Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-14 / 162. szám

Ünnepi játékok Pécsett 1936-ban Az ünnepi játékok műsorfüzete Az 1936-os jubileumi Liszt­esztendő legkiemelkedőbb pé­csi eseménye a Missa Sollem- nis 'Dóm téri bemutatója volt az ünnepi Játékok keretében június 10-14. között. A kora­beli társadalmi viszonyok kö­zött magától értetődött, hogy az alkalomhoz és a tér hangu­latához illő misztériumjótékra, Ujházy György drámájára, a Missa Sollemnisre esett a pécsi honatyák választása. A nagyszabású terv valóra- váltására intézőbizottság ala­kult, mely március 18-án tar­totta első ülését Nendtvich Andor polgármester elnökleté­vel, aki megállapította, hogy a Missa Sollemnis előadása: pénzkérdés. Visnya Ernő felső­házi tag, a város akkoriban legtekintélyesebb pénzembe­reinek egyike kijelentette, hogy ha a város garantál 5000 pen-, gőt, úgy a társadalom a 15 ez­ret 'biztosítja. Igaz, a munkák során később egy 30-35 000 pengős költségvetési kerettel számoltak. Ezzel egyrészt biz­tosítani tudták „a Missa Sol- Jemnis minden tekintetben mű­vészi és grandiózus kivitelét ­Művészi esemény - idegenforgalmi haszonnal írta a korabeli Pécsi. Napló —, másrészt pedig sikerült olyan mecénásokat találni a város legtekintélyesebb polgárai, gyárosai közül, akik a város iránti szeretetből, nemes áldo­zatkészséggel ajánlották fel támogatásukat erre, a Pécs vá­ros hírnevét öregbítő és ide­genforgalmát fellendítő művé­szi és kulturális célra!" Az intézőbizottság hét vállal­kozó közül’a legkedvezőbb ár­ajánlatot benyújtó Németh Béla építőmestert bízta meg a 61 méteres színpad és tribün elkészítésével. Május 31-én a filmhíradó operatőre már le­filmezte a színpad és a tribün építkezését. Óriási sajtókam­pány ifid ült: a helybeli napi­lapok munkatársai egyre gyár­tották a színes híreket, tudósí­tásokat és valósággal elárasz­tották a fővárosi szerkesztősé­geket. A propagandába be­kapcsolódott a MÁV, 50 szá­zalékos kedvezményt biztosított a pécsi ünnepi játékokra uta­zóiknak, valamint külön ünnepi (ún. filléres) gyorsvonatokat indított Budapestről és az or­szág más városaiból. A Pécsre érkezőknek prog­ramokat állítottak össze: ebben szerepelt „a messze híres Zsol- nay Kerámikai Gyárak" mú­zeumának megtekintése a gyártelepen, a város neveze­tességeivel való ismerkedés gyalog vagy autókörséta kere­tében és kirándulás a Mecsek­re. A Pécsre érkezők ,,Egy nap Pécsett" elnevezésű szelvény­füzetet vásárolhattak 8 pen­gőért, ami teljes egy napi el­látást, háromszori étkezést és lakást biztosított, bármely első­rendű pécsi szállodában. A rendezőség előrelátása (vagy inkább a befektetett tőke fél­tése)' arra is kiterjedt, hogy 20 000 pengő erejéig biztosí­tották az előadásokat. A bizto­sító 5000 pengőt fizetett volna, ha 19 és 21 óra között a me­teorológiai intézet pécsi ■ ész­lelője a tribün legmagasabb pontjára helyezett esőmérőjével 2 mm esőt mért volna. .Eső ugyan nem zavarta az előadá­sokat, de olvassuk az egyik tudósításban, hogy „az úgy­szólván enyhe téli hidegben a közönség bundákban és plé­dekben nézte végig a két és fél órás előadást.” Az előadás valóban látvá­nyos volt. A tér pazar fényár­ban úszott. Korabeli tudósítá­sok szerint „egy világítótornyot, két világítóhidat, egy hajóref­lektort, hat fejgépet, 24 ref­lektort és 60 mélysugárzót sze­reltek fel ... A három pászto­rok jelenetben üstökös jelent meg a dóm felett, ezt a hatal­mas csillagot hosszú fénycsó­vájával speciális rakéták fel- használásával állították elő . . ." Még egy érdekesség az Est június 5-i számából: „Pécs 'belvárosi utcái csendesek. A pécsi rendőrkapitányság betil­totta a nagyvárosi élettől elvá­laszthatatlan rikkancs hangot: megtiltotta az újságok hangos árusítását." A Szalay és 'Rich­ter cég 75 wattos megafónjai viszont „természetes hangvisz- szaadásukkal teljesen illúziót keltőén" közvetítették a térre az orgona hangját, ugyanak­kor a rendezőtoronyban (felsze­relt kapcsolótábla és mikrofon segítségével a játékot 1 vezető rendező a padozat alatt elrej­tett és a közönség által nem hallható hangszórókkal irányí­totta az egyetemistákból és katonákból összeverbuvált sta­tisztériát: ötszáz szereplő vonult fel gazdag, pazar szépségű jel­mezekben. A játékok színhelye Dr. Nádor Tamás Új fotóalbum Magyarországról A Képzőművészeti Kiadó új fotóalbumot jelentetett meg Magyarországról magyar, né­met és angol nyelven. Ezúttal Szelényi Károly vállalkozott ar­ra a szép és szinte reményte­lenül nehéz feladatra, hogy be­mutassa hazánk jellegzetes tá­jait, házait és embereit. Ahány fotós szem, annyi fontosnak és jellemzőnek vélt téma, annyi nézőpont - bár természetesen vannak tájak és épületek, amelyek szinte jelképnek szá­mítanak, s nem maradhatnak ki egyetlen kötetből sem. Az albumban 209 színes fel­vétel van, Lázár István író írt hozzájuk emelkedett hangú, in­formációkban gazdag történeti, művészeti, gazdasági áttekin­tést tartalmazó kísérő szöveget. Kilenc tájegységet jár be a fo­tós és az író: Budáról indulva Észak-Dunántúl és a Balaton után érkeznek Baranyába, majd az Alföld, Nyírség és Észak-Magyarország nevezetes­ségeinek megtekintése után jut­nak vissza a fővárosba. A ké­peket és a kísérő szöveget tar­talmasán egészítik ki magyar költők versei q tájról, az embe­rekről. Baranyából természetesen megtaláljuk a pécsi dzsámi és a Székesegyház képét, de el­gyönyörködhetünk a havas me- cseknádasdi tájban, a sziget­vári vár bejáratában, egy or­mánsági talpasházban is. És az album végén is „hazai" fo­tót talál a lapozgató olvasó: a Budapest Spgrtcsarnokban készült kép éppen a hosszúhe- tényi népi együttes fesztivál­szereplését idézi fel. Siklós a török alóli felszabadulásra emlékezik Október 30-án lesz 300 éve annak, hogy Siklós felszaba­dult a török uralom alól. A vár- és múzeumbaráti kör gaz­dag programmal kíván megem­lékezni erről az évfordulóról. Terveiket a városi tanácson megalakult operatív bizottság vitatta meg és fogadta el. Eszerint a siklóiak bekapcso­lódnak a hetedik oszmaniszti- kai világkongresszus szeptem­ber 7—9. közötti eseményeibe. A vár udvarán a Bakfark Együttes szólaltat meg hódolt­ságkori dalokat, históriáé énekeket. Október 30-án tudo­mányos ülést rendeznek, mely­nek előadásai a hódoltság ko­rával, az 1686. év dél-kelet-du- nántúli hadműveleteivel foglal­koznak. Az évforduló alkalmá­val a kör a siklósi vár falán emléktáblát helyez el. Siklós és a török hódoltság címmel e napon kiállítás nyílik a vár­ban. Nagyon szeretnék, ha ez évben befejeződne a legki­emelkedőbb siklósi törökkori emléknek, Malkocs bej dzsámi­jának évek óta húzódó resta­urálása. A megalakult operatív bi­zottság már a jövő évi jubile­umra is készül: 1987. augusz­tus 12-én lesz 300. évforduló­ja a nagyharsányi csatának, amit ugyancsak méltó módon szeretnének megünnepelni. Em­lékkő felállítását tervezik a csata helyszínén. Mivel több rézkarc örökítette meg a csa­ta egyes jeleneteit, ezekből kiállítást szervez a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör a Janus Pannonius Múzeummal közö­sen. Film... Film... Film... Régi ismerősök a Walt Disney-filmben DONALD KACSA NYÁRI KALANDJAI A cím önmagáért beszél: a Walt Disney stúdió másfél órás rajzfilmje bizonyára nem­csak a gyerekeknek szerez majd felhőtlen perceket. Nehezebb film lesz A BETÖRÉS NAGYMESTERE című francia krimi. Hogy mi­lyen szempontból, azt döntse el a néző. Segítségül néhány mondat a tartalomból: A pro­fi bankrablót szökésre kény­szeríti rabtársa. Vad menekü­lés után kellemes környezet­ben, egy tengerparti nyaraló­ban kötnek ki, ahol igencsat szemrevaió hölgy a tulajdo­nos. Ráadásul még rendőr­gyűlölő is, így a többit nem nehéz kitalálni... Rádió Kis művész - nagy tekintély A Jó pihenést című össze­állítás szerkesztője, Somogy- vári Valéria a 'következőket ígéri a mai magazinműsor­ban: vendégünk lesz Cserhal­mi Imre, aki évtizedekkel ez­előtt évekig tudósított Bara­nya életéről a Népszabadság hasábjain. Azóta megjárt egy színházigazgatói posztot, most pedig új 'könyvét dedikálta Pécsett, melynek témája lepi meg először az olvasót, ^ hi­szen Moldovával szinte pár­huzamosan ő is a kamionosök életét dolgozta fel. Nem félt-e a konkurenciától? - Termé­szetesen sok más között ezt is megkérdezzük. Betekintést kaphatnak a műsor hallgatói egy Liliputi cirkusz minden­napjaiba, ahol nagy tekintély a kis művész is. Bemutatunk egy somogyi népművészt, el­látogathatnak velünk a békás­pusztai mezőgazdasági mú­zeumba, és elmondják a tol­nái régészek, hogy a most kezdődő ásatási szezonban mire szeretnének választ kap­ni a föld alól. Ismertetünk tölbb nyári gyermekprogramot, és a műsor végén kapcsoljuk a jégeső elhárító szolgálatot, ahonnan tudósítás hangzik el a közeli és távolabbi égbolt látnivalóiról. ,,A béke méhe zöngne . . .” Radnóti Miklós versének e so­rát választotta mottójául a Pécsi Városi Könyvtár 111 -as számú gyermekkönyvtára, és a pécsi stúdió, amikor felhívás­sal fordult a gyerekekhez: ír­janak a (békéről. Vajon fél­nek-e attól, amit a televízió­ban látnak, vajon tudják-e, hogy mi a háború és tud­ják-e, hogy írni a béke. A fel­hívásra 140 pályamű érkezett, a díjkiosztó ünnepségen 19-en kaptak jutalmat. Közülük vá­logatott Simon Márta a Va­sárnapi magazin műsorában, amelyben a gyerekek olvassák fel díjazott munkájukat. Ugyancsak a vasárnapi ma­gazin első órájában Kuncz Lászlóval, a Pécsi Nemzeti Színház operaénekesével be­szélget a szerkesztő, Simon Márta. Pécsiek, baranyaiak a rádióban Bertók László költő olvassa fel verseit június 15-én, va­sárnap este 23.29-kor a Kos- suth-adón. A műsor címe: Szavak a súgólyukból. A Komlói Pedagógus Ka­marakórus énekel dr. Szabó Szabolcs vezetésével június 19-én 16 órai kezdettel a 3. műsorban az idei pécsi kama- rakórus-fesztivál felvételeit bemutató sorozat keretében. 18- án, szerdán 13.3T-kor a Kossuth rádió Családi szőttes című riportműsora a pécsi dr. Komóromy Lászlót és környe­zetét mutatja be. 19- én, csütörtökön 16.32-kor a 3. műsorban Hidas Frigyes: Balettzene c. művét a MÉV koncert-lúvászenekara játsz- sza, vezényel: Apáthy Árpád. 20- án, pénteken 11.45-kora Kossuth rádióban Búvár y Lí­via népdalokat énekel. 22-én, vasárnap 12.55-kora Kossuth rádió Népdalkörök pódiuma c. adásában hallhat­juk a drávasztárai délszláv együttes felvételeit is. Pécsi Galéria Rajz Drawing ’86 Meglepően egységes az az összkép, amely a Pécsi Galériá­ban az idei rajzkiálfításon a sokféle nemzetiségű művészek munkáiból összeállt. Valószínű, hogy ezúttal nemcsak a vélet­lenek játékáról vagy a meghí­vottak tendenciózus kiválasztá­sáról van szó. Mintha azt a sokat emlegetett tényt illuszt- nálná a kiállítás, hogy mikép­pen zsugorodnak össze a távol­ságok az információrobbanás következményeképpen. Nemcak o földrajzi távolságok, hanem a szemléletbeli távolságok is. Nem leltem egyetlen olyan stí­lusjegyet sem, amely nemzeti­nek lenne mondható. A művek -egész más erővonalak mentén 8. HÉTVÉGE csoportosulnak. Ezek a munkák nem akarnak igazán szépek lenni, nem akarnak okosak len­ni ás általában rajzok sem akar­nak lenni. Sokkal inkább törek­szenek a ma bizonyos „indivi­duális poézis" minél pontosabb kifejezésére. Az olyan „klasszikusoknál", mint Christo vagy Keserű Ilona, mindez a szokott módon zajlik. Ök a korábban kimunkált esz­közeikkel biztosan bánnak. Christo becsomagolt épületei - a berlini Reichstag és Man­hattan felhőkarcolói - a ki­emelésnek ezzel a módjával többféle gondolatsort is elin­díthatnak. A csomagolás lehet a védelem, az őrzés gesztusa, de lehet o kétség bevonásé is. Keserű Ilona munkáin a befes­tett és vászonra applikált szent­jánoskenyerek vizuális nyelv jeleivé változnak. A művek más csoportja a jel-jelentés fogalmait vizsgál­ja. Carlos Bucerra munkái a jelek eredeti formáival, a gyer­mekrajzok és a természeti né­pek gondolkodásával keresik a kapcsolatot. Ezt-teszi Vető János és Méhes Loránd is, ám ők gyak­ran élnek a kommersz és az irónia eszközeivel. Szirtes Já­nosról nem tudtunk meg mást, mint amit eddig is tudtunk: jól beszél „szirtesül". Lugossy Lász­ló Izgat a költészet című mun­kája a nagyméretű fekete ko­porsón tereferélő egerekkel gúnyos és szomorú képet fest a költészet esélyeiről. A kiállított anyag legjelleg­zetesebb vonulatát azok a nagy gesztusokkal megfestett, ex­presszív képek adják, amelyek komor színeikkel, feketéikkel is hasonló szemléletet tükröz­nek. Brigitte Hahner-Spring- mühl vagy Szörtsey Gábor, George Apostu vagy Misch Ádám világa nagyon közel áll egymáshoz. Még az ortodox geometrikusok is keresik az ol­dottabb formákat, a festői ki­fejezést. (Mint Walsh vagy Kos- kela). E műfajban kivételesen szépek Jean-Paul Renko víz­szintesen mértanilag tagolt, de egész finoman megmunkált fe­lületei. Az idők változását jelzi, és egészen atavisztikusnak hat Alvjani tudálékos mértani ábrá­ja a színskálával. Hol van már a magabiztos, okitó hangnem? Ügy tűnik, a művészek nem vágynak többé a tudós státuszára. Beérnék a művész biztos státuszával — ha lenne még ilyen. Kovács O. Gyermek­színjátszó szeminárium Jóllehet szakmai rendezvény, bizonyára szép számmal akad­nak érdeklődők, akik kíván­csiak a XI. országos gyermek- színjátszó szeminárium prog­ramjára. Pécsett évtizedes ha­gyománya van ennek a ren­dezvénynek, amelyet június 15-e és 19-e között tartanak meg az Ifjúsági Házban. Né­hány cím- a gazdag válasz­tékból: videobemutató a Ma­gyar Televízió gyermekszínjá- té'kos műsoraiból; előadás a külföldi tapasztalatokról; vita a drámapedagógia Sze­repéről a középiskolában; bé­csi drómatanár előadása és videofilmje az osztrák tapasz­talatokról. A magyartanárok számára kifejezetten csábító program . . . Televízió A Televízió jövő heti műso.- rából nem volt könnyű aján­lásra méltó műsort találni. A futballözönbeo talán jut negyven percük a nézőknek egy érdekes film megtekinté­séré: „ Magukra vállalták" címmel azokról a gyárgondo­zónőkről készített filmet a stáb, akik 1946 és 1949 kö­zött egy-egy üzem dolgozói­nak egészségéért, ügyes-ba­jos dolgainak intézéséért vol­tak felelősek - mert ezt ön­ként vállalták, ötszáznál töb­ben kaptak képesítést a fel­adatra; közülük néhányon a kamerák előtt beszélnek a felszabadulás utáni években végzett, ma már kuriózumnak számító munkájukról. (Jún.18., szerda, MTV—2, 20.40.) Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom