Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-12 / 190. szám
Petőfi utca Proksza László felvételei Fiatalos lendülettel Magyarhertelend Bevásárlóközpont a Kossuth utcában M. A. Nagyon új még az ipar Ma- gyarhertelenden. Úgy értem: mint helyben helybelieknek megteremtett munkalehetőség. A falu végén van — egy egészen kis épületben, amiről első látásra senki sem gondolná: üzem, s később is kicsit túlzó lenne annak nevezni — az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetőségének alig másfél hónapja indult a falra szerelt tábla szerint: munkahelye. Itt dolgozik Rapp Emilné. Kérdem tőle: — Ez esztergagép vagy marógép? — Azt hiszem — mondja bizonytalanul — eszterga. Tapasztaltabb munkatársa se- igíti ki: eszterga. Ez a kis üzem egyelőre 14 fővel dolgozik. A terv — hallom Bakó István tanácselnöktől: hatvanra emelni a létszámot. tér várja az erre vállalkozókat? Az érvek a tanácson: a múlt évben megépült az ABC, közvetlenül mellette a presszó, parkoló készült a fürdőnél, utakat, járdákat adtak át. Ebben az évben elkezdik építeni a pedagógus szolgálati lakást, mire ezek a sorok nyomdába kerülnek, már fogad vendégeket az új kemping, még a nyári hónapokban bekapcsolják a községet a crossbar-hálózatba s kicsit távolabb, 1987—88-ban elkezdik építeni az iskolát. Két dologról részletesebben. A fürdő. Ez az év nem szerencsésen indult, mert a nagyvezett üdültetés megindulásáig bizony kongott a boltunk. Panaszkodott a csendesség miatt a komlói áfésznek a fürdő területén működő büféjében is a vezető: a múlt év májusában 150 000 forint, idén 30 000 volt a forgalma. — Pedig a tavalyi, hűvös május volt... — teszi hozzá. Azzal együtt, ha a nagymedence készen lesz, a ma- gyarhertelendi fürdő ismét méltó lesz régi híréhez: hatalmas fák árnyékolta szépen füvesített parkban jó pár medence. — Ennek a vizét — hallom Dallos Istvántól, a községi párt— Két műszakban dolgozunk — mondja Kántor Tibor üzemvezető —, csupa helybeli. Közöttük többen — mint Rappné is — betanított munkások. Az átlagkereset 6800—7000 forint a szakképzetteknél. A tervünk egy évre 7 millió forint. Június: út, július víz, ezt követi a villany. Gyors ritmusban szeretné a községi közös tanács közművesíteni azt a már kimért 24 telket, amelyre a vevőket ősztől várják. Egy szépséges kis völgy húzódik közvetlenül a fürdő mellett, ezt a részt parcellázták fel, megvéve a területet volt tulajdonosaiktól. Az ár természetesen érdekes, ösz- szehasonlításképpen megemlítjük azt a már eladott 12 telket — a faluban, a Kossuth Lajos utcában van, csupa komlói vette meg, akik szívesen költöznek a városuk közelében lévő, jó levegőjű, szép környezetű és természetesen fürdővel rendelkező Magyarhertelendre —, amelyet közművesítve adott el a tanács, négyzetméterenként 15 forintért. — Minél olcsóbban szerettük volna telekhez juttatni az érdeklődőket — mondja Bakó István —, nem akartunk az ingatlanokból nagy hasznot, hanem szívesen vásárlókat és építőket. Persze, felvetődik a kérdés: ha a magyarhertelendiek letelepülőket akarnak, milyen hátAz üdülőtelep egy része medence felújítása különböző okok miatt nagyon elhúzódott, s nem tudták a vendégeket fogadni. — Pedig felújítottuk az éttermet 360 000 forintért - mondja a tanács kezelésében lévő vendéglátó hely vezetője, Horváth Jánosné. — így a szer-bizottság titkárától <— a komlói bányászok többre becsülik, mint a harkányiét. És sokan lehetnek így, mert a fürdőben egyszerre 1200 embert tudunk fogadni, s ritka az olyan hétvége, amikor nincsen telt ház. A másik: az iskola. A tanács vb-titkárától, Eichert Károlyné- tól kapom az adatokat: — Több mint 1000 ember él a községi közös tanács igazgatása alá eső területen, a székhelyközségben, Barátúron és Bodolyabéren. Az előbbi kettő szinte egybeépült, így erről a kettőről: az aktív korúak száma több mint 400, és ez jó arány. Még kedvezőbb az, hogy 190-en vannak az olyan gyerekek, akik még nem érték el a 15. évüket, s további 50 a 14—19 év közöttiek száma. Fiatal község tehát Magyarhertelend, jó előre gondolva okos döntésnek tűnik a megfelelő iskola megépítése. És ez a fiatalos lendület már mintha a történetük kezdetén „becsempésződött" volna a falu nevébe. Legalábbis Eichert Károlyné szerint Hertelend a hirtelenből alakult ki. Amit a mai gyakorlat nyelvére fordítva lendületnek mondhatunk. Korunk kérdései T ár sad almi-gazdasági helyzetünk a közvélemény tükrében Milyennek látják az ország gazdasági helyzetét, saját munkahelyük tevékenységét, életszínvonaluk alakulását és kilátásait, a javítás lehetőségeit, a társadalom jövedelmi különbségeit, közéletünk tisztaságát Baranya megye dolgozói? — többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az a felmérés, amelyet az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának közvéleménykutató csoportja végzett ez év januárjában. A 9 pécsi és 9, Baranya más városaiban lévő munkahelyre kiküldött 1000 kérdőívből 917 érkezett vissza. Minthogy hasonló vizsgálatot a közelmúltban a Szak- szervezetek Elméleti Kutató Intézete (SZÉKI) is végzett, így az országos összehasonlításra is mód nyílik. Gazdasági helyzet A kiválasztott minta követi a megye foglalkoztatási szerkezetét, s a városiakon kívül a városkörnyékiek véleményét is tükrözi. Az ország gazdasági helyzetének megítélésében nincs nagy különbség az országos és a megyei válaszok között: a megkérdezettek 16— 17no-a szerint 1985-ben javult, 36-37°,0-uk szerint változatlan, és 42— 43%-uk szerint kisebb-nagyobb mértékben romlott. Az emberek elégedettségét azonban ez a helyzet — és nyilván más téhyezők együtthatása is — erősebben befolyásolja. Baranyában 54, országosan 71" () érzi úgy, hogy romlott az emberek elégedettsége. Érdekes, hogy saját munkahelyük ' tevékenységével, szemben kevésbé kritikusak a válaszadók: minden második megkérdezett javulást, minden harmadik változatlanságot tapasztalt, miközben — és ez újra csak figyelemre méltó — saját életszínvonaluk alakulása nem tükrözi ezt a javulást. A baranyaiak közül azonban kevesebben éreznek romlást, mint országosan (40" ii. szemben az országos 56%-kal); és javulást is többen tapasztaltak (21"'n, szemben az országos 16- tal). Ezt a tényt erősiti meg egy másik összefüggés is: az ország gazdasági helyzeténél jobban romlott (vagy kevésbé javult) a saját életszínvonaluk az országos felmérésben szereplőknek, míg a baranyaiak szerint valamivel jobban alakult a saját életszínvonaluk, mint az ország gazdasági helyzete. (Ebben feltehetően közrejátszik a oji- nyászok béremelése és a megye mezőgazdaságának eredményes volta.) Felmérésünkben arra is választ kértünk, vajon melyek az ország gazdasági gondjainak lő okai, és mivel lehetne javulást elérni. Érdekes, hogy a baranyaiak kevésbé hajlanak arra, hogy a bajokért a külgazdasági hatásokat hibáztassák: itt ez az ok a 3. helyre került, a legfőbb oknak tartott rossz munka- szervezés, illetve a munka- fegyelem hiánya, a rossz minőség mögé; míg a? országos vizsgálatban fordított volt a sorrend. A nem megfelelő gépeket, szerszámokat is többen okolják Baranyában, mint országosan (a szénbányászoknál egyenesen ez került az első helyre). A javulás leltételeit viszont azonosan rangsorolták az ország és a megye válaszadói: első helyre a szervezettség javítása, a másodikra a jobb felelősségérzet, a fegyelmezett munkavégzés, a harmadik helyre a korszerűbb gépek beszerzése került (a szénbányászoknál ez utóbbi a második helyen áll!); ezután következett az anyag- és energiatakarékosság, a jobb ellenőrzés, és — végül - a jobb kooperáció. Ez a sorrend is arra figyelmeztet, hogy a közvélemény szerint nem a pénz-, hiány, a beruházási források szűkössége a legnagyobb gond, éppen ezért a kiutat sem ebben (vagy csak ebben) kell keresni. Teljesítmény és kereset Ezek után arra kerestünk választ, hogy vajon ki menynyit dolgozik lő- és többletmunkaidőben, van-e összefüggés a teljesítmény és a kereset között, mennyi a megkérdezett családjának egy főre jutó jövedelme, tud-e ebből takarékoskodni, végül: milyennek érzi az egyes társadalmi rétegek közti jövedelemkülönbségeket. A válaszokból kiderült, hogy Baranyában általános a 42 órás munkahét: a dolgozók felét érinti, szemben az országos minta 35%-ával (ott a 40 órát dolgozók vannak többségben). Valamilyen fajta többletmunkát a megkérdezettek kétharmada végez (országosan 71%); csaknem 30" ,,-uk esetében ez meghaladja a napi 3,5 (csak munkanapra számítva a napi 4,5—5) órát. Saját munkahelyén végez többletmunkát a megkérdezettek 29" 11 - a, más munkahelyen 9"„-a, háztáji gazdaságban vagy egyebütt 56"(l-a. (Mindez elsősorba í a férfiakra jellemző.) Felmérésünk szerint a vgmk Baranyában kevésbé elterjedt, mint országosan (10,5, illetve 15%), míg a háztájiban végzett munka nagyobb arányú az országosnál, csakúgy, mint az egyéb kiegészítő tevékenység aránya (magánszolgáltatás, kiskereskedelem, szabad szellemi foglalkozás stb. — összesen a megkérdezettek 20"'„-ára jellemző). A teljesítmény és a kereset összefüggésére adott válaszok több mint elgondolkodtatóak. A megkérdezettek több mint " része úgy véli, a kettő között nincs vagy alig van összefüggés, és alig több mint 20% tapasztalja, hogy a kettő arányban áll vagy legalább rosszul végzett munka érezteti keresetcsökkentő hatását. A család egy lőre jutó jö- védelmét tekintve a legtöbb válaszadó a 2000-3500 forint közötti sávba sorolta magát (csaknem 60" n). míg 2000 forint alatti jövedelemhez jut a családok 9; 5000 forint felettihez 7°,„-a. A fiatalok egv főre jutó jövedelmei ennél is nagyobb arányban (77%-ban) maradnak a 3500 forint alatt, s ez érthetővé teszi, hogy többségük nem tud, vagy csak havi 1000 forintnál kevesebbet képes havonta félretenni. A megtakarítási hajlam — vagy lehetőség — egyébként Baranyában erősebb, mint az országos átlag: az előbbi kör 46, az utóbbi 58°'„-a válaszolta, hogy nem tud takarékoskodni. A takarékoskodók kétharmada legfeljebb havi 1000 forintot tud félretenni, ennél többet (maximum 5000 forintot) csak az összes megkérdezett 18%-a. Közéletünk S miközben ez a kép elég egyenletes iövedelemelosz- lást tükröz a bérből és fizetésből élők körében, a közvélemény megítélése a jövedelemkülönbségeket illetően elég szélsőséges. Az egyes társadalmi rétegek közti jövedelemkülönbségeket ugyanis mindkét felmérés szerint a megkérdezettek döntő többsége valamivel (28-29° „) vagy lényegesen (58-60°,,) nagyobbnak tartja az indokoltnál (összesen 86-89° n). Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a keresetek és a teljesítmények közötti kapcsolatot lazának érzik a legtöbben, egyértelműen kirajzolódik egyrészt az a vélemény, hogy a magas jö- védelmak mögött nem magasabb teljesítmények állnak, másrészt az igény a teljesítményelv következetesebb alkalmazása iránt. Bizonyos fokig összefügg ezzel a kérdéskörrel a közélet tisztaságával, illetve a valóságnak a saitóban való tükrözésével kapcsolatos két kérdésünk. Arra a kérdésre, vajon o társadalmunkban fellelhető korrupciós jelenségekkel szemben elég hatékonyan lépünk-e lel, a baranyaiak lényegesen kedvezőbb választ adtak: 24°,,-uk szerint igen (országosan ez mindössze 9%; 42%-uk szerint csak ritkán és 32% szerint nem (országosan ez 41° »). Az o/co.x között leggyakrabban az összefonódást említették, összességében ■személyi - szubjektív —okokra hivatkozott a szöveges választ adók döntő többsége, míg objektív tényezőket (gazdaságpolitikánk, jogrendünk stb.) csak 4° ,,-uk említett. Végül arra a kérdésre, vajon a hazai rádió, televízió, sajtó milyen képet ad belső helyzetünkről, a válaszadók 34—35°„-a az válaszolta, hogy eléggé objektív képet ad. A többség szerint valamivel kedvezőbbet, mint a valóság (44-46° „); illetve sokkal kedvezőbbet, mint a valóság (14—15%). Igen kevesen vélik úgy, hogy a sajtó kedvezőtlenebb képet ad, mint amilyen a valóságos helyzet (országosan 7, Baranyában 4° „) — a közvélemény tehát igényli a reális, a gondokkal is szembenéző tájékoztatást. Sóvári Gizella, az Oktatási Igazgatóság tanára
