Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-19 / 197. szám

2 Dunántúli napló 1986. július 19., szombat Tudósok a nukleáris fegyverkezés ellen (Folytatás az í. oldatról) sem gondolkodási, sem cselek­vési idő nem marad a nuk­leáris katasztrófa megállításá­ra. Erről tanácskoztak 35 or­szág tudósai a nemrég véget ért moszkvai konferenciájukon. A tudományos szakemberek Budapesten is azzal a céllal ültek össze, hogy szorgalmaz­zák: az atomfegyverkezési ver­seny leállításának, egy esetle­ges nukleáris katasztrófa el­kerülésének első lépéseként fontos a bizalom megerősítése, az atomfegyverek további fej­lesztésének kölcsönös megálla­podáson alapuló leállítása. Ezt követően George Hud- chinson, a SANA titkára arról szólt, hogy a világpolitikai helyzet, az atomfegyverekben rejlő veszély megítélésében nem egységes a világ lakos­sága. Ezért rendkívül fontos a szakemberek egységes fellépé­se, az, hogy a hasonló szak­májú tudósok kifejtsék vélemé­nyüket a fegyverkezési hajsza okairól, s megállításának le­hetőségeiről. A tanácskozás eredményeit tudományos pub­likációban közzétéve hozzájá­rulhatnak a helyzet javításá­hoz. A továbbiakban előadások hangzottak el a fegyverkezési verseny társadalmi, gazdasági okairól. James Thompson, a londoni egyetem pszichológiai tanszékének tanára a lélekta­ni okokat elemezte, Szergej Kapico, a nukleáris fegyverek ellen küzdő szovjet tudósok szervezetének alefnöke a leg­fontosabb politikai, katonai­műszaki problémákról beszélt. Mezei Ferenc akadémikus, a SANA alelnöke előadásában annak fontosságáról beszélt, hogy a tudomány eszközeivel ellenőrizzék a kérdéssel kap­csolatos megállapodások be­tartását. A plenáris tanácskozás után a tudósok szekcióüléseken vitat­ták meg a fegyverkezés tör­ténelmi és politikai, gazdasá­gi, műszaki és katonai okait. A konferencián a továbbiak­ban véleményt cserélnek a fegyverkezési versenynek a vi­lággazdaságra és -politikára, a tudományokra, a kutatások­ra gyakorolt hatásáról, vala­mint a fegyverkezési verseny megállításának lehetőségeiről. Szólnak a kölcsönös bizton­ság, a tudomány eredményei békés felhasználásának jelen­tőségéről, a leszerelés és a fegyverzet ellenőrzésének prob­lémáiról. Vásárnyitás Szegeden A megnyitó utón nonstop divatbemutatón gyönyörködhettek a vásár résztvevői a hazai ipar legszebb termékeiben, köztük a pécsi bőrruhákban is. Erősödő nemzetközi részvétel nyolc kiállító az olasz Modena megyéből Díjazott pécsi termékek (Munkatársunk telelonjelentése) Száztíz éves múltra tekint vissza a pécsivel váltakozva, kétévenként megrendezett Sze­gedi Ipari Vásár, mely megnyi­totta kapuit. A fákkal övezett, árnyékos Marx téren, összesen 35 ezer négyzetméternyi szabad és fedett területen tiz napon át 550 hazai és külföldi cég állítja ki termékeit. Ami a lá­togatónak egyből a szemébe ötlik — erősödött a vásár nem­zetközi jellege. A mindig is nagyszámú jugoszláv kiállítók, továbbá a szovjet, lengyel és finn testvérvárosok, Odessza, Lódz és Turku vállalatai mellett olaszok, nevezetesen Modena megye nyolc cége is részt vesz a kiállításon. Ez utóbbi kapcso­latot a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi bizottsága teremtette meg: Modena me­gye ugyanis testvérkapcsolato­kat épít és ápol a szomszédos Bócs-Kiskun megyével. Az ola­szok többek között éttermi és presszóberendezéseket, köztük pizzasütőket, nyomdai gépeket, tűzhelyeket, utcatakarító autót mutatnak be. Új színfolt a vásáron, hogy hosszabbodott a vásárlók ut­cája, majdnem száz kisiparos, kiskereskedő vállalat és szövet­kezet Lllította föl pavilonját és árusít a helyszínen. A szegediek vásárát dr. Ju­hár Zoltán 'belkereskedelmi miniszter nyitotta meg, egye­bek mellett hangsúlyozva, az ilyen megmozdulások jól szol­gálják a hazai és külföldi ter­melők és kereskedők összeho­zását és együttműködésének előmozdítását — a fogyasztók javára. A vásáron ezúttal is kiállíta­nak pécs-baronyai vállalatok. Közülük a Szegedi Ipari Vásár különdíjával jutalmazták a Pécsi Bőrgyár mintás sertésve­lúr bőreit és az abból készült ruházatot és díszműtermékeket; vásárdíjjal a Hunor Karate sportfelszereléseit; a Pécsi Bú­torgyár Kuba szekrénysorát; a Pannónia Sörgyár diabetikus Gyöngy üdítőital-családját. Ter­mékeikből a helyszínen árusít a Hunor, továbbá egy boltban a bőrgyár és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. Új cigarettáit is­merteti még a Pécsi Dohány­gyár. Itt van a Mecseki Szén­bányák Vállalat tanbányája a Tauius Gumiipari Vállalattal közösen gyártott rugalmas ten­gelykapcsolóival, melyekre újabb vevőket szeretne szerez­ni, esetleg az itt megforduló külföldiektől is. Miklósvári Zoltán ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hz uruguayi külügyminiszter látogatása Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására július 20-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enrique Ig- lesias, az Uruguayi Keleti Köz­társaság külügyminisztere. ♦ MOSZKVA: Mihail Gor­bacsov pénteken fogadta Ri­chard Nixont, az Egyesült Ál­lamok volt elnökét, aki találko­zót kért tőle. A nyílt, beható tanácskozáson a szovjet-ame­rikai kapcsolatok kérdéseit vi­tatták meg. A találkozón jelen volt Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára is. A vallási zavargások áldozatai. Az indiai Gudzsarát állam fő­városában, Ahmadábódban súlyos összeütközésekre került sor a hinduk és muzulmánok között. Az összecsapások következ­tében sokan kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. A képen: menekült asszonyok és gyermekek. Záróülés Stockholmban Sikerült leküzdeni a legke­ményebb akadályt, amely hosszú időn át gátolta az elő­rehaladást, nevezetesen a lé­gi hadgyakorlatok bejelenté­sének problémáját — jelentet­te ki Oleg Grinyevszkij, a stockholmi konferencián részt vevő szovjet küldöttség veze­tője. Grinyevszkij a konferencia utolsó előtti fordulójának pénteki záróülésén a többi között rámutatott: „Úgy ju­tottunk kompromisszumra, hogy a szárazföldi hadgyakorlatok bejelentésének keretében meghatároztuk azt a mini­mális részvételi szintet, amely­től kezdve már fontos a kap­csolódó légfhadgyakorlatról szóló információ. Ennek ki­dolgozásában számos ország közreműködött. Szakértői becslés szerint a megállapo­dás felöleli az egész euró­pai katonai légitevékenység kilencven százalékát, beleért­egy jó állapotú, Ganz gyártmányú, 6 JST típusú dízel áramfejlesztő Teljesítménye 135 ké. ÉRDEKLŐDNI: VEZETÉKNÉLKÜLI TÁVKÖZLÉSI FELÜGYELŐSÉG, PÉCS, MŰSZAKI OSZTÁLY. TELEFON: 13-799 vagy 14-422/123-as mellék. CENTRUM HÉTFŰ! 1986. JÚLIUS 21-ÉN 20% VISSZATÉRÍTÉS 0 Férfi előmosott farmerpantalló 680,— Ft. E k\\\ PÉCSI ^Centrum Áruház ve a váratlan támadás vészé lyét magában hordozó tevé­kenységet is.” A szárazföldi hadgyakorlatok kérdésében - folytatta a szovjet küldött­ségvezető — a legutóbbi na­pokban olyan megállapodást értünk el, hogy a bejelentés vonatkozzék a légierő, a ha­ditengerészet, a kétéltűek és az ejtőernyősök egységeivel kombinált szárazföldi had­gyakorlatokra. Már csak a be­jelentések paramétereiben kell megegyeznünk. Hozzájárultunk a csapat- létszám alacsonyabb, 18 000 fős keretére vonatkozó be­jelentési kötelezettséghez. A hadgyakorlatok méreteinek korlátozását illetően a Szov­jetunió és a többi szocialista országok a semleges és az el nem kötelezett országok javaslatait voltak készek ala­pul venni. Ezek ugyanis le­hetővé teszik, hogy korlátoz­zák az európai hadgyakorla­tok arányait. E gyakorlatokat ugyanis — s az egyes NATO- hadgyakorlatok példájából le is vonható —, szinte alig le­het megkülönböztetni a had­műveleti csapatmozdulatok­tól. Az ellenőrzést említve Gri­nyevszkij kijelentette: a ou- dapesti javaslatok alapján j szocialista országok készek megállapodni abban, hogy a résztvevő államok a hely­színen felügyeljenek a biza­lomerősítő intézkedések vég­rehajtására, . összhangban a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének el­lenőrzési folyamatával. Végezetül be kell fejezni annak a megállapodásnak a kidolgozását, amely konkreti­zálná és érvényre juttatná az erő kiiktatásának elvét — fe­jezte be felszólalását Oleg Grinyevszkij. „Baleset­elhárítás” Londonban A nyílt tengereken cirkáló vagy gyakorlatozó szovjet és brit hadihajók találkozásai meglehetősen gyakoriak ugyan, á'm incidensek viszonylag rit­kán hozzák izgalomba a világ- közvéleményt. A baleseteik és incidenseik megakadályozását célzó egyezmény aláírása most mégis annak a bizonyos köz­mondásbeli cseppnek bizonyult, amelyben — benne van ciz egész tenger. Lényegesen fontosabb doku­mentumokra is rátette aláírá­sát a hét elején Londonban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és vendéglátó kollégája, Sir Geoffrey Howa. Ezek a hosszútávú megállapo dósok szélesre tágították a két ország kereskedelmi, gaz­dasági, ipari, technikai és tu­dományos együttműködésének látóhatárát, amelyet a múlt­ban oly gyakran homályositot- tak el sűrű ködök. Mégis, a haditengerészeti „balesetelhárítás" magaso­dott jelképes jelentőségűvé a szovjet külügyminiszter angliai látogatásának mérlegében. Mert ez az első katonai tárgyú egyezmény, amelyet a Szovjet­unió a SALT II. szerződés alá­írása óta nyugati hatalommal kötött. A nemzeti és nemzet­közi biztonságot egyaránt érin­tő szovjet—brit megállapodás akkor született, amikor Wa­shingtonban hajszálon függ a legutolsó — és a nemzetke i biztonság szempontjából leg­fontosabb — szovjet—amerikai szerződés jogilag eleve meg­kérdőjelezett létének még a hallgatólagos tiszteletben tcu- tása is. Természetesen mindenki tud­ja, hogy a Londonban aláírt egyezmény jelentősége ne.r> mérhető a két vilóghatalo.r» nukleáris hadászati támadó fegyverzeteit korlátozó SALT II. szerződéshez. A kettő csak egy tekintetben vethető össze. Ven egy közös alkotóelemük, amely nélkül nem jöhet létre katonai jellegű megállapodás az ideo­lógiailag szembenálló, törté­nelmileg versengő két társa­dalmi világrendszer hatalmai között. Ez pedig a bizalom nak az az abszolút minimum i, amely az egyetemes embe i létérdek kölcsönös felismerésé bői szármázik. A kölcsönöse.^ felismert közös érdeknél nincs jobb és szilárdabb alap a bi­zalomépítésre: mindkét szem benálló fél bízvást számolhat azzal, hoqy a másik fél ne a fog saját létérdekei ellen cső lekedni. A bizalomnak ezt a minimu­mát tartalmazza a most alá­irt szovjet—brit tengeri bal­esetelhárítási megállapodás. Ez ugyan csupán cseppje a nemzetközi biztonság óceánjá­nak, de benne foglaltatik az az alkotóelem, amelynek jelen léte fenntarthatja, hiánya el­süllyesztheti az emberiséget. Ezért nem hatott túlzásnak a brit és a nemzetközi sajtó nagyívű szónoki fordulatokon edzett képviselői számára sem, amikor londoni sajtóértekezle­tén a haditengerészeti balese tel: elhárítására utalva Eduard Sevardnadze ezekol mondotta: — Reméljük, hogy ez a meg állapodás előjátéka lesz a Szovjetunió és más nyugati, il­letve, a keleti és nyugati álla­mok közötti alapvető megálla­podásoknak. Olyan egyezmé­nyeknek, amelyek meqakadá lyozhatják a legborzalmasabb balesetet — o balesetet, amely elpusztíthatja az életet földün­kön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom