Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-19 / 197. szám

1986. július 19., szombat Dunántúli napló 11 Zenés ajánló műsor a Jókai térről (Folytatás az 1. oldalról) deliek világbajnokságáról, Kő­szegi Gábor a pécsi és Pécs környéki sporteseményekről. Hallottuk a Szélkiáltó együt­test és vezetőjét, Lakner Ta­mást; a kerámiabiennáléra Sárkány József hívta fel figyel­münket. Csorba Győző verseit Buváry Lívia mondta el, a köl­tő Zsoldos Péternek, a Könyv­ről könyvért vetélkedő vezető­jének a Pannon költészetről, szeretett városáról nyilatkozott. Halottuk a Nyári Színház Mág­nás Miska produkciójának rendezőjét, egyik karmesterét és egyik szereplőjét (Bagossy Lászlót, Kircsi Lászlót és Ro- nyecz Máriát), s megtudtuk, honnan ered az Elefántos ház neve. A főszereplő természetesen a zene volt. Liszt Ferenc pécsi látogatásának emléke, amely­ről dr. Nádor Tamás beszélt és főleg a nemzetközi zenei tábor, ahonnan több kis együttes szólalt meg a műsor­ban. És több szervező tanár: Schanda Beáta, Ligeti András, Kubina Barnabás. Meg egy hat nyelven — magyarul Is — beszélő holland diák, s Vajda József fagottművész és felesé­ge, Kincses Veronika. Fél 6-kor a szerkesztő-ren­dező Csermely Zsuzsa a köz­vetítő kocsi ablakából leinti a műsort. És a várost dicséri a stábnak: a segítőkész munka­társakat és az érdeklődő kö­zönséget. Mi is jókedvűen zár­hattuk el a készüléket: hangu­latos, mozgalmas, információk­ban gazdag műsort hallottunk — magunkról. G. T. Városvédők országos találkozója Pénteken kezdődött meg Hódmezővásárhelyen a város- községvédő és szépítő egye­sületek V. országos találkozó­ja. Az eseményre mintegy hat­van helyi egyesület képvisele­tében százötvenen érkeztek. Első programként a Terv mo­ziban levetítették a Hódmező­vásárhelyt bemutató kisfilmet, majd a város fejlődéséről, a műemléki értékek védelméről hallgattak meg tájékoztatót a résztvevők. Ezután S. Hegedűs Lászlónak, a Város-községvédő és Szépítő Egyesületének Szö­vetsége elnökének bevezetőjé­vel megkezdődött a tanácsko­zás, amelynek munkájában Molnár Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes is részt vesz. A városszépitő egyesületek képviselői felszólalásaikban munkájuk eddigi tapasztalatait és tervezett tennivalóikat is­mertették. A Kossuth tér 10. sz. épület felújitott lépcsöháza Három éve indult az a nagyszabású program, amit össze­foglalóan siklósi belvárosi rekonstrukciónak nevezhetünk. A cél kettős: megőrizni, megmenteni a szép dél-baranyai kisváros hangulatát, történelmi-műemléki értékeit, egyúttal lakásgazdál­kodási feladatokat is megoldani. Horváth Alajos tanácsel­nökhelyettes két területre irá­nyítja a figyelmemet: részint a vár alatti, a Felszabadulás utcáig érő tömbre, részint az utóbbi utca páros oldalára, ahol ugyan kevésbé értékes épületek vannak, de nagy­szabású tervek szólnak a te­rület rekonst/ukciójáról. — Az elsőként említett te­rületen sok műemlék, vagy műemlék jellegű épület van. Pár éve a Siklósi Városi Ta­nács elvégeztette egy szakér­tő testülettel a terület építé­szeti, építészettörténeti érték­vizsgálatát. Minden egyes há­zat megvizsgáltak, a telepü­lés történetébe ágyazottan, s következtetéseiket rendkívül gazdagon dokumentálták. Ez a bizottság javasolta: mi az, amit át kell építeni, amit vé­deni kell. Az értékvizsgálat felhasználásával ezekben a napokban készül el a rész­letes városrendezési terv, amelynek alapján folyik a re­habilitáció. Mindez nem a kezdeteket jelenti, hiszen a városban felújítottak már jónéhány, na­gyon szép épületet, elsősor­ban a Felszabadulás utcá­ban. A rehabilitációs célok megvalósítására egyébként a tervidőszakban 100 millió fo­rint áll rendelkezésre. Ha a vár alatti rész az első, akkor a Felszabadulás utca mögötti rész a másodi: lépcső. Ebben az ütemben „szabadítják" majd ki a vár északi oldalát, s ennek befe­jeztével a település fölé emelkedő monumentális épü­let teljes szépségében uralja majd a tájat. Erre is sok pénzt szánnak, a források: a kivitelező Városgazdálkodási Vállalat, illetve megyei taná­csi támogatás. Van olyan programja is a városnak, amit teljesen saját erőre támaszkodva szeretné­nek megcsinálni: egy tömb­belsőről van szó. illetve an­nak rekonstrukciójáról, ugya i- csak a belvárosban. Itt épít majd új székházat a Magyar Nemzeti Bank, a területelő­készítéshez máris 3 millió forintot adtak. A kisajátítást a tömbbelsőben megkezdték, a székházat már várhatóan a jövő évben elkezdik építeni. Ugyanitt készül el 25—30 ta­nácsi bérlakás, amelyek ut­cafrontján — lévén ez a városon átvezető legfontosabb út — kereskedelmi-szolgáltató­egységek jutnak üzletekhez. Ehhez egyébként a tanács partnereket keres, magánerőt, állami és szövetkezeti szét­tört egyaránt. Még ez sem jelenti a sik­lósi rekonstrukció teljes kö­rét. Azt szeretnék, ha a bel­várostól kicsit távolabb eső részek megjelenése is illesz­kedne a történelmi hangulat­hoz. Ennek jegyében állítják helyre Malkocs bej dzsámiját, a szerb templomot. Nem vé­dett területen épült a szak­munkásképző intézet, mégis úgy tervezték és csinálták meg, hogy átvegye a belvá­rosi részekre jellemző megje­lenést. M. A. Cseri László felvétele Vádemelés A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a Fővárosi Bí­róságnál Ladislav Ambruz csehszlovák állampolgár ellen. A vádirat szerint Ladis­lav Ambruz április 3-ra vir­radó éjszaka tiltott módon, Somoskőújfalu térségében gyalogosan lépett a Ma­gyar Népköztársaság terü­letére azért, hogy elkerülje a felelősségre vonást Csehszlovákiában elköve­tett bűncselekménye miatt. Magyarországon keresztül Jugoszláviába és onnan tovább akart menekülni. Tervének végrehajtásához Salgótarjánban, majd a fővárosban találomra be­ment több lakásba azzal az ürüggyel, hogy a szom­szédnak szeretne üzenetet hagyni, papírra, tolira len­ne szüksége. Ha a lakás­ban egyedül lévő nő tar­tózkodott, pisztollyal, tőr­rel megfenyegette, a lakást átkutatta, s a talált pénzt, ékszert elvitte. Néhány nap alatt így mintegy 20 ezer forintot, valamint kül­földi fizetőeszközöket és arany ékszereket rabolt. Budapesten az egyfk sér­tettet megkötözte, majd megerőszakolta. Április 9-én a X. kerületi Gyakor­ló utcai lakásában Balá- bán Máriát négy késszú- róssal megölte, miután pisztollyal fenyegette őt, pénzét és értékeit elrabol­ta, fojtogatta és megerő­szakolta. A Fővárosi Főügyészség fegyveresen elkövetett til­tott határátlépés és rablá­sok, továbbá erőszakos kö­zösülések és aljas célbál elkövetett emberölés bűn­tettével