Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-12 / 190. szám

Három tartállyal fér a Skoda szerelvényre Az idei szenzáció a GK Öthalom Aratás húsz fokon Légkondicionált kényelem Ponyvával takart szállítmányok Nulla órától nulla óráig dolgoznak A bólyi vetömagüzemben garatba ömlik a búza A végeredmény: zsákokba töltik és fémzárolják a vetőmagot Tóth László felvételei Munkában a dominátor S zerda délután a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát Müller-pusztát magába ölelő búzatáblájához közeledve két dolog tűnik fei. Az egyik: egyenletesen eldol- gozottak a földesutak, sze­mélygépkocsinkkal is bátran felkapcsolhatunk négyesbe. A másik: vízhordó halad a táb­lán. . . A 70-es évek elején iskolásként több nyarat töl­töttem vízhordóként a Szentlő­rinci Állami Gazdaság kom- bájnosai között. Mostani aratá­si kőrútjaim során azonban már sehol sem találkoztam ak­kori mesterségem továbbvivői- vel. Kiszorították őket a kom­bájnok fülkéjében elhelyezett, üdítővel teli hűtőtáskák. Mint kiderül, ez a fiú a központból citromos teát szállít az aratá­si munka főszereplőinek. Más lett a kombájnosok munkája is. Megmosolyogtak a kérdésemért: „Medvét fogtak-e már?" A válasz: — Ezzel a kombájnnal már nem lehet. Ilyen teljesítményű gépnél nem szorul meg a szer­kezetben a szalma, mégha nedvesebb, netán gazosabb is. Nem kell azt a dobból hosszú vasakkal kifeszegetni, mint tet­ték azt hajdanán a nyitott fül- kéjű SZK-4 kombájnok sok port nyelt vezetői. Munkakörülményeik javulá­sáról beszél Marin József kom- bójnos.- Tizedik éve aratok. Elő­ször John Deeren, majd Claas Dominátorra kerültem. Ezek már megbízható, nagy teljesít­ményű gépek modern vezető­fülkével, de a légkondicionáló berendezés beszereléséig itt is mértünk már 50 Celsius fokol. Tavaly óta minden megválto­zott. — Szavait rádióból áradó zeneszó és 20 fokos hőmérsék­let támasztja alá. — Múlt nyáron szereltük be Claas Dominátorainkba a lég­javító berendezéseket — tájé­koztat Vörös Bálint, a kombi­nát bólyi gazdaságának igaz­gatója. — Érdekesség, hogy használatuk kezdetén többen megfázásra panaszkodtak a kánikulában. A kombinát hat gazdaságá­ban több mint 4000 hektáron 33 Dominátor és 10 John Deer dolgozik egyidőben. Zömmel vetőmagbúzát takarítanak be. Most éppen a rekorder GK öt­halmot vágják. Átlagtermést még nem szívesen mondanak, de ez fizet leggazdagabban az idén. — Középmagas szalmájú, ko­rai búza — jellemzi dr. Mészá­ros Vilmos növénytermelési fő­osztályvezető-helyettes. — Igen nagy, hasábos a kalásza. Ilyen hatalmas szemeket pedig még nem is láttunk. Nyolcvanhárom kilogramm a hektolitersúlya és 51 gramm az ezermagtömege. Ezek kiváló eredmények. Szép termést ígér az MV 10-es és jól bizonyított a korai MV 14-es. Az élbolyban végez a jugoszláv Zagrebcsanka és Ba- ranjka, valamint a Martonvá- sári 8-as is. — Mindent kombájnjaink ka­pacitásához igazítunk — tájé­koztat a szervezésről Vörös Bá­lint igazgató. — A szállítást és a betárolást egyaránt. Itteni kilenc betakarító gépünkhöz 11 Skoda- és IFA-szerelvényt ren­delünk. Ami újszerű: mi már takarjuk a szállítmányt. A pony­vához szükséges vázszerkezet újítóink munkájának eredmé­nye. Fogadókapacitásunkat minden évben növeljük. Jelen­leg Törökdombon épül egy 10 500 tonnás toronytárolónk. Ennek a típusnak előnye, hogy 14 helyett 18 százalékos ned­vességtartalommal is tárolhat­juk benne a terményt, melynek továbbszárítására a hideg le­vegős befúvás is elég. Kilenc fogadóhelyünkre 30 000 tonnát várunk az aratási szezonban. Minden fajtájú és szaporítási fokú búza után takarítanunk kell a tartályokat, a platókat, a fogadógaratokat. Napok óta esőre áll az idő, a porba burkolózott tábláról is éles körvonalakkal látszik a Szársomlyó. Komolyabb eső­zés azonban még nem akadá­lyozta a hónap elején meg­kezdett aratást. — Mint . ahogy jelentősébe műszaki hiba sem — mondja Vadász László gépszerelő és Maul Antai autószerelő a CB- rádióval felszerelt műhelyko­csiban. — Legnagyobb javítá­sunk ma volt, szalmarázó ten­gelyt cseréltünk egy Dominá- torban. Gondunk csak az ék­szíjakkal van. Eredeti nem kap­ható, a Taurusé pedig gyen­gébb minőségű. Az 1100-as ventillátorszíjakat naponta cse­réljük. A műhelykocsi mellett éppen ürítenek. Kliebert József Sko­dájára három tartállyal fér. Ez 14—15 tonna. Attól függően, hogy mikor szabadulhat meg terhétől a mohácsi kikötőben, egytől két óráig is eltarthat egy fordulója. A kombinát vetőmagüzemé­nek központjába egy IFA ve­zet bennünket. Kilométeres tá­volságból követjük. Magasan felszálló porfelhő mutatja a táblák közt kanyargó utat. Az üzemben Túri János ve­tőmagtermelési vezérigazgató­helyettes már az új búza ve­tőmagnak való feldolgozásá­ról számolhat be. Ami példát­lan, pár nappal az aratás kez­dete után már zsákokba is ke­rülhetett az első ezer tonna. — És a minőség? — Régen volt ilyen szép. Rendkívül egészségesek a sze­mek és magas a biológiai ér­tékük. Ezt a kórtani és az élet- képesség i vizsgálatok igazol­ják. — Munkaidőbeosztás? — Három műszak. Nulla órá­tól nulla óráig dolgozunk. Balog Nándor Épül a szennyvíz­telep A pellérdi vasútállomás és halastavak közötti ma még sík területen rövide­sen hatalmas munka kez­dődik. A tervdokumentu­mok pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító-telepként jelzik. A véglegesen 2015- re befejeződő program több mint kétmilliárd fo­rintba kerül. Az új telep működését előkészítő be­ruházás megvalósult: a pécsi Megyeri úti szenny­víztelepen kész az áteme­lő, a hozzá kapcsolódó automatika és az ötkilo­méteres távvezeték. Mind­ez 260 millió forintjába került a városi tanácsnak. A szennyvíztelep 1986- tól országos kiemelt prog­ramként valósul meg, az építését az OVH finanszí­rozza, és ebben az öt év­ben 650 millió forintot tud elkölteni. A pellérdi szennyvíztisztító első nagy egysége 1991-re készül el, költsége — 1985-ös ár­szinten 695 millió forint, a prognosztizált ár több mint 800 millió forint. A MÉLYÉPTERV tervei alapján a generálkivitele­ző a DÉLVIÉP, természe­tesen több vállalkozó be­vonásával ebben az öt évben a mechanikai tisz­tító létesítményeit építi meg. Az elosztó műtárgy­hoz kapcsolódóan negy­venezer köbméteres egy­ségekben, a medencéket egyszerre kivitelezik, mert a terv szerint tiz év múlva kezdi meg a komplett munkát a pellérdi szenny­víztisztító nyolcvanezer köbméter/nap kapacitás­sal. Addig, a majdan mű­ködő mechanikai tisztító melléktermékét, a szenny­víziszapot a Magyar Ál­lami Földtani Intézet Dél­dunántúli Területi Szolgá­latának javaslatára ideig - legesen Gyód térségében helyezik el, mert itt ta­lálható olyan több száz méter vastag agyagréteg, amely közegészségügyi és környezetvédelmi szem­pontokból is rendezetten lerakható. Annak ellenére, hogy mindössze öt-hat kilométer a távolság a telep és az ideiglenes le­rakó között, tetemes lesz a közúti szállítási költ­ség, és az 1991-re elké­szülő lerakó is több mint százmillió forintba kerül. Ekkor a Megyeri úti te­lep huszonötezer köbmé­ter/nap kapacitással ipa­ri szennyvíztisztítóként dolgozik, a pécsi csator­narendszer lehetővé teszi, hogy elválasszák a kom­munális és az ipari szennyvíztisztítást. A biológiai tisztító 1995-re épül meg kom­posztálóteleppel együtt, mert a szakemberek ezt az eljárást tekintik ma a legkorszerűbbnek az iszap- kezelésben. A lényege: a víztelenített iszapot tő­zeggel, humusszal prizma­formába préselik, és öt­hat hónap alatt a szerves anyag elhumuszosodik, a mezőgazdaságban is jól hasznosítható erdei föld minőségű komposzttá ala­kul. A következő fejlesztés egy újabb negyvenezer köbméter/nap kapacitá­sú egység az ezredfordu­ló után. A pécsi Megyeri úti telep pedig végleg megszűnik, az ipari víz­nyerés bázisa pedig a későbbi vizsgálatok alap­ján a pellérdi tófüzér le­het, mint továbbtisztító rendszer. Az így tisztított ipari víz jól hasznosítha­tó, de lényeges kérdés az is, hogy a megyeszékhely ipari üzemei hogyan ve­szik igénybe ezt a lehe­tőséget. Gáldonyi M. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom