Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-10 / 127. szám
A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti fi javakat elő kell teremteni Előtérben az ivóvízgondok megoldása - Milliárdos meliorációs program - Csökkeni: a lakosság mozgása Interjú Illés Istvánnal, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkárával 1986. I. NEGYEDÉV (az előző év azonos időszakának %-ában) SZOCIALISTA A termelés Ezen belül IPAR bányászat gépipar építőanyag-ipar könnyűipar élelmiszerpiar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkozatottra jutó termelés A foglalkoztatottak havi átlagbére KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke A foglalkoztatottak száma Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építési-szerelési munka értéke A foglalkoztatottak havi átlagbére 94,2 89.4 106,8 99.6 94,9 97,0 99.5 94.7 104,4 117,0 91,5 128,7 120,0 MEZŐGAZDASÁG A szarvasmarhaA sertésVágómarhaVágósertésBaromfiTehéntejállomány (az időszak végén) értékesítés KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikkek 93,4 102,8 103,1 99,2 131,9 104,7 102,5 106,9 100,1 99,2 101,0 Hatvanezer ember él Siklós és vonzáskörzetében, ahol 92 község főleg a mezőgazdaság adta forintok nyomán gyarapodhat, s ahol az ipar is lassan araszolgat. Itt van a sajátos arculatú Ormánság, a gazdag múltú villányi borvidék és a gyógyvízéről messze a határainkon túl is ismert Harkány. Mit hozhat a következő tervidőszak, hogyan látja a jelent, ítéli meg a jövőt Illés István, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkára? — Jó érzés megfogalmazni — mondotta Illés István —, hogy területünk a kitűzött célokkal egyező módon fejlődött. Az utóbbi öt évben felépült a BCM-ben 784 milliós költséggel a mészvertikum, befejeződött a nagyharsányi kőbánya rekonstrukciója, megkezdte működését a Kőfaragó és Szobrászati Vállalat agglomerát üzeme, bővült a sellyei Agrokémia, a Ganz vajszlói alkatrészgyára, itt Siklóson pedig befejeződött a Szék- és Kárpitosipari Vállalat új telephelyének kialakítása. Az ipar termelése 33 százalékkal növekedett úgy, hogy közben az építőa.nyagipart, élén a BCM-mel igen keményen érintette a beruházási piac népgazdasági szintű csökkenése! Léptünk az exportban, jelentős az Agrokémia 2 millió dollár értékű importkivóltó termelése. A Tenkes Bútorgyár termelése 60 százalékkal meghaladja a bázisidőszakét, s igen keresett termékeiből nem tud eleget gyártani. A kesztyűgyárban bővítették a profilt: tőkés piacra cipőfelsőrészt gyártanak. Mezőgazdasági üzemeink 15 százalékkal növelték termelésüket, az elért maximális hozammutatók a tervidőszakban a búzánál 2 százalékkal, a kukoricánál 31 (!) százalékkal haladják meg o tervezett szintet. A szarvasmarhaállomány 19 százalékkal csökkent uqyan, de a tejtermelés nem, sertéstartásban soha nem álltunk ilyen jól. Mindezek persze korántsem jelentik azt, hogy nem tehettünk volna többet, hogy ne járhatnánk előrébb. Mindez hangot kapott az 1990-ig mutató programban. — Az iparban is néhol, de különösen a mezőgazdaságban a termelés színvonala, a jövedelemtermelő képesség szempontjából igen nagy a szóródás. A lakosság infrastrukturális ellátásában is jelentős a területi különbség. Egy korábbi beszélgetésünk során éppen ön említette, hogy a 93 település közül 44 halmozottan hátrányos. — Céljaink megfogalmazásakor mindezt szem előtt tartottuk, A javakat azonban elő kell teremteni. Az anyagi ágazatokban a fejlődést elsősorban a rendelkezésre álló erőforrások jobb hasznosításával, az érdekeltségi viszonyok következetesebb továbbfejlesztésével lehet elérni. Szorgalmazzuk a hatékony foglalkoztatást, a termék- szerkezet korszerűsítését, a gazdaságos export bővítését, ezzel párhuzamosan a műszaki fejlesztést. A veszteséges tevékenységet, ha másként nem megy, fel kell számolni. Mezőgazdasági üzemeinktől elvárjuk, hogy a helyi adottságaiknak megfelelően az országos átlagot meghaladva növeljék termelésüket. Alakuljon ki hatékonyabb együttműködés a nagyüzemek és a háztáji kisegítő gazdaságok között: hassanak ösztönzően a kisgazdaságok fejlődésére. Mindez alapot adhat életszínvonal-politikánk megvalósításához. Célunk, hogy javuljon az itt élők helyzete. Persze, a jövedelmek növekedése mögött munka legyen. — A termelőszövetkezetek jó része a Dráva mentén eléggé mostoha termőföldi adottság közepette dolgozik. Számukra mit hozhat a jövő? — Mind égetőbb a meliorációs program elkezdése, melyre — egyelőre csak így mondhatom — bizonyos reményeink vannak. Az idén mindenesetre megkezdődik a munka, amely az ezredfordulón túlra mutat. A költség egymilliárd forint, de ezen a pénzen nyerhetünk három-négyezer hektár új szántét, ami felér egy új termelő- szövetkezettel! De hozhat intenzívebb legelőgazdálkodást, az állattartást fellendítheti. Gondolkodunk azon, hogy Vajszló térségében egy élelmi- szeripari üzemet kellene tető alá hozni a helyi termékek feldolgozására, a helyi munkalehetőségek bővítésére. — Az életkörülmények javításában meghatározó az infrastruktúra. Mit várhatnak e vidék lakói a lakáshelyzet, kereskedelmi, szolgáltatói, egészségügyi és egyéb fejlesztések terén? — Kezdjük a lakással! A lakosság mozgása csökkent: kiki falujában, szülőföldjén szeretne megtelepedni, gazdálkodni, vállalva adott esetben oz ingázást. Az előttünk álló ötéves tervidőszakban Siklóson ■közel félezer lakás felépítésével számolunk. A helyi tanácsok legfontosabb kötelessége, hogy biztosítsák a magánerős lakásépítés feltételeit, a telekkialakítást, közművesítést. Égető gondunk a vízhiány, az egészséges ivóvíz biztosítása. Éppen ezért kapcsolódunk a megyei programokhoz, bevonjuk a gazdasági egységek és a lakosság erőforrásait. Vajszló, Drávaszabolcs, Sellye és Ma- gyarmecske társközségei számára ez a tervciklus változást hoz. Még az idén befejezzük a Pécs—Sza lánta—Harká ny— Siklós regionális vízvezeték építését, s talán rövidesen megkezdődhet Villány térségében a regionális vízrendszer kialakítása. — Az egészségügy a terület számára feltétlenül Siklós-központú ... — A járóbetegellátás javítására új rendelőintézet építése szükséges — ezzel együtt a kórházi ellátás színvonalában is emelkedésre számítunk. Harkányban új egészségház épül, az idén átadjuk. Az oktatás az alapfokú intézményhálózatra koncentrál: Villányban, Nagy- harsányban, Drávaszabolcson, Magyarbólyban, Harkányban, Egerágon a meglévő iskolák bővítésével számolunk, Sellyén, Magyarmecskén, Beremenden az iskolák korszerűsítését tervezzük. Sok kívánnivalót hagy maga után az óvodai ellátás: ebben a tervidőszakban Drávaszabolcson, Egyházasharaszti- ban és Bogádmindszenten valamint Harkányban kell új óvodát építeni. A középiskolai oktatásnak fel kell készülnie a demográfiai csúcsra: a siklósi gimnázium négy tanteremmel bővül, s új szakmunkásképző iskolát építünk. — Hogyan Ítéli, meg a kereskedelmi ellátást biztosító vállalatok és szövetkezetek tevékenységét? — A város és kistelepülések közötti indokolatlan színvonalbeli különbségek a kereskedelemben csúcsosodnak. Ez nem tartható. Programunkban úgy fogalmaztunk, hogy az illetékes tanácsok és kereskedelmi szervek együttműködését fokozni kell, s az elkövetkező időszak legfontosabb feladata Vajszló és társközségei ellátásának hathatós javítása. Több figyelmet kell szentelni Harkánynak, mint üdülő- és idegenforgalmi centrumnak, valamint az épülő siklós-qyűdi városrésznek. Szorgalmazzuk, hogy folytatódjék a kistelepüléseken már megkezdett boltfelújításí program. Álláspontunk: a forgalmazó cé- qek biztosítsanak végre minden településen kiegyensúlyozott, választékban elfogadható kínálatot. — A gazdasági és élet- színvonalunkat érintő elképzelések megvalósítása a politikai munkával szemben is fokozott követelményeket támaszt. — Növekszik a Dártszervek és szervezetek felelőssége, önállósága. Alapvető feladataik az országos és meqvei célok mellett a helyi elképzelések elfogadtatása, a megvalósítósért való mozgósítás, a cselekvő részvétel biztosítása. Szükséqes, hogy avorsabban reaaálianak a gazdálkodás zavarainak jeleire. Partnereik a kezdeményező, úiat akaró és ezért tenni is tudó, keményen dolgozó vezetők és kollektívák. Kozma Ferenc A megyébe települt szocialista ipar termelési volumene 1986. I. negyedévében a korábbi éveknél jobban csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a bányászat termeléscsökkenésének, de bányászat nélkül szá-. mítva is elmaradt a termelés az 1985. I. negyedévitől. Az ágazatok közül a gépipar és a villamosenergiaipar termelési volumene emelkedett. Számos termékből, ' így a fontosabbak közül szénből, cementből, kró- mos felsőbőrből, bőrrost alapú műbőrből, csontos nyershúsból, gyümölcs- és főzelék- konzervből, alkoholmentes üdítőitalból, borból csökkent a termelés, míg villamosenergiából, égetett téglából, porcelán- szigetelőből, keménybőrből, lábbeliből, vágott baromfiból, fogyasztói tejből, fejtett sörből többet termeltek a vállalatok a tavaly első negyedévinél. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele folyóáron lényegében megegyezett az elmúlt év azonos időszakáéval, ezen belül a belföldi értékesítésben mintegy 2%-kal több, a külkereskedelmi célúban pedig 6%-kal kevesebb árbevétel realizálódott. Összehasonlítható áron számítva a szocialista ipar összességében 5%-kal csökkent az árbevétel. A külkereskedelmi célú értékesítés első negyedévi árbevétele — a fontosabb telepekkel együtt - folyóáron 7%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül — az előző évhez hasonlóan — rubel elszámolásban több, míg nem rubel elszámolásban lényegesen kevesebb árbevétel realizálódott, így az utóbbi aránya az előző évi 42%-ról 30%-ra csökkent. A megyei székhelyű kivitelező építőipar erre az esztendőre közel 3 milliárd Ft értékű saját építési-szerelési munka elvégzését irányozta elő, ami folyóáron számítva 5%-kal több az 1985. évinél, volumenében azonban nem haladja meg az elmúlt évit. Az éves program több, mint 70%-át támasztották alá már megkötött szerződések az első negyedév végén. Az építési-szerelési munkák tárgyévi előirányzatának tavaly 10-, idén 12%-a valósult meg az első negyedév végéig. Az első három hónap építőipari termelésének volumene egyébként 17%-kal meghaladta a rendkívül kedvezőtlen tavalyi első negyedévit. A mezőgazdaságban az őszi vetések téli állapota a száraz ősz következtében gyenge volt, a csapadékos télutó azonban sokat javított a helyzeten. A tavaszi vetések megkezdését — több mint 141 000 hektár szántón — a késői felmelegedés hátráltatta. A tavasziak közül cukorrépából és napraforgóból mintegy 22%-kal, borsóból 10%-kal, kukoricából 2%-kal vetnek többet a gazdaságok, a szója és egyes tömegtakarmányok területe pedig valamivel kisebb a tavalyinál. Az állatállományon belül tovább folytatódott a szarva:- marhák számának csökkenése, hasonlóan az országosan tapasztalthoz. Ha az ágazat támogatására hozott intézkedések serkentően is hatnak, ennek jelei csak hosszabb távon lesznek érzékelhetők. A sertés- állomány alakulása — legalábbis a nagyüzemek körében — kedvezőbb helyzetről tanúskodik. Kisebb ugyan az anyakocaállomány, mint egy éve volt, kedvező viszont, hogy az előhasi kocák száma mind az előző évinél, mind a két év előttinél több. A juhállomány továbbra is csökken. A mező- gazdasági nagyüzemek állományán belül az anyajuhok számának visszaesése igen jelentős, ami a további állományalakulásra is meghatározó. Tyúkfélékből valamivel többet tartottak a gazdaságok, mint egy éve. A mezőgazdasági termékek értékesítésének zömét az első negyedévben a vágóállat- és állati termékeladás tette ki. A vágómarha-értékesítés, a tavalyi igen alacsony bázishoz mérten 3%-kal növekedett. A vágósertés-értékesítés nem érte el a tavalyi — már visszaesést mutató — szintet. A vágóbaromfi-értékesítés a tavalyi alacsony volument 32%-kal meghaladta, tejből pedig — a múlt év első negyedévi csökkenés után — közel 5%-kal nőtt az értékesítés. A szocialista szervek beruházásaira a pénzintézetek Baranya megyei szervei összesen 695 millió forintot folyósítottak az első negyedévben. E folyósítás összege (folyóáron számítva) 6%-kal több, mint amennyi a kivételesen kedvezőtlen telet magában foglaló 1985, I. negyedévében volt. Ez évben is tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A megfigyelt ágazatokban 1986. I. negyedévében mintegy 134 000 munkavállaló dolgozott, 1,7%-kal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A létszámcsökkenés ezúttal is jobbára a fizikai foglalkozásúak számának fogyásából adódott. A főbb ágazatok közül az iparban — ezen belül a bányászatban. is — az átlagosnál kevésbé csökkent a munkaerőállomány. Legszámottevőbben ezúttal is az építőiparban foglalkoztatottak száma csökkent, ez évben 8,5%-kal. Létszámnövekedés kizárólag a vízgazdálkodásban volt tapasztalható. A foglalkoztatottak havi átlagbére 1986. első negyedévében 5445 forintot tett ki, 6,7%-kal többet, mint tavaly ilyenkor. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Baranya Megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3. A Tenkes Bútorgyár kárpitoi műhelyében készülnek az étkezősarkok Erb János felvétele A siklósi Hajdú Imre úti, új lakótelepen 170 lakás épült
