Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-14 / 162. szám

Krakkóban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Krakkó Vajdasági Bizottságá­nak meghívására június 2—6. között Lukács Jánosnak, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkárának vezetésé­vel pártküldöttség tett látogatást Krakkóban. A találkozás célja a két terület közötti testvérkapcsolatok létrehozása volt. A FOGADTATÁS Küldöttségünket Krakkóban ,nágy szeretettel vártáik a helyi párt- és állami vezetők. A megérkezéskor az első talál­kozáson jelen volt Jozef Ga­jewicz, az LEMP Krakkó Vaj­dasági Bizottságának első titkára, a pártbizottság több vezető munkatársa, Tadeusz Salwa, a Krakkói Vajdasági Tanács elnöke, Apolinary Ko- zub, a tanács végrehajtó tes­tületének elnöke. 'Ez alkalom­ból Krakkóba látogatott Biczó György, a Magyar Népköztár­saság lengyelországi nagykö­vete is. A két első titkár első kézfogása már jelezte, hogy a találkozás, a kölcsönös sze­mélyes ismerkedés megnyitja az utat a két terület közötti széles körű együttműködés megteremtéséhez. A néhány­na pos program, a találkozá­sok bizonyságát adták annak, hogy ezt krakkói barátaink igazán kívánják. Ezért is. tet­tek kezdeményező lépéseket a kapcsolatok felvételére. NÉHÁNY ADAT A Krakkói Vajdaságban valamivel több, mint 1 millió kétszázezer ember él. Krakkó lakossága jelenleg 740 000 fő. A lengyel királyok egykori fő­városa napjainkban Délkelet- Lengyelország jelentős ipari központja. 476 000 embert foglalkoztat a terület ipara. Külön említést érdemel a Nowa Hutában felépített Le­nin Fémkohászati Kombinát — melyet pártküldöttségünk is felkeresett — 33 000 dolgozó­jával, kokszolóművel, vas- és hoirganykohóival, hengerművei­vel. Krakkó Varsó után Lengyel- ország második legnagyobb kulturális-tudományos centru­ma. Tizenegy egyeteme és fő­iskolája van, több kutatóinté­zet és színház, operaház, fil­harmonikus zenekar található itt. A háború megkímélte mű­emlékeit, amelyek megóvására nagy figyelmet fordítanak. A város építészeti szépségeit, múzeumi kincsei egyrészét az Óvárosban, a Wawelben küldöttségünk is megcsodálta. Különösen érdekes vplt az 1364-ben Nagy Kázmér alapí­totta Jagelló Egyetem gótikus stílusban épült Collegium Maius-ának megtekintése, mely többek között olyan ér­tékeket őriz, mint Kdpernikus emléktárgyai, vagy egy olyan 1510-ből származó földgömb, melyen először tüntették fel Amerikát. TÖRTÉNELMI EMLÉKEINK Vendéglátóink a találkozá­sok során többször utaltak a - ra, hogy a két nép történeté­ben mily sok szoros kapcso­lat található. Ez a történelmi múlt is erősítője lehet a most születőben lévő testvérkapcso­latoknak. A műemlékek felke­resése során említették ven­déglátóink Boleszláv fejedel­met, aki a tatárjárás után 6. HÉTVÉGE vette feleségül IV. Béla.magyar király lányát, Kingát. Számta­lan emlék őrzi Hedvig király­nő (Jadwiga) uralkodását, aki Nagy Lajos lengyel-magyar király lánya volt. A waweli székesegyházban csodálhattuk meg a carrarai fehér már­ványból készített síremlékét, amelyen kecses, fekvő alakja •látható. Ugyancsak itt talál­ható az úgynevezett Báthory- kápolna, ahol az egykori er­délyi fejedelem és lengyel ki­rály sírkápolnája található. Ottjártunkkor is friss virágokat, nemzeti színű szalagos kicsiny koszorúkat láthattunk, melyeket magyar turisták helyeztek el a síremléken. De nem feled­keztek meg lengyel barátaink arról sem, hogy amikor 1939- ben a német fasiszták lero­hanták az országot, mintegy száznegyvenszer lengyel me­nekült Magyarországra, egy részük tovább folytatta útját a szövetséges haderők felé, más részük nálunk talált mene­déket a háború végéig. A leg­újabb kor pedig lehetővé tet­te egy új együttműködésünket is, lengyel szakmunkások dol­goznak hazánk különböző üzemeiben, bányáiban, az épí­tőiparban. A mi megyénkben dolgozó lengyel szakmunkások teljesítményéről szólt, elismerő­en a vajdasági pártbizottság lapjának, a Gazeta Krakow- skának adott nyilatkozatában Lukács János elvtárs. FONTOS ISMERETSZERZÉS Ha rövid is volt az idő, a különböző találkozások során lehetőség nyílt arra, hogy kül­döttségünk tagjai fontos isme­reteket szerezzenek arról a politikai, gazdasági munkáról, a tanácsok és tömegszerveze­tek tevékenységéről, melyek napjainkban a lengyel közéle­tét jellemzik. A LEMP szervezetei a párt közelgő kongresszusára készül­nék, amely hivatott megjelölni a politikai és gazdasági, tár­sadalmi konszolidálást előre­vivő, soron lévő feladatokat. A Krakkói Vajdaságban is erősö­dik a párt befolyása, szerveze­ti ereje. Jelenleg szervezeteik­ben 64 000 párttag van, 35 százalékuk munkás. Az új szakszervezeteknek az állami szektorban dolgozók 53 száza­léka tagja. Erősödik a mun­kás fiatalok körében a lengyel szocialista ifjúsági mozgalom tevékenysége, a falusi ifjúság mozgalma, és az egyetemis­ták körében a diákszövetség. A vajdasági tanács vezetői­vel való találkozás során győ­ződhettünk arról meg, hogy te­vékenységükben sok olyan fel­adatot kell megoldaniuk, me­lyek hasonlatosak a mieinkhez. Mint legfontosabbat említették zenei színház építését tervezik, új tv-stád iát, filmgyárat sze­retnének felépíteni. A terveik között szerepel egy magyar kulturális intézet létrehozása Krakkóban. LÁTNIVALÓK - TANULSÁGOKKAL Egy külföldi látogatás során, nagyön fontos benyomásokat kelt a vendégben mindaz, amit a hivatalos programokon kívül lát, tapasztal. Autóból kitekint­ve, séta közben, üzletekben megfordulva, kötetlen beszélge­tésekben formálódik a kép, mely magával hozza a tanul­ságokat is. így volt ez Krakkó­ban is. Kétségtelen, hogy foko­zott a kíváncsiságunk az iránt, milyen a hangulat, hogyan él­nek az emberek ebben a baráti országban? Ha teljes képet nem is lehet kapni néhány nap alatt, mindenesetre egyéni vé­lemények kialakulhattak. A határ felől Krakkóhoz kö­zeledve a legelső ami felkelti az érdeklődést, a települések sajátos szerkezete, az építke­zések számunkra új stílusa. Az nem meglepő, hogy egymás mellett számtalan kis parcella látható, hiszen közismert, hogy a mezőgazdaságra az ország­ban a kisgazdaságok a jellem­zőek. Az már új volt, hogy nem Az első kézfogás. Balról Lukács János, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titkára, jobbról Jozef Gajewicz, a LEMP Krakkó Vajdasági Bizottságának első titkára. zakón, hogy egy-egy nagycsa­lád befogadására alkalmasak. A krakkói utcán sétálva az a kép tárult elénk, hogy az em­berek nyugodtak, a városban nagy a forgalom, sűrűn járnak a villamosok, elég sok a gép­kocsi. Feltűnően sok a fiatal a városban, ez bizonyára össze­függ azzal hogy sok itt az ok­Küldöttségünk a Nowa Huta-i Lenin Fémkohászati Kombinát megtekintésére indul a műemlékvédelmet. Tízéves programjuk van, jelentős anyagi erőt fordítanak erre, ötezer embert foglalkoztatnak a mm kólátokon. A vezetés gondjai közé tartozik a város vízellátásánál hőellátásának biztosítása, az úthálózat kor­szerűsítésének megoldása, a környezetvédelem, a lakásépí­tési program teljesítése. To­vábbra is erősíteni kívánják kulturális központ jellegüket. Új nemzeti múzeum épül, a következő 5 évben húsz új in­tézményt kap a felsőoktatás, egybefüggő településeket lát­tunk, hanem a hegyoldalakon egymástól távollévő házakat, a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel. Az új épületek meg­őrizték külsejükben a hegyi házakra jellemző vonásokat, mindenekelőtt a csapadék el­len védő kiugró tetőszerkeze­teket, de feltűnő volt, hogy többségük három, sőt négy szintes,, legtöbbjénél a tető­részt is beépítették, lakhatóvá tették. Látszott ezeken a há­A krakkói óváros központjának látképe tatási intézmény. De több olyan turistacsoporttal talál­koztunk, mely az ország külön­böző részeiből érkezett ismerkedni a műemlékek­kel, történelmi emlékek­kel. A csoportok között kül­földiekkel is lehetett találkoz­ni. Különösen a délutáni órák­ban népesültek be sétálókkal az óváros utcái, terei. Sok gyermekkocsit toló szülőt lehe­tett látni. Az üzletekben, ha nem is bő­ségesen, de van áru. Különösen börféleségekből, szőrmeáruk­ból láttunk sokat. A zöldséges boltokban megtalálhatóak vol­tak a tavaszi termékek: az uborka, a paradicsom, az eper. Igaz, hogy a húst még jegyre adják, de van az üzletekben, sőt a szabadpiacon jegy nélkül is kapható, s a vendéglátó- egységekben, nem is drágán, felszolgálnak húsételeket. Magával ragadó a hagyo­mánytiszteletük. Az óvárosi templom tornyából minden órában megszólal a trombita hangja, mely a tatárdúlásra emlékeztet. Éppen úgy, várat­lanul hallgat el, mint századok­kal ezelőtt, amikor egy tatár nyila halálra sebezte a vész­jelt adó harcost. Ottjártunkkor rendezték meg az ún. „Lajko- nik" ^ünnepséget, mely egy lát­ványos felvonulás keretében az 1222-23-as tatártámadás emlékét idézi fel, s melynek a rossz, esős idő ellenére is sok volt a nézője. VÉLEMÉNYEK A látogatás eredményeit a két pártbizottság vezetői ősz* szegezték, egybehangzóan megfogalmazva, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a testvérmegyei 'kapcsolatok megteremtésének, lehetőségét látják annak, hogy az a jövő­ben szélesedjék, tartalmában gazdagodjék. Lukács János erről szólt a a Gazeta Krakowska részére adott interjúban: — Küldöttségünk feladata az volt, hogy előkészítse egy sok­oldalú együttműködés, kapcso­latrendszer. megteremtését — mondotta többek között. - A két pártbizottság közötti rend­szeres kapcsolat, kialakításá­nak lehetőségeiről elvben megállapodtunk, nincs akadá­lya annak, hogy a közeljövő­ben ezt írásban is megfogal­mazzuk, munkaprogramunkat közösen aláírjuk. Er megte­remtheti az alapjait annak, hogy a jövőben az állami szervek, tömegszervezetek és mozgalmak, a tömegtájékozta­tás eszközrendszerei, a külön­böző gazdasági egységek ki­alakítsák a kapcsolatok ked­vező formáit, hogy szélesed­jék a tudomány, a kulturális élet, a művészetek terén az együttműködés. Bizonyára gyarapodni fognak a kölcsö­nös látogatások, melyék a hi­vatalos kapcsolatokon túl a két terület mind több lakójá­nak is lehetőséget biztosít majd a személyes ismeret- szerzésre. Már eddig is voltak egyes intézmények között kez­deményezések a kapcsolatfel­vételre, ezek majd a jövőben szélesedhetnek, erősödhetnek. Mindezekhez pártbizottságunk támogatást nyújt. Jozef Gajewicz küldöttsé­günk búcsúztatásakor mondot­tá a következőket: — A mostani találkozáskor, a beszélgetések során meg­győződhettünk kölcsönösen ar­ról, hogy mily sok hasonlóság van a két terület között. Ezek eredményes alapjait képezhe­tik testvérkapcsolatainknak. Nagyon fontos, hogy a külön­böző intézményeink, mozgal­maink, gazdasági egységeink között közvetlen együttműkö­dések teremtődjenek meg. Ez elősegítheti, hogy kölcsönösen sokat tanuljunk az élet min­den területén egymástól, de különösen a technológiai ha­ladás elősegítésében, a tudo­mányos kutatásban, a környe­zetvédelemben, a műemlékvé­delemben, az emberek minden­napi igényeinek kielégítésé­ben. Az első találkozás keretei tehát megadták a lehetőséget a kölcsönös, nyílt tájékoztatás­ra, egymás életének közelebbi megismerésére. A jövő tervei biztosítják, hogy ez a testvér­kapcsolat keretében tovább szélesedjék. Lvov, Szliven, Schwerin, Eszék után új test­vérterülete lesz Baranyának: a Krakkói Vajdaság. Mitxki Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom