Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-26 / 204. szám

Röviden Veszélyes virágföld A cserepes virágok föld­je gyakran táptalaja és gócpontja a kórokozó kan­napenész (Aspergillus) nemzetségbe tartozó gom­báknak. Az egészséges emberre a szobalevegő belélegezhető gombaspó­rái nem hatnak. De mint arról a nyugat-berlini Ro­bert Koch Intézet munka­társa nemrég beszámolt, az idült légzőszervi be­tegségben szenvedő embe­rekben ezeknek a gom­báknak a belélegzése es a' tüdejükben való megtele­pedése ereik károsodásá­ra és végzetes vérzésekre vezethet. Különösen a le­gyengült immunrendszerű beteaek kerülhetnek élet­veszélybe a gombáktól. Ezért kívánatos minden virágföldet, de a diót is (az szintén az Asosrgillus gombák termőhelyeve vál­hat) távol tartani a csök­kent immunreakciójú be­tegektől. Sókiválasztás, könnyel Bizonyos madaraknak és néhány csúszó-mászó- nak különleaes sómiria ye iran — létezéséről csak két évtizede tudunk. Az orr tér- séaében elhelyezkedő mi- riay rendkivüli koncentráló munkát véaez, és a vesék menkerülésével lehetővé teszi a test sóleadását. M'nthoov ezzel sok folya­dékot takarít me a a szer vezet, a snmirigyes állatok olyan vidékeken is letele­pedhetnek, ahol nem jut­nak mindig édesvízhez. A Mississi női-aligátornak vagy az Orinoco-krokodil- nak például nincs sómiri­gye, a Crocodvlus poro- susnak vagy a Crocodylus acutusnak viszont van, iav az utóbbiak hosszabb időt tölthetnek a tengervízben is. A felesleges só kroko­dilkönnyek formáidban vá­lik ki a szervezetükből. Kábeltelevízió és légi forgalom A kábeltelevíziós hálózatok zárt rendszerek, tehát kifelé nem sugároznak. Az Egvesült Államokban a tapasztalatok azonban mást bizonyítanak. A szerelés hibái miatt, s mert a rendszerek karbantartását el­hanyagolják, továbbá a ,, po­tyázó” nézők létesítette illegá­lis kábelelágazások folytán, adóantennaként viselkedő kisu­gárzó pontok százai jönnek lét­re rajtuk. Ezek az „adck" első­sorban a légi forgalmat segítő rádióösszeköttetéseket zavariák, de zavarják a rádióamatőrök, a katonai hírközlési rendszerek és különféle készenléti szolgá­latok (tűzoltók, mentők) hír­összeköttetéseit is. A légügyi hatóságok eleinte úgy vélték, hogy ezek a zava­rok csupán az alacsonyan re­pülő gépek rádióforgalmában okozhatnak bajt. Nemrégiben azonban Michigan állam egyik városa közelében lehetetlenné vált miattuk, hogy a 8000— 10 000 méteres magasságban szálló repülőgépek összekötte­tésbe lépjenek az irányítóto­ronnyal, s ez már nagyon is nagy veszélyt jelentett. A kábeltelevíziós berendezé­seket addig nem ellenőrizték rendszeresen. Az újpbb vizsgá­latok átlagosan minden har­madik hálózatban kimutattak olyan hibákat, amelyek az 500 méteres magasságban felettük elhaladó repülőgépek rádióösz- szeköttetéseit 90 százalékos va­lószínűséggel zavarják. Nyomelemek vizsgálata A vas, cink, mangán, jód és sok más nyomelem — ezek az emberi test tö­megének kevesebb mint 0,01 százalékát teszik ki — létfontosságú összetevői testünknek, s ha mennyi­ségük ingadozik, ei sokfé­le betegséget okozhat. Mi­vel a nyomelemek olyan testszövetekben dúsulnak fel, amelyekhez az élő emberben nem férhetünk hozzá, mennyiségüket csak úgy tudjuk mérni, hogy a vér, a vizelet, a köröm és a haj összetételét elemez­zük. Már 65 ujjat varrtak vissza lUlíkrosebészet Dr. Gottfried Müller, a tübingeni (NSZK) egyetem sebészeti osztályának munkatársa a POTE Kísérletes Sebészeti Intézetének meghívására mikrosebészeti kur­zust tartott pécsi sebészeknek. Több millió forint értékű műszereket is hozott magával, hogy a pécsiek ne csak elméletben, de a gyakorlatban is megismerkedhessenek a mikrosebészettel. A tanfolyam végén április 2-án Fata Márta, a Pécsi Rádió munkatársa beszélgetet dr. Gott­fried Müflerrel és dr. Török Béla professzorral, a POTE Kísérletes Sebészeti Intézetének vezetőjével. A német nyelvű beszélgetésből közlünk egy részletet. Műtét operációs mikroszkóp segítségével Dr. Török Béla:- A tübingeni sebészeti kli­nika az NSZK negyedik legna­gyobb szívcentruma, de kiváló transzplantációs osztály is mű­ködik a klinikán, ahol rendsze­resen végeznek veseátültetést. Természetesen kutatásokat is folytatnak ebben az irányban, és ahogy én megítélhetem, a klinika világszínvonalat képvi­sel.- Mióta van kapcsolat a POTE és a tübingeni egyetem között? Dr. Török Béla:- Egy konferencia alkalmá­val találkoztam itt Pécsett Fromhold professzorral, a tü­bingeni radiológiai intézet ve­zetőjével. Vele beszélgettünk a kapcsolatról. Kidolgoztunk egy ötéves programot és az Egész­ségügyi Minisztérium engedé­lyével 1982-ben aláírtuk az asszisztensek és tanárok cseré­jét, amelynek alapján már több pécsi kollégánk utazott Tübin- genbe.- Or, Müller doktor az egyetem mikrosebészeti mun­kacsoportjának vezetője. Mit jelent a mikrosebészel?- A mikrosebészet azt jelen­ti. hogy nagyítóeszközökkel dolgozunk. Ez a mi esetünkben az operációs mikroszkópot je­löli. Ennek segítségével olyan struktúrákat tudunk összekötni, varrni és javítani, amelyek egy milliméternél kisebbek. Ereket és idegeket tudunk anatómiai­lag megfelelően rekonstruálni. Ez azt jelenti, hogy replantáci- ót végzünk pl. munkahelyi bal­eseteknél, és hogy ezzel a technikával leszakadt _ testré­szeket rekonstruálunk. Termé­szetesen nem csupán csak a technikán múlik mindez, de ez a technika kell hogy legyen a bázisa egy sebészeti osztály­nak illetve centrumnak, ahol ez ilyen jellegű sérüléseket ke­zelik. Mi, a tübingeni egyetem munkatársai feladatunknak te­kintjük, hogy ezt a technikát továbbadjuk. Mikrosebészeti kurzusokat tartok éppen ezért az NSZK-ban és külföldön.- Mit tartalmaz ez a kurzus?- Tulajdonképpen bevezető tanfolyam a mikrosebészetbe, o mikrosebészeti technikákba. A pécsi kollégák mind tapasz­talt sebészek, akiknek azonban meg kell tanulniuk milliméter­ben és mikrométerben dolgoz­ni. Ma az orvostudomány olyan fokra jutott, amikor is minden országban kell hogy legyenek olyan centrumok, amelyek a balesetet szenvedett ember gyógyításával és testi épségé­nek visszaállításával foglal­koznak. Pécsett is folynak hason­ló kísérjetek? Dr. Török Béla: — Igen, a mi egyetemünkön is dolgozik egy mikrosebészeti csoport. Elsősorban Nyárádi doktor nevét kell megemlíte­nem, aki Magyarországon el­sőként varrt vissza egy lesza­kadt kart. Ez három évvel ez­előtt nagy szenzációt keltett. Persze, inkább az emberek szá­mára, nekem kevésbé volt meglepetés. Eddig már 65 uj­jat varrt vissza. A tübingeni egyetemen a számok lényege­sen magasabbak, de az ered­ményeink éppen olyan jók és ezt szeretném kiemelni. — Miért tartja fontosnak, hogy átadják az ismereteiket? Dr. Gottfried Müller: — Miért érdekünk egyálta­lán az orvostudomány fejlesz­tése? Ez a kérdés az ember legbensőbb érzéseit érinti. Ta­lán kissé- túlzottnak tartja, de az orvostudományban létezik egy másfajta gondolkodás. A Péccsel való kapcsolatunk per­sze immateriális kapcsolat, hisz részünkről ez most mindenképp a tudás átadását jelenti. De úgy vélem, hogy az együttmű­ködést valahol el kell kezdeni. S ez az együttműködés legyen jó, kollégiális és nemzetközi.- A mikrosebészet relative fiatal szakterület. Véleménye szerint, milyen irányban fog fejlődni? Dr. Gottfried Müller:- A legtöbb országban van már mikrosebészeti csoport és a sebészet szinte minden szak­területén. Olyan különböző problémák jelentkeznek pl. a nőgyógyászatban, az urológiá­ban, amelyeket csak mikrose- bészetiltg lehet megoldani. A neurosebészetben pl. az én egyetememen kizárólag mikro­sebészeti módszerekkel dolgoz­nak. Az utóbbi 10 évben gyö­keres változás történt és a bal­eseti centrumokban az operá­ciók több mint egyharmadát már csak mikroszkóppal vég­zik. Ez azt jelenti, más anya­gokat és más segédeszközöket használunk. Ezzel a techniká­val ugyanis finomabban és pontosabban lehet dolgozni, mint a hagyományos sebészeti technikával. Ez pontosan olyan, mint amikor egy 1910-es autót egy 1986-os modellel hasonlít össze. A jobb, finomabb mun­ka a sebészetben a betegek számára magasabb minőséget teremt az életben. Ez a mi cé­lunk. Új gyógyszerek kifejlesztéséhez adhatunk információt Hormonvizsgálatok a POTE-n Vigh Sándor, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Anatómiai Intézetének adjunktusa három évet töltött az Egyesült Álla­mokban a Nobel-díjas Schally professzor intézetében. A pro­fesszor 1977-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat az úgyneve­zett realising (felszabadító) hormonok kémiai szerkezetének feltárásáért. Laboratóriumában több magyar kutató dolgozott, a pécsi anatómiai intézetből is rendszeresen utaznak oda ku­tatók hosszabb-rövidebb tanul­mányútra. — Régóta ismert az ideg- rendszer irányító szerepe a belső elválasztású mirigyek mű­ködésére, befolyásolva az agy­alapi mirigy hormonelválasz­tását. Ennek hormonjai hatnak a mellékvesekéregie, a pajzs­mirigyre, a nemi mirigyekre, a növekedésre. Az idegrendszer hormonjai (a neurohormonok- nak) izolálására, tisztítására és szintetizálására szolgáló módszerek sokáig nem voltak elégségesek. Schally loborató­riumában izolálták az első rea­lising hormonokat. A közel­múltban a CRF-t, az ACTH-t (a mellékvesekéregre ható hor­mont), felszabadító hormont izolálták, tisztították. Ennek egyik előfeltétele volt egy igen érzékeny módszernek, a szuper­fúziós módszernek a beveze­tése.- Mi a szuperfúziós mód­szer lényege? — Az eddig még nem ismert szerkezetű hormonok és egyéb biológiailag aktív anyagok izo­lálása és tisztítása során, de a gyógyszerkutatás számos területén is szükség van olyan módszerekre, amelyekkel na­gyon érzékenyen és specifiku­san egy bizonyos biológiai ha­tást tudunk mérni. A sejt szu­perfúziós módszer ilyen nagy érzékenységű- bioassay, aminek az elve, hogy élő sejteket ho­zunk össze nagyon kis mennyi­ségű anyagokkal in vitro körül­mények között és ezen sejtek­nek a hormonválaszót mérjük a vizsgálandó anyagokra. így a tisztítás során követhető a még ismeretlen szerkezetű anyag, illetve szintetikus hor­monvizsgálat esetében megjó­solható, hogy az adott mole­kulát milyen irányban kell vál­toztatni a legkedvezőbb hatás elérése érdekében. Ezek után lehet kipróbálni a szintetikus anyagokat in vivo körülmények között. — Miért van erre szükség? — Vizsgálataink egy része alapkutatás. Az alapkutatás jellegű kísérletekkel támaszt adunk, segítjük a még nem is­mert szerkezetű hormon köve­tését. Ezenkívül a gyógyszerku­tatásban új gyógyszerek kifej­lesztéséhez adhatunk informá­ciót. Az LH—RH (sárgatestet fenntartó hormont felszabadító hormon) szerkezet- és hatás- vizsgálatainak eredményei alapján Magyarországon is elő- állítoitak már egy állatgyógy­szert, amellyel a tehenek med­dőségét gyógyítják. New-Or- leansban dolgoztunk a GRF (növekedési hormont kibocsá­tó hormon) tisztításán és ké­miai szerkezetének feltárá­sán is. — Mit tud hasznosítani az amerikai tapasztalataiból az Ttthoni munkájában? — A szuperfúziós módszert Magyarországon ezideig még nem használták. Én itt az in­tézetben elkezdtem ezzel a módszerrel dolgozni. Az LH realising hormon, valamint a GRF-hormon és szintetikus ha­sonmásainak hatását, hatás­szerkezet összefüggéseit mér­jük. Ezen vizsgálatokat a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­val és a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem peptidkémiai munkacsoportjával együttmű­ködve végezzük. Budapesten szintetizálják az anyagokat, és mi itt mérjük, a biológiai ak­tivitásukat. Intézetünk eddig több akadémiai pályázaton szerepelt sikerrel. B. A. Iskolastressz Nagy mértékben függ attól, hogy a diákok mekkora lelki megterhelésnek érzik az isko­lába járást, mennyire stresszes­nek érzik az osztálytársaikat, még ha ez a benyomás téves is. Ezt figyelte meg Bern Bos- song, a rajna-pfalzi neveléstu­dományi főiskola landaui osz­tályának munkatársa, amikor 15 éves gimnazisták elé szaba­don kitalált kutatási eredmé­nyeket tett, melyek szerint vagy a lányok vagy a fiúk szenved­tek különösen erősen az isko- lastressztől. Ezekhez a téves in­formációkhoz kapcsolódva ad­tak felvilágosítást a kísérleti személyek a maguk iskolai problémáiról. A lényeg: mind o fiúk, mind a lányok erősebb­nek érezték az iskolai igénybe­vételt, ha saját nemüket (téve­sen különösen igénybevettnek tartották. Televízióvétel - műholdról Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes mé­retű ország területét televízió­műsorral besugározzuk. Vannak viszont a Földünkön olyan ha­talmas területek, ahol adóhá­lózatot csak óriási költségekkel építhetnének. Ilyen például Biazília, India, Kanada, vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hasonlóképpen ne­hézségeket okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigeté­nek ellátása tv-programmal a hagyományos módon. Pedig ezeken a területeken igen so­kan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szak­embereket. A feladatra szinte egyedüli' megoldást kínált a több mint 15 éves múltra visz- szatekintő űrhírközlés. Az alap- gondolat: olyan műholdra he­lyezik a televízióadót, amely úgy kering a Föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja fe­lett van (a földről nézve ,,áll"). Ilyen műholdról kontinensnyi területet lehet egyszerre besu­gározni. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a föidi mikrohullámú hálózatok­hoz kapcsolódva nagy távolsá­gokra juttatják el a televízió- adók modulációs jelét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy te­rületek besugárzási nehézsége­in nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rend­szerben a műhold földi állomá­sa drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. Ahhoz, hogy a földi állomás mérete csökkenthető legyen, növelni kell a műhold kisugár­zott teljesítményét. Ezzel viszont rohamosan nő a műhold költ­sége, és az energiaellátás is problémát jelent. Egyszerűbb, olcsóbb földi állomást használ­va a műholdnak 50—100 watt teljesítményt kell adnia, ha szinkron pályán kering. Ez eset­ben már 5 méter átmérőjű ve­vőantenna is elegendő egysze­rűbb berendezéshez csatlakoz­tatva. Ezt fél-közvetlen tv-el- osztó rendszernek nevezik. Ilyen rendszer már számos ország­ban sikeresen működik. A harmadik — és várható­an a jövőben szélesebb körben elterjedő — műholdas műsor- sugárzást Japánban valósítot­ták meg. Föld körüli pályára juttatták a Juri—2a nevű mes­terséges holdat, Japán első te­levíziós műholdját, amelyet a központi televíziós adásoknak Japán távoli vidékeire történő továbbítására használnak. Eze­ket több helyen még közpon­ti antennával veszik. Japánnak nagy szüksége volt erre a rend­szerre, mert 3325 szigetből áll, és a legtávolabbi pontjai 2600 kilométerre vannak egymástól. Területén 250 2000 méternél magasabb hegy található. Az egyenlítő fölött szinkron pályán keringő műholdat úgy tervezték, hogy az ország nagy távolságú hírközlését és tv-be- sugórzását ellássa. Ennek ér­dekében minél nagyobb kisu­gárzott teljesítményre töreked­tek. Néhány helyen a műhold olyan térerősséget biztosít, hogy például egy-egy háztömb kö­zösségi vevőantennával közvet­lenül veheti a műsort. Képünkön: ez az antenna egy különleges hangolóberen­dezés segítségével lehetővé te­szi a műholdakról sugárzott adások vételét. Átmérője mint- egy egy méter. A nem is távoli jövőben megszokott látvány lesz a házak tetején az ilyen antenna. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom