Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-01 / 210. szám

2 Dunántúli napló 1986. augusztus 1., péntek Nem önáltatás Vajon csak önáltatás, vagy vclóban igaz a mondás, hogy Helsinki él? Csak jelszó-e, amelyet hamis remények táp­lálnak, vagy politikailag-helyt­álló megállapítás? Ez utóbbi felel meg a valóságnak, De hogy ml Se essünk az indok­lás nélküli jelszavak hangoz­tatásának a hibájába, okol­juk meg a fenti állítást: miért érvényes máig is az a részletes — politikai, gaz­dasági, kulturális, emberi kapcsolatokat szabályozó — vastag okmány, amelyet har­minchárom európai és a két észak-amerikai állam legma­gasabb rangú vezetői írtak alá jó egy évtizeddel ezelőtt. S miért lenne kívánatos a további hasznosítása. Nézzünk körül ma a nem­zetközi terepen a tanácsko­zások sikeressége szempont­jából. Vagy zsákutcába ju­tott, vagy kínos-keservesen húzódó, megállapodást nem, vagy alig hozó üléseket lá­tunk. Az 1975-ös helsinki zá­róokmány aláírása azonban azt bizonyítja, hogy ez nem eleve elrendelt valami, nem a nemzetközi ellentétek elke­rülhetetlen velejárója. Meg le­het egyezni, még pedig nem­csak valamely részletben, ha­nem a világkapcsolatok átfo­gó, békésen együttműködő rendszerét illetően is. Helsin­ki tehát bizonyíték, érv, hogy ami egyszer megtörtént, az másodszor is bekövetkezhet, s magában az okmányba fog­laltak ismét uralkodóvá le­lhetnek a kelet—nyugati vi­szonyban. A harmincöt magas rangú vezető azért ülhetett össze akkoriban olyan jelentős ün­nepélyes alkalomra, mert elő­zőleg nyilvánvalóvá lett, hogy a két tábor között erőegyen­súly van, a kétségtelenül meg­lévő problémák, ellentétek fegyveres megoldása lehetet­len, az erőszak csak kataszt­rófához vezethet. Ennek a lo­gikai sornak a végén tehát csak ez állhatott: ha így van, akkor a másik változatot, a békés együttműködés útját kell választani. S ha ma van­nak is olyan politikai erők, amelyek meg szeretnék vál­toztatni ezt az erőegyensúlyt, és ebből politikai-befolyási, gazdasági, ideológiai hasznot húzni — tévedésük nyilvánva­ló, a piros nyíl megint az egyetlen józan változat: „Hel­sinki" felé mutat. Ne felejtsük el azt se, hogy „Helsinki" nemcsak egyetlen nagy aláírási aktus volt, amely­nek emlékét most őrizgetjük, hanem folyamat. A harminc­öt aláíró kormány kisebb ran­gú küldöttei azóta sokszor összeültek már a záróokmány egy-égy fejezetéről, egy-egy témakörének teljesüléséről, s a további teendőkről tárgya­landó. Igaz, sok haladásról nem számolnak be. De ezek a mindig újra és újra összeülő szakértekezletek ma­guk is jelzik: a dokumentba foglalt politikai, gazdasági, kulturális, emberi együttmű­ködési problémák napirenden vannak, továbbfejlesztésüknek, megvalósításuknak újra és új­ra nekirugaszkodunk. Volt olyan nemzetközi mélypont­időszak — például a nyolcva­nas évek elején —, amikor az egyetlen fórum, ahol Ke­let és Nyugat képviselői egyál­talán asztalhoz ültek, egy-egy ilyen „Helsinki utáni” konfe­rencia volt. Gondokkal terhelten szem­léljük a nemzetközi állapoto­kat, de azért tudjuk és jó érzéssel számításba vesszük, hogy Európa még a nyolcva­nas évek elejének lehűlési időszakában sem esett vissza a hidegháborús állapotba. Azok a kapcsolatok, amelyek a földrész államai között a hetvenes években — s Helsin­ki jegyében — kialakultak (gondoljunk a kereskedelmi csere fellendülésére, a turis­taáradatra, a politikusok sű­rű utazásaira), lényegében nem gyengültek. Egyetlen te­rületen azonban — igaz a rendkívül fontos katonai prob­lémakörben — nem sikerült lépni, ^sőt a helyzet rosszab­bodott. A záróokmány ugyan nem foglalkozik a fegyverke­zés kérdéseivel, de ha a fegy­verkezési hajsza a mai tem­póban folytatódik, tönkremen­nek Helsinki gyümölcsei és távlatai is. Ezért lett ma a békés együttműködés fejlesz­tésének, megőrzésének kulcsa az atomfegyverek és a ha­gyományos eszközök felszá­molása — mindenekelőtt pe­dig a szovjet—amerikai vi­szony megjavítása. S ha ma a fegyverkezés korlátozása áll is a követelmények első he­lyén, a példa, amelyet Hel­sinki a nemzetközi megálla­podások lehetőségére nyúj­tott, nem halványul el. Tatár Imre Biztonsági Tanács — Nicaragua Csütörtökön is folytatja a vi­tát a Nicaragua által felvetett kérdésben a Biztonsági Tanács. A kedden kezdődött vitában Daniel Ortega nicaraguai el­nök javasolta: a tanács szólít­sa fel az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben 3 hágai nemzetközi bíróság határoza­tát és szüntesse meg az or­szág elleni intervencióját. Az amerikai küldöttség várhatóan vétót emel abban az esetben, ha a tanács többsége egyetért Nicaragua kérésével. Szerdán a vitában felszólalt Vitalij Szafronov, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselő- jének helyettese is. Rámutatott: Washington minden eszközt fejhasznál annak érdekében, hogy Nicaraguában megdönt- se a sandinista rendszert. En­nek indoklására akarja elhitet­ni, hogy az ország „szovjet tá­maszponttá" válik s területét a Szovjetunió az Egyesült Álla­mok elleni katonai akcióhoz akarja felhasználni. Szafronov a leghatározottabban leszögez­te: a Szovjetuniónak nincsenek ilyen szándékai, nem kíván semmiféle „nyomást" kifejteni az Egyesült Államokra, vagy a közép-amerikai országokra, ál­talában sem, és különösen nem Nicaragua területét felhasznál­va. Befejeződött az AELSZ csúcsértekezlete Szerdán Addisz Abebában véget ért az Afrikai Egységszer­vezet (AESZ) 22. csúcsértekez­lete. A kontinentális szervezet hét­főn megnyílt csúcsértekezlete két, az Amerikai Egyesült Álla­mokat elítélő határozattal egé­szítette ki a múlt heti külügy­miniszteri tanácskozás által előterjesztett s már ismertetett dokumentumokat. Az egyik ha­tározat azért bírálja Washing­tont, mert az UNITA ellenforra­dalmi szervezet nyílt hatonai támogatásával beavatkozik a független Angola belügyeibe. A másik határozat a Líbia el­leni amerikai bombázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kor­mányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket fi­gyelemmel követő bizottságot hoznak létre. A testület élén az összafrikai szervezet új elnöke, Denis Sassou-Nguesso, a Kon­gói Népi Köztársaság államfő­je áll, míg tagjai Nigéria, a frontországok csoportját alko­tó Angola, Mozambik, Zambia, Zimbabwe, Tanzánia és Bots­wana, valamint Szenegál, Algé­ria, Etiópia és a Zöldfoki-szi- getek államfői, illetve a dél­afrikai felszabadítási mozgal­mak vezetői lesznek. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Wolfgang Rauchfuss budapesti tárgyalásai Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolf­gang Rauchfusst, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesét, a Magyar—NDK Gazda­sági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság társ­elnökét, aki hazánkban töltöt­te szabadságát. A szívélyes légkörű, baráti eszmecserén részt vett Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar társelnöke. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss találkozójukon át­tekintették a kétoldalú gazda­sági és műszaki—tudományos együttműködés időszerű kérdé­seit, az 1986. évi külkereske­delmi forgalom alakulását, a soronlevő teendőket. Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Marjai József miniszterelnök­helyettes meghívására csütörtö­kön Budapesten megbeszélése­ket folytatott Wladyslaw Gwi- azda, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnök- helyettese, Lengyelország ál­landó KGST-képviselője. Marjai József és Wladyslaw Gwiazda tájékoztatták egymást az országaikban folyó gazda­sági építőmunka soronlévő fel­adatairól, áttekintették a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködés időszerű kér­déseit. Véleménycserét folytat­tak a KGST tudományos—mű­szaki komplex programja meg­valósításának helyzetéről, a KGST-együttműködés tökélete­sítésére irányuló teendőkről, nemzetközi gazdasági és pénz­ügyi kérdésekről. A lengyel miniszterelnök-he­lyettest fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A ké­pen Wladyslaw Gwiazda talál­kozott Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel is. ♦ NEW YORK/MANAGUA: Nyugatnémet állampolgárok rendeztek tüntetést szerdán Managuóban. A tüntetők kö­vetelték országuk kormányától, hogy ítélje el a Reagan-kor- mány által támogatott, Nica­ragua ellen irányuló terrorista akciókat. Egyben tiltakoztak az ellen, hogy Bonn a managuai kormányra próbálja hárítani a felelősséget három nyugat-eu­rópai önkéntes haláláért, aki­ket a „kontrák” kedden gyil­koltak meg. Kapcsolat? Az Egyesült Államok felvette a kapcsolatot a dél-afrikai apartheid-rendszer megdöntő séért fegyveres harcot folytató Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Pajl Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán ta­lálkozott az ANC végrehajtó bi­zottságának három tagjával a pretoriai rezsim által törvényen kívül helyezett szervezet lusakai székhelyén. A nagykövetség szóvivőjének közlése szerint a 90 perces megbeszélés a washingtoni kor­mány „első, bejelentett kapcso­latfelvétele" ezen a szinten az ANC-kal. A hírt megerősítő washingtoni külügyminisztérium fogalmazása szerint az ANC-’kal folytatott párbeszéd magasabb szintre való emelése azt a wa­shingtoni törekvést szolgálja, hogy „előmozdítsa a tárgyalá­sokat a dél-afrikai békés rende­zésben érdekelt felek közöit". Az ANC szóvivőjének tájékoz­tatása szerint a megbeszélésen Reagan elnök „konstruktív el­kötelezettségnek” nevezett dél­afrikai politikájáról és a Pre­toria elleni kötelező érvényű szankciókról volt szó. ♦ HAVANNA: Újabb szívát­ültetést végeztek el szerdára virradóra Havannában a Her- manos Ameijeiras sebészeti klinikán. Az ország legnagyobb sebészeti intézetében az öt­venkét esztendős Mario Echeverria kapott új szivet. A bayamoi lérli gyógyíthatatlan szívtágulásban szenvedett, és egy hónappal ezelőtt feküdt be a klinikára abban a re­ményben, hogy sikerül megfe­lelő donort találni a szívátül­tetéshez. Az átültetésre szánt szervet — egy autóbalesetben elhunyt fiatalember szívét - re­pülőgépen szállították a Kuba középső részén levő Villa da­rából Havannába. Kubában ez volt a tizedik szívátültetés. + BUDAPEST: Csütörtökön elutazott Budapestről Nyikolaj Klikov, a Lenini Komszomol Központi Revíziós Bizottságá­nak elnöke, aki — küldöttség élén — július 27. óta tartózko­dott hazánkban. A Nyikolaj Klikov vezette delegáció az elmúlt napokban a KISZ Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságának vezetőivel az ifjú­sági szervezetekben folyó tár­sadalmi ellenőrzés feladatai­ról, valamint a kétoldalú kap­csolatokról folytatott tárgya­lásokat. A szovjet vendégeket itt-tartózkodásuk során fogad­ta Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke és Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára. ♦ BANGKOK: Négy nappal a parlamenti választások után a thaiföldi kormánykoalíciót alkotó négy párt megegyezett abban, hogy újra Prem Tin- szulanond tábornok legyen az ország miniszterelnöke. Premet a választásokon győztes De­mokrata Párt jelölte. A jelö­lést még el kell fogadnia a Nemzetgyűlésnek, majd Bhu- mibol Aduljadedzs királynak. Az uralkodót Prem szilárd tá­mogatójának tartják bangkoki megfigyelők. A 65 éves Prem, aki korábban a hadsereg fő- parancsnoka volt, 1980. óta tölti be a kormányfői tisztsé­get. ♦ KABUL: A TASZSZ szov­jet hírügynökség az algán fő­városba érkező jelentésekre hivatkozva csütörtökön arról számolt be, hogy folytatódnak c fegyveres összetűzések a beludzs nemzetiség és a kor­mánycsapatok között az iráni Sistan és Beludzsisztán tarto­mányokban. Minjaveh térségé­ben a beludzs nemzetiségi törzs tagjai és az „Iszlám For­radalmi Gárdisták" nevű szer­vezet csapatai között voltak összecsapások. A harcokban a „gárdisták" kilenc fegyverest veszítettek. Zahedán térségé­ben a beludzsok katonai te­herautót támadtak meg. A rajta tartózkodó csendőrök közül kettő életét vesztette, többen megsebesültek. Az iráni hatóságok — válaszul a be­ludzs akciókra — Zahedánban nyilvános kivégzést rendeltek el. Tizenöt embert felakasztot­tak. Afgán-pakisztáni megbeszélések Genfben csütörtökön meg­kezdődött az afgán—pakisztáni közvetett tárgyalások 8. for­dulója. A megbeszéléseken — amelyek célja az Afganisztán körül kialakult helyzet rende­zése — afgán részről Sah Mo­hammed Doszt külügyminisz­ter, pakisztáni részről Jakub Han külügyminiszter vezeti a küldöttségeket. A két delegáció között Die­go Cordovez ENSZ-főtitkár- helyettes közvetít. Pakisztán azért nem hajlandó közvetlen tárgyalásokra, mert nem ismeri el a kabuli kormányt. Legutóbb afgán részről ja­vasolták a szovjet egységek­nek a megállapodástól számí­tott négy éyen belüli távozá­sát, míg a pakisztáni fél négy­hónapos határidőt kíván szab­ni. + HAMBURG: Hamburgban szerdán egy feltételezett bér­gyilkos meggyilkolt egy állam­ügyészt, majd végzett magá­val és feleségével. A gyilkost, aki április óta felügyelet alatt állt, azzal vádolták, hogy Hamburg hírhedt vöröslámpás negyedében, a St. Pauliban öt kitartottat ölt meg. ♦ PORT-AU-BOUC: Véres lövöldözés zajlott le szerdán este a dél-franciaországi Port- au-Bouc város egyik bárjában. A rendőrség feltételezése sze­rint a bár tulajdonosának volt nézeteltérése egy cigány csa­láddal. A lövöldözésbe mások is bekapcsolódtak, végül a tűzharcban hárman életüket vesztették, négyen megsebe­sültek. A bár tulajdonosa el­tűnt, az esetnek „nincsenek szemtanúi”. ♦ PEKING: Vu Hszüe-csien kínai államtanácsos és kül­ügyminiszter csütörtökön talál­kozott Kenneth Adelmannel, az amerikai Fegyverzetellenőr­zési és Leszerelési Hivatal igazgatójával, aki július 29-én érkezett Pekingbe konzultáció céljából. Kenneth Adelman szerdán és csütörtökön megbe­szélést folytatott Csien Csi- csen kínai külügyminiszter-he­lyettessel leszerelési kérdések­ről. ♦ ROUND ROCK (USA): Vadnyugati stílusú vonatrab­lást hajtottak végre az Egye­sült Államok nyugati részén fekvő Round Rock közelében. Ismeretlen fegyveresek ugrot­tak fel egy várakozó vonatra, elvették az utasok pénzét és ékszereit, majd kereket oldot­tak. A körzetben utoljára a klasszikus vadnyugati időkben, a múlt század végén követtek el ilyen akciót. Először 1977-ben fedezték fel an­gol tudósok a megdöbbentő je­lenséget, de senki nem akart hin­ni neki. Ám a többszörösen meg­ismételt kísérletek újra és újra be­bizonyították: minden évben, októ­ber táján az Antarktisz felett 20— 30 kilométer mélységben lyuk ke­letkezik abban az ózonrétegben, amely körülveszi és védi a Föld légkörét. A lyuk évről évre terjed: 1985-ben 40 százalékkal csökkent az ózon mennyisége a térségben! A kilyukadt égbolt a sci-fi fil­mek világába illene, ha nem a Földet fenyegető természeti <a- tasztrófa reális veszélyét takarná — írja a Panorama című olasz he­tilap a jelenséget ismertetve. — Amerikai ökológusok szerint az ózon pusztulása vészes felmelege­dést okozhat. Innen már csak egy lépés a Déli Sark jégpáncéljának megolvadása, a tengerszint roha­mos emelkedése. Ennek következ­tében nemcsak a partmenti tele­pülések válnának - megannyi a ten­gerben eltűnt Atlantisszá, hanem alapvetően megváltozna az egész Föld éghajlata, ami végzetes pusz­títást okozna a mai élővilágban. Az ózonpusztulás veszélyére már 1975-ben rámutattak amerikai ku. tatók: úgy vélték, hogy azok a klorofluorkarbonátok, amelyeket igen gyakran alkalmaznak a de­zodoroktól a fagyállókig és mű­anyag-habokig, gáz alakban, a légkör legfelsőbb rétegeibe érve 90 százalékban vegyülhetnek az ózon­molekulákkal, elpusztítva azokat. A tudósok szerint egy klóratom ké­pes 100 000 ózonmulekulát elpusz­títani. Akkoriban azonban — mint az olasz lap tudomnáyos ismer­tetésében olvasható — inkább ar­ra a veszélyre hívták fel a fi­gyelmet, amelyet a Nap ibolyán­túli sugarainak áthatolása jelent az emberek egészségére, és a ter­mészet táplálkozási láncának egyik legfontosabb láncszeme, a tengeri plankton újratermelésére. (Az ózonréteg e sugarak 99 százalékát szűri meg.) Mostanában azonban egyre többet beszélnek arról, hogy az ibolyántúli sugarak szabad be­hatolása ma még elképzelhetetlen felmelegedést okozhat. A kloro­fluorkarbonátok hatását ráadásul fokozza a levegőben szaporodó széndioxid, amely a felelőtlenül végrehajtott erdőirtások, a szén és fatüzelések következménye. (Száz év alatt a légkör széndioxidtar­talma 25 százalékkal nőtt.) Mereoroiógusok szerint a Föld felszínének átlaghőmérséklete száz év alatt 0,5 C fokkal növekedett. A jelenlegi szennyeződés! ütemmel azonban a következő évszázad fo­lyamán ez a növekedés elérné a 3,5— 4,2 C fokot, és fokozott pá­rolgás miatt 11 százalékkal emel. kedne az átlagos csapadékmeny- nyiség. Ennek nagyságát érzékel­teti az a tény, hogy az elmúlt tízezer év meteorológiai ciklusai során a legnagyobb átlaghőmér­sékleti ingadozás 2 C fok volt! Már 2 C fokos emelkedés ese­tén is megkétszereződne a hurri­kánok gyakorisága és erőssége. A jelenleginél is több csapadék hul­lana az egyenlítői vidékekre, ugyanakkor a szárazság sújtotta Szahel-övezetrs például még keve­sebb eső hullana. (A Szahel siva_ tagosodását máris ezzel a jelen­séggel hozzák összefüggésbe a tu-J dósok.) A legsúlyosabb következmény azonban a jégtakarók megolvadá­sa lenne. Két angol kutató sze­rint, ha csupán Grönland jégpán­célja megolvadna, nyolc méterrel emelkedne a világtengerek szintje. Az Antarktisz jegének elolvadásá­ba ijesztő belegondolni is: 55 mé­terrel magasabbak lennének a ten­gerek hullámai! Négyfokos hőmérsékletemelkedés nem lenne ugyan elegendő min­den jég megolvasztására, de már így is legalább 3 méterrel emel­kedne a tengerek szintje száz éven belül. Az angol tudósok szerint ebben az esetben is több mint 10 millió négyzetkilométernyi száraz­föld kerülne víz alá. Elmerülne az Egyesült Államok keleti pórja, a Szovjetunió északi része, Dánia, Hollandia, Banglades, Új-Zéland, a Gangesz torkolatának vidéke, az Amazonas és a Mekong vidéke, az olasz síkság. Olyan metropolisok válnának halott városokká, mint London, New York, Kairó, Peking. Mindezek szerencsére még csak feltételezések. A légkörszennyezett­ség kutatásai viszont még gyerek­cipőben járnak és sok olyan je­lenség van, amit egyelőre kép­telenek megmagyarázni. Senki nem tudja, hogy miért éppen a déli sark felett „lyukadt" ki az ózonöv, ahogy arra sem tudják a választ, hogy hogyan semlegesítődött az el­múlt harminc évben a légkörbe ke­rült széndioxidnak több mint 40 százaléka. A hetilap ismerteti egy olasz környezetvédelmi szakember véle­ményét, aki szerint mielőbb csök­kenteni kell a széndioxid-termelést (energia-takarékossággal és más energiaforrások felhasználásával), és be kell tiltani a klorofluorkar- bonátokat, mint ahogyan azt' az Egyesült Államokban már meqtet- ték. Ez utóbbi vegyületek törvé­nyen kívül helyezését a környe­zetvédők már számos országban követelik. Lyuk ax égbolton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom