Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-19 / 197. szám

Dunántúli napló 1986. július 19., siombot 12 Otthonunk és környéke Hogyan adagoljuk házilag a gyógyszereket? Porok, kapszulák, kúpok A belsőleg adagolt, osztott porkészítményeknél nincs gon­dunk arra, Hogy mennyit ve­gyünk be egyszerre, hiszen itt az egy adagra való por mennyisége adott. Egyre több gyógyszert használnak azonban úgy, hogy azt a gyógyszertár osztatlanul adja ki, így az adagolás a be­tegre vagy hozzátartozójára há­rul. Ezt kávéskanalanként vagy késhegyenként rendeli az orvos. A porokat — akár osztottak, akár osztatlanok — sohase ve­gyük be szárazon, mert a fino­man szálló gyógyszer a légcső­be kerülhet. Ez jobbik esetben csak erős köhögési ingert vált ki, rosszabb esetben a gyógyszer kellemetlen helyi hatást is okoz. Ezért mindig úgy kell eljárnunk, hogy a por nedvesítve kerüljön bevételre. Legegyszerűbb, ha egy evőkanálnyi vízbe vagy más folyadékba szórjuk, és még iszunk rá annyit, hogy az íze megszűnjön. A keserű po­rokat vagy eleve ostyakapszu­lában adja ki a gyógyszertár, vagy vásárolható hozzá 6x6 cm-es vágott ostya. Ennek he­lyes alkalmazása némi gya­korlást igényel, mert ha túlsá­gosan megnedvesitik, illetve nem elég gyorsan hajtogatják össze, a nedvesítés és a por rászórása után elszakad, és nem tölti be feladatát. Cél­szerű ezt kissé begyakorolni. Azt talán mondanunk sem kell, hogy csak frissen mosott ke­zünk fejére vagy tenyerére te­rítsük ki a megnedvesített os­tyát. Sokan szednek keserűvíz he­lyett rendszeresen hashajtó sót, Glaubersót, illetve keserűsót. Ezeknek az ízét — feloldva — nem lehet elfedni. Ezért az a célszerű, ha kevés vízben old­juk az elfogyasztandó mennyi­séget, majd közvetlenül utána isszuk meg az előírt mennyi­ségű vizet (általában 2 deci). Egyre jobban terjedő gyógy­szerforma a kapszula. A kap­szulát jóval nehezebb lenyelni, mint egy drazsét. Akár kapszu­lában, akár tablettában, akár drazsé formájában van is a hatóanyag, jellegétől függ, hogy étkezés előtt vagy étkezés közben (ritkán utána) kell azt bevenni. A bevonattal ellátot­takat általában fontos, hogy egészben nyelje le a beteg. Egyes ilyen gyógyszereket a nyelvgyök alá kell helyezni és megvárni, amíg innen felszí­vódnak. Mindezt tartalmazza a csomagoláshoz mellékelt be­tegtájékoztató irat; olvassuk el figyelmesen. A végbélkúpok előnye, hogy a hatóanyag gyorsabban fejti ki hatását, mert az emésztő­rendszer megkerülésével jut el a véráramba. A végbélkúj csak akkor fejtheti ki a hatását, ha az alkalmazott vivőanyag meg­felel annak az alapvető kö­vetelménynek, hogy pontosan a test hőmérsékletén, tehát 37 C fokon olvadjon. Ez az oka an­nak, hogy kúpokat mindig hű­vös helyen, lehetőleg hűtőszek­rényben kell tartani (otthon is), és a védőburkolatot csak köz­vetlenül a használat előtt sza­bad lehántani (nehogy a kéz melegétől elolvadjon a gyógy­szer). Nyári ötletek Strandruha törölközőből Főzőcske Tejből tejjel Legalább 2 liter legyen az a tejmennyiség, melyet felhasz­nálunk. A friss, nyers tejet tálba, köcsögbe, bögrékbe önt­jük, és meleg helyen 2—3 nap alatt megaltatjuk. Az aludttejből túrót úgy ké­szítünk, hogy lábosba öntjük, és felmelegítjük, vigyázva, hogy túl forró ne legyen, mert a túró minősége ettől függ. Sűrű drótszitán, szűrőn vagy vászonzacskón átszűrjük és hagyjuk a savót teljesen lecse­pegni. A visszamaradt túrót le­hetőleg frissen használjuk. Só­val átgyúrva hosszabb ideig is eláll. A savót főzelékek sava­nyításánál hasznosíthatjuk, pó­tolja a tejfölt és az ecetet. A lisztből és tojásból, csipet sóval, rendes keménységű tésztát gyúrunk, kinyújtjuk, laskára vágjuk. Kb. 1 liter vaníliás tejben kifőzzük, mire megfő, a tejet is magába sze­di. Ekkor a vajjal összekever­jük, és hűlni hagyjuk. A tejfölt egy egész tojással összekever­jük, cukrozzuk, mazsolát teszünk bele, és beleforgatjuk a tész­tába. Tűzálló tálban szép pi­rosra sütjük. Cukros, darált dióvol is ízesíthetjük. A meleg, nyári napokon kevés holmit tűr meg magán az em­ber. S úgy jó, ha könnyű, jól szellőző kelméből készülnek, amit tulajdonképpen csak a természetes alapanyag biztosít. © Öde színű és mintás kar­tonból érdekes, féloldalas megoldású az otthonka, amit akár az utcán is viselhetünk. Elütő színű szegély díszíti a kivágásokat és a zsebpatnit. A nyaknál és oldalt keskeny pántból készült masni zárja. © Két nagy törülközőből — amelyet hímzett pánttal szegé­lyezhetünk — csinos strandru­ha készülhet. Derekába bújta­tott zsinórt fűzzünk, ez a bősé­get is szabályozza, és oldalt megköthető. © Fürdőruha, sort fölé kel­lemes és alkalmas az oldalt slicceit, hátul mély kivágású, masnira kötődő srandruha, melyhez ritkaszövésű, csipke­szerű vékony anyagot használ­hatunk fel. Dísze az idegen paszpólozás. © Egyszínű lenvászonból ké­szült a zsákruha, a derékbősé­get gumírozás fogja össze. Egyetlen dísze a hátul bedol­gozott mintás kombináció, cip- záras csukódással. © Vékony virágos pomut- dzsörzé a hátul mélyen kivágott kánikularuha anyaga, elütő szí­nű ferdepánttal szegélyezve. Aki szépen kézimunkázik, strandtáskát is horgolhat, de ha ért a makraméhoz is, diva­tos, kis fagolyókkal díszített, erős strandtóskát készíthet magának. ^ H | ■■ I (gyümölcsök télire PIKÁNS BARACK Húsok mellé gyümölcs­ből is készíthetünk sava­nyúságot. Kitűnő ehhez a cseresznye, kimagvalt sár­ga-, illetve őszibarack. A megmosott, kimagvalt gyü­mölcsöt megmérjük. Egy kiló gyümölcshöz egy liter vizet forralunk, beletéve 30 deka cukrot, fél-egy de­ciliter 10 százalékos esetet, fahéjat, szekfűszeget. Az így készült levet az üvegek­be töltött gyümölcsre for­rázzuk. Másnapig állni hagyjuk, majd a levet le­öntve ismét felforraljuk és a gyümölcsre öntjük. Ki­hűlés után egy késhegynyi szalicilt teszünk a tetejé­re és lekötjük. Ha nincs jól szellőző éléskamránk, csak pl. panel lakásban kamraszekrény, a befőtt le­vét egy hét múlva ismét felforraljuk, a gyümölcsre öntjük, kihűlés után leköt­ve tehetjük végleges helyé­re. így biztosan eláll. SZILVA NYERSEN Hozzávalók: 5 kg mag­vaváló szilva, 1 kg kristály- cukor, 1 dkg szalicil. A megmosott, szárától meg­tisztított, kimagvalt szilvát összekeverjük a cukorral és a szalicillal és azonnal kisebb üvegekbe rakjuk, lekötjük. A szilva állás so­rán levet ereszt. Télen ki­tűnő szilvásgombóchoz, sü­teményhez, húsokhoz. A duskeblűek sokallják, a laposmellüek keveslik a természettől kapottakat. Pedig kisebb divattrükkök segítségével itt is korri­gálni lehet ezeket a hibákat. Az ábrák felső sorában a követendő, az alsó sorokban a helytelen, elvetendő példákat illuszt­ráltuk néhány megoldással. O Erős mellűeknek javasolt: az aprómintás anyag, spicces, hosszú gallér; ék alakú, hegyes ki­vágás; a végig vagy kétsorosán gombolt ruha, a függőleges tűzések, és az enyhén karcsúsító szabásvonalak. Kerüljék a szűk; a keresztben csikós pulóvereket, ruhákat; a nagy masnikat, zsabókat. 0 A kis- vagy laposmellüek nyugodtan hordhatnak nagy, fodros gallért; rátett zsebbel, zsebkendővel díszített ruhát tűzéssel, smokkolással kihangsúlyozott, erősen húzott felső­részt. Ezzel szemben mellőzzék az erősen kivágott; a függőleges varrásokkal nyújtott, magas nyakú; valamint a hosszú, hegyes gollérú ruhákat. Kulturális afänlö Film... Film... Film... Latyi az agyban (Egy bolond szazat csinál) ZSAROLÓ ZSARUK Ezerszer lerágott csontot vet elénk Claude Zidi, amikor arról értekezik legújabb filmvígjá- tékában, hogyan válik a pan­dúr rablóvá. Reméljük, leg­alább a poénok frissek lesznek. Hasonlóan régi keletű téma □ SZAMURÁJHÁBORÚ, amely Hirosi Inagaki filmjében ezúttal az évezred derekán dúl Japánban, sok-sok pengevillo- gús és fojtott kiáltozás köze­pette. Az EGY BOLOND SZAZAT CSINÁL egy 1942-ben készült magyar film felújítása. A történet nem érdekes, biztos a közönségsiker. Hiszen a főszereplő: Latabár Kálmán . . . Televízió A nagymama konyhája Hagyományos, magyarorszá­gi német paraszti konyháról kb. századunk harmincas éveiig beszélhetünk. Vajon mi jellemezte ezt az eredeti német étkezési kultú­rát? Mikor, miért és mi került az asztalra? Milyen szokások, íratlan szabályok érvényesül­tek étkezéskor, az ételek elosz­tásakor, az ülésrendben stb.? Egyáltalán, milyen jelentősé­get tulajdonítottak korábbi ge­nerációk a mindennapi betevő falatnak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a német nemzetiségi szerkesztő­ség 30 perces különkiadása, mely július 25-én, pénteken 17 óra 15 perctől látható a tv ket­tes műsorában. A műsorban napjaink nagy­mamái főznek, sütnek, ill. saját nagyanyáik korának konyhájá­ra emlékeznek. Közreműködnek: Kiász Ja- kabrré és Hahn Andrásné (Szűr), Heil Rudolfné és Hoh- mann Bálintné (Pécs, eredeti­leg Himesháza), Gerner Jó- zsefné (Bátaszék), Schmidt Ist­vánná (Bácsszentgyörgy). Zim­mer Józsefné (Véménd), vala­mint Hornung Andrásné és Ro- mics Jánosné (Almamellék). Készítői: Gerner Éva (szerkesz­tő), Bükkösdi László (rendező), Kókány Zoltán (operatőr). Hoffmann György (asszisztens), Tóth Károly (vágó). Kenyérdagasztás után a dagasztóteknöt tisztítja Hornung And­rásné Almamelléken Rádió Mit csinált Koltai egy óra alatt? A Jó pihenést c. ma reggeli 2 órás magazinműsor első órá­jában beszélgetést hallhatnak egy kínai történelemtanárral; Pécsett, a Sállai utcában rövi­desen megnyílik egy új antikvá­rium, Kovács Imre szerkesztö- riporter oda is ellátogatott. A vakáció kellemes és kellemetlen élményeket egyaránt tartogat. Mindegyikre hallhatnak 'példát a pécsi zoo-iskolában, illetve a gyermekklinikán. A 9 órakor kezdődő hírek után az idei év második nyári mellékletét su­gározzák. Interjú készült Kolta' Róbert színművésszel, a kapos­vári színház előtti parkban, ahol egy óra alott azt csinálta, amire évek óta nem jutott ide­je: ült egy pádon és beszélge­tett. A műsorban Koltai Róbert több sikeres magánszáma is elhangzik. Simon Márta, a Vasárnapi magazinban Hallania Erzsébet­tel beszélget abból az alkalom­ból, hogy tudósportrékat ta ­talmazó kötete a közelmúltban jelent meg. A 13 pécsi pTofesz- szor portréjának keletkezési kö­rülményeiről, a tudományos események hátteréről beszél az író. S még ugyancsak a Vasár­napi magazinban zenés beszél­getést hallhatnak a Vujicsics együttes vezetőjével, felhasz­nálva nagylemezük felvételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom