Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-10 / 127. szám

Megújul a Pécsi Hőerőmű Az új, 60 MW-os gépegység már december óta áramot ter­mel. Erb János felvétele Fél­időben Hatósági jogkört kapott az ÉMI A beton födémelemek szilárdságát mérik a laboratóriumban. Magánépítkezések minőségellenőrzése Ha szükséges, leállíthatják a kivitelezést A külső szemlélő mitsem lát a változásokból, elbontanak egy erőművet, a régi helyén új születik, miközben az áram- és a távhőellátás zavartalan. Ez történik most a Pécsi Hőerőmű­ben, ahol a hatodik ötéves tervidőszakban nagyszabású re­konstrukció kezdődött, melynek során a magyar és csehszlovák kivitelezők kazánokat, turbiná­kat, generátorokat cseréltek ki, újítottak föl. A rekonstrukció első üteme az év végén fejező­dik be, ennek révén — leg­alábbis az eddigi üzemelési ta­pasztalatok alapján bizonyos­nak látszik — 20 megawattal nő az erőmű teljesítménye. Most mindenki arra vár, a mi­nisztérium mielőbb döntsön a rekonstrukció második ütemé­nek indításáról, amit a pécsiek a maguk részéről műszakilag és kereskedelmileg teljesen előké­szítettek. Ezzel jelentősen meg­nőne az erőmű hatásfoka és teljesítménye, de az égbolt is tisztább lenne a kémények fö­lött. Somosi László igazgató és vezető társai most feszült, vá­rakozásteli időszakot élnek át. Ahogyan a fiatal igazgató fo­galmaz: feladatokkal nagyon terhes, de egyben kivételes le­hetőséget biztosító időszak ez. Be kell fejezni a rekonstrukció első ütemét, s ha döntés szüle­tik, megkezdeni a másodikat. Ez a nagy lehetőség, 20—25 évre ők döntik el, milyen lesz az erőmű. Mielőtt azonban a jövőt für­késznénk, vessünk egy röpke pillantást arra, mit hoztak a megújulásban az elmúlt évek. öt év alatt 2 milliárd forintot költöttek -a rekonstrukcióra, melynek első üteme ez év októ­berében, novemberében zárul. Ami eddig — némi késéssel — elkészült, jól sikerült, a beren­dezések korszerűek, jobb hatás- fokúak, üzembiztosak. Az öt év során zavartalanul kielégítet­ték a növekvő vijlamosenergia­Évi 20—40 millió forint ér­tékben exportált 1977 óta nyu­gat-európai országokba a Pé­csi Mezőgép Vállalat. Lehető­ségei azonban ennél lényege­sen nagyobbak, és idén sze­retnének erről a szintről ki­mozdulni. — Eddig elsősorban egyedi, főképp erőművi és kohászati elektrofilter acélszerkezetet szállítottunk tőkés piacokra — mondja Víg Miklós, a vállalat igazgatója. Az idei évtől ezek megtartása mellett lényegesen szélesíteni kívánjuk ajánlataink skáláját. Egyik legjelentősebb­nek ígérkező kapcsolatunkat a Volkswagen konszernnel ala­kítottuk ki. A hazánkban szál­lítandó személygépkocsijaik el­lentételezése céljából a MO- GURT Külkereskedelmi Vállalat elküldte a szóba jöhető gyár­tókhoz a Volkswagen kívánság- listáját. Ebben volt olyan tétel, amelynek gyártására mi vál­lalkoztunk. Egy alkatrésztároló és -szállító konténercsalád há­rom tagjának különböző for­mában és méretben való le­gyártására tettünk ajánlatot. Árainkkal és a küldött minta- ■darabjainkkal oly mértékben igényeket, Pécs és Komló szin­tén növekvő távhőellátási igé­nyeit. Tették mindezt gazdasá­gosabban, kedvezőbb önkölt­ségű tüzelőanyagok felhaszná­lásával, a fajlagos hőfogyasz­tás csökkentésével. Ennek ered­ményeként a vállalat nyeresége kétszerese a tervezettnek. Nagy dolognak tartják, hogy sikerült állandósítani a létszámot. En­nek érdekében nem kis erőfe­szítést tettek: javultak a mun­ka- és szociális körülmények, új munkásszállót építettek, öt év alatt 17 millió forinttal tá­mogatták dolgozóik lakásépít­kezését. S nem utolsósorban: az elmúlt öt évben a keresetek 53 százalékkal emelkedtek, az egy főre jutó évi átlagkereset immár közelíti a 100 000 forin­tot. Innen kellene most tovább menni, mégpedig újabb, felfe­lé ívelő pályán, amit a re­konstrukció második üteme je­lentene. Minden az indítás mel­lett szól, hiszen hazai kiterme­lésű, viszonylag olcsó hulladék­szenek elégetésével juthatnánk többlet energiához. A döntést az Állami Tervbizottság hozza elégedettek, hogy valószínűleg a fent említett gépkocsi ügye­lettől függetlenül is igényt tar­tanak szállításainkra. Három­százötven darabot már meg is rendeltek. Új szakaszba lép az NSZK- beli Spitzer céggel kiépített együttműködésük is. Eddig csak tartályokat szállítottak a por­alakú termékek szállítására al­kalmas speciális silójárműveik­hez, addig ez évtől ők is meg­kezdik ezen szállítójárművek komplett elkészítését. Az első ilyen darabot már bemutatják a májusi BNV-n. Onnan útja a Petőházi Cukorgyárba vezet, ahonnan a prototípusra vevő­ként jelentkeztek. A Spitzerrel való egyezség értelmében ha­zai és szocialista piacon jelen­hetnek meg silójárművekkel. Ki­maja meg, nagyon remeim, hogy az számukra kedvező lesz. Somosi László szerint a hu­szonnegyedik órában vagyunk, júniusig mindenképpen végle­ges döntés kell. Ugyanis a re­konstrukció második ütemét tel­jes egészében előkészítették, a kivitelezésre csehszlovák és len­gyel ajánlatokkal rendelkeznek, velük a szerződést sürgősen meg kell kötni ahhoz, hogy a munkákkal 1987-ben indulni tudjanak. A második ütem költ­ségelőirányzata 4,1 milliárd forint. Nemcsak Pécsett, de a komlói erőműnél is folyik ki­sebb rekonstrukció, ami ter­veik szerint a 90-es években vehet nagyobb lendületet, en­nek előkészítését is szem előtt tartják. Túl azon, hogy lesz-e pénz a második ütemre, további kér­dőjel, lesz-e elegendő eléget- nivaló szén? Az előrejelzések szerint az ellátás 1988-tól prob­lematikussá válik. A Mecseki Szénbányák pécsi szénmosójá­ban folyó rekonstrukció ered­ményeként ugyanis jelentősen nő az értékesebb, a kokszolha­tó szén aránya, kevesebb hul­ladékszén juthat az erőműnek. Mindenesetre sok függ a ma­gyar szénbányászat helyzetét a közeljövőben megtárgyaló Ál­lami Tervbizottság döntéseitől, a Mecseki Szénbányáknak jut­lenc szakemberük, lakatosok és hegesztők négy hónapig ismer­kednek partnerünknél a gyár­tás folyamatával. Várhatóan az NSZK-ban ta­lál gazdára,ja Pécsi Mezőgép mágocsi gyáregysége által gyártott vetőmagtároló és -szál­lító konténerek több darabja is. A minták már a Steiner cégnél vannak, a megrende­lést a napokban várják. Ugyanígy most kell beérkeznie az osztrák IPA cég vásárlási igényeinek, nekik már tavaly is szállítottak hidraulika mun­kahengereket. A tavalyinál lé­nyegesen nagyobb tételekről lehet szó. Újszerű vállalkozás a gép­kocsik csomagtartói és fekvő bútorok nyitására nyugaton már elterjedt gázrugók gyár­tása. Már ez évben elkezdik tatott fejlesztési pénzektől. A Szénbányák a maga részéről egyébként ígéretet tett, zavar­talanul kielégíti a Hőerőmű igényeit. Ha ez nem sikerül, az erőmű kihasználtsága, az elektromos energiatermelés né­mileg csökkenne, csak a csúcs­időben dolgoznának teljes ka­pacitással, miközben a távhő- ellátásban nem lennének fenn­akadások. A gondoknak elébe menve, a Hőerőmű megfelelő tartalékkészletek gyűjtésével pótolja majd az esetleges hiá­nyokat. A rekonstrukció, a műszaki korszerűsödés szakmailag is többet, szervezetileg is más fel­állást kíván. Ennek tudatában korszerűsítik a vállalat belső irányítási rendszerét, ezzel kap­csolatosan szerződést írtak alá a nyugatnémet Diebold céggel, mely úgymond átvilágítja a vál­lalatot és javaslatot tesz a vál­toztatásokra. Fejlesztik infor­máció-rendszerüket, hatéko­nyabban alkalmazzák a számí­tógépet mind az üzemellenőr­zés, mind pedig a műszaki­gazdasági feladatok megoldá­sában. A karbantartás techno­lógiai fegyelmének és az anyagfelhasználás javításának érdekében ugyancsak külföldi szervezési módszert vezetnek be, munkacsoportokra lebontva a napi követelményeket. Egyálta­lán, a munkahelyi követelmé­nyeket egyértelműen határoz­zák meg és fokozottabban el­lenőrzik, hatásosabb anyagi ér­dekeltségi rendszerrel párosít­ják. A Pécsi Hőerőmű Vállalat a jövőben fokozottabban kívánja óvni környezetét. Évi egymillió tonna pernye keletkezik, ezzel teljes egészében nem tudnak mit kezdeni, de szorgalmazzák a nagyobb mértékű hasznosí­tást. így például tárgyalásokat folytatnak a székesfehérvári építőkkel, a pernyét esetleg fel­használnák az Alba-falak gyár­tásánál. A rekonstrukció során felújítják a kémények elektro- filtereit is, tisztább lesz a leve­gő, zöldebb a fű az erőmű körül. Feltéve, ha zöld utat kap a rekonstrukció második üteme. ebből a hazai igények kielégí­tését. Az INTERÁG Külkereskedelmi Vállalattal vegyesvállalat lét­rehozásáról tárgyalnak. A do­bozos sörök értékében nagy arányt képviselő dobozkák — 7—8 forintba kerül darabjuk — hazai előállítására vállalkoz­nának. — Jelenleg 9 milliós szállí­tást fednek le konkrét szerző­déseink. Ha május közepéig megfelelő számú megrendelé­seket kapunk, akkor vállala­tunk élni kíván az új export pályázati rendszer nyújtotta előnyökkel is. Sok munkánk fekszik az új piacok felkutatá­sában, az előjelek biztatóak — összegzi törekvéseiket Vig Mik­lós igazgató. Balog Nándor Az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet Pécsi Ellenőrző Ál­lomása tavalyi baranyai ma­gánerős építkezéseken végzett ellenőrzéseinek tapasztalatai több, mint lehangolok. Az ala­pozások fele, a talajvíz elleni, padló alatti szigetelések egy­ötöde, a falszerkezeteknek és pilléreknek teherviselés szem­pontjából az egyötöde, míg a födémeknél a teherviselés 50 százalékában és az épületek hőtechnikai szempontból 100 százalékban nem feleltek meg az előírásoknak. Ez év április elsejétől ható­sági jogkört kapott az ÉMI, amely a magánerős építkezé­sek minőségellenőrzésére is ki­terjed. — Mit jelent ez az új, köz­vetlen hatósági jogkör? — Azt, hogy leállíthatunk anyag- és szerkezetgyártást, a beépítést feltételekhez köthet­jük vagy megtilthatjuk, leállít­hatjuk a kivitelezést, ha az az élet- és vagyonbiztonságot ve­szélyezteti, polgári büntető el­járást és gazdasági bírságot, valamint jogosultság- vagy en­gedélyvisszavonást kezdemé­nyezhetünk, ugyanakkor a vizs­gálati költséget — ha hibát ta­lálunk — az ellenőrzött köteles megfizetni. — mondja Krappai Sándor, az ÉMI Pécsi Ellenőrző Állomásának vezetője. — Ez a jogosítvány a ma- gánépitkezések műszaki köve­telményszintiének megszigorí­tását jelenti? — Amennyiben a kivitelezés­nél élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet tapasz­talunk. Eleve az a célunk, hogy a magánépítkező olyan házba költözhessen, amely évtizedek­re nem okoz számára újabb tehertételt a kivitelezés és anyagproblémák miatt. Jellem­ző, hogv nem mindig készül szakszerűen a vasbeton ge­rendákkal a födémszerkezet, hogy pilléreket építenek nem arra a célra való falazóanyaa- ból, hogy nem alakítják ki szakszerűen a boltíveket, hoav nem meafelelő a pincék víz elleni szigetelése stb. — Mit jelent még az új sze­repkörük? — A minőséqtanúsítási köte­lezettség kötelező minden anyagra, termékre, és úiként kivitelezett munkára, például padlóburkolat elkészítésére és minden más munkanemre. Ezt a minőséget a szabványokban vagy a műszaki előírásokban meghatározott módon és pa­raméterekkel kell tanúsítani. De a falazóanyagokra, fenyőfű­részárukra és más anyagokra továbbra is „színjelölést" elég alkalmazni, míg mondjuk a nyí­lászáróknál egyedi, papírra írt minőségi bizonyítványt kell ad­ni minden egyes darabhoz. De úi termék vagy éDÍtési rendszer alkalmazása előtt — amire még nincs szabvány — minden esetben kötelező elvégeztetni az ÉMI-vel a műszaki alkalmas- sági vizsgálatot. — A január elseiétöl élet­ben lévő hőtechnikai szab­vánnyal kapcsolatban sok még a bizonytalanság. — Az utóbbi időben elég sok új anyag és építési rend­szer jelent meg, de sajnos nem eléggé ismert az ezekkel tör­ténő építkezés technológiája. Az is sokszor okoz fejtörést az építkezőknek, milyen hagyomá­nyos anyaggal és milyen mó­don lehet kielégíteni az új hő- szigetelési előírásokat. Téves az a nézet, hogy például a 8— 30-as falazóblokkal nem lehet építeni megfelelő hőszigetelésű falat. Lehet, mégpedig bármi­lyen más hagyományos építő­anyagból is, amelynek a nyo­mószilárdsága lehetővé teszi a teherhordó fal építését, de megfelelő kiegészítő hőszige­telő réteggel kell ellátni. Ezt így kell megterveztetni és kivi- teleztetni. De itt hívom fel a figyelmet két lényeges szem­pontra: az új hőszigetelő fa­lazóelemek nyomószilárdsága tartószerkezeti szempontból sta­tikailag általában nem bír ki annyit, mint a hagyományos anyagok. Ezért a korszerű anyagokkal való építkezés ter­vezésekor a tervezőnek minden esetben ki kell számítania a falazat teherbíró képességét és ezen a terven a kivitelezőnek semmiképp sem szabad módo­sítania, változtatnia. — Kötelező-e mondjuk a ka­lákában épülő háznál is a ki­vitelezésért felelős műszaki ve­zető aktiv közreműködése? — Igen. Tehát nem elég a csak szívességből vagy pénzért aláíró, tehát csak a nevét adó műszaki vezető a kivitelezésnél. Neki ott kell lennie, minden lé­nyegesről tudnia kell, s ha szükséges, azonnal be kell avatkoznia. Az igaz, hogy ez megnöveli az amúgy is tetemes építési költséget, de pont az ilyen személy közreműködése lehet a garancia, hogy az épít­kező valóban megkapja azt a minőséget, amit a pénzéért joggal elvár a kivitelezővel, sőt a házával szemben. Az új rendelkezés alapvető célkitűzé­se, hogy megelőzze a kataszt­rófát, a kárral járó rossz mi­nőséget. — Csak ellenőrzésekkel, te­hát utólagos tény-, illetve hely­zetfeltárásokkal látják el a ha­tósági jogkörűket? — Alapvetően az a célunk, hogy a magánépítkezőket már a tervezgetés időszakában el­lássuk szakmai tanáccsal, te­hát, hogy elejét vegyük az esetleges későbbi bosszúság­nak, netán bajnak. Ha taná­csot kérnek tőlünk és azt meg is fogadják, ha megismerik az új anyagokat és megoldásokat, akkor lényegében megelőzhetik az esetleges kellemetlensége­ket. Tehát változatlanul a meg­előzést tartjuk a legfontosabb­nak. Ez az építkezőnek is elő­nyösebb, mint ha utólag vagy építkezés közben kell intézked­nünk, vagy szakértői véleményt kidolgoznunk, esetleg szank­ciókat alkalmaznunk. Murányi László HÉTVÉGE 5. Miklósvári Zoltán Újabb külföldi vevők után néz a Pécsi Mezőgép Növekvő exportarány Konténerek a Volkswagennek Vegyesvállalat sörösdobozok hazai gyártására? Somosi László, a Pécsi Hő­erőmű Vállalatnak tavaly augusztusától igazgatója. Édesapjától, aki a komlói hőerőmű igazgatója volt, kapta az indíttatást. 1971- ben került kezdő mérnök­ként a Pécsi Hőerőműbe. A karbantartásnál először ter­vezéssel foglalkozott, majd a karbantartók vezetője. Ké­sőbb szervezéssel bízták meg, az igazgató közvetlen munkatársa. Elvégezte a mérnök-közgazdász szakot, így a következő megbízatás is testhez álló; a vállalat gazdasági igazgatóhelyette­se, majd igazgatója. Sokat köszön elődjének, Kovács Bélának, akinek elévülhetet­len érdemei vannak a vál­lalat felvirágoztatásában. Ő irányította pályáját, tette al­kalmassá a nagyobb felada­tok vállalására. Somosi Lász­ló 40 éves, az iparág legfia­talabb igazgatója. Döntést várnak a második ütem indítására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom