Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-15 / 163. szám
JsIkér ' Betegségmegelőzés-egészségnevelés Pápai Páriz Ferenc Emlékérem dr. Tényi lenőnek Dr. Tényi Jenő egyetemi tanárt, a POTE Társadalomtudományi Tanszékének vezetőjét, az Országos Egészségnevelési Szövetség elnökét a közelmúltban Pápai Páriz Ferenc Emlékéremmel tüntették ki, (Pápai Páriz "Ferenc magyar orvost - aki 1649-től 1716-ig élt — tartják az egészségnevelés ősatyjának. Ő írta az első egészségügyi felvilágosító könyvet, a Pax Corporis-t, amelyben így vallott szándékáról; „Nem akartam én itt ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak iiom, hanem házi cselédes gazdáknak és gazdasszonyok- nak, akiknek nincsen mindenkoron kezük ügyében értelmes orvos, kiváltképp falukon". A Magyar Egészségnevelési Szövetség az ő tiszteletére alapított emlékérem kitüntetést, amelyet minden harmadik évben a i- nak ítélik oda, aki az egészségnevelésben a leqtöbbet tette.) A kitüntetésről, az egészségnevelési munka sokrétűségéről beszélgettünk dr. Tényi Jenővel.- Az ön által vezetett intézet indította el egy-két éve az ún. TETRA-C programot. Ez a program kísérlet, egy adott lakóközösségben (Pécsett, Kertvárosban, vidéken Nagyharsányon, és Beremenden) próbál az egészségnevelés eszközeivel megelőzni bizonyos betegségek kialakulását. Ez a modellkísérlet az ország legmagasabb fórumain is elismerést váltott ki, követendő példaként említik. Van-e már értékelhető eredménye? — Ez több éves munkát igényel. Részeredmények azonban -már vannak. Pl. a program keretében tavaly beindított Szívügy-klub, amelynek különböző, az egészséges életmódot célzó foglalkozásai vannak, nagy sikerrel folytatódik az idén is. Sikeres volt a gyakorló iskolában kísérletképp bevezetett fakultatív egészségnevelési foglalkozás. Ennek folytatásaképp indítjuk be szeptembertől a Nevelési Központ összes iskolájában az egészséges életmód oktatását. Sajnos ezek az erő-feszit ;- sek egyelőre nem hozták a várt eredményt. Ezért tovább kell lépni. Szeretnénk az ügynek megnyerni a különböző vállalatokat. A szocialista brigádok például aktív résztvevői lehetnének egy egészségvédő programnak. A vállalatok vezetőit pedig szeretnénk meggyőzni arról, hogy az egészség nem magánügy, társadalmi érték, az egészségnevelés értéktermelő tevékenység, milliárdos értékeket ment meg. Az egészségvédelemben a vállalatok feladata, hogy gondoskodjék megfelelő munkavédelemről és az egészséges munkakörnyezet feltételeit megteremtse. Szorosabb együttműködést tervezünk a PAB Sportbiológiai Munkabizottságával, programot kell kidolgozni a fiatalok rendszeres sportolásának megszervezésére. A sport ugyanis a kedvező biológiai hatásán túl kulcs- tényező a fiatalok rendszerességre nevelésében, az önfegyelem és akaraterő fejlesztésében.- Az egészségünk megtartására irányuló törekvések csak az elmúlt években jelentkeznek ilyen markánsan.- Mert az utóbbi években lett aggasztóan magas az aktív életkorban lévőt halálozása és rokkanttá válása, aminek többsége kimutathatóan életmódbeli okokra vezethető vissza. Ennek pedig az egyéni tragédiákon túlmenően a megtermelt nemzeti jövedelemre kiható következményei vannak. Kiszámítottuk, hogy például 1982-ben a nyugdíjkor előtti halálozások miatt a meg nem termelt nemzeti jövedelem értéke 30 milliárd forint. Ebből 11 milliárd a keringési betegségek, 4 milliárd az infarktus miatt elhaltak termeléskieséséből adódó veszteség. Sarok Zsuzsa POP LES Egyre többen bizonygatják: válságban a könnyűzene. Szándékosan nem írok most pop, rock, discó vagy egyéb irányzatokról, hisz nyilvánvaló,' az egész műfaj megújulásra vár. Bár — természetszerűleg - itthon elsősorban a hazai előadók, produkciók devalválódása a téma, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a műfaj igazi felségvizein (Nyugat- Európa) szintén a pangás a fő tendencia. „Michael Jackson három koala macit vett 11000 dollárért!" Ilyen és ehhez hasonló hírekkel töltik meg a nyugatnémet Musik Express „news" rovatát, s ehhez tán kommentár sem kell, hisz még a 70-es évek „rágógumi korszakában" is élethalálharc folyt a zenei teljesítmények népszerűsítéséért, s egy magát szaklapnak hirdető magazin az efféle információkat figyelemre sem méltatta, nemhogy közzétette volna! Érdekes módon, bármennyire nem jellemző Nyugaton az új tehetségek feltűnése, azért az üzlettel nincs gond, az élő legendák még ma is elkelnek — nem úgy, mint nálunk. Persze érzik a kötél szorítását a sokszor megénekelt „budapesti • üvegházban” is, s ez- tán a hajdani táncdalfesztiválok sikerére emlékezve - egy újfajta seregszemle megrendezésére sarkallja a kenyerüket féltő üzletembereket. Hogy miben lesz új a nyáron Siófokon és a fővárosban sorra kerülő INTERPOP Fesztivál — még nem tudni. Remélhetőleg nem az Eurovízió '86, vagy a „Tessék választani" tavalyi produktuma lesz az etalon. Mert akkor még mindig ott vagyunk, ahol a part szakad. Pauska Zsolt Móllá Naszreddin Az időjárásról Azerbajdzsáni török anekdota Egyszer hatalmas hó hullott. A falu lakói összegyűltek a teaházban és szidták a hideget. Egyik öreg közbeszólt: — Nem a hideggel, nem a hóval van a baj. Ott- a bibi, hogy az emberek elégedetlenek: nyáron a melegre panaszkodnak, hűvöset kívánnak, télen a hideggel van bajuk, melegre vágynak. A móllá, aki szintén ott üldögélt, megszólalt: — Tévedsz! A szép tavaszi időt senki sem szidja. (Dr. Mándoki László fordítása) Székesfehérvár, Luzern, Budapest, Pécs „Az én Balatonom...” Részlet a luzerni kiállításról A Schaár-Utca építése 40 alakos térkompozíció a pécsi múzeumutcában Schaár Erzsébet, az 1975-ben elhunyt szobrászművész élete utolsó és egyben -fő művét alkotta meg Utca című, 35 méter hosszú és mindegy 40 alakos szobor- és térkompozíciójában. Mint ismeretes, az alkotás Pécsett, a Káptalan utcában lesz felállítva, a Nemes Endre Múzeum udvarában. A művet befogadó épület az alapozás elkészültével e napokban kezd .kinőni o földből. És most néhány szót Schaár Erzsébet szobrairól és az Utcáról. Szoboralakjai igen jellegzetesek. Testüket a könnyen kezelhető hungarocellből vágtö ki, fejüket, végtagjaikat öntötte ki természethű módon. A fejekre parókát tett, az arcokat kifestette. Szívesen mintázta meg barátai, így például Pilinszky János, Mészöly Miklós, vagy Handel Edit arcát. Alakjait kitárt ablak mögé, felnyíló ajtóba helyezte, s ezzel egy sajátos modern városi miliőt érzékeltetett, beszélt emberi kapcsolatokról, vagy társtalan- ságról. A pop art korszakának alkotásai voltak ezek, de az abban megszokottnál sokkal mélyebb, nemegyszer filozófiai gondolatisággal. Mindebből született meg alakok sokaságával, egy teljes miliővel az Utca, amit 1974-ben állított ki a székesfehérvári múzeum. Schaár Erzsébet itt megjelenítette a magyar múlt olyan alakjait is, mint Petőfi, Radnóti, Bartók vagy Homonnay Vilma, az első magyar orvosnő. A székesfehérvári Utca dokumentációját meglátta a luzerni múzeum igazgatója, és a művet meghívta az 1975-ös luzerni magyar kiállításra. Ezt a pécsi Modern Magyar Képtár 1900—1950 közötti anyagából rendezte dr. Romváry Ferenc művészettörténész: — Szemtanúja voltam annak a hatalmas szellemi és fizikai munkának, amivel az akkor 66 éves Schaár Erzsébet ezt a művét megvalósította. A luzerni Utcából hosszas töprengés után kihagyta a magyar vonatkozásokat, és semleges, névtelen figurákat helyezett el benne. így a mű internacio- nálissá vált. Tudta, hogy élete fő művén dolgozik. Tulajdonképpen ebbe a munkába halt bele, mielőtt még a luzerni kiállítást lebontották volna. Székesfehérvárra került vissza az anyag, ott, majd Budapesten rendeztek belőle egy emlékkiállítást. Székesfehérvár és Kecskemét is szerette volna megvásárolni a kompozíciót, újabban érdeklődnek iránta Ausztriából és Amerikából. Schaár Erzsébet férje, Vilt Tibor végül úgy látta, hogy Pécsett, a múzeumutcában találhatna méltó elhelyezést ez az alkotás, melynek tulajdonjogát 1978-ban eszmei áron megvásárolta Baranya megye, valamint Pécs Város Tanácsa. — Mikor láthatja az Utcát a nagyközönség? — Jövőre készül el a Janóky István és Meditz László által tervezett épület, s kezdődhet el a szobrok felállítása. Pécsett a luzerni Utcát fogják látni az érdeklődők. Gállos Orsolya Balatonföldváron, a Fesztivál Szálló aulájában nyílt meg Jávori Bélának, a Somogyi Néplap főszerkesztőjének „Az én Balatonom ..című fotókiállítása, mely október 30-ig tekinthető meg. Balatoni szél (1961) Töredezett jégen (1974) Az ókeresztény mauzóleum krimije A beépített kőanyag egyharmada rossz minőségű ősz óta mélységes csend honol Pécsett, a Székesegyház előtt, az ókeresztény mauzóleum körül. Lent a mélyben ugyan zajlik az élet — Kovács György soproni kőszobrász ezekben a hetekben újabb elgondolás szerint a korábbinál hitelesebben restaurálja a márványszarkofágot, és a légkondicionáló berendezés is szorgalmasan duruzsol —, de íent hosszú-hosszú hónapok óta áll minden. Tavaly ilyenkor rakták a sárga homokkőtömböket a betontámfalra, aztán az ősz bekö- szöntekor abbamaradt a munka. Az első fagyok utón látható volt: a kő egy. része nem sokat fog kibírni, a bennük lévő agyagzárványok gyorsan mól- lasztják a követ, s ennek az „eredményéről" bárki meggyőződhet.- Közben pedig éppen a kő - pontosabbon a burkolómunka- miatt zajlik a per a Pécsi Megyei Bíróságon. Az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltsége perli "Ben- esik István szobrászművészt a szerződésben vállalt kötelezettség elmulasztása miatt. — Korábban úgy volt - mondja Takács György kirendeltségvezető hogy süttői keménymészkövei mi magunk burkoljuk a mauzóleumot övező támfalat, s az T984-és múzeumi-műemléki hdnap tiszteletére terveztük a nyitást. Mivel Suttá csak az év végi szállítást vállalta, felbontottuk a szerződést, mert közben változott a koncepció is: a pécsi környezethez jobban illő homokkövet használjuk lel. Akkor szerződtünk Bencsikkel 1985. október 31 -i határidőre 1 450 000 forintra, amiből 780 000-et előlegként ki is fizettünk. A süttői változat különben csak 1,1 millióba került volna. A munka megindult, de egyre lanyhuló lelkesedéssel folytatódott, míg aztán az ősz kö- zeledtén azzal ért véget, hogy elfogyott az előleg. Az OMF viszont további pénzt csak akkor lett volna hajlandó' folyósítani, ha a munka folytatását is látja. Mivel nem tudtak dűlőre jutni, perre került sor. Dr. Sülé Tamásné megyei bírósági bíró a közelmúltban tárgyalta az ügyet, ami az első menetben biztató fordulattal zárult. A per azzal indult, hogy az OMF ily módon bírja rá Ben- csik Istvánt a'szerződés teljesítésére, azaz a munka folytató sára. Ám hamarosan kiderült, hogy érre semmi .kilátás nincs, így aztán a bíróság előtt perbeli nyilatkozattal elállt mindkét fél a szerződéstől. Belesik ugyenis közölte, hogy nincs pénze további kőanyag kitermelésére, az OMF pedig azt mondta: csak akkor fizet, ha a szobrász csinál is valamit. A 22-es csapdája . . . A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a munka folytatható akkor is, ha a per nem zárul még le, mert tűrhetetlennek tartotta, hogy a város szívében tovább halasztódjék - most már esetlgg a bírósági eljárásra hivatkozva — az amúgy is régóta húzódó munka, A folytatásra lehetőséget 'teremtett, hogy a felek elálltak a szerződéstől, így aztán ismét az OMF-é lett a főszerep a .burkolómunkában. A legfrissebb fejlemény: a mániái püspökségi kőbányában folyik már az anyag kitermelése, a megmunkálást a szigeti-tanyán végzik, ott is tárolják az anyagot július elejéig, amikor is a Citrom utcai városfalsza- kaszt befejezvé felvonulhatnak a szakemberek a mauzóleumhoz. A munkát szeptember második felében be akarják fejezni, hogy az idei múzeumi- műemléki hónapra megnyithassák végre a nagyközönség számára a mauzóleumot. A per ózonban folytatódik, mégpedig az eddig végzett munka értékének a megállapítására, az elszámolás végett. Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda a per eddigi, szakaszában felmérte és pontosan dokumentálta a per — és a munka! — folytatása érdekében a burkolat jelenlegi állapotát.. Az elmarasztaló megállapítás: az eddig beépített kőanyag egyharmada rossz minőségű, ezért kicserélendő. A bíróság utasította a szakértőt:«» jelölje- is meg a kidobandó köveket, Hársfai István 4vasoma sir*“ PJ