vádolja Ladislav Ambruzt. Fordítva FILMIEGYZET A közhiedelem úgy tartja, s van is némi igazsága a meg­állapításnak: ha a kritikus rosszat ír egy filmről, akkor azt meg kell nézni, mert biztos jó, he pedig dícsér egy alkotást, akkor nagy ívben el kell ke­rülni a mozinak még a tájékát is. Sajnos és hál'istennek ez azért nem így van általában, de talán most beválik. Tehát: Egy ragyogón kiváló és egy rossz filmet láttam a héten — közös jegyük, hogy mindkettő Amerikában készült. (Lám-lám: az sem igaz tehát, hogy az amerikai filmekről mindig le­húzzák a vizes lepedőt a kriti­kusok . . .) Szóval, a magyar mozikba került, s viszonylag frissen Steven Spielberg leg­újabb művészi filmje, a nagy­szerű Indiana Jones és a vég­zet temploma. Újabb csúcso­kat hódított meg a filmművé­szet, s a neves alkotó ismét bebizonyította, hogy a közön­ségfilm és a művészfilm között nincs szakadék. Sőt, megkoc­káztatjuk, az Indiana Jones és a végzet temploma körül sem­miféle szakadék nem találha­tó, miképpen a Nagy Magyar Alföldön sem. De nekem még­is szép vagy, óh Indiana Jones és a végzet temploma. Először azért, mert igazi hús-vér hősök szerepelnek benne, nemes jel­lemek az egyik oldalon, s a gonoszok is egészen feketére vannak árnyalva. S a jellem­fejlődés micsoda tanúi lehe­tünk, amikor nézzük a főhősnő drámai alakulását, aki a film elején még kurva, de a film végére már ingyen is — bár hogy némi kritikával illessük az egyébként kikezdhetetlen figu­rát, meg kell jegyeznünk, hogy csak Indy-vel. De további sor­sa sem fejeződik be a The End felirattal a néző számára: tudhatjuk, újabb fejlődés előtt áll még e izgatóan vibráló, mély mondanivalót hordozó fi­gura, fog még fejlődni, ami­kor újra .. . Indyt sem kell be­mutatnunk: a világirodalom nagy hőseit kisöccsévé fogad­hatja, hiszen hol van az ő drá­májuk, küzdelmük, vívódásuk és helytállásuk az övéhez ké­pest! Az Indiana Jones és a vég­zet templomát, noha művészi megformálása miatt csak egy szűk réteg érdeklődésére tart­hat számot, mégis mindenkinek ajánlom, főképpen a gyerekek­nek. Noha a művészi monda­nivalót nem érthetik meg, de felkészíthetjük őket az életre: a filmből ugyanis azt is meg­tudhatják, milyen egy rémálom. Mert olyan jó. Lebeszélnék viszont minden­kit Robert Altman filmjéről, a Popeye-ről. Egyrészt azért, mert gyenge utánzása egy neves képregény- és rajzfilmsorozat­nak, melyet viszont alig ismert a magyar közönség — aki azonban így szerencsére leg­alább azt nem tudja lemérni, hogy mennyivel gyengébb a film az ihlető alkotásoknál. Másrészt, mert csak úgy virít a képekről, a garasoskodás: az eredetileg rajzfilmhősöket merő spórolásból élő szereplőkkel játszat el Altman, akik ugyan igyekeznek, de csak utánérzé­sei az igazi Popeyenek, Cukor­borsónak, Olivenek, Wimpy- nek — s mindezt valószínűleg azért teszi a rendező, mert egyáltalában nem tud rajzolni. Nemhogy filmet, hősöket, de még jellemeket sem. Szánandó az az igyekezete, amivel az ere­detit próbálja rekonstruálni, de csak torz karikatúráját tudja visszaadni. Megjegyezzük, ko­rábbi filmjeiben is messze el­szakadt a valóságtól, s ne adj isten, hogy egyszer eszébe jus­son filmet készíteni a mi sze­retett Indiana Jonesunkról. Bodó L. a YDN-ben Hova utazunk? A legnépszerűbb út - három nap Bécsben Görény, vagy valami más? Az egyedülálló platin Ófalutól Grönlandig Sport A területi bajnokság újoncai: DOMBÓVÁRI VASAS, MARCALI, MÁV-NTE, SELLYE Indul az ülőröplabda-világbajnokság MAGYARORSZ AG-AUSZTRIA ? Hatmillió kriminéző A rakétatolvaj A pécsi Agatha ^ Christie Nyáron négyszer több a munka Műszakkezdés a pécsi Patyolat mosodában Az udvarra áradó enyhe ecetszag idebenn erősebben érződik. — Ecetsavas vízzel öblítünk, ettől lesz friss illata a ruhák­nak — mondja Recski Lászlóné, a Patyolat Vállalat pécsi mo­sodájának művezetője. Nincs még 6 óra, de már el­kezdték a munkát. Ráengedték a gőzt a va'salógépekre, a ha­talmas mosógép pedig egyen­letesen nyeli a 20 kilós csoma­gokba válogatott ágyneműt. A raktár ajtaja elé egymás után érkeznek a szállítókocsik. Vol­ker Nándorné átvevő, aki csak­nem 20 éve dolgozik a válla­latnál, 'boszorkányos gyorsaság­gal tölti ki az átvevő lapokat. — Ilyenkor nyáridőben renge­teg a munkánk — magyarázza fel sem nézve a papírokról. — Jönnek a szállítmányok az üdü­lőkből, szállodákból. Reggelen­ként, amikor kerdődik a nap, különösen sok. Ahogy az átvevőraktárból a mosógépek felé közeledünk, egyre melegebb lesz. Itt a je­lölőben, áhol minden darabra — csomagonként külön-külön — azonosító betűt és számot üt Lábodi Imréné és Dorogi Gá- borné, még kellemes, de a Senking mosógépnél, ami mel­lett Fehér Dezsóné és Csonka Istvánné dolgozik, már erősö­dik a meleq. Febérné minden­nap Kistótfaluból vonatozik Pécsre. Tizenhét év óta dolgo­zik itt mint mosómester. Ha délelőttös, mindennap három­negyed 4-kör kel és fél 6-'kor már az üzemben van. Csonkáné gmk-zik. — Másként nem is győznénk a napi 80—90 mázsónyi mosást — magYarázza. — Aki tud, rá­dolgozik. Akár túlórában, akár gmk-ban. Az én gyerekeim, már nagyok, tőlük tehetem. A fiam katona, a lányom pedig itt dol­gozik velem. A kimosott, előszárított lepe­dőket az üzem közepén hajto­gatják. Köztük egy fiú páros Nagy Zoltán és Hácz Zoltán is gyakorlott mozdulatokkal dol­gozik. — Egy hónapra jöttünk ide — mondja Nagy Zoltán, aki a pé­csi Berek Utcai Általános Isko­la nyolcadik osztályos tanulója. — Kétezerkétszáz—kétezernégy­száz forint körül kapunk majd erre az időre munkabért. Anya már megelőlegezett nekem egy táskát, azt - mindenképp sze­retném kifizetni. — Én egy farmert akaró!» venni, meg elmegyek egy kicsit a Balatonra, erre kell a pénz — mondja Hácz Zoltán, aki most fejezte be a nyolc általá­nost. A kéthengeres vasalógép egyenletes tempóban simítja az összehajtogatott lepedőket, paplanhuzatokat. Hitre tó- zsetné „eteti". — öt évvel ezelőtt jöttem ide a több pénzért — mondja. — Itt van tempó nem mondom, de o havi 5000 forint, amit teljesít­ménybérben dolgozva keresek, jól jön. Hitréék építkeznek a pellérdi szőlőhegyen. A 460 négyszögöl szőlő-gyümölcsösben most csi­nálják a hétvégi házat. A szombat, vasárnapot kint töl!» a család: ők ketten a férjé­vel, a lányuk, a vejük és a két unokájuk. De most még csak péntek reggel van, dolgozni kell a gép mellett. Kilenc óra­kor megállnak a 20 percnyi reggeli szünetre, aztán folytat­ják 2 óráig, a másik műszak kezdetéig. T. 6. Értékmentés - korszerűsítéssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom