Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-10 / 127. szám

A palotabozsoki Csíki János épülő háza a Kossuth utca 170-ben Otthonteremtők A katedrálüveges bejárati ajtó az utcára nyílik, finoman erezett fája még pácolásra vár. Egy-két hét és a matt­szürke homlokzaton hófehér lesz a vakolat. A mész illatú falak tövében a régi, sárga présház kör alakú udvart zár, közepén fenyőfa zöldell. Régi és új, mégis, semmi zavaró formabontás — ez lesz Som­berekén a Fenyősi család új otthona. A régi portán, a Rákóczi ut­ca 15-ben találom őket. Az év­ről évre bővített, hatszobás szü­lői házban ma kilencen élnek, a szülők, nagyszülők, Fenyősi László másodmagával, az öcs- cse a feleségével. A konyha nappali és ebéd­lő is egyben. A hosszú asztal végén a kilenchónapos Gábor ebédet követel. Édesanyja kis türelmet kér, rövidesen meg­jön a nagymama, ő vigyáz majd rá, aztán elindulhatunk leendő otthonukba. Útközben a 165 négyzetmé­teres Kossuth Lajos utcai ház­ról beszélgetünk. Ausztriai nászútjukról nemcsak élmé­nyekkel, hanem jónéhány pros­pektussal, osztrák családi há­zak fotóival tértek haza. Indu­lásnak ott volt a telek, sarká­ban a présházzal, a menyasz- szonytáncból összejött 300 000 forint és 380 000 OTP-kölcsön. Néhány skiccel a zsebükben útrakeltek, hogy tervezőt ke­ressenek, aki megvalósítja el­képzeléseiket. Szerencsésnek bizonyult találkozásuk Várhal- miné Németh Ágnessel, már a hetedik ház épül az ő tervei szerint Somberekén és Palota- bozsokon. Másfél-kétmillió: ennyit sac- colok, amint megállunk a ház előtt. — Egy ideig számoltam, az­tán abbahagytam. —-. mondja 4. HÉTVÉGE a fiatalasszony. — Tíz-, húsz-, harminezer forintokkal sokat segítettek az édesapámék. A földszinten fürdőszoba pa­rányi káddal, a gyerek miatt terveztették így, nem kell az emeletre vinni fürdetni. Az ét­kezőből boltíves konyhabejáró nyílik, szemben a még korlát nélküli lépcső alatt a „kacatos kamra". Fönt a galériáról — amely a nappali is egyben —, erkélyes hálóba lépünk, mellet­te a gyerekszoba és a vendég­szoba. Az óriási fürdőben lép­cső a kád előtt, óarany csem­pe a padozaton és a falakon. — Ha két hónap múlva erre jár, akkor nézzen be! — bú­csúzik Anna. Akkor már a helyén lesz a most még hullámpapírral leta­kart barna bútor, a bársonyos zöld szőnyegpadló, virágok az erkélyen, a boltívpárkányon és az udvaron a fenyő körül... * — Jó partnerre találtak a somberekiek és a palotabo- zsokiak Várhalminé Németh Ág­nesben — fogad a sombereki tanácson Schütz József. — Házról házra, faluról falura ad­ják, mert meg tudja valósítani azt, amit mi elgondolunk. Shütz József műszaki főelő­adó, Somberek és Véménd építészetének gazdája. Nap mint nap járja a falvakat, jön­nek hozzá tanácsért a lakásá­ra, engedélyért az irodába, ügyeket intéz hazafelé jövet az utcán, s ellenőriz, amint ebéd után meg-megáll néhány per­ces beszélgetésre egy épülő háznál. Palotabozsokon szüle­tett, ott is él. Bíznak benne, hi­szen végigjárta a szakma min­den lépcsőfokát. Tizennegye­dik éve a tanácson dolgozik. — Itt már senkit sem kell ki­oktatni, hogyan kell házat épí­teni. A falu háromnegyede „szakemberekből” áll, tisztá­ban vannak a munkafolyama­tokkal. Az indulásnál azonban szükségük van a segítségre. Volt olyan építkező, aki kiné­zett magának egy szép házat a szomszéd községben. Való­ban, az épület ott a széles tel­ken, jó rálátással mutatós. Be­jött hozzám, hogy mit szólok hozzá, ilyet szeretne itt, Palo­tabozsokon, a Kossuth Lajos utcában. Magyaráztam neki, hogy itt a fésűs beépítésnél az a forma nem hozza magát. Fontos a telek nagysága és a környezeti beépítés. Menjen haza és aludjon rá egyet. El­fogadta, és most L alakú for­mában építkezik, követi a ha­gyományos parasztházak stílu­sát. Az ajánlások mellett azon­ban — hogy lehetőleg a falu­képbe illeszkedő földszintes, tetőtérbeépítéses legyen az épület — szabad kezet ha­gyunk az építtetőnek. * Somberekén szívesen épít­keznek a fiatalok. A tanács tel­ket ad és hozzá anyagi támo­gatást. Amikor elfogytak a csa­ládi házas területek, újabb 53-at alakítottak ki ötmillió fo­rintért. A 600—800 négyzetmé­teres telket kezdetben 60 Ft/m2, ma pedig 70 Ft/m2-es áron ad­ják. Az újtelepen az első ut­cákban még a sátortetős há­zak voltak divatban, majd jöt­tek a sorházak. Most a Virág és az Orgona utcákban, a te­lep legszebb részén átriumos házak épülnek, amelyekhez 800—900 négyzetméteres telek jár.a kertnek, gazdasági épü­letnek. S ha itt is elfogynak a házhelyek, van terület a sport­pályánál. * Palotabozsokon piros mele­gítés kislány téglát púpoz, idős asszony feszül neki a talics­kának, a kék overallos férfit az egyre sűrűbben kopogó eső sem zavarja. A ház lábazata már áll. —- A hétvégén már húzzuk a falakat — mondja. — Leszünk vagy húszán, rokonok, ismerő­sök a faluból. A kőműves és a szakipari munka nemigen ke­rül pénzbe. * Várhalminénak még egy ideig ad munkát a két község. Elkészült a nyolcadik ház ter­vével, a kilencedik az asztalon, a tizedikről pedig a napokban tárgyalt. A hétvégéit az épít­kezőknél, a megrendelőknél tölti. Pécsről jár ki. Elfogadták és visszavárják. — A titka? — Semmi titok — mondja. >— Apróságok. Megpróbálok együtt gondolkodni velük. Tu­dom, kinek mi a foglalkozása, hobbija, milyen régi bútort akar vinni az új lakásba. Hogy kell a hely a disznóvágáshoz, a terménynek, a Grönland hű­tőládának. A külföldről hozott ötletek is megvalósulhatnak. Szeretem a terméskövet, fehér falat, barnára pácolt fát, és a cserepet minden mennyiségben barnán, pirosán, feketén. Ked­venc formáim a T és L alak csonka kontyolású tetővel, bolt­íves bejáratokkal. És sok-sok vi­rág az ablakpárkányra, a lép­csőfeljáróra. Én ezeket is „be­tervezem". . . Fenyősi László befejezés előtt álló otthona Somberekén, a Kos­suth utcában Erb János felvétele Bizalom — Mindenki pontosan fizet — Nincs adósságuk — Tartós betéten a felújítási pénz? Baranya megyében jelenleg 11 792 lakás van a 45 lakás­építő és -fenntartó szövetke­zet kezelésében. A lakásépítő szövetkezetek többsége meg­alakulásuk után fenntartó szö­vetkezetté válik. Érdekképvise­leti szervük a MÉSZÖV. — A szövetkezetek többsé­ge viszonylag jól gazdálkodik. Az utóbbi három évben ki­emelkedik közülük a Jókai ut­cai — mondja Búza Miklós, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti tit­kárságának főelőadója. — Tervszerű, megelőző karban­tartást végeznek és egyes épü­letszerkezetek felújítására je­lentős összegeket fordítanak. Átalakították a gondnoksági szervezetet, csökkentették a házfelügyelők számát, hasznosí­tották az üres alagsori helyi­ségeket. A Szalai András út 8/B. épü­letének — közismert nevén az egyik pizsamaháznak — az alagsori szárító helyiségében találtam irodájukat. Minden­nap délelőtt és délután is tar­tanak ügyeletet. Az elnökre, Nagy Emilre várnom kellett egy kicsit, mert néhány épületnél ellenőrzést tartott. Közben az egyik tömbházfelügyelő nézett be, felsorolta a problémá­kat ... Fiatalos külsejű, energikus férfi érkezik. — Nagy Emil szövetkezeti el­nök vagyok. Mire kíváncsi? — A korábbi években nem a legjobb szövetkezet volt a Jókai utcai, illetve a Területi Lakásszövetkezet. Három éve pedig a legkiválóbb. Mi áll a sikerük hátterében? — Én 1972 óta élek itt, előt­te Meszesen a Bányász Lakás- szövetkezet elnöke voltam. Emellett 1981-ig a Megyei La­kásszövetkezetek Választmá­nyának elnökeként dolgoztam. Éppen tíz éve vagyok a SZÖ- VOSZ-elnökség tagja ... és még sorolhatnám a funkciói­mat. Bányász vagyok. Szívin­farktusom óta leszázalékoltak — most rokkant nyugdíjas. Bő­ven van szabad időm. Tán a korábbi lakásszövetkezeti el­nökségem, és a szabad időm miatt, vagy ki tudja, miért, négy évvel ezelőtt, 1982-ben a tisztújításon engem választot­tak meg. Mivel én is itt élek, tudtam, hogy mi a baj. Első lépésként a bizalmat próbál­tam megszerezni. Bevallom, még ma sem sikerült teljesen. Először is nehéz tudatosítani a tagsággal azt, hogy ők tulaj­donosok. A másik gond már műszaki jellegű. Örökös prob­léma volt a Móricz Zsigmond téri lapostetejű épületekkel — beáztak. Ugyanakkor antenna­erdő nőtt ki itt a tetőkön. Meg­szüntettük a beázást és köz­ponti antennarendszert építet­tünk a tagság segítségével. — Ezt nem lehetett egyik napról a másikra elérni. . . — Nem. Én a megválasztá­som után végigjártam az ösz- szes épületet — 574 lakás ta­lálható a Szalai András úton, a Jókai utcában és a Móricz Zsigmond téren —, hogy fel­mérjem, milyen hibák fordulnak elő. Ennek hatására készítettük el a karbantartási és felújítási tervet. Ezt ismertettük a gyűlé­A szövetkezetünk stabil és biz­tonságos. Nincs adósságunk. A felújítási és az üzemeltetési pénzt tartós betétre kötöttük le. Ez olyan összeg, hogy az évi kamat fedezné az egész szö­vetkezet havi üzemeltetési költ­ségét, azaz a 100 000—120 000 forintot. Mindezt a tulajdono­A SZÖVOSZ elnökségének Dicsérő Oklevelét tegnap rövid ün­nepségen adta át dr. Rozgonyi Ernő, a lakássszövetkezeti fő­osztályvezető Nagy Emilnek, a lakásszövetkezet elnökének seken. Ezen kívül évente ismé­telten felhívjuk a tulajdonosok figyelmét a tervezett munkák­ra. Sőt, írásban is a tudomá­sukra hozzuk, kikérjük a véle­ményüket, egyetértenek-e vele, vagy sem. Ugyanígy beszéljük meg a bérbeadásokat. Ez sze­rintem a bizalom egyik helyre- állítási formája. így valósult meg — közös döntéssel — a Móricz Zsigmond téri épületek külső vakolása, és így kerül sor idén ugyanitt az 1-es épü­letre is. — Panaszkodnak a lakásszö­vetkezeti elnökök: több lakó nem fizet. . . — Nálunk mindenki ponto­san fizeti havonként a közös költséget. Ebben is könnyítet­tünk, persze: nem a tulajdono­soknak kell megadott időben befizetni, hanem a házfelügye­lő szedi be a havonkénti díjat, ösztönözzük az üresen álló kö­zös helyiségek bérbe adását, ez ugyanis jelentős bevétel a szö­vetkezet, illetve a tagok számá­ra. A bérként befolyt összeg csökkenti az üzemelési költsé­get. Ezzel azt is elértük, hogy tavaly hat épület november és december hónapban nem fize­tett üzemelési hozzájárulást. Hogy miért? Mert jól takaré­koskodtak — nem folytak a vízcsapok, WC-k, minden szerel­vény rendben volt, és jelentős összegek jöttek be a bérleti díjakból. Ez tulajdonképpen ösztönző példa a többieknek. sokkal is ismertettük a küldött- gyűlésen. — Akkor nincs is semmiféle problémájuk? — Mikor megválasztottak, nyitottunk egy „problémák, be­jelentések, panaszok" füzetét. Az első évben sűrűbben tettek szóvá több mindent az embe­rek. 1985-ben két ilyen feljegy­zés szerepelt. Idén semmi. A szövetkezetünkben jó a hangu­lat. A küldöttgyűlésünkön in­kább az együttélés nehézségei­ről szólnak az emberek: nehe­zen viselik el az éjszakai han­goskodást, mulatozást, a ron­gálásokkal sincsenek kibékül­ve. Nehezményezik a közterü­letek piszkosságát, a közbizton­ság hiányosságait. És termé­szetesen legtöbb bajuk a pizsa­maházakkal — mint szerkezeti egységekkel — van. Az épüle­tek a panelcsatlakozásoknál a beköltözéstől — 14 éve — be­áznak. Az erkélyüvegek közül sok megrepedt, lehullott. Több ízben is bírósághoz fordultunk — sajnos elvesztettük a pert. Ismételten kérjük, hogy hozzák rendbe, mert a tulajdonosok sok pénzt áldoztak azért, hogy megkaphassák a lakásokat. Igenis, keressék a tervezők a megoldást, hogyan lehet ezeket kijavítani! Szóval, az élet min­dig diktálja a feladatokat, és szeretnénk ezeket a tagság egyetértésével megoldani . . . Adám Erika A Móricz Zsigmond téri, felújitott homlokzatú szövetkezeti házak Marton Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom