiai szerkesztőség — az iskola legjobb hagyományainak megtartásával — elsősorban a permanens művelődést, a felnőttoktatást és az iskolai tanulást kiegészítő ismeretterjesztést kívánja szolgálni. Az iskolai képmagnók számának növekedése, a videotechnika elterjedése új kihívást jelent e szerkesztőség számára is, ezért ősztől megindítják a Videofelvételre ajánljuk című sorozatot. Ebben __ a h ét minden napján délelőttönként — olyan felvételeket sugároznak, amelyeket a legértékesebb tantárgyi sorozatokból, régi műsorokból válogattak ki. Délutánonként külön blokkot sugároznak majd a napközisek számára, amelyben szórakoztatóbb, oldottabb, kevésbé didaktikus műsorokat láthatnak a diákok. A felnőtteknek szóló művelődési-oktatási programok között újdonság lesz a nagy sikerű számítógépes-sorozat folytatása, amely a számítástechnika alkalmazásával ismerteti meg az érdeklődőket. A tervek között szerepel a Hires egyetemek Európában című sorozat: az első epizódot a moszkvai Lomonoszov Egyetemen forgatják.
