Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-09 / 218. szám

Szóvá tesszük A Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése az 1986. 1. félévről Több a sertés A közeljövőben mór költöznek az első lakók a málomi szőlők mellett épült lakótömb első házaiba Fotó: Läufer László A földterület művelési ágak szerinti hasznosításának válto­zása az előző évekével azonos irányú: tovább nőtt a szántó, az erdő és a művelés alól ki­vett terület, tovább csökkent a kert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep. A vetésterületen belül valamelyest csökkent a gabo­nafélék, nőtt a cukorrépa és a napraforgó területe. Az őszi kalászosok vetéskori, majd tavasszal is szinte* .min­den növekedési és fejlődési fá­zisában tapasztalható kedve­zőtlen időjárási feltételeit a gazdaságok jelentős erőfeszí­téssel igyekeztek ellensúlyozni. Az aratás korán indulhatott, és a megkezdéstől számított két héten belül mindenütt befeje­ződött a munka. Búzából, őszi és tavaszi árpából a hektáron­kénti hozam — az előzetes eredmények ismeretében — kö­zepesnek minősíthető. A búza minősége jó. Rekordtermést hozott a mag­borsó. és a repce. Tovább tart a szarvasmarha- állomány csökkenése, a félév végén 8%-kal volt kevesebb jó­szág a megyében az egy évvel korábbinál. A csökkenés első­sorban a kisüzemekben jelent­kezett. A vágómarha értékesí­tés is mintegy 8%-kal keve­sebb volt a múlt év első fél­évinél. Tejből a mérsékelt te­hénállomány-fogyás ellenére — a tavalyi csökkenés után — nőtt az eladás. A sertéstartás jövedelmezőb­bé válására a nagyüzemekben reagáltak: az állami gazdasá­gokban közel 6, o mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben megközelítően 15 százalékkal nőtt az állomány az 1985. év közepéhez mérten. A kisüze­mekben némileg tovább csök­kent a tartás. A vágósertés-ér­tékesítés az első negyedévi Elkészült A szocialista szervek beruhá­zásainak első félévi pénzügyi teljesítése folyóáron mintegy 12%-kal, összehasonlítható áron kb. 6—7%-kal több volt, mint az előző év azonos idő­szakában. A beruházások anyagi-mű­szaki összetétele valamelyest módosult: emelkedő a gépbe­ruházások aránya. A gépberu­házásokon belül növekvő a bel­földi, illetőleg szocialista or­szágokból származó gépbeszer­zések hányada. Az év közepéig üzembe he­lyezett létesítmények közül a legjelentősebbek voltak: a Me­cseki Szénbányák által beszer­zett 90 komplex fejtésbiztosító (pajzs), továbbá szénelőkészí­tőművi raktár, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát bári ba­romfikeltetője, a dunaszékcsői tsz sertéstelepének bővítése, a Mohács gázellátásával össze­függő létesítmények, a bólyi postahivatal, a mecseknádasdi gyógyszertár, Pécsett az llku Pál utcában épített ABC áru­ház, továbbá a Rákóczi út egyik foghíjbeépítése révén, lakásokkal együtt létesített AFB Székház, étterem és könyves­bolt. nátokban foglalkoztatottak számának csökkenése is. Az iparban a munkavállalók szá­ma nagyjából azonos volt az egy évvel korábbival. A foglalkoztatottak havi át­lagbére a megfigyelt ágazatok­ban 5674 Ft-ot tett ki, 7,4%-kal többet, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül legszámotte­vőbben (13,1, illetve 10,5%- kal) az építőiparban és vízgaz­dálkodásban emelkedtek a munkabérek, ö legszerényeb­ben (3,4%-kal) pedig a közle­kedésben. Az iparban az átla­gosnál kisebb volt a bérnöve­kedés. A lakosság takaiékbetét-ál- lománya a félév végén megkö­zelítette a 9 milliárd forintot. A január—júniusi állománynö­vekedés 461 millió forintot tett ki. A lakosság összes hiteltar­tozása az év első hat hónapjá­ban 455 millió forinttal növe­kedett, a félév végén 8,4 mil­liárd forint volt. Az első hat havi kiskereske­delmi forgalom — összehason­lítható áron számítva — 3,5%- kal emelkedett. Ezen belül a vegyes iparcikkek és a bolti élelmiszerek (ez utóbbi jelentő­sen) forgalma nőtt, míg a vendéglátásé és a ruházati cik­keké csökkent az egy évvel ko­rábbihoz képest. A lakosság áruellátása a főbb élelmiszerekből megfelelő volt a félév folyamán. Problé­mát jelentett azonban tovább­ra is a repce étolaj folyamatos, lésselyem, lakástextíliáknál a kedvelt jacquard függöny hiá­nya okozott továbbra is prob­lémát. A felnőtt lábbeli kínálat jó volt o félév során, de a gyermekszandáloknál bizonyos méretek hiányoztak. A kisebb gyermekek számára fontos kérges és SIESTA-betétes szan­dálokat legtöbbször hiába ke­reste a vásárló. A vegyesipar­cikkek körében is nagyrészt megszűnt a mennyiségi hiány, az automata mosógépek kíná­latában azonban továbbra sincs kedvező változás. A boltokban található színes és fekete-fehér televíziók válasz­téka nem volt megfelelő, az előbbinél az olcsóbb árfekvé- sűek, az utóbbinál a kedvel­tebb VIDEOTON termékek rit­kán kerültek a pultokra. Ke­rékpároknál, motorkerékpárok­nál, gáztűzhelyeknél és kazá­noknál is az olcsóbb termékek hiányát jelezték a vásárlók. Az építőanyagok körében a ce­mentnél jelentkeztek ellátási zavarok az importszállítások ütemtelensége miatt. Új lakások A lakásépítés eredményei a tavalyinál kedvezőbbek: az év első hat hónapjában összesen 865 lakás készült el a megyé­ben, csaknem egyharmaddal több, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A váro­sokban 29%-kal, • a községek­ben 37%-kal több lakás ké­szült el idén, mint tavaly. Az idén felépített lakások közül 203 (23%) állami erőből létesült,..ebből 199 Pécsett ké­szült. el. Á magánerőből meg­valósított lakásépítkezések szá­ma főként Siklóson, továbbá Szigetvár és Mohács városkör­nyék községeiben növekedett erőteljesen. Az általános iskolákban az idei tanévben 5228 tanuló vég­zett, 2%-kal több az egy esz­tendővel korábbinál. Közülük több, mint 5000-en jelentkeztek továbbtanulásra, arányuk a ta­valyihoz hasonlóan 97%-ot tett ki. A középfokú oktatási intéz­ményekbe felvettek számán (4919) belül — az egy évvel korábbihoz képest — növeke­dett a középiskolákba, ugyan­akkor mérséklődött a szakmun­kásképző, az egészségügyi szak-, valamint a gép- és gyorsíró iskolába kerülők szá­ma és aránya. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Baranya Megyei Igazgatósága Csomagolják a termékeket a pécsi Tejüzemben (Folytatás az 1. oldalról) A külkereskedelemnek gyár­tott termékek közül nőtt az át­adás puhabőrből, fényezett bú­torból, gépi berendezésekből és alkatrészekből, gyümölcs- konzervből, vágott baromfiból, lábbeliből. Ugyanakkor borból, .pezsgőből, nyershúsból, föze- lékkonzervből, bőr- és szőrmés- bőr felsőruházatból, bőrkesz­tyűből csökkent a kivitelre át­adott termékek mennyisége. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar építési-szerelési munkáinak volumene ez év első félévében — az igen kedvezőt­len telet magában foglaló elő­ző esztendő azonos időszaká­hoz képest — stagnált. A félév végén a befejezett építkezések értékének közel egynegyedét — tavaly a 27%-át — a fenntartási munkák tettéx ki, ezen belül a lakásfenntar­tási munkák aránya némileg nőtt, 7-ről 8%-ra. Június végén 862 lakás volt épülőfélben, alig több. mint fele az egy év­vel korábbinak. csökkenés utón a második ne­gyedévben számottevően meg­nőtt, a félév egészében közel 4%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A növekedés a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek — mind a közösben, mind a háztájiban jelentkező — árutöbbletéből adódott. Tovább csökkent a nagyüze­mek juhállománya. A juhlét- szám a tavalyinál 6, a két év­vel korábbinál 14 százalékkal kisebb. + 7,5 •/, A megfigyelt ágazatokban 1986. I. félévében mintegy 134 500 főt foglalkoztattak, 1,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A létszámcsök­kenés a tavalyihoz képest va­lamelyest mérséklődött. Legje­lentősebben továbbra is az építőiparban dolgozók száma fogyott, de számottevő volt az állami gazdaságokban, kombi­az élőhal időszakos hiánya, a diabetikus édes- és konzerv­ipari termékek szegényes kíná­lata. Kedvezően alakult a zöldárufelhozatal, ennek követ­keztében a zöldségárak átla­gosan 10%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel koráb­ban. A ruházati termékek kö­rében összességében elegendő áru állt rendelkezésre, a kíná­lat azonban sok esetben mé­ret-, illetve választékhiányos volt. Méteráruknál főként a bé­Mi miért nem?! Jó pár éve Svájcban, Basel belvárosában láttam. Nyitás előtt az üzletek, áruházak ta­karítói befejezvén a belső ta­karítást kijöttek az utcára és a nyeles felmosószivaccsal a járdát is felmosták a tisztító- szertől habos vízzel. Volt, amelyikük még a járdaszegély mellett az úttesten is végig­húzta a felmosót. Bécs, Maria-Hilfe Strasse. Nap mint nap tódul a ren­geteg magyar az üzletekbe. Vajon hányán látták közülük, hogy nyitás előtt micsoda lá­zas takarítás folyik? Az egyik üzlet előtt elegáns nyakken- dős, de feltűrt ingujjú férfit láttam, amint vödör vízzel ön­tötte le az üzlete előtti jár­dát, majd seprővel gondosan leseperte. Szomszédjai külön­böző tisztítószerekkel a kira­katot, vagy az azt szegélyező pácolt és lakkozott fakerete­ket fényesítették nagy gond­dal. És ezeket a műveleteket naponta meaismételték. '* Pécs, Bem utca. Mogyorós szuvenírt kereső külföldiek sétálgatnak, nézegetik a nép- művészeti bolt kirakatát. Az üveg mögötti igazán szép látnivalókat kívül a ház vas­tagon piszkos, poros falai kö­ritik. Lejjebb a húsüzlet ki­rakata mocskos, belülről rá­száradva a ráfröccsent és rajtahagyott zsírcseppek, Ezen a vasárnapon, az üzlet zárva lévén, a legyek hábo­rítatlanul lakmároztak rajta — belül! Az OTP Bem utcai részlegének kirakatüvegei vastagon porosak, a szép fe­kete védőrács ugyancsak. Az élelmiszerbolt kirakata nem­csak hogy fantáziatlan, sze­gényes, de poros is. A cipő­üzlet kirakata alatti műkőL padkán vastagon odaragadt a piszok, a Napsugár cuk­rászda és a Cooptourist üz­lethelyisége között lévő be­járat mocskáról, bűzéről jobb nem is beszélni. De poros kirakatok, mocskos bejáratok és járdák a Kossuth Lajos utcában is láthatók, sőt a legszebb belvárosi utcának tartott Sallai utcában is. # Berlin, Alexander Platz. Ha- talmqs idegenforgalom, höm­pölyög a tömeg a világóra előtt, körülülik a tér szökő­kútjának káváját. Időnként .megjelenik egy idős férfi," egy szerkentyűt tolva maga előtt, amely leginkább egy régi tí­pusú ormótlan babakocsihoz hasonlít, és amelyről később kiderül, hogy akkumulátorok­kal" működő porszívó. Komó­tosan végigjárja a teret, fel­szippant mindent, ami útjába esik, * Pécs, július 19, vasárnap délután. A Kossuth térre kül­földi autóbusz gördül. A busz­ról leszálló turisták a skan- I dináv nyelvek valamelyikét beszélik. A tér fedett busz­várója alatt gyülekeznek. A váró egész hosszában eszmé­letlen mocsok és szeméthal­maz. Igaz, a város e csúfsá­gának napjai megvannak számlálva, na de addig? * Angliából jött vendégeim voltak. Jártuk a várost, mu­lattom ezt, azt, ők nézelőd- . tek, bekukkantottak ide-oda. A Nick-udvarba is. A nemrég belülről felújított átjáró itt a belváros szívében most hihe­tetlenül lehangoló. Már be­piszkolódott falaival, csúnya burkolatával, a Széchenyi tér felőli bejáratánál poros, üres kirakatszemekkel, a bejárat­tól nem messze két teli bűzlő konténerrel, amit a beléjük már nem fért szemét is körül­vett. Vendégeim közül az I egyik egyszeresek azt mond­ta, nyolc éve már ját itt, úgy emlékezett, hogy ez egy szép, kedves város, most meg — már bocsássák meg neki — de olyan piszkos, olyan elha­nyagolt. — Mindenütt nagy felújítás folyik, azért ilyen — magyarázkodtam nem túl nagy meggyőződéssel, és ők bólogattak megértőén, de ugyancsak nem nagy meg­győződéssel. Különösen akkor nem, ami­kor a város egyik legújabb, igazán szép, nyitott konyhás éttermében, a felszolgált éte­lek körül a legyeket kellett kergetni, és meglátták, hogy az ételeket készítő szakács cigarettázott. Mondták, ná­luk ez tilos, ilyenért a műkö­dési engedélyt is megvonják. Idegenbe szakadt hazánk­fia látogatott haza 30 év után Messziről jött, Ausztrá­liából. Az Ifjúság útján lakó közös ismerősünkhöz bandu­koltunk a Szliven Aruház mel­letti belső üzletsoron. Szép és rendezett a városnak ez a része, ám fölérve az Ifjú­ság úti 10 emeletesek közé, a házak körüli és melletti par­kosított részen, a bokrok kö­zött burjánzó gaznál is több a rajtuk fennakadt papírsze­mét, az egykor gyepnek szánt részek keresztül-kasul leta­posva és a gyep helyett gaz, vagy magba öregedett szá­raz fű borítja. Később a fesz­telenné vált beszélgetések során megkérdezte: ugye itt is sokba kerül a város par­kosítása, füvesítésé? — Hogy­ne, persze! - válaszoltuk. Ak­kor miért nem gondozza sen­ki, hiszen így az, amibe bele­került, kidobott pénz lett. Majd megkérdezte: a város lakói nem tiltakoztak-e, hogy a pénzüket így elherdálják? * Unokahúgom 13 éves volt, amikor először járt Magyar- országon. A szülőknek és nagymamának köszönhetően elég jól beszéli a magyar nyelvet. Rokonlátogatásból hazafelé tartva útközben az autóban megeszegette az ajándékba kapott mogyorós csokoládét, a papírját össze­gyűrte és megkérdezte: hova tegyem? Mohács és Pécs kö­zött voltunk valahol az or­szágúton, és jó magyar szo­kás szerint azt válaszoltam, dobd ki az ablakon. Nem dobta. Szorongatta egy da­rabig a markában, majd megkérdezte: nálatok nem mondják, hogy ezt nem sza­bad? Tudod, Svédországban nagy a forgalom, és az anyu­kám is, meg az iskolában is azt mondják, ha mindenki csak egy darab szemetet dob el naponta, akkor Svédor­szágban mindent beborít a szemét, és nem lesznek fák, fű, mea viráa. * Pécs, 1985 nyara. Széchenyi tér. Amerikai házaspár kat- togtatta a fényképezőgépét a Mecsek cukászda előtt. A török templomot fényképez­ték, közben beállt az itt lévő megállóba két menetrendsze­rinti busz. Elindulásukkor sűrű fekete füsttel terítették be per­cekre az ott állókat és húzták a fekete csíkot a Hunyadi úton végig. Az amerikai csó­válta a fejét és mondta: ezt nem lenne szabad megen­gedni, így ezek a gyönyörű épü­letek tönkremennek. Ö aqgó- dott városunkért, ő aki a földgömb túlsó oldalról jött, és oki életében először járt itt! Azóta is, egész évben kö­pik az autók, a buszok a füstöt, és lám az olyan so­káig gonddal rendbetett Nagy Lajos Gimnázium épü­lete már megint milyen csú­nya, chogy megfolyt rajta a mocskot lemosó esőié. * Mi miért nem veszünk észre magatói értetődő dolgokat? Mióta, miért és kik süppesz- tettek bele minket az igény­telenségbe? Miért mutogat mindenki másra?! Miért vá­runk arra, - a piszkon időn­ként felháborodva — hogy mások tegyék azt rendbe? Nem igaz. hogy a svájci, a német, az osztrák állampol­gárnál már születésünknél fogva rosszabbak lennénk. De ha hagyjuk, hogy ilyen igénytelen környezetben nő­jenek fel generációk, akkor valóban az igénytelenség igénytelenséget szül. Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom