Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-31 / 148. szám
Az anyagellátási gondok nyomában Többet termelnének, ha volna miből Bajok a szállítási fegyelemmel - Improvizálnak, hogy folyamatos maradhasson a termelés Részlet egy megrendelés visszaigazolásából: „£/ső negyedéves húzózár-igényüket kötelezettség nélkül előjegyzésbe vesszük" —^ áprilisi dátum. Dr. Acél Józseffel, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elnökével keddi napon beszélgetünk, de még nem tudja, milyen munkát adnak a szabászoknak csütörtökön. — Nem marasztalnék el sarkítottan senkit — mondja —, egyformán bajban vagyunk valamennyi szállítónkkal. Az alapanyagellátás soha nem volt különösebben kiegyensúlyozott, de tavaly még ehhez képest is romlott, és senki nem emlékszik rá, hogy valaha is lett volna olyan rossz, mint most. Az anyaggyártók munkájukban jelentős tőkés importot használnak fel. Elmaradásuk oka sokszor az, hogy a külföldi szállítás is késik. Egy példa a közelmúltból: márciusban elfogyott a műbőrbélés. Nemcsak a pécsiek készlete, hanem az egész cipőiparé. Az Olaszországból származó bőr február 26-tól — állítólag akkor adták föl — március 20-ig kideríthetetlen helyen volt. Mint az elnök mondja, egyhetes időszakra soha nem lehet tudni előre, lesz-e elég anyag. A szövetkezet termelése is 10 százalékkal — évi 10 ezer párral — lehetne több, ha minden anyag időben együtt lenne. Részben exportra dolgoznak, de az anyagigényeket minimálisan 90—120 nappal a tervezett felhasználás előtt be kell jelenteni. Ez az időszak viszont hosszabb, mint a tőkés partnereknél a rendeléstől a gyártásig tartó idő. Külön gond, hogy a Bőrker nem köt szerződést a megrendelőkkel-mindaddig, amíg az anyagok be nem érkeznek. Előfordul, hogy csak jóval a határidő után küldenek értesítést, hogy nem tudnak mit szállítani. Sok baj van a kellékekkel. A rendelési idők hosszúak, így az anyagokat tapasztalatok alapján kérik. A legsúlyosabb nem is a mennyiségi probléma, és a megbízhatatlan határidők, 'hanem a minőség. Nem lehet versenyképes termékeket előállítani a beérkező anyagokból. A készletek növelése sem jelentene könnyebbséget, a baj inkább ott van, hogy ezek egy részét lekötik a leeső anyagok. A felhasznált bőrök nagyságát ugyanis pontosan meghatározni nem lehet. Egy-egy sorozat után átlagosan 5—20 négyzet- méternyi marad meg. Ezekkel azután nem lehet mit kezdeni. A bőrfestés minőségére jellemző, hogy két, ugyanolyannak nevezett szín eltérése megdöbbentő. Tehát a maradékok újabb, „azonos" színű sorozathoz nem használhatók, és más üzemek sem tudnak mit kezdeni vele. Múlt évben megpróbálták feldolgozni, 16 ezer pár gyermekszandálhoz használták el, de a piac annyira telített, hogy nem kellett senkinek. Csak rendkívüli veszteséggel sikerült túladniok rajta. A pécsi szövetkezetnél 20 tonna bőr esik le évente, ennek felét hasznosítani lehetne, ha adottak lennének a piaci feltételek, vagy egyenletesebb lenne a bőrfestés minősége. — Nem vagyunk megfelelően tájékozottak a tőkés beszerzési lehetőségekről — mondja az elnök —, minden termékre van hagyományos, évtizedek óta változatlan szállító, de nem tudjuk, hogy más nem volna-e olcsóbb, jobb, korszerűbb. Még nincs vége a bajok sorának. A cipőtalpakat a martfűi Tisza Cipőgyártól táblában, de kilóra kapják. A három milliméteres talp persze ennek megfelelően sokszor négy, hiszen így nehezebb. Ilyenkor le kell csiszolniok, ez újabb munkaerőt von el a termeléstől. Előbb el is fogy az anyag, de mert a Tisza monopolhelyzetet élvez, a leszállított árut reklamáció címén sem lehet visszaküldeni, mert akkor nem tudnak dolgozni. * „Vállalatunk kiemelt feladatként kezeli a szovjet közvetett export teljesítését. Most mégis elmaradtunk az I. negyedéves szállításunktól. Ez az alábbi okokból adódik: influenzajárvány . . .” A tavalyi évben az alap- anyaggyártó vállalatok többsége nem teljesítette a tervet, mondják a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat áruforgalmi főosztályának vezető munkatársai, Nyíri Imre és Osz- ■ vald Pál. Március közepéig a tavalyi szerződéseket elégítették ki. Komlón is csak úgy sikerült áthidalni a nehézségeket, hogy bérmunkát végeztek, és ahhoz rendelkezésre állt az anyag. Mégis, folyton improvizálni kellett, hogy folyamatos maradhasson a termelés. Egyenlőtlen is az ellátás, a farmerszövetet gyártó mammut vállalat például márciusban leszállította a decemberig szükséges mennyiséget. Ha van anyag, akkor szinte belefulladnak, ha nincs, nem kapnak levegőt a kapkodástól. A teljes szállítási fegyelemmel baj van. Egyetlen partnerük sem akadt évek óta, aki akár csak egy határidőt is betartana. A bérmunkát szükséges rossznak tekintik, szeretnék saját, illetve hazai anyagra alapozva végezni a tőkés exportot, de ilyen ellátás mellett ez lehetetlen. Pillanatnyilag a bérmunka jelent biztonságot. Az anyagot a külföldi fél időre küldi, és nem reklamál annak minőségi elégtelensége miatt. Tíz-tizenkét százalék fölé nem is tudják emelni a saját anyaggal készült termékek arányát. Már most meg tudják adni a '87-es szocialista exporthoz szükséges bőrigényt, de ez sem elég ahhoz, hogy ideérjen. A megrendelés ideje náluk is minimálisan 90— 120 nap, és mosolyogva említik, hogy a közelmúltban egy vevő három napon belül kért mintát. — Nagyon nem segít, ha most valakire panaszkodunk — legyint Nyíri Imre főosztályvezető. — Monopolhelyzetben vannak, és ha megneszelik, mit mondtunk róluk, valószínűleg még nehezebb lesz az ellátásunk. Ha nem tartjuk be a határidőket, kötbért vetnek ki ránk. Elvileg mi is kötbérezhet- nénk a szállítókat, de aztán nem kötnek velünk szerződést. Már sorolják a problémákat: üresen jött vissza az áruért indított kocsi, mert mégsem lett kész aznapra, a bőrárak a világpiacon évek óta csökkennek, nálunk nőnek, ha már minden együtt van, akkor sincs húzózár, és a többi, és a többi. „Technológiai problémák miatt 1985. negyedik negyedévére szállítást vállalni nem tudunk. A szállítás időpontját 1986 januárjában tudjuk megadni" — a termék végül is áprilisban jött meg úgy, hogy az átvételkor 70 százaléka selejtesnek bizonyult... (Folytatjuk.) Sz. Koncz István A sombereki szakosított sertéstelepen a legjobb az állategészségügyi helyzet Mélyponton a megye állategészségügyi helyzete Baranya „élen fér” az ällatelHulläsban Nem a járványokról van szó — Az okok a tartás, a takarmányozás hiányosságaiban keresendők Baranya agrártermelésének magas színvonala elismert. Annál meglepőbb, hogy az utóbbi időkben milyen sok kritika éri a megye állategészségügyi helyzetét. Túl sok az állatelhullás, túl magasak az ágazat termelési veszteségei — hangzott el különböző fórumokon. A, megye állattartó telepein végzett 1985. évi minisztériumi felmérés alapján mind a járványvédelmi készültség, mind a tartástechnológia-állapot alapján a megyék rangsorában hátul áll. Szarvasmarha-kiesésben csak a 18., sertésnél 16., broilercsirkénél a 14. helyet foglalja el. E téren tehát sereghajtók lettünk, mivel az elhullásokban sajnos élen járunk. Az ebből adódó anyagi veszteség kimutatására megyei adat nem áll rendelkezésre. Országosan mintegy 20 milliárd forintra rúgott a kár 1984- ben s ebből levonhatók bizonyos következtetések a megyét ért anyagi kiesésre is. Olyan súlyos járványoktól, mint például a pestis vagy a száj- és körömfájás, hosszú ideje mentes a megye. Az összes szarvasmarhatelep — beleértve a háztáji gazdaságokat is — TBC- és brucellamentes. A hármas mentességet — brucella, leptospira, Aujeszky — már 19 nagyüzemi szakosított sertéstelepen érték el. Ennek ellenére, a megye szakosított telepein mindhárom (ő állatfajnál — sertés, baromfi, szarvasmarha — tetemesek az évi állatelhullások. A megyében 45 szakosított sertéstelep van. A legjobb a helyzet a 698 kocás sombereki telepen, ahol a kiesés mindössze 9,35 százalék, de a jók közé számít a rózsafai 10,4, a reménypusztai 10,5, a szalántai és beremendi 11,5 százalék is. A legrosszabb a helyzet a 895 kocás véméndi telepen, ahol 1985-ben 33,6 százalék volt a kiesés, a sellyei telepen 31,2, a drávaszabolcsin 30,3 a Bi- kali Állami Gazdaság alsó- mocsoládi telepén 28,2, a bo- gádi tsz telepén 27,2 százalékos kieséssel dolgoztak. Hasonló képet mutat a megye 53 nagyüzemi szarvasmarhatelepe is. Míg az Újmohácsi Dunavölgye Tsz csak 6,2, Reménypusztán 7.4, a szigetvári Állami Gazdaság tehenészetében 7,6 százalék volt az elhullás, addig a Pécsi Állami Gazdaságban 25,2, a szentlőrinci tsz-ben pedig 27,5 százalékos kieséssel dolgoztak, de 20 százalék feletti elhullás volt a bicsérdi, a dunaszekcsői, a kátolyi és a szigetvári tsz-ben is. A broilertelepek közül a magyarteleki tsz telepe a legjobb, 2,6, a baksai 4,3, a reménypusztai 4,3 százalékkal. Legsúlyosabb a helyzet a bo- gádmindszenti t^z broilertele- pén, ahol a kiesés tavaly 13,6 százalékos volt. Mógocson és Somberekén 11,7, Lippón 9 százalék volt a veszteség. A sombereki és lippói kiesés annál is fájdalmasabb, mivel a két tsz 2,4, illetve 2.7 millió darabos broilertermelési nagyságrendje Baranyában meghatározó. Dr. Guzsvány Mihálynok, a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás megbízott igazgatóhelyettesének véleménye szerint, ezek a veszteségek nem az állategészségügyet minősítik, mivel 80—85 százalékban tartási, takarmányozási hiányosságokra vezethetők vissza, és messzemenően az állattartók anyagi, műszaki, szakmai nívójától függenek. Az állategészségügy, mutatott rá dr. Guzsvány Mihály, nem vállalhatja át a más szakterületen dolgozó partnerek — építészek, genetikusok, takarmánytermelők stb. hibáit. Ha az állat igényeinek, a termelés céljainak nem megÁrubemutatók Eszéken, Lvovban, Fellbachban és Grazban Négy magyar árubemutatót rendez az idén külföldön a Mecsek-Tourist és a Hungex- po. Az eszéki kiállításra, mint már hírt adtunk róla, június 6—13. között kerül sor a Pampas sportlövőcsarnokban, ahol 500 négyzetméternyi területen 21 magyar — zömmel baranyai — vállalat és szövetkezet szerepel termékeivel. A tavalyi Pécsi Ipari Vásáron • a szovjetunióbeli Lvov testvérmegye önálló kiállítással jelentkezett, ennek viszonzásaként szeptember 8—13-a között magyar árubemutatót rendeznek Lvovban. Itt is többségében baranyai vállalatok vesznek részt, elsősorban élelmiszeripari termékekkel. Első ízben üdvözölhettük a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron a nyugatnémet Fellbach város cégeit- Itt járt polgármesterük is, aki azon óhajukat fejezte ki, hogy szeretnének testvér- városi kapcsolatba lépni Pécs- csel, mellyel városuk sok vonatkozásban hasonlóságot mutat. A kapcsolatépítés azóta is folyik, ennek sorában fontos állomás lehet az október 10—14-e között Fellbachban rendezendő magyar kiállítás. Az Ottani kongresszusi palotában 25 hazai — köztük több baranyai — vállalat és szövetkezet ad képet termékeiről és tevékenységéről. Fellbach városa, ahol ősszel a magyar kiállítás lesz S végül: október 28-31-e cégünk szerepel. A piockuta- mara, ennek nemzetközi ke- között árubemutató Ausztriá- tásban segítséget nyújt a reskedelmi centrumában kerül ban, Grazban, ahol 15 hazai grazi kereskedelmi és iparka- sor a kiállításra. felelő az épület, a technológia, a takarmány, az emberi kiszolgálás, akkor erre az állat termeléscsökkenéssel, megbetegedéssel, végső soron elhullással „reagál". Ebben az esetben nem az állategészségügyi helyzet rossz, hanem maga az állaton alapuló termelés rosszul szervezett, rosz- szul végrehajtott. A nagy veszteségek fő oka, hogy elmaradt a szakosított telepek rekonstrukciója a képződött pénzt az üzemek nem a telepek korszerűsítésére fordították. Ennek valószínű oka az, hogy túl kevés nyereség képződött ezeken a telepeken. A másik, és ezzel szorosan összefüggő baj, hogy romlott a gondozói állomány minősége. A tipikusan tartási, vírusos légző- és emésztőszervi betegségek okai nagyon különbözőek. Sertésnél, baromfinál egyik fő bűnös a zsúfoltság. A bevételnövelés reményében például az előírt 16—18 darab helyett gyakran 20—21 broilert telepítenek egy négyzetméteren. Sertésnél a battériázássol duplázták a kibocsátást, hasonló meggondolásból. A Holstein-fríz fajtát betonistállókba tették, amit ez a fajta nem visel el. Túl sok a meddőség és az ebből eredő kiesés. A naposborjak Coli hasmenésének oka, hogy nem adják oda a föccstejet, ami a borjút megvédené a betegségektől. A borjúketreceket még ott sem használják, ahol beszerezték. A borjúszéna, mint olyan, egyre kevésbé, ismert fogalom. Egyáltalán a széna minősége rossz. Fedett szénatárolót csak a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban és Somberekén építettek. . Energiatakarékossági okból télen nem fűtik kellően a malacnevelőket, s az amúgy is túl korán, 4—5 kilós súlyban leválasztott malacok megfáznak. Csirkénél is túl gyors a forgási sebesség, nem tartják be a biológiai szervizt. A tenyésztojást a keltetők az ország legkülönbözőbb helyeiről szerzik be, ezzel megnő a betegségek be- hurcolásának veszélye. Ugyanez vonatkozik a naposcsibékre is. Baranyában ma még nincs biztosítva, hogy 150 000 napos broilert egy telepen helyezzenek el. Még hosszan lehetne sorolni a magas elhullási arányért felelős okok listáját. Baranyában 113 aktív állatorvos dolgozik, ebből 97 a termelésben. A fenti problémákat rajtuk számonkérni hiba lenne. Durva tartási, takarmányozási hibákat csak a gyógyszeradagolással ellensúlyozni nem lehet. A megoldást nem az antibiotikum-dózisok emelésében kell keresni, hanem sokkal mélyebb összefüggések feltárásában. De ezek már az ágazati érdekeltség területére vezetnek át. — Rné — HÉTVÉGE 5,