Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-27 / 235. szám

1966. augusztus 27., szerda Dunántúli napló 6 dZepicillBcr : Üti italukét ■ ■■Jj fl I ^6 ■■ p (Munkatársunk tudósítása) Jövő héten Budapesten tartja 37. tudományos ülés­szakát az Európai Állatte­nyésztők Szövetsége, amelyet 1939-ben 15 tagállam —- köztük Magyarország — hozott létre azzal a céllal, hogy az állattenyésztés tu­dományos és műszaki fej­lesztésének nemzetközi fó­ruma legyen. A FAO támo­gatásával működő szervezet, melynek jelenleg 29 európai ország a tagja, évente más és más országban tartja közgyűlését és tudományos ülésszakát. Tegnap Budapesten, a Magyar Sajtg Házában dr. Papócsi László, mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, az előkészítő bi­zottság elnöke tartott sajtó- tájékoztatót a rangos ese­ményről. A kongresszust szeptember 1-én, hétfőn 13 óra 30-kor Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nyitja meg a budapesti Kongresszusi Köz­pontban, amelynek összes termeiben 4 napon át zaj­lanak majd a szekcióülések. Kilencszáz résztvevő jelent­kezett be és több mint 600 előadás hangzik el angol, német, francia és orosz nyel­ven. A magyarok részvétele jelentős: 97 előadás, 13 fő­témában. A kongresszus témái közül 50 előadással kiemelkedő a biotechnika, biotechnológia, az em'brióátültetés, darabo­lás, manipulálás, a génse­bészet stb. Nem kisebb sze­repet kap az állat-egészség­ügy. az állathigiéné, a te­nyésztői munka javítása a főbb állatfajoknál és a ta­karmányozás. A rendezők nem titkolt célja tanulni Eu­rópától, hasznosítani ja kongresszuson elhangzotta­kat, a külföldi tapasztalato­kat. Különösen a hatékony­ságban és az állati termékek minőségében van előrelépni- valónk. De a dinamikusan fejlődő magyar állattenyész­tésnek is van mit megmutat­ni a világnak. Ezt a célt szol­gálják majd a kongresszus zárása után, szeptember 5— 6-án megrendezésre kerülő üzemlátogatások is, amikor a résztvevők hazánk hét táj­egységét látogatják meg. Még a kongresszus ideje alatt Ollón, Dóra-majorban állattenyésztési kiállítás nyí­lik, amelyen 200 tsz és álla­mi gazdaság és az összes termelési rendszer bemutat­kozik. A szeptember 3-7-ig nyitya tartó kiállításon 600 élő állatot tekinthetnek meg a külföldi és hazai vendé­gek, valamint a tanuló ifjú­ság. — Rné — J Szigetvári emlék­ünnepség A Szigetvári Városi Tanács, a várbaráti kör és a Tinódi Művelődési Központ idén is ünnepségsorozattal emlékez­nek Szigetvár hős védőire. Szeptember 5-én sporttörténe­ti kiállítással, emléküléssel és baráti találkozóval egybekötve ünnepük meg a helyi sportmoz­galom 75 éves fennállását. Dél­után Zágon Gyula festőművész állandó kiállításának megnyi­tója lesz a Zeneiskolában. Es­te lesz a hagyományos Zrínyi lakoma, ahol korabeli zene idézi majd a hajdani mulat­ságok hangulatát. Hatodikán sportversenyek­kel folytatódik a program. Zrí­nyi Kupa nemzetközi kosárlab­datornát, atlétikai versenyt és úttörő korosztályú, kötöttfogá­sú nemzetközi birkozóversenyt rendeznek. Délben koszorúz- zák meg Juranics Lőrinc zász­lótartó szobrát, majd a délután ismét a sporté: Szigetvár és Mohács ifjú és felnőtt labda­rúgói mérkőznek meg egy­mással. öt órakor a vár dzsá­mijában Budapest első kerüle­tének képzőművészei mutat­koznak be. A kiállításon a szigetvári Tinódi vegyes kórus is műsort ad. Ezután kezdődik a hagyományos koszorúzási ün­nepség Horváth Márk várka­pitány szobránál és az Orosz­lán emlékműnél. Ezt követően a várbaráti kör megemlékezé­sét hallgatja meg a város kö­zönsége. Hetedikén zenés ébresztővel kezdődik a nap. Gazdag dél­előtti programok közül válo­gathatnak az érdeklődők: tér­zene, hadijátékok, zászlófelvo­nás, malac- és birkasütés, lo­vasbemutató, kirakodóvásár, a csapatok színes felvonulása szórakoztatja a kíváncsiakat. Bizonyára idén is nagy lesz a sikere a tavaly először meg­rendezett Muszola játékoknak. Délután az aranydiplomás Kapuvári Szövetkezeti Népi együttes tartja meg emlék­műsorát a vár szabadtéri színpadán, a városi tanács dísztermében pedig a kiváló társadalmi munkáért kitünte­téseket adják át. Este nyolc órakor az ünnepi eseményso­rozat legjelentősebb mozzana­taként katonai tiszteletadás­sal egybekötött koszorúzási és záróünnepséggel fejeződik be a háromnapos program Sziget­váron. Óvári Zsuzsanna Győry Emil otthonában a Lear király szerepére készül. Fotó: Vadász Tibor Megkezdődtek a próbák Lear király története a színpadon A kamaraszínház megnyitó­jára készül a Pécsi Nemzeti Színház társulata: október 10- én Shakespeare: Lear király című tragédiáját mutatják be. Tegnap délelőtt úgynevezett állítóprőbák folytak a színpa­don. Már kirajzolódott a szín­házterem elrendezése: közé­pen lesz a színpad, a nézőik két oldalról figyelhetik a játé­kot. A címszerepben Győry Emil. a rendező Szegváry Meny­hért. A próba előtt beszélget­tünk a rendezővel az új szín­házat nyitó eseményről. — Az első hírek arról szóltak, hogy a rendező Pártos Géza, Lear Mensáros László lesz. Mi volt az oka a változásnak? — Egy-egy évad előkészíté­sekor többféle variáció kerül szóba. Mensáros régi vágya, hogy eljátssza Leart és Pártos Géza terve, hogy szeretne itt­hon Shakespeare-t rendezni, több fázisban találkozott a mi szándékainkkal, amikor ezt a drámát választottuk a nyitó produkciónak. — Közbevetőleg: miért nem magyar drámával nyitnak, mint ahogyan ez általában szokás? — Valóban: új színházat a Bánk bánnal, a Tragédiával, a Csongor és Tündével ildomos nyitni. Ezeket a darabokat azonban az utóibbi időben so­kat játszották a hazai színpa­dokon, így mi — az ismert ki­fejezéssel szólva — a legtöb­bet játszott magyar klasszikust, Shákespeare-t választottuk, an­nál is inkább, mert a Leart mi már korábban terveztük. Pár­tossal és Mensárossal érvényes szerződésünk volt. Amikor azonban az egész évad rész­letes megtervezésére került sor, kiderült, hogy ebben a felál­lóiban — hozzászámítva a két vendégtervezőt — a produkció olyan hatalmas összeget emésztene fel, hogy kérdésessé válna az évad többi vendég- rendezőjénék meghívása (Ga­lina Volcsek, Tímár Béla, Sző­ke István, Dezíényi Péter f. h.). Ezért az említettekkel közös megegyezéssel elóllturvk az eredeti tervtől. Hangsúlyozom: Győry Emil a címszerepben nem jelent számunkra művészi megalkuvást — az ő kiváló kvalitásai ismertek a pécsi kö­zönség előtt. — Miről szól majd a pécsi Lear — a rendező szándéka szerint? — Nem szeretném leegysze­rűsíteni egyetlen kérdésre. Hi­szen mint a remekművek álta­lában, a Lear kiirály is oly sok mindenről szól. Szól a generá­ciós kérdésről, a szülők és a gyermekek viszonyáról, a mű­vészet és a hatalom 'kapcsola­táról, az utódlás koníH'ktusáról, az uralkodó osztály elitjének és a periférián élők ellentété­ről. Ezeknek a mondandóknak az egyensúlyát szeretném meg­teremteni, tudva, hogy egy Shakespeare-mű teljességét feltárni lehetetlen, mégis töre­kedve arra, hogy minél több réteget feltárjak. — Nem láttam annak idején Peter Brook előadását Buda­pesten, tehát élményem nincs a Learről, csak gondolatom van. Nézetem szerint Lear olyan intellektuel, aki rosszul dönt adott helyzetben. Tragé­diája: amikor átadta a hatal­mat, nem ismerte a valóságot, hogy micsoda karrierizmus, korrupció uralkodik országá­ban. Szenvedései végén a ki­rályból egy tisztánlátó ember lesz. A drámát Mészöly Dezső­vel újrafordíttattuk, vélemé­nyünk szerint a modernebb nyelvezet jobban érvényre jut­tatja a történetben lévő gro­teszk eleméket, mint Vörös­marty romantikus stílusa. A díszleteket és jelmezéket Csik György tervezte. A főbb szerepekben Borbáth Ottiliát (Goneril), Oláh Zsuzsát (Re­gan), Maronka Csillát (Cor­delia), Sípos Lászlót (Kent), Ujlcrky Lászlót (Gloster) tótjuk, a Bolond szerepét Vári íva játssza, Edgar: Helyey László, Edmund: Balikó Tamás. G.T. A finn vendégek és kíséretük a harkányi Gyógykórházban a na­pokban átadott új szárnyépülettel is megismerkedtek. Fotó: Läufer László Finn orvos­vendégek Pécsett Finn vendégei voltak tegnap a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának és az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Baranya Megyei Bi­zottságának: a finn orvosszö­vetség elnöke, dr. Leo Stnid és elnökhelyettese, dr. Matti Lah- densuu. A vendégeket dr. Kó­bor József megyei főorvos és dr. Plehl Ágota, az EDSZ Ba­ranya Megyei, Bizottságának titkára fogadta. A délutáni órákban a vendégek Harkány­ba látogattak, ahol megtekin­tették a harkányi kórház új te­rápiás részlegét. o A finn orvosszövetség képvi­selői sűrű programok mellett szakítottak kis időt a DN szá­mára.- Hogyan került sor pécsi látogatásra, mi a célja? — Mondhatnánk, tradíció folytatói vagyunk. Régi, jó kap­csolatunk van a magyar egész­ségügyi szakszervezettel, és im­már rendszeresen kétévenként sor kerül a kölcsönös látoga­tásra. Utunk célja, hogy be- gyűjtsünk a szakszervezeti munkában minden olyan ta­pasztalatot, amit nálunk is hasznosítani lehet. Egyébként mi mindketten főállásban prak­tizáló orvosok vagyunk (ortho- péd sebész és intenzív terápiás szakorvos), és csak mint bizal­miak dolgozunk az orvosszak­szervezet vezetőségében. — Milyen a finn egészségügyi ellátás felépítése?- Az alapellátást egészség- ügyi központok, ún. egészség­házak látják el. Ezekben a köz­pontokban általában 4—5 álta­lános orvos tevékenykedik. Ezeknek a központoknak a sű­rűsége igazodik a népsűrűség­hez. Vannak olyan központok, amelyekhez kórház is csatla­kozik, ez inkább a távoli, rit­kábban lakott területeken ta­lálható. Emellett működnek az egész ország közigazgatási egységei alapján telepített me­gyei kórházak, illetve területi központi kórházak. Ezek állami intézmények. Vannak olyan egészségügyi’ központok, ill. kórházak az előbbieken kívül, amelyeket 2—3 szomszédos já­rásban élő magánvállalkozók hoznak létre. A beruházás ma­gántőkéből, a működtetése ál­lami dotációból történik. Ezek felett a szakmai felügyeletet az orvosi egyetemek látják el.-' Finnországnak öt orvosi egye­teme van, a hozzá csatlakozó kutató és gyógyító intézmé­nyekkel.- Szakirodalmak Finnorszá­got a betegség megelőzésében elért eredményei alapján pél­daként említik.- Nálunk is fokozatosan el­öregszik a lakosság, sok az ak­tív életkori halálozás, alacsony a születésszám. Ha egy . nem­zetnél felborul a halálozás és a születések számának aránya, annak távlatokban súlyos gaz­dasági kihatásai is vannak. Nálunk is gond a szív- és ér­rendszeri betegségek magas száma és az emiatti, korai el­halálozás. Felmérést végeztünk Eszak-Karéliában, ahol különö­sen nagy számban fordult elő ez a betegség. Megnéztük, az emberek hogyan élnek, mit esz­nek. Tapasztaltuk, sok az erős dohányos, zsíros és egyoldalú a táplálkozás. Minden lehető fórumon keresztül országos kampányt indítottunk, bombáz­tuk az emberek agyát, hogyan éljenek. Eredménye: csökkent a dohányosok száma, divat lett a sport, és megváltozott az ét­rend. Mi ezt a programot jó 15 éve elkezdtük. Legutóbbi felmérés szerint ennek követ­keztében kimutathatóan javult az emberek általános egészsé­gi állapota.- Mi voltunk az elsők, akik már a 60-as évek végén kihar­coltuk, tegyék kötelezővé a biz­tonsági öv használatát, és ren­deljék el a radikális sebesség­korlátozást. 1960—70 között évente 1400-1500 ember vesz­tette életét közlekedési baleset miatt, Ma ez a szám 400-500- ra csökkent. o A finn orvosvendégek ma a Pécsi Orvostudományi Egye­temre látogatnak. S. Zs. ák-magyar szállítási tapasztalatcsere (Munkatársunk telelonjelentése) A két ország szállítási szakembereinek részvételé­vel tapasztalatcserét szer­vezett a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület és az Osztrák Gazdasági Kamara Ausztriá­ban. A programon hazánk képviseletében 30 jármű­fenntartó és fuvarszervező vett részt. A szállítási feladatok kö­zös megoldása hosszú évek óta nem újdonság már. Bre- genzi székhellyel vegyesvál­tólat is működik Bautrans né­ven. Hagyománya van o Hungarokamion osztrák je­lenlétének is. A tegnapi megbeszélések során arról is szó esett, hogy szomszé­daink esetleg már a föld­munkákhoz is felvonulnak a nagymarosi vizierőmű építé­sekor. A nap szakmai program­ját a lassee-i székhelyű Hans Reinbold fuvarozóvál­lalattal folytatott ismerkedni jelentette. A vendégeket az Osztrák Gazdasági Kamara osztályvezetője, Adolf Moser és a tulajdonos üdvözölte. Utóbbi elmondta, hogy az 1902-ben alapított cég te­vékenysége rendkívül sok­irányú. Szemét- és környe­zetre ártalmas anyagok szál­lítása, útépítés, tartályos fu­varozás mellett saját ho­mokbányából is ki tudják szolgálni a vevőket. Gya­korlatilag nincs olyan fel­adat, melynek vállalását a járműpark hiúsítaná meg. Számítógép vezérli a forga- lomszervezést, reggel négy­től este tízig vesznek fel rendelést. Valamennyi autó forgalmi adatait rögzítőbe­rendezés regisztrálja. A járműfenntartást maguk végzik, beleértve a karosz- szériamunkákat és a fé­nyezést is. A kocsik 50— 100 000 km-t teljesítenek évente, zömük 10—15 éves. Hetente mossák valameny- nyit, egyszerre akár nyolcat, a mosóvizet nem engedik a csatornába, tartálykocsin szállítják egy Bécs melletti tározóba. A kocsikról le eresztett fáradtolajat érté­kesítik, ezt o környéken la­kók tüzelik el. Száz jármű­re öt szerelő jut, télen — amikor kevesebb a munka — a szakképesítéssel ren­delkező sofőrök is a mű­helyben dolgoznak. Még egy érdekesség: a tulajdonos sajnálkozott, hogy fiát — aki a szerviz veze­tője — nem tudja bemu­tatni, mert egyik sofőrük megbetegedett és a fiatal­ember indult tegnap fuvar­ba helyette. Sz. Koncz I. Nyitásra készülődve a kamaraszínházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom