Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-27 / 235. szám

Dunántúli napló 1986. augusztus 27., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Az öntözés módszerei A természetes vízpótlás, a csapadék gyümölcstermő növé­nyeinkre többféle módon hat, így a mesterséges vízpótlásnak,''' az öntözésnek is többféle célja van. Leggyakrabban a vízpótló öntözést alkalmazzuk, melynek célja a növényeink gyökérzete vízfelvételének biztosítása. Eb­ből következik, hogy ebben az esetben elsődlegesen fon­tos az, hogy a gyökérzónát lás­suk el vízzel oly mértékben, hogy a gyümölcstermő növé­nyeink vízigényét kielégítse. Ez rendszerint csak nagy adagú víz kijuttatásával lehetséges, e célból 50-80 rrvm-es vízadagot kell alkalmaznunk. A kijuttatás lehetőségei (közül azt válasszuk, amely a területünkön a leg­nagyobb hatékonyságra képes, amellyel a legtöbb talajned­vességet tudjuk létrehozni az aktív gyökérzónában. öntözhe­tünk esőszerűen (végrehajthat­juk gépi berendezés nélkül egy egyszerű víztömlővel, kézi mun­kával, de ékkor is ellenőrizzük a kijuttatott víz mennyiségét), csepegtető öntözéssel (igen pontos a _ vízadagolása, de meglehetősen költséges a be­rendezés hozzá), barázdás fe­lületi öntözéssel (meglehetősen alacsony a hatékonysága). Egyéb öntözési módok (árasztásos, altalajöntözés, víz­szintszabályozás) a kiskerttulaj­donosok számára környezetük adottságai mellett nemigen jö­hetnék szóba. A színező öntözést elsősor­ban azoknál a gyümölcsfajok­nál alkalmazzuk, amelyek az érés ideje alatt az öntözéstől kevésbé kórosodnak, és emel­lett fontos, hogy szép, piros fe­dő színük kialakuljon. Ilyen pl. az őszibarack és az alma. Ezt az öntözési módot úgy végez­zük, hogy a gyümölcs érésé» nek időszakában napfényes időben, naponta többször, de mindig kis adagú vízmennyisé­get — maximum V mm-t — jut­tatunk ki a gyümölcsökre per­metezve. A mikroklíma szabályozása céljából kondicionáló, Irissitö öntözést végzünk. Ennél az ön­tözési módnál szerepet játszik a kijuttatott víz hűtő és légned­vességnövelő hatása. Ez nyil­vánvalóan minden öntözési cél­nál és módszernél jelentkezik járulékos hatásként, de most úgy szólunk róla, mint kifejezet­ten ebből a szándékból vég­zett öntözési módszer. A frissítő öntözést hűtés céljából alkal­mazzuk akkor, amikor gyü­mölcstermő növényeinknek olyan magas hőmérsékletet kell elviselniük, ami élettevé­kenységüket mór akadályozza. Jó ezt az öntözést is szakaszo­san, naponta többször Végezni, lehetőleg a délutáni órákban, néhány mm-t kijuttatva. A kon­dicionáló öntözés a frissítő ön­tözéstől csak annyiban külön­bözik, hogy nem a hűtés a célja, hanem gyümölcskertünk levegőjének, páratartalmának növelése. Ezért ebből a célból mindig a legfinomabb porlasz­tást — lehetőleg ködszerűen — alkalmazzuk, de legalább fi­nom esőszerű öntözést. Nem kerülhető el, hogy szól­jak a lagy elleni védő öntözés­ről, amely hazánkban nem ter­jedt el. Lényege, hogy a ta­vaszi fagyok idején, gyümölcs­fáink virágzásakor kellene al­kalmazni, de ahhoz, hogy ha­tékony legyen, olyan folyama­tos esőszerű öntözést kellene végezni, amely nagy adagú vi­zet képes kijuttatni. Ez felté­telezi a stdbil, kiépített öntöző- berendezést. Ha költségét ösz- szevetjük a tavaszi fagyok be­következtének valószínűségé­vel, és a fagytól várhatóan be­következő kár mértékével, ak­kor szinte biztos, hogy kény­telenek vagyunk lemondani róla. összefoglalva: öntözni kelle­ne az intenzív gyümölcsterme­lés érdekében, de mindenkinek adottságainak megfelelően ki kell számítania, hogy annak költsége biztosan megtérül-e. Ennek megfelelően döntsön az árutermelő kiskerttulajdonos az öntözés alkalmazásáról. Buzássy Lajos Háború - most az angoranal9 Zuhan az angóragyapjú ára — válságban az ágazat... Újabb nyúlháború, de most az angóránál? Van alapja a szóbeszédnek, de előrebocsátjuk: Baranyában egyetlen kistermelő sem szá­molta fel angóraállományát. A nagyüzemi ár az első osz­tályú gyapjúnál 3700 forintról 2700-ra, a másodosztályúnál 3000-ről 2200-ra zuhant az év elején. A harmadosztályúért 1500 forintot fizetnek. Hozzá­teszik: további csökkenéssel számolni kell. A magyar angóragyapjút egy német üzletember vásárolja meg: 100—r110 tonnát tud át­venni. Most is átveszi! Nem is termelődik több Magyarorszá­gon, a tavalyi felvásárlás 65 tonna volt. Igaz, hogy az angóra köz­kedvelt állat lett — nem cso­da —, s mind többen foglal­koznak vele. Baranyában be­lépett Bikái. Szaporít, kihelyez és elad — 400 forint egy nyúl. Az Alföldön az Imrehegyi Szak­csoportnak már 40 000-es nyí­róállománya van. A fajta is ki­váló, egy kg-nál több gyapjút ad, messze jobb a kínainál. A felvásárlók száma is meg­nőtt. A Hungangóra mellett gyapjút vásárol a Hermész, az Angoracoop és a Gyapjúfor­galmi Vállalat. Mindenki más- más'árat ígér, s nemegyszer ez is az is ugyanazt a gyapjút kínálja fel a németnek, aki ter­Pótolni a kiesést! Őszi hajtatás A szárazság nemcsak a szántóföldi növényterme­lésre hatott károsan, még jobban megviselte az in­tenzív zöldségkultúrákat. A primőr paradicsom jóformán egy-két hét alatt lefutott. A paprika első kötései még jól sikerültek, utána bogyói nem tudtak» kifejlődni. Káposztafélék­ből is nagy a hiány. A fóliás kertészek igye­keznek őszi hajtatással pótolni a hiányt. Igen nagy a vetőmag kereslet. Őszi hajtatás elsősor­ban a salátánál ígéretes. Salátát fűtés nélkül vagy enyhe fűtéssel könnyen elő lehet állítani. Szep­tember végétől november közepéig 60 000 fejet visz piacra csak a 'boksái szakcsoport. Nagyobb igény van a hegyes paprika őszi haj- tatására. Jobban tűri a szélsőséges időjárást, el­tarthatósága is jobb, mint a töltenivalóé. Nem lesz bőséges ellá­tás őszi- ill. kelkáposz­tából és karfiolból. A leg­nagyobb forróságban kel­lett palántázni, s ahol nem tudtak öntözni, ott nagyok a kiesések. Évről évre jó ára van az ősszel szedhető petre­zselyemnek és sárgarépá­nak. Most is 26 forint ki­lója. Ez abszurd ilyen egyszerű növénynél! Ezért a fólia alatti hajtatáson kí­vül tagjainknál, ahol még felesleges terület találha­tó, főleg a petrezselyem termesztését fogjuk szor- anlmazni. Török Ferenc Molnár Adóm, a termelőszövetkezet gépkocsivezetője fekete műanyagfóliával borított nyulászatá ban kétszáz darab angórát nevel Nyulak fólia alatt Baranyában egyetlen kistermelő sem adta fel mészetesen mindegyikkel kap­csolatban áll. A felvásárlók be­jelentése szerint idén 110 ton­nánál több lesz a gyapjú — ami ugyan egyáltalán nem va­lószínű, de az ármozgást meg­indította lefelé. Ennek ellenére a legnagyobb baranyai tenyésztő, a geresd- loki tsz, fejleszt. 6500-ról 9000- re növelik a nyíróállományt é« végére. 4500 kg gyapjúra szá­mítanak, s 9 milliós árbevétel mellett 2,4 millió nyereségre. Marázán most épült egy fóliás istálló 600 nyúlnak. Nem ez az első fóliás istálló, a háztájiban már hatan így tartják állományukat. Vasvóz, hungarocellel borítva, rajta fe­kete fólia. 150 000 forintból ki lehet hozni egy istállót teljes technológiával egy 200-as ál­lomány számára. S ez a nagy­ságrend a tipikus. Van persze 500-as is. A tsz nyúlállományának fele 22 kistermelőhöz van kihelyez­ve. Vannak maszekok is, akik Bikáitól vásárolják a nyulat, és tsz-en keresztül adják el a gyapjút. A 22 kistermelő közül senki sem adta fel. A tsz tavaly 1436 forintos ágazati önköltséggel állította elő a gyapjút. Most az első félévben 2000—2100 forint volt az átlagár, tehát az első-, má­sod- és harmadosztályú együtt. — Ha ez marad — mondja Molnár Mihály tsz-elnök —, ak­kor van ráció. 20—25 százalé­kos nyereségnél még kell vele foglalkozni. De aki most kezd, nem biztos, hogy nagyot arat. Zöldség a kiskertekben Hogyan tároljuk a hagymát? A vöröshagyma tárolásának 'kiemelkedő jelentősége van. A jó minőségű vöröshagyma egész télen kora tavaszig látja el a háztartást. A hosszú idejű Sikeres tárolás függ a termő­helyi adottságoktól, fertőzött- ségtől, a kiszedés idejétől és a tárolási körülményektől. Ezen belül alapvetően a faj­ta határozza meg a tárolható­ságot. Csak az arra alkalmas fajta tárolható hosszú ideig. Az egészségesen betárolt makói fajták kifogástalanul elállnak. Nagyobb és jobb minőségű termést a hőkezelt dughagy- máról termelt makói adja. 'Magról vetve augusztus köze­pén érik, kevés, de egészséges termést ad. Magról való ter­mesztésre a makói bronz fajta alkalmas. Tárolhatósága ha­sonló a dughagymóról termel- téhez, és hozama is jó. A stuttgarti óriás nagy, lapí­tott gömb alakú. Jól tárolható. Elsősorban dughagymóról ter­melik, de magról is termelhe­tő. Magról termelve kisebbek lesznek a hagymák és elég ké­sőn, szeptember elején, köze­pén szedhető. Ismert lila héjú hagyma a braunschweigi. A lila fajtákon belül nagyon jól tárolható. A zittani sárga tárolhatósága kö­zepes. Januárig, februárig Vi­szont jól tárolható. A magról termeszthető úgy­nevezett egyéves fajták közül a rövid tenyészidejű, 125-135 napos bolero is csak januárig tárolható jól. A középhosszú tenyészidejű, 135-140 napos aroma jól tá­rolható. A hasonló tenyészide­jű tétényi primus F. eltartható­sága közepes, a legnagyobb veszteségek februárban és már­ciusban érik. Ebben az idő­szakban 15 százalék körüli a kiesés. A dorata di parmánál a február-március'i veszteség a 20 százalékot is meghaladhat­ja. A hosszú tenyészidejű 140— 150 napos alsógödi is januárig tárolható jól, utána hajlamos a kihajtásra és március végéig 20—25 százalékos lehet a vesz­teség. Tétényi rubin lila csemege­hagyma is február közepéig tárolható gazdaságosan 15 százalékos veszteséggel. Már­cius közepéig újabb 10 száza­lékos a veszteség. A fenti veszteségek időben felszedett, egészséges, utóér­lelt és gondosan tárolt, vörös­hagymára vonatkoznak. Ellen­kező esetben a tárolási vesz­teségek ugrásszerűen megnő­nek. Legjobban ügyeljünk és gondosan tartsuk be a vetés­forgót. Hagyma után sohasem termeljünk ismét vöröshagymát. Ugyanígy ügyeljünk arra, hogy egészséges maradjon a hagy­mánk, meg keil védenünk- a gombás betegségektől és a kártevőktől. A szárdőlt hagymát kiszedés után a földön elterítve utóérleljük. Az utóérés követ­keztében a hagymanyak töké­letesen behúzódik és a zöld lomb is elszárad. A földön (renden) való utóérlelés ideje 7-10 nap. Enné! hosszabb ideig a napon tartott hagyma károsan megzöldül és1 páncél­zata is károsodik, a száraz héj leválhat és „csupaszon" marad a hagyma. Ha a renden való szárításra nincs lehetőségünk, akkor száraz, szellős helyen, 10 cm vastagságban kiterítve ér­leljük a hagymát. Itt szükség szerint kíméletes módon forgassuk. A visszahú­zódott és elszáradt szárat ez­után lecsóvárjük vagy 2—3 om- es csonk meghagyásával le­vágjuk. A lombot sohasem vág­juk le zölden, mert ezzel a tá­rolás lehetőségét a minimális­ra csökkentjük. A száraz lomb eltávolításá­val egyidejűleg eltávolítjuk a gyökérzetet és a szennyeződött és leváló páncélleveleket is. Csak az így tökéletesen be­érett, egészséges és száraz terményt tároljuk be. A táro­lásra minden olyan hely alkal­mas, amely megközelítően fagymentesíthető, jól szellőztet­hető és száraz. A nagy hőingadozástól is óvjuk a betárolt hagymát, s mindenképpen kerüljük a ned­ves, nyirkos helyeket. Tóth Attila Tollseprü Hogyan írjam, mint mondhatom ? Kedves kis beszámolót ol­vastam a minap egy baranyai építőtábor életéről. írója ek­ként fejezte be cikkét: „Mun­kavezetőjüket, aki szintén ke­ramikus, Hófehérkének öltöz­tetik, és „gyámoltjai" lesznek a hét törpe.” Első pillanatban megkérdő­jeleztem: „lesznek a hét tör­pe”? Nyelvünk egyik érdekes sa­játossága, hgy az egynél töb­bet jelentő számnevek után is egyes számot használ: „a hét törpe — lesznek" mondatszer­kezet tehát magyartalan, mert az alannyal meg kell egyez­tetni az állítmányt. Igen ám, de a „lesznek" a „gyámoltjai” szóra vonatkozik, s ekként mór helyesnek látszik az egyeztetés: többes számú alanyra többes állítmány szükséges. Csakhogy más itt a bökkenő! A „gyá­moltjai" szó e mondatban nem alanyként, hanem az össze­tett állítmány névszói tagja­ként szerepel, vagyis nem alany, hanem állítmányrész. Az állítmánynak mindkét tagja (a gyámolt és a lesz) a tulajdon­képpeni alannyal egyezkedik, tehát helyesen így szól a csat- tanós befejezés: ,,. . . és gyó- moltja lesz a hét törpe.” E példa kapcsán méltán merül fel az alany és az állít­mány egyeztetésének kérdése. Egyszerűbb a helyzet, ha a mondatnak csak egy alanya van. Ilyenkor rendszerint az igei állítmány az alannyal sze­mélyben és számban egyezik; a névszói állítmány számban, az összetett állítmány névszói része számban, igei része pe­dig személyben és számban egyezik. Néha a többes számú alany mellé egyes számú állítmány, cvagy az egyes számú alany mellé többes számú állítmány kerülhet. Az előbbire példa: Az Egyesült Államok újabb nukleáris robbantást végzett. A magyarok és a finnek rokon nép. Azt utóbbira Arany Já­nost idézzük: „Jámbor népe a kis helynek Halkan lépve gyűl­nek — mennek." A tévéripor­tok egyikében hallottuk: A vá­rosok lakosságának többsége nyáron a Balatonon üdülnek. Ez azonban pongyolaság. Megengedhető azonban, hogy az ilyen eseteket követő mon­datban mór a többes számot alkalmazzuk. Például: A nyá­ron a Balatonon rengeteg em­ber üdült, és a boltokban min­dent megvásároltak, amit csak láttak. (Az egyes szám termé­szetesen helyesebb!) Ha a mondatnak több ala­nya van és az alanyok egyes számának, az állítmány alaki egyezéssel egyes szóm­ban, értelmivel többes számba is kerülhet. Pl.: Apád, anyád ide jöjjön! — De: Szerkesztet­ték (Írták): X. és I. Petőfi és Jókai Pápán tanultak (vagy tanult). Mi a helyzet egyes és töb­bes számú alany esetén? Ho­gyan egyeztessük ilyenkor az állítmányt? Általános és könnyen meg­jegyezhető szabály: ilyenkor az állítmány a hozzá legköze­lebb eső alannyal egyezkedik. Pl.: A Mecsek és a műemlékek sok látogatót vonzottak Pécs­re. Fordítva: A műemlékek és a Mecsek sok látogatót von­zott Pécsre. Ha az igei állítmány az alanyok előtt áll, általában eqves számot használunk: Erik a szőlő és a barack. For­dítva: Péter és Pál együtt van­nak a naptárban. Megfigyeltük: az utóbbi időben a több, mindtöbb szó után gyakran használnak — helytelenül többes számot: Több emberek nekilendültek a munkának. Korántsem merítettük ki té­mánkat. Csupán néhány köz- használatú esetre hívtuk fel a figyelmet. Végül is azt mond­hatnánk: ott a szabályzat, ki­ki tanulmányozza kedve, ide­je szerint! Felesleqes! A Sza­bályiét hallqat témánkról. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom