Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-19 / 197. szám

Munkában az öntöző­telepek Július közepén a mező- gazdasági nagyüzemek ön- tözőielepein fokozottan ön­töznek, mivel a talaj víz­készlete az elmúlt napok­ban túlságosan kimerült, megcsappant. A hónap elejei esőzések kevés he­lyen áztatták ót kellő mélységben a földeket, és így nagy szükség van a hiányzó nedvesség pótlá­sára. A mérések szerint a talaj felső 50 centis réte­gében többnyire mindössze 50 százalékos a víztarta­lom, ami túlságosan ala­csony mérték. Azt, hogy immár huzamosabb ideje hiányzik egy igazán kiadós esőzés, jelzi: a talaj 0,5—1 méteres szelvényében is csak 50—60 százalékos a nedvességfeltöltődés, te­hát innen sem jut elegen­dő éltető víz a növények gyökeréhez. A gazdaságok az Orszá­gos Vízügyi Hivatal keze­lésében levő főművektől egyelőre még távolról sem igényelnek annyi vizet, mint amennyinek átadásá­ra a műszaki berendezé­sek képesek. A főművek kihasználása néhány nap­pal ezelőtt még csak 50 százalékos volt. A felhasz­nált öntözővíznek csak két­harmadát adják ezek a lé­tesítmények, a további részt ugyanis az üzemek az úgynevezett csőkutak- ból, illetve a felszíni vizek­ből „vételezik", és az ez­zel kapcsolatos adatok csak később lesznek is­mertek, annyi bizonyos: a talaj vízkészletének isme­retében több öntözővízre lenne szüksége a növé­nyeknek. Az OVH adatai szerint június végéig 117 millió köbméter vizet használtak fel, s ez a ter­vezett éves „forgalomnak" mindössze egyharmadát jelenti. A gazdaságok azonban még behozhatják a lemaradást, amennyiben a nyár hátralevő részében és kora ősszel az eddigi­nél nagyobb mértékben hasznosítják a számukra tartalékolt öntözővizet. A várakozáshoz képest ki­sebb fogyasztás annak el­lenére következett be, hogy az idén 80 százalékkal csökkent a víz alapdíja. Országszerte jó ütem­ben folytatódik az öntö­zőtelepek rekonstrukciója. Eddig 240 korszerű oszt­rák gyártmányú, Bauer-fé- le öntözőgép érkezett, ezek túlnyomó többségét már munkába is állították. Üj létesítmények kezdték meg az öntözést a fegy- verneki Vörös Csillag, a kenderesi November 7., és például a kengyeli Dózsa Tsz-ben. Mi kell ma a lakáscseré­hez? Elegendő-e, ha a csa­lád összespórolta a különbö­zeihez szükséges pénzt, ha megegyezett a kiszemelt la­kás tulajdonosával? Minden esetben kell hatósági jóváha­gyás? S ha igen, az mikor ta­gadható meg? Kérdéseinkre dr. Somogyi Béla válaszol, a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tályának vezetője. — Milyen formái vannak a lakáscserének? — Az állampolgárok közötti és az államilag irányított. A csereszerződést azonban mind­két esetben a lakásügyi ható­ság hagyja jóvá. Lakáscsere-kérelemmel a la­kás- és helyiséggazdálkodási osztályhoz lehet fordulni. Ki kell tölteni egy lakásigénylési nyomtatványt, ennek alapján készül a névjegyzék. Itt hosszú a várakozási idő, sorba kell állni, a jogosultságot a lakás­ügyi bizottság vizsgálja, s vé­gül a végrehajtó bizottság hagyja jóvá. A névjegyzékre vett lakáscsereigénylési kérel­mek száma az utóbbi három évben visszaesett, 1983 óta ugyanis az a család, ahol az egy főre eső jövedelem meg­haladja a 3200 forintot — ez a jövedelemhatár 1986. VII. 3- tól 3800 forint — és nagyobb szobaszámú lakást igényel, a kiutalt lakás használatbavételi díjának a háromszorosát fize­ti. Természetesen a leadott lakás használatbavételi díját beszámítjuk. A lakáscsereigények kielé­gítésében fontos szerepük van az INKÖZ-irodáknak, közvet­len partnerként vesznek részt a cserében. A nyilvántartásért 200 forint illetéket kell fizetni, a cserénél általában a lakás használatbavételi díjának két­szeresét. Kétezer lakáscsereigénylőt tartanak nyilván, ebből 150 család gondját oldották meg ebben az évben. Ez nagyon kevésnek tűnik. De ha azt vesszük figyelembe, hogy az igénylők 80 százalékának ké­relmével már egy-két, esetleg több esetben is foglalkoztak, akkor más a kép. Sajnos, a különböző, főként az exponált területekhez — Szigeti város­rész, Szliven környéke, belvá­ros — kötött igényeknek nem tudnak eleget tenni. Gondot jelent a meszesi lakók elhe­lyezése. Ezekből a lakásokból, ahol nincs megoldva a fűtés, többnyire rokkant bányászok szeretnének a Kertvárosba, il­letve más városrészbe költözni. Az INKÖZ-iroda lakáscsere­csoportjának valóban gazdál­kodniuk kell. A cél az, hogy több lépcsőben, minél több család lakásgondját oldják meg. Lakásokat vásárolnak vissza, s azokat felhasznál­hatják, elhelyezik a névjegy­zékre felvett lakásigénylőket — erre keretet kapnak — és a la­kásokat át is csoportosíthat­ták. Névjegyzékesnek az első lépcsőben nem adható új la­kás, mert akkor megáll a cse­relánc. Hetven-nyolcvan szá­zalékuk elég rossz állapotban és helyen levő - Gomba utca, Csaba utca. Nagybányarét, Czerékvölgy - lakást ad le. A névjegyzékes lakáskeretszám nem sok, mindössze 25. Ezeket úgy kell forgatni, hogy mond­juk a kilencedik lépcsőben jut az igénylő megfelelő lakáshoz. A harminchat névjegyzékes­nek a felét már elhelyezték, s az év végére a többi is csere­lakáshoz jut. Az INKÖZ-irodáknak idén január 2-től megvan a közvet­len konzultációs lehetőségük is a lakásügyi hatósággal, mert a PIK Vállalat lakáscsere cso­portja és az UNIBER lakásügyi előadója a hivatal épületében kaptak helyet, szakmai irányí­tásukat a lakásügyi hivatal látja el. — Mikor tagadja meg a la­kásügyi hatóság a csereszerző­dés jóváhagyását? — Van amikor meg kell ta­gadni, és van amikor meg le­het. Néhányat említenék a kötelező megtagadás esetei közül. Például cserével sem lehet szerezni a lakásigény mértékének felső határát meg­haladó szobaszámú lakást. Két személynek 1-2 szoba, há­rom személynek 1,5-2,5 szoba, négy személynek 2—3, öt sze­mélynek 2,5-3,5 stb. Továbbá, ha nem járult hozzá a bérbe­adó, az eltartó stb., ha társ­bérletbe tartósan beteg sze­mély kerülne, illetve az abba együtt költözők száma megha­ladja a lakásigény mértéké­nek alsó határát, ha a lakás nincs véglegesen kiutalva, ha a bérlő a régi lakás használat­bavételi díjának megfizetésére halasztást, részletfizetést ka­pott és ennek nem tett eleget. Meg lehet tagadni, ha kis­korú gyermekek vannak a csa­ládban és a cserével lényege­sen rosszabb körülmények közé jutnának, mondjuk egy kom­fort nélküli lyukba azért, hogy az iszákos szülők pénzhez jus­sanak. Ilyenkor megkeressük a gyámügyi csoportot. Meg le­het tagadni, ha öt éven be­lül a személyi körülményekben lényeges változás nem történt, s mégis cserélni akarnak ki­sebbre, vagy alacsonyabb komfortfokozatúra. Ebben az esetben a jóváhagyást 3 hó­napra felfüggesztjük, s mi adunk a kisebb igényeknek megfelelő lakást.- Mi a helyzet a fiktív la­káscserékkel?- Ez a vegyes tulajdonú in­gatlanoknál szokott előfordul­ni, ha magántulajdont cserél­nek tanácsira. Itt a csere jó­váhagyását megelőzően és azt követően is kimegyünk hely­színi szemlére. Ha mindkét fél rosszhiszeműségét sikerül be­bizonyítani, csak akkor vonjuk vissza a jóváhagyást. A vissza? vonós nem sértheti a jóhisze­műen szerzett jogokat.- Tehát, ha az egyik fél jó­hiszeműsége fennáll, akkor az mentesítheti a másik fél rosszhiszeműségét?- Mondhatjuk így is. De a másodfokú határozat bíróság előtt megtámadható, a végső szót tulajdonképpen ott mond­ják ki.- A lakáscseréknél hallga­tólagosan borsos összegek vándorolnak egyik zsebből a másikba, az úgynevezett ,.lé- lépési dij”. 1- Az állampolgárok közötti lakáscseréknél. Ez megállapo­dástól függ, az összeget nem vizsgálja a lakásügyi hatóság, ha úgy tetszik, nem is szüksé­ges feltüntetni a lakáscsere­szerződésben. Akadt olyan is, aki fél szobáért 130 000 forin­tot adott . . . M. Gy. Ügyfélfogadás a pécsi INKOZ-nél. Az iroda a pécsi lakáscse­rék 80 százalékát bonyolítja. Fotó: Proksza László Hová a szennyvízzel? Szóvá tesszük A vita » akkor pattant ki, amikor rendbetették a pécsi Tüskésréti úti szennyvízürítőhe­lyet. A Baranya Megyei Talaj- erőgazdálkodósi Vállalat hat­százezer forintot költött a te­lepre: a rendelkezéseknek megfelelően bekerítette, őr- személyzetet állított munkába. A szennyvízszippantó kisiparo­sok ettől kezdve nem szállíthat­nak ide, mert nincs engedélyük az ürítésre. Sérelmezik a til­tást, úgy vélik a vállalat lép fel hatóságként, hiszen eddig senki sem akadályozta itteni tevékenységüket. Valóban, hova ürítsék a vál­lalkozók a folyékony hulladé­kot? Baranyában ma 47 ürítőhely működik, a pécsi mellett még öt a Baranya Megyei Talaj­erőgazdálkodási Vállalat, a többi a helyi tanácsok kezelé­sében. Ezeknek az ürítőhelyek­nek a többsége nem felel meg a szakhatósági követelmények­nek. A Pécsi Vízmű kikísérletezett egy eljárást, előkezelővel és kiegyenlítő medencékkel az ÉVM előírásoknak is megfelel­ve megoldható a szennyvíz, pontosabban a folyékony hul­ladék kezelése és ártalmatla­nítása. A megyei tanács pá­lyázatot hirdetett és a községi tanácsokkal közösen egységes programként igyekszik a kö­vetkező években megoldani a folyékony hulladék kezelését. Ez a törekvések egyik oldala. A másik: rendelet szabályoz­za az ürítőhelyek működtetését. Vezetni kell, hogy ki honnan és mit szállít, kizárva a veszé­lyes hulladék lelakásának le­hetőségét. Ehhez pedig felelős gazda, személyzet és egységes ellenőrzés kell. Mindez eddig — részben az anyagi források hiánya miatt — elmaradt. Kényszerű megoldásként — a pécsi szennyvíztelep szűkös kapacitása miatt — a Pécs Vá­rosi Tanács meghatározta a Tüskésréti úti ürítő kapacitá­sát. Erre az évre százezer köb­méter folyékony hulladék elhe­lyezésére adott keretet. A te­lep üzemeltetése a Talajerő­gazdálkodási Vállalat feladata lett. Kimondta azt is, hogy ez az ürítő kizárólag a megye- székhely közigazgatási területét láthatja el. Ide pedig magán- vállalkozónak és más gazda­sági szervezetnek nem szól az engedélye. Ami megoldásra vár és lé­nyeges kérdés: tudnak-e a vál­lalat . és a magánfuvarozók egymás mellett dolgozni? Vil­lányban a vállalat megállapo­dást kötött egy vállalkozóval, aki díjat fizet a szállított fo­lyékony hulladék után, hozzá­járulva az üzemeltetés, a ke­zelés költségeihez. Szalántáról, Pogányból, Ko- zármislenyből, Kővágószőlősről, Nagykozárról, Pellérdről eddig a Tüskésréti útra szállították a folyékony hulladékot, ők nem rendelkeznek saját ürítőhellyel. És ezután? — Ez is megoldás­ra vár. G. M. Ha a kulcsot végighúzták a kerítésen, szikrázott Bontják a régi meszesi adótornyot. Képünkön: leszerelik a gép­ház egyik olajaggregátorát Az adótorony árnyékában Több milliós kártérítési per Nem mindennapi üzemi bal­eset: egy munkás az építkezés­nél felállított toronydarun égési sérüléseket szenvedett. Az ok: a közeli rádióadóállomás elekt­romos feszültséget, 1100 voltot indukált a toronydaruban, s az elektromos kisülés következté­ben a dolgozó kezei megégtek. Az építkezést leállították. Százhúsz bányászlakás épí­tése félbemaradt, és útjára in­dult egy szövevényes per. Nem könnyű visszapergetni az eseményeket és megállapí­tani azt, hogy végső soron ki, illetve kik a felelősek azért, hogy a Rádió 1933-ban telepí­tett adótornyának környékén védőkorlátozásokat nem léptet­tek életbe. Telepítéskor az adó­torony teljesítménye 1 kW-os volt, 1952-ben 15 kW-ra növel­ték, majd ezt 1970-ben korsze­rűsítették és további 5 kW-os teljesítményű tartalékadót épí­tettek be. A nagyfrekvenciás hullám az élő,szervezetre és az emberi környezetre káros hatást gyakorolhat. Ennek ellenére a védősáv kijelölését a telepitő nem kérte, s Így a tanács nem rendelt el építési tilalmat a kör­nyező telkekre. Az adótorony kitelepítése már az 1970-es évek elején szóba került, amikor a Dél- Dunántúli Tervező Vállalat a városi tanács megbízásából el­készítette Meszes rendezési ter­vét. Ez azonban nem történt meg. Tíz év múlva, amikor a Me­cseki Szénbányák 120 bányász­lakás építésére közművesített területet kért és kapott a ta­nácstól az adótorony közelé­ben — minden illetékes és ér­dekelt figyelmét elkerülte a to­rony közelsége. A tervezéssel megbízott DTV-nek tudomása volt az adó­torony közelségéről, de annak környezetre gyakorolt hatását nem ismerve a tervezés során figyelmen kívül hagyta. A terv­konzultációs tárgyalásokra az illetékes Postaigazgatóságot a tervező vállalat nem hívta meg, csak a Területi Tervező Irodát. Annak képviselője pedig nem tett észrevételt. Időközben lefolytatták a ki­sajátítási eljárásokat, s az épí­tési engedélyt is megkapta a Mecseki Szénbánya Vállalat. A helyszíni bejárásra meghívták a KPM, valamint a Posta Rádió Televízió Műszaki Igazgatósága képviselőjét is. Ismét szóba ke­rült, hogy vajon mikorra várha­tó az adótorony kitelepítése, sőt az indukciós jelenségekről is beszéltek. Arról amit mór a helybeliek is ismertek, a gyere­kek is. Ha a vaskerítésen eay kulcsot végighúztak, az szik­rázott . . . A DTV a bejárás után meg­kereste a Posta Rádió Televízió Műszaki Igazgatóságát, mert a 120 lakás terveivel párhuzamo­san a tervező vállalatnál ké­szült a meszesi városrész rész­letes rendezési terve is, s az ott irányadó előírásokat kérte meg. Az állásfoglalásban mát szerepel az, hogy a rádióállo­más egész területe védett és uz adótoronytól 100, illetve 200 méterre kilenc, illetve 13 mé­ter magasságot meghaladó építményt nem szabad tervez i. — A négy többszintes épületet 23,6—3t,8 méter magasra ter­vezték, és 165—202 méterre vannak az adótoronytól. A kivitelezést 1983 júliusá­ban kezdte a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat. A baleset decemberben történt. A városi tanács építési és közle­kedési osztálya 1984. febru'i 9-én kelt határozatával ciz építkezést leállította, majd 1935. áprilisban feloldotta a tilalmat azzal, hogy a Budapesti Mű­szaki Egyetemen kidolgozták c» balesetmentes • munkavégzésre vonatkozó technológiát és az SZMT munkavédelmi felügyelő­je a toronydaru üzemeltetéséhez hozzájárult. A lakás-használat­bavételi engedélyt azonban ak­kor adja meg, ha az adótor­nyot lebontják, illetve áttelepí­tik. A többi? Bogozza ki a bí:6- sóg, ki ismerhette fel az adó­torony sugárzását és annak.kó- vetkezményeit? Ki teljesített hi­básan? Szakhatóság-e a Post i? Egyáltalán ki a rádióadó üze­meltetője? A védősáv kijelölé­séről kinek kellett volna gon­doskodnia? A posta még az építkezés megkezdése előtt, le a tervek elkészülte után, közhi­te a tervezővel műszaki feltéte­leit? A tervező miért nem érte­sítette erről a megrendelőt? A Mecseki Szénbányák 32,4 millió forint kártérítés megfize­tésére nyújtotta be igényét. Ezt végül az építkezés továbbfoly­tatásának engedélyezésekor 12 millió forintra szállította le (01- lásköltség, áttervezés, árválto­zások). A Baranya Megyei Bíróságon egyelőre csak közbenső ítéif. t született. A bíróság megállapí­totta, hogy a Mecseki Szénb'T- nya Vállalat kárát a Dél-d i- nántúli Tervező Vállalat és a Posta Rádió Televízió Müszc 'i Igazgatósága közösen okozUi. A bíróság a felróhatóság ará­nyát is vizsgálta, amit 20 S0 százalékos arányban állapított meg, a Posta Rádió Televízió Műszaki Igazgatóságára terhe­sebben. Az összegszerűség megállapitása még hosszabb bizonyítási eljárást igényel. Tehát a per még nem ért vé­get. Az ítélet nem jogerős. Marton Gyöngyi HÉTVÉGE 3. Mi kell a lakáscseréhez? Kétezer igénylő — Több lépcsőben — Területhez kötve — Gyermekek nem kerülhetnek rosszabb körülmények közé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom