Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-12 / 190. szám
Kiaknázni a lehetőségeket! Gépbérletek a Pécsi Bőrgyárban Kiút a fejlesztési pénzszűkéből Növelik a magasabb feldolgozottságú termékek arányát Mind a nyereségben, mind a tőkés kivitelben előrelépést tervez a Pécsi Bőrgyár elsősorban az értékesebb, magasabb feldolgozottságú termékek részarányának növelésével. A termelés mennyisége összességében ugyanakkor nem növekszik. A gépek, berendezések kopnak, egyes öreg üzemépületek felújításra várnak, az új, keresettebb termékek piacra hozatalához korszerűbb gépekre és technológiai berendezésekre van szükség. Igen ám, csakhogy mint mindenütt,: a Bőrgyárban is igen szűkösek a beruházási keretek, a fejlesztési pénzek még a sziatentartásra sem elegendők. A kiutat ebből a szorításból a gépbérletekben találták meg. Tarr György fejlesztési főosztályvezető és munkatársai igen sokszor és sokfelé vannak úton, hogy egy-egy ilyen sikeres ügyletet tető alá hozzanak. Már korábban kapcsolatot kerestek és találtak egy nyugatnémet céggel, sikerült vele termelési együttműködésre lépni. A cégtől ci- pőtalpgyártó gépeket kaptak, amit kész cipőtalpak szállításával egyenlítettek ki. A magyar Interinvest közreműködésével már tavaly, de az idén is összesen 30 millió forint értékben kötöttek szerződést külföldi gépek bérletére, korszerű nyújtó és hasító, valamint apróbőrök megmunkálására alkalmas gépekhez jutva. Ezek révén növekedhet az értékesebb puhabőrök termelése, új profilként hozzákezdhetnek a juhbőrök kidolgozásához. Egy újabb lízing-ügyletük egy bécsi céggel jött létre eredményeként 13 millió fo rint értékben szerezhetnek be illetve bérelhetnek gépeket így víztelenítő-taszító bérén dezést, feszítőrámás szárítót elektronikus mérőgépet — ez utóbbi már meg is érkezett. Ami a továbbiakat illeti, a Pécsi Bőrgyár is benyújtotta kérelmét a tőkés export árualapok növelését célzó pályázatra, a következő négy évben 50 millió forint értékben szeretnének újabb gépbérleti lehetőséghez jutni. Ha a nagy beruházások időszaka le is járt a Pécsi Bőrgyárban, a kis lépések megtételét nem mulasztják el. Évek óta folyik a rekonstrukciós munka, melynek során minden évben megújul egykét üzemrész. Az idén felújítják és bővítik a nyersbőrraktárt, megkezdődött a keményteni környezetvédelemre? A hatóság által szabott követelmények egyre szigorodnak, úgyhogy növekvő ráfordításokkal kell számolni, miközben a szabályozók szűkülő lehetőségeket adnak, azaz fejlesztésre egyre kevesebb a pénz. A bőrgyárban a legnagyobb gond a különleges hulladékok ártalmatlanítása. Ugyan születtek szép eredmények, szennyvízbírságot már régóta minimális összegben fizetnek, de ki tudja, mit hoz a jövő, milyen újabb követelményeket szabnak a holnapi környezet- védelmi előírások. Mindenesetre továbbra is azt az utat járják, hogy olyan cserzési technológiákat alkalmazzanak, ahol a lehető legkevesebb a Példa a hulladékhasznosításra: a nyersbőrökről leeső zsiradékot kisütik, az ipari zsírból a csabrendeki termelőszövetkezettel együttműködve takarmányadalékot gyártanak. Az egy éve működő üzemben havonta 60 tonna ipari zsirt állítanak elő. áru gyárrészleg és a marhameszes műhely felújítása. A keményáru gyárrészlegben például negyvenéves gépeken készítik az exportcikkeket, a gépparkot teljesen meg kell újítani. Kapacitásbővítést terveznek a kéreggyártásban és a késztalpak gyártásában is — oda is további gépek kellenek, amit szintén bérleti formában szeretnének biztosítani. A kiszolgáló létesítmények színvonala is kívánnivalót hagy maga után, folytatni kell a raktározás, az anyag- mozgatás, az energiahálózat korszerűsítését. A marhabőr gyárrészlegben külföldi szervezők bevonásával munkaszervezés folyik, a javaslatok szerint ott is új gépek beállítása válik szükségessé. Ahhoz ugyanis, hogy például adott nyersbőrből még nagyobb felületű készbőrt tudjanak előállítani, korszerű nyújtógépekre van szükség. A marhaoőr gyárrészlegben egyébként számítógépes termelésirányítást alakítanak ki. Ami nagy kérdőjel — s ez a műszaki fejlesztésre fordítható pénzekre is hatással van —, mennyit kell majd kölvíz- és krómfelhasználás, hogy házon belül könnyebben megtisztíthassák a keletkező szennyvizeket. A hulladékhasznosítás ügyét napirenden tartják, így például szeretnék megoldani az eddig a bosta- garéi gyűjtőben lerakóit, krómcserzett hulladékbőrök hasznosítását, ilyen feladatot adtak a hazai kutatóhelyeknek, de a megoldásra szóba jöhet külföldi licenc megvásárlása is. Ami a távolabbi jövőt illeti, szeretnék felújítani a rost- műbőrgyárat, esetleg a kapacitását is bővítve, továbbá a termékszerkezetet korszerűsítve, például úgy, hogy cellulózt dolgoznak be. Fel kívánják újítani, kapacitását jelentősen bővíteni a talpbélésgyárnak, figyelemmel az export növelésének lehetőségeire, a hazai cipőipar jobb ellátására. A tervidőszak vége felé megvizsgálják a termékek magasabb feldolgozottságát jelentő díszműáru üzerrv a talp- és a bőrruha üzem esetleges bővítési lehetőségeit, s ha van piac, itt is fejlesztenek. Miklósvári Zoltán Sikeres első féléit ülőn A szentlőrinci termelőszövetkezet új szárítója Fotó: Proksza László Fordulat készül Szentlorincen Kigazdálkodjék a tavalyi veszteséget Szervezettebb, jobb munka kell Tavaly törés következett be a szentlőrinci Úttörő Tsz életében. Termelési mutatói szinte minden téren visszaestek: csaknem minden növényi kultúra a vártnál kevesebbet hozott, nemcsak a szarvasmarha-, hanem a sertéstenyésztés is kevesebbet jövedelmezett a tervezettnél. Beruházásaik értéke három év alatt több mint öt- venmilliósra nőtt, így szinte törvényszerű volt az 1 800 000 forintos mérleghiány. A mindezt részletesen elemző februári zárszámadás végakkordjaként dr. Gergely László elnök a következőket mondotta: „Igyekszünk az elveszett sikerélményt visszaszerezni már a következő évben, főleg önerőből, a rendelkezésünkre álló tartalékokból, s esetleg külső segítséggel . . Elkopott gépek Lássuk, mit valósítottak meg ebből, hogyan tudják a veszteséget kigazdálkodni? Az 5900 hektár szántón mindig tisztes — az átlagosnál jobb, olykor pedig kiemelkedő - eredménnyel gazdálkodott a szövetkezet. Területükön —annak negyedrészét kitevő eróziós vagy vizes földek kivételével — minden megterem. Bajaik fő okát abban látják, hogy a megkopott, elhasználódott gépállomány már nem felel meg a szükségleteknek. Darabra megvannak az erőgépek, kombájnok, teljesítményük azonban kevés ahhoz, hogy a betakarítás optimális idejét az árpától a kukorica aratásig optimálisan tartani lehessen. Sarvasmarhatartásuk minden tekintetben mélyre jutott, a juhászaiban nem vált be a bérbeadás. A sertéstenyésztés a vártnál 20 százalékkal kevesebb eredményt hozott, ez pedig a múlt évben egymaga ötmilliós bevételkiesést jelentett. Az eszközhiány kapkodáshoz, sietséghez vezetett. Ám ez nem magyarázza meg, nem is menti a szervezettség hiányát, a termelésirányítók részéről gyakran tapasztalható kényelmességet, szakszerűtlenséget, a munkák rossz, felületes elvégzését. A jelzett vezetői, vezetési hibákat a rossz személyi döntések részben kifejezték, részben elősegítették. A jó döntések, szándékok keresztülvitelét pedig a feliből-harmadából kimunkált érdekeltségi rendszer sem segítette. Az önként adódó tovább' kérdés: a vázolt hibák után az idén mit csináltak másképp a szentlőrinci termelőszövetkezetben? Mindenekelőtt: igyekeztek javítani az eszközellátottságon megragadva néhány kedvező lehetőséget. A régi Sirokkón kívül az idén már egy új szárítójuk is dolgozik. A termény elhelyezésére június végén egy új tárolót adtak át. Résztörlesztésre vettek egy új kombájnt a BKR-től. Várható sertéságazatuk bővülése egy majorral, sőt, esetleg egy továbbival, ha a Hungahybbal az alapátadásról meg tudna.« egyezni. Általában mindent reálisabban terveztek. Úgy dolgozták át az - érdekeltségi rendszert, hogy a mennyiségi feltételek mellett a minőségi kritériumok is hangsúlyt kaptak, illetve ez utóbbiakat a teljesítménynormák szélesebb xö- rére terjesztették ki. Ez az érdekeltségi rendszer lényegében mindent elismer, amiből eredmény, minőség születhet. Fázisokra tagolja a munkafolyamatokat, a növény- termesztésben a lényegre koncentrál (vetés, vegyszerezés, műtrágyázás), különféle célprémiumokat tűz ki, és a legkülönbözőbb módon ösztönöz nagyobb teljesítményre a felújítás, javítás területein. A terv- teljesítés ebben az ösztönzési rendszerben a vezetőknek is zsebre megy. A változás legdöntőbb elemét — érthető módon — nem a szűkön vett termelési tényezőkben iátják Szentlorincen, hanem abban, hogy a munkahelyi vezetők is jobban dolgozzanak, így nagyobb legyen az összhang köztük és munkatársaik között. Ezt szolgálta szocialista brigádjaik átszervezése, pontosabban: vállalásaik racionálisabbá tétele, valamint az is, hogy rendszeressé tették a munkahelyi közösségi megbeszéléseket, ahol hasznos információk cserélődnek. Javulás mutatkozik Látszik-e már valami ebből az idén? Látszik. A tavalyihoz képest lényeges — érzékelhető és értékelhető — javulás mutatkozik a sertéskibocsátósban, a növényi kultúrák állapotában, a munkaszervezésben, a tej minőségében, a szakszerűbb munkában, a munkadíj- és anyag- gazdálkodás területén. Sokat várnak a 250, illetve 800 hektáros cukorrépától, illetve napraforgótól is, az előbbitől főleg azért, mert — a kaposvári gyár évek óta vezetett adatai szerint — a szentlőrinci közös gazdaság a gyá' körzetében a legjobb cukorrépatermelő. Ez már önmagában is azt példázza, hogy van fantázia, van még tartalék ebben a szövetkezetben. A tavalyi mérleghiány nem végzetszerű, hiszen — ha a szervezettség és a minőség javulása tartós lesz — akár egy év alatt is megfordítható. Ezt az idei nyolcmilliós nyereséggel kellene valóra váltani, amely nemcsak a tavalyi mérleghiányt egyenlítené ki, hanem a továbblépést is el lehet vele indítani. Van mit tenni: vízrendezéssel, meliorációval több mint félezer hektár szántóhoz lehetne jutni, ismét bekapcsolódhatnának az intenzív gabonatermesztési programba, megvalósításra vár egy víztározó, tovább gépesíthetnének, rendbe tehetnék a szarvasmarha-ágazatot. Van mit tenni Szentlorincen — és a tavaly elmaradt béremelés idei, teljesítményhez kötött lehetőségei jelzik, hogy érdemes is. Varga János Új lap mutatványszámát tartjuk a kezünkben: a Szabvány és világ-ot, mely a Szabványosítás című lap jogutódjaként jelent meg, azzal a beköszöntővel és ígérettel, hogy nemcsak címében újult meg, de tartalmában is arra törekszik, hogy ne csupán egy szűk szakmai réteg lapja legyen. A szabvány köztudottan a minőség egyfajta objektív mércéjének tekinthető, üdvözölni keil tehát minden olyan kezdeményezést, mely a hazai minőségügy, minőségpolitika előbb- revitelét szolgálja, annál is inkább, mivel tudjuk, a hazai minőségügynek, a magyar szabványosításnak bőségesen akad még törleszteni valója. A Magyar Szabványügyi Hivatal műszaki-tudományos lapja ezt úgy is kívánja szolgálni, hogy egyúttal kitekintést is nyújt a világra, bemutatva a legújabb külföldi törekvéseket. Miről ír az első szám? Mindenekelőtt beszámolókat olvashatunk arról a szemináriumról, melyet Kecskeméten tartottak a megbízhatóság, a minőségszabályozás és a gazdaságosság egymással szorosan összefüggő témakörében. A lap hírt ad a KGST szabványügyi együttműködési állandó bizottság moszkvai "konzultációjáról, melyen a tagországok jóváhagyták a 2000-ig terjedő műszaki-tudományos fejlesztése komplex programjának teljesítéséhez szükséges szabványosítási és mérésügyi intézkedéseket. Mi lesz veled téglaipar? Erről nyilatkozik a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezérigazgató- helyettese, aki foglalkozik az építőanyagok minőségével is. Egy másik írás a festékek és lakkok nemzetközi szabványosítási programját tekinti át. A lap Párbeszéd rovatában annak nyomába eredtek, miért csöpög, folyik el a tej, miért szakad a műanyag zacskó. E rovatban hírt adnak arról, hazánkban is megkezdik a tej háromszögletű papírtasakba való csomagolását. A félliteres tasakokat a Nyíregyházi Papírgyár készíti, a töltést pedig a Veszprémi Tejipari Vállalat hamarosan megkezdi. A háromszögletű tasakos tejet egyelőre az idegenforgalmilag frekventált területeken, főként a Balaton körül forgalmazzák, s amennyiben sikert arat, döntenek a folyamatos gyártásról. A Szabvány és világ című lap ezenkívül még számos hazai és külföldi információt közöl, 32. oldalán pedig közreadja dohogásait, tollhegyre tűzve a minőségmegcsúfoló jelenségeket. A magunk részéről olvasóink figyelmébe ajánljuk az új lapot, mely előfizethető a hírlapkézbesítő hivataloknál. M. Z. Födémpalló Újfajta födémpallók gyártását kezdték meg a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában: a már korábban is gyártott födémpallók technológiáját módosítva érték el, hogy az elemek meny- nyezetet alkotó oldalai sima felületet kapjanak. Ezzel az egyik legnehezebb és legidöigényesebb építési munkát, a meny- nyezetvak'olást szüntetik meg, miután a födémpal- lok felrakás után azonnal meszelhetők, festhetők." A nyolcféle méretben készülő újdonságot először egy szolnoki irodaházi emeletráépítésnél alkalmazzák. HÉTVÉGE 5. Új lap: a Szabvány és világ Egy hír a lap írásaiból: jön a háromszögletű papírtasakos tej
