Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-13 / 161. szám

2 Dunántúli napló 1986. június 13., péntek Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfoko­zott várakozás a Varsói Szer­ződés tagállamainak kétna­pos budapesti csúcsértekez­letét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverke­zési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó sza­kasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy in­tenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverke­zés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT-2. Szerződés felrúgásáról is. De nem csu­pán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi át­fogó problémával küzd, ami­re az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszült­séget a különböző kontinen­seken, a lokális háborúk ki­robbanását kockáztatva ez­zel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültségek fel­oldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása he­lyett a korlátozást és lesze­relést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a buda­pesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépé­seket, amelyek a szocialista politikai-védelmi, közösség szerint elengedhetetelenek ahhoz, hogy a világ kikerül­jön a mai helyzetből; a má­sik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, ja­vaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfe­lelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nem csak a "Szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdé­séhez át kell törni a bizal­matlanság még meglevő ma­gas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökkenté­se érdekében új, nagyszabá­sú kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy je­lentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati ál­lításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentés­ről. Emlékezetes, hogy né­hány évvel ezelőtt a nyuga­ti képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forga­tókönyvek”, amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és dí Egyesült Álla­mok félelmét az atomfegy­verek bevetésétől — arra ké­szül, hogy nagy arányú harc- kocsi-támadassal törjön az NSZK-ra és más atlanti or­szágokra. Mit tartalmaz ez a doku­mentum? Röviden: tervet ar­ra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csa­patcsökkentést, és semmisít­senek meg nagymennyiségű fegyvert. A csapatokat felosz­tanák, a fegyvereket ellenőr­zés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárol­nák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erői­nek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodás­hoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért len­ne előnyös ezeknek az álla­moknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzetgaz­daságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésé­ben. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csa­patok és fegyverzetek leszere­lését nemzetközi bizottság el­lenőrizze. Ez a testület felha­talmazást kapna arra, hegy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken el­lenőrző állomásokat létesít­sen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok vala­miféle „zárt társadalmak" lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A had­gyakorlatok méretének és szá­mának csökkentése, a csa­patmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsö­nös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszer­nek. A bizalom felépítése na­gyon fontos világunk számá­ra. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyel­met a katonai doktrínák kér­désére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásá­hoz szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védel­mi jellegűek legyenek. Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrend­szerek kiépítését jelenti, ame~ lyek alkalmasak a támadó visszaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik ol­dalon. Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhívásra, ami­kor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécs- ben, s hosszabb ideje tart már az európai országok le­szerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akar­ják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akar­ják hozni az elhúzódó tár­gyalásokat a zsákutcából. Ra­dikális javaslataik ezért szü­lettek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszá- bon, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges or­szágok bármely más e tárgy­körű indítványait. Azt jelentbe a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltot­tak" biztonsági politikájuk­ban? Nem. Amint azt a köz­lemény és a felhívás egybe­hangzóan kimondja: az em­beriség fennmaradására to­vábbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztése, az űrfegyver­kezés, a vegyifegyverkezés beíqért fordulója jelenti a leqfőbb veszélyt. Miért fog­lalkozik akkor ez a dokumen­tum mégis a „sokkalta ártal­matlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bi­zalomépítő üzenetnek szán­ják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris feqy- verzetkorlátozási és leszerelé­si programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehe­tőségét. 1969-ben a budapesti PTT- üiés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az ered­mény — a helsinki értekez­let, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban biza­kodni, hogy a mostani felhí­vás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. NAGYVILÁGBAN fraki-szíriai külügyminiszteri találkozó? Magyar—finn gazdasági tárgyalások Ammanból érkező hírek sze­rint pénteken Szíria és lra< határán találkozik egymás­sal az iraki és a Szíriái kül­ügyminiszter. A találkozót ál­lamfői tanácskozás is követ­heti. Ezzel pedig megnyílhat az út az arab csúcsértekezlet megtartása előtt, feloldódhat végre „az arab világ bénult­sága”. A Szíria és Irak között dúló több mint évtizedes vi­szálynak azonban nincs vége: Damaszkuszban és Bagdad­ban nyomatékkai hangoztat­ják, hogy „politikai tűzszünet­ről" van szó csupán. A Bagdad-Damaszkusz kö­zötti megbékélés Husszein jordániai király műve. Bejrúti •megfigyelők szerint a jordá­niai uralkodó ráébredt arra, hogy Szíria nélkül semmiféle közel-keleti megoldási terv sem életképes. A Szíriái—iraki viszálykodás azonban útját áll­ja nemcsak az arab egyetér­tés kialakításának a közel- keleti béke megteremtése kö­vetkező lépését illetően, ha­nem akadályozza az iraki-irá­ni rendezést is. Szíriának egyre nagyobb kárt okoz, hogy az arab vi­lággal szemben Iránt támo­gatja ebben a háborúban. Az elszigetelődést Damaszkusz, ebben a valutaíriséges idők­ben nem engedheti meg ma­gának. Különösen nem akkor, amikor Iránnak is dollármilli- órdokkal tartozik kedvezmé­nyes olajszállításokért. Szíria másfelől nem veheti magára azt a vádat, hogy az arab csúcstalálkozó, miatta nem tartható meg egy különösen veszélyes időszakban. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Jernu Laime finn külkereskedelmi minisztert. (A képen.') A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter, továbbá Arto Mansalo, a Finn Köztársaság budapesti, és Hargita Árpád, hazánk hel­sinki nagykövete is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására június 9—12. között tárgyalásokat folytatott Budapesten Jermu Laine finn külkereskedelmi mi­niszter, akit útjára több finn nagyvállalati vezető is elkísért. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kereskedelempo­litikai kapcsolatok teljes mér­tékben rendezettek. Mindkét fél szükségesnek tartja a magyar— finn áruforgalom bővítését, és i ■■ » ■ egyetértenek abban, hogy eh­hez új, korszerű gazdasági együttműködési formák szüksé­gesek. Ebből a szempontból is üdvözölték, hogy rövidesen megkezdi működését az első magyar—finn vegyesvállalat, amely tejipari berendezéseket fog gyártani magyar és külföl­di piacokra. A kapcsolatok bő­vítését elő fogja segíteni az 1987-re Helsinkiben tervezett magyar gazdasági napok ren­dezvénysorozata is. A minisz­tert elkísérő finn üzletemberek tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel a kooperációs kapcsolatok bővítéséről. A mi­niszter és kísérete a Magyar Kereskedelmi Kamarában meg­beszélést' folytatott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésében érdekelt magyar vállalatok képviselőivel. 4 BUDAPEST: Losonczi Pál, ez Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte II. Erzsébetet, Nagy-Britannia és Észak-lror- szág Egyesült Királyság király­nőjét születésnapja alkalmá­ból.-f PEKING: Az Egészségügyi Hírek című kínai orvosi lap szerint napi egy csésze tea elfogyasztásával <jelentős mér­tékben csökkenteni lehet a rákos megbetegedés veszélyét. Kínai kutatók szerint erre jó esélyük lehet mindazoknak, akik naponta legalább öt gramm teát fogyasztanak, le­hetőleg a 17 legismertebb kí­nai teafajta valamelyikéből. 4 WASHINGTON: Ázsiai körútra indul a jövő héten George Shultz amerikai külügy­miniszter. A Fülöp-szigetek fő­városában, Manilában megbe­szélést folytat a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamainak külügyminiszte­reivel és találkozik Corazon Aquino elnökkel és kormányá­nak több tagjával. Ez lesz a második találkozó Aquino asz- szony és az amerikai külügy­miniszter között. Útban a ma- nilai megbeszélésekre, Shultz rövid megállót tart Hongkong­ban, Szingapúrban és Brunei- ben. 4- PÁRIZS: A francia nem­zetgyűlésben a Chirac-kormány szerdára virradó éjjel a ne­gyedik bizalmi szavazást is megnyerte. A bizalmi kérdést ezúttal nem a kormány vetet­te fel, mint korábban, hanem a szocialista párti ellenzék nyújtott be bizalmatlansági in­dítványt az elbocsátások elő­zetes állami engedélyezését eltörlő törvény miatt. Az indít­vány azonban csak a szocialis­ta és a kommunista képviselők, valamint néhány független baloldali szavazatát kapta meg, a szélsőjobboldali Nem­zeti Front is a kormánnyal sza­vazott. 4- GENF: Csütörtökön Géni­ben a szovjet-amerikai fégy- verzetkorlátozási tárgyalások keretében ülést tartott a köze­pes hatótávolságú fegyverekről tanácskozó munkacsoport. 4 PEKING: Ősi kínai recept alapján kopaszodás elleni szert állított elő egy pekingi gyógy­szergyár. A „Trichogen” elne­vezésű oldatból eddig 20 000 palackot bocsátottak piacra. A gyártást megelőző, öt évig tar­tó kísérletek a szakértők sze­rint bebizonyították, hogy az oldat egyrészt megállítja a ko­paszodás folyamatát, másrészt elősegíti a haj növését. Egy japán cég 10 000 adagot ren­delt a kínai szerből. 4- TOKIÓ: A nukleáris fegy­verkísérletek haladéktalan be­szüntetésére szólított lel a hi- rosimai békeértekezlet, amely­nek munkájában hét ország — köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok - orvosai, a nukleáris háború megelőzé­séért küzdő nemzetközi orvos­mozgalom tagjai vesznek részt. ,,Az emberiség előtt álló leg­sürgősebb feladat a tömeg­pusztító eszközök megsemmi- sitése" - hangsúlyozta a felhí­vásuk. Újszíves csecsemő A szerda este kiadott orvosi je­lentés szerint ,, válságos, de sta­bil" Baby Jesse, az újszíves cse­csemő állapota, az orvosok azon­ban bizakodóan nyilatkoznak gyó­gyulásának esélyeiről. A szívmű­ködés percekkel az új szív be­ültetése után magától megindult, a csecsemő bőrszíne és hőmérsék­lete normális. Mint jelentettük, a kaliforniai Pasadenában, a Loma Linda kór­házban hajtották végre a sqjátos körülményei miatt országos érdek­lődést kiváltó műtétet. A kórház orvosai Jesse baba előtt már négy csecsemőbe ültettek új szívet, ed­dig valamennyien normálisan fej­lődnek, a szakértők azonban óva­kodnak a végleges következteté­sektől, mert a kicsinyek legidő­sebbje is csak héthónapos és alig néhány hónapja esett át a műté­ten. A négy csecsemőnél azonban eddig csak kisebb problémák mu­tatkoztak és egyikük szervezete sem mutatta annak jelét, hogy ki­vetné az idegen testet. KELLEMES NYÁRESTI SZÓRAKOZÁS jj A KERTMOZI. UK A Park-kert után I 15-én nyit a Komarov-kert ■ és a Kertvárosi kert 15-i, vasárnapi műsorok: II ♦ PARK-KERT: BMX BANDITÁK ♦ KOMAROV: AZ ELVARÁZSOLT DOLLAR ♦ KERTVÁROS: FANTOM AZ ÉJSZAKÁBAN Előadások kezdete: 9 óra Egész nyáron változatos műsorok! Szeretettel várjuk közönségünket! U»*i »mtitif = Gorbacsov válaszlevele a miskolci kohászoknak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára levélben válaszolt a miskolci Lenin Kohászati Müvek több mint háromezer dolgozójának, akik koráb­ban levélben számoltak be a szovjet vezetőnek munkájukról, a cserepoveci Kohászait Művekkel folytatott együtt­működésükről, az SZKP XXVII. kong­resszus tiszteletére inditott munka- verseny sikereiről. A válaszlevél szö­vege a következő. „Kedves barátaim! Meleg hangú levelük, ame­lyet a Lenin Kohászati Művek több eze, dolgozója írt alá, mélységesen meghatott. Min­den sorából érződik a magyar munkásosztálynak az a szilárd eltökéltsége, hogy még telje­sebben kihasználja a szocializ­mus kimeríthetetlen előnyeit, népeink javára erősítse a gyü­mölcsöző együttműködést a Szovjetunióval. Őszintén hálás vagyok azért, hogy Önök lelkesen támogatják az SZKP XXVII. kongresszusának határozatait. Kölönösen fontos, hogy ezt a támogatást konkrét cselekedetekkel, a szocialista munkaversenyben vállalt kötele­zettségekkel támasztják alá. Ebben szemléletesen kifejező­dik, hogy az önök közössége mélyen megérti a jelenlegi for­dulópontot jelentő korszak lé­nyegét, a szovjet kommunisták legfelsőbb fórumának jelentő­ségét. Ez a fórum dolgozta ki a társadalmi és gazdasági fej­lesztés meggyorsításának stra­tégiáját. Sokban hasonlóak az MSZMP XIII, kongresszusán megfogalmazott feladatok. Ezek megvalósítása érdekében még dinamikusabban és mélyreha­tóbban kell ötvöznünk a szocia­lizmust c legkorszerűbb techni­kával és technológiával. Cse­peli beszédemben már szóltam arról, hogy a gyorsításért foly­tatott küzdelem frontvonala a gyárak műhelyeinél húzódik. E küzdelemben tudósok is, mér­nökök is, és persze munkások is részt vesznek. Úav vélem, hogy ez teljes mértékben vo­natkozik az önök üzemeire is.. A műszaki haladás terén való gyors előrelépés érdekében mindenekelőtt a gépgyártást kell fejleszteni, ennek „kenye­re" pedig, mint ismeretes, a fém, egyebek között az a kü­lönleges ötvözetű acél is, ame- Ivst az önök gyakorlott üzemei öntenek. "örömmel értesültem a levél­ből arról, hogy az önök kollek­tívája jó kapcsolatokat épít ki a cserepoveci vasmunkásokkal és más szovjet kollektívákkal, széles körű tapasztalatcserét folytatnak. Ezt csak üdvözölni lehet. A szovjet és a magyar válla­latok közötti együttműködés el­mélyítésében a szoros gyártási együttműködésben, a közvetlen termelési kapcsolatok, s ahol ez szükséges, a közös gazdálkodó szervezetek kialakításában lát­juk a gyorsítás jelentős tartalé­kait, Az ilyen közös munka se­gít együttműködésünk új terüle­teinek feltárásában, s ez meg­felel Magyarország és a Szov­jetunió népei, az egész szocia­lista közösség érdekeinek. Kedves elvtársak! Tiszta szív­ből kívánom a világ proletariá­tusa vezére, Vlagyimir lljics Le­nin nevét viselő kombinát dol­gozóinak, hogy továbbra is fá­radhatatlanul erősítsék és gya­rapítsák a munkásosztály dicső­séges hagyományait, gyakorlati tettekkel váltsák valóra az in­ternacionalista szolidaritás és a népeink közötti barátság esz­méit. Kívánok önöknek újabb eredményeket a munkában, bé­két, boldogságot és sikereket! M. Gorbacsov

Next

/
Oldalképek
Tartalom