Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-12 / 190. szám
Három tartállyal fér a Skoda szerelvényre Az idei szenzáció a GK Öthalom Aratás húsz fokon Légkondicionált kényelem Ponyvával takart szállítmányok Nulla órától nulla óráig dolgoznak A bólyi vetömagüzemben garatba ömlik a búza A végeredmény: zsákokba töltik és fémzárolják a vetőmagot Tóth László felvételei Munkában a dominátor S zerda délután a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Müller-pusztát magába ölelő búzatáblájához közeledve két dolog tűnik fei. Az egyik: egyenletesen eldol- gozottak a földesutak, személygépkocsinkkal is bátran felkapcsolhatunk négyesbe. A másik: vízhordó halad a táblán. . . A 70-es évek elején iskolásként több nyarat töltöttem vízhordóként a Szentlőrinci Állami Gazdaság kom- bájnosai között. Mostani aratási kőrútjaim során azonban már sehol sem találkoztam akkori mesterségem továbbvivői- vel. Kiszorították őket a kombájnok fülkéjében elhelyezett, üdítővel teli hűtőtáskák. Mint kiderül, ez a fiú a központból citromos teát szállít az aratási munka főszereplőinek. Más lett a kombájnosok munkája is. Megmosolyogtak a kérdésemért: „Medvét fogtak-e már?" A válasz: — Ezzel a kombájnnal már nem lehet. Ilyen teljesítményű gépnél nem szorul meg a szerkezetben a szalma, mégha nedvesebb, netán gazosabb is. Nem kell azt a dobból hosszú vasakkal kifeszegetni, mint tették azt hajdanán a nyitott fül- kéjű SZK-4 kombájnok sok port nyelt vezetői. Munkakörülményeik javulásáról beszél Marin József kom- bójnos.- Tizedik éve aratok. Először John Deeren, majd Claas Dominátorra kerültem. Ezek már megbízható, nagy teljesítményű gépek modern vezetőfülkével, de a légkondicionáló berendezés beszereléséig itt is mértünk már 50 Celsius fokol. Tavaly óta minden megváltozott. — Szavait rádióból áradó zeneszó és 20 fokos hőmérséklet támasztja alá. — Múlt nyáron szereltük be Claas Dominátorainkba a légjavító berendezéseket — tájékoztat Vörös Bálint, a kombinát bólyi gazdaságának igazgatója. — Érdekesség, hogy használatuk kezdetén többen megfázásra panaszkodtak a kánikulában. A kombinát hat gazdaságában több mint 4000 hektáron 33 Dominátor és 10 John Deer dolgozik egyidőben. Zömmel vetőmagbúzát takarítanak be. Most éppen a rekorder GK öthalmot vágják. Átlagtermést még nem szívesen mondanak, de ez fizet leggazdagabban az idén. — Középmagas szalmájú, korai búza — jellemzi dr. Mészáros Vilmos növénytermelési főosztályvezető-helyettes. — Igen nagy, hasábos a kalásza. Ilyen hatalmas szemeket pedig még nem is láttunk. Nyolcvanhárom kilogramm a hektolitersúlya és 51 gramm az ezermagtömege. Ezek kiváló eredmények. Szép termést ígér az MV 10-es és jól bizonyított a korai MV 14-es. Az élbolyban végez a jugoszláv Zagrebcsanka és Ba- ranjka, valamint a Martonvá- sári 8-as is. — Mindent kombájnjaink kapacitásához igazítunk — tájékoztat a szervezésről Vörös Bálint igazgató. — A szállítást és a betárolást egyaránt. Itteni kilenc betakarító gépünkhöz 11 Skoda- és IFA-szerelvényt rendelünk. Ami újszerű: mi már takarjuk a szállítmányt. A ponyvához szükséges vázszerkezet újítóink munkájának eredménye. Fogadókapacitásunkat minden évben növeljük. Jelenleg Törökdombon épül egy 10 500 tonnás toronytárolónk. Ennek a típusnak előnye, hogy 14 helyett 18 százalékos nedvességtartalommal is tárolhatjuk benne a terményt, melynek továbbszárítására a hideg levegős befúvás is elég. Kilenc fogadóhelyünkre 30 000 tonnát várunk az aratási szezonban. Minden fajtájú és szaporítási fokú búza után takarítanunk kell a tartályokat, a platókat, a fogadógaratokat. Napok óta esőre áll az idő, a porba burkolózott tábláról is éles körvonalakkal látszik a Szársomlyó. Komolyabb esőzés azonban még nem akadályozta a hónap elején megkezdett aratást. — Mint . ahogy jelentősébe műszaki hiba sem — mondja Vadász László gépszerelő és Maul Antai autószerelő a CB- rádióval felszerelt műhelykocsiban. — Legnagyobb javításunk ma volt, szalmarázó tengelyt cseréltünk egy Dominá- torban. Gondunk csak az ékszíjakkal van. Eredeti nem kapható, a Taurusé pedig gyengébb minőségű. Az 1100-as ventillátorszíjakat naponta cseréljük. A műhelykocsi mellett éppen ürítenek. Kliebert József Skodájára három tartállyal fér. Ez 14—15 tonna. Attól függően, hogy mikor szabadulhat meg terhétől a mohácsi kikötőben, egytől két óráig is eltarthat egy fordulója. A kombinát vetőmagüzemének központjába egy IFA vezet bennünket. Kilométeres távolságból követjük. Magasan felszálló porfelhő mutatja a táblák közt kanyargó utat. Az üzemben Túri János vetőmagtermelési vezérigazgatóhelyettes már az új búza vetőmagnak való feldolgozásáról számolhat be. Ami példátlan, pár nappal az aratás kezdete után már zsákokba is kerülhetett az első ezer tonna. — És a minőség? — Régen volt ilyen szép. Rendkívül egészségesek a szemek és magas a biológiai értékük. Ezt a kórtani és az élet- képesség i vizsgálatok igazolják. — Munkaidőbeosztás? — Három műszak. Nulla órától nulla óráig dolgozunk. Balog Nándor Épül a szennyvíztelep A pellérdi vasútállomás és halastavak közötti ma még sík területen rövidesen hatalmas munka kezdődik. A tervdokumentumok pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító-telepként jelzik. A véglegesen 2015- re befejeződő program több mint kétmilliárd forintba kerül. Az új telep működését előkészítő beruházás megvalósult: a pécsi Megyeri úti szennyvíztelepen kész az átemelő, a hozzá kapcsolódó automatika és az ötkilométeres távvezeték. Mindez 260 millió forintjába került a városi tanácsnak. A szennyvíztelep 1986- tól országos kiemelt programként valósul meg, az építését az OVH finanszírozza, és ebben az öt évben 650 millió forintot tud elkölteni. A pellérdi szennyvíztisztító első nagy egysége 1991-re készül el, költsége — 1985-ös árszinten 695 millió forint, a prognosztizált ár több mint 800 millió forint. A MÉLYÉPTERV tervei alapján a generálkivitelező a DÉLVIÉP, természetesen több vállalkozó bevonásával ebben az öt évben a mechanikai tisztító létesítményeit építi meg. Az elosztó műtárgyhoz kapcsolódóan negyvenezer köbméteres egységekben, a medencéket egyszerre kivitelezik, mert a terv szerint tiz év múlva kezdi meg a komplett munkát a pellérdi szennyvíztisztító nyolcvanezer köbméter/nap kapacitással. Addig, a majdan működő mechanikai tisztító melléktermékét, a szennyvíziszapot a Magyar Állami Földtani Intézet Déldunántúli Területi Szolgálatának javaslatára ideig - legesen Gyód térségében helyezik el, mert itt található olyan több száz méter vastag agyagréteg, amely közegészségügyi és környezetvédelmi szempontokból is rendezetten lerakható. Annak ellenére, hogy mindössze öt-hat kilométer a távolság a telep és az ideiglenes lerakó között, tetemes lesz a közúti szállítási költség, és az 1991-re elkészülő lerakó is több mint százmillió forintba kerül. Ekkor a Megyeri úti telep huszonötezer köbméter/nap kapacitással ipari szennyvíztisztítóként dolgozik, a pécsi csatornarendszer lehetővé teszi, hogy elválasszák a kommunális és az ipari szennyvíztisztítást. A biológiai tisztító 1995-re épül meg komposztálóteleppel együtt, mert a szakemberek ezt az eljárást tekintik ma a legkorszerűbbnek az iszap- kezelésben. A lényege: a víztelenített iszapot tőzeggel, humusszal prizmaformába préselik, és öthat hónap alatt a szerves anyag elhumuszosodik, a mezőgazdaságban is jól hasznosítható erdei föld minőségű komposzttá alakul. A következő fejlesztés egy újabb negyvenezer köbméter/nap kapacitású egység az ezredforduló után. A pécsi Megyeri úti telep pedig végleg megszűnik, az ipari víznyerés bázisa pedig a későbbi vizsgálatok alapján a pellérdi tófüzér lehet, mint továbbtisztító rendszer. Az így tisztított ipari víz jól hasznosítható, de lényeges kérdés az is, hogy a megyeszékhely ipari üzemei hogyan veszik igénybe ezt a lehetőséget. Gáldonyi M. HÉTVÉGE 7.
