Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-31 / 148. szám

Bővítik a Kodály Gimnáziumot? Kovács András- filmsorozat a tévében Új rendezői sorozatot tűz műsorra a televízió: június 7- től, szombatonként Kovács And­rás alkotásai jelennek meg a képernyőn. A magyar filmművészet egyik legmarkánsabb egyéniségének pályáját 11 nagyfilmje idézi fel. Elsőként az 1964-ben készült Nehéz embereket, a hazai film­művészet új hullámának nyitá­nyát is jelentő dokumentarista filmjét láthatja a közönség. Ezt a változó falu világát feleleve­nítő Isten őszi csillaga című al­kotás követi, majd a Cseres Ti­bor regénye alapján készült Hideg napok .kerül műsorra. A hatvanas évek második felének politikai-szellemi légkörét, az akkori értelmiség problémáit feldolgozó Falak után sugároz­zák az ugyancsak társadalmi témájú Stafétát, majd a Thur- zó Gábor regénye nyomán ké­szült Bekötött szemmel című filmdrámát. Az utolsó másfél évtized termését a Labirintus, a Ménesgazda, az Októberi va­sárnap és az Ideiglenes para­dicsom képviseli; a sort a Vö­rös grófnő zárja. Az épülő kollégium makettje Katonai kollégium Pécsett Az új épület jövőre készül el Katonai kollégium épül Pé­csett, a Gyárvároson. A stílsze­rűen várra emlékeztető impo­záns épület kivitelezését a Ba­ranya Megyei Állami Építőipari Vállalat végzi, jelenleg az IMS-szerkezet szerelésén dol­goznak. — Tavaly nyáron kezdte a munkát a BÉV — mondja Bach József, a Közületi Beruházó Vállalat építész műszaki ellen­őre —, az építkezés befejezési határideje 1987. július 31. Ezt követően történik a kollégium berendezése, így szeptember­től már fogadhatják a tanu­lókat. Az épület körüli sportpá­lyákat októberben adják át. — Milyen lesz a kollégium? — A négy-, illetve három­szintes, belsőudvaros épület a diákoknak, a nevelőtestület­nek, a technikai személyzetnek biztosítja a szükséges feltéte­leket. A négyszintes részben kapnak helyet többek között a gazdasági létesítmények, háló­termek, az étterem, nyelvi la­boratóriumok, kondicionálóte­rem, a kollégium egészség- ügyi blokkja, ügyeleti helyisé­gek. Érdekesség, hogy az épü­let bástyákra emlékeztető két sarkában lesznek a WC-k, mosdók és zuhanyozók. A négyszögletű belső udvart úgy alakítják ki, hogy ' szabadtéri színpadként is működhet. A másik, kisebb részen egymás­ba nyitható előadótermek, klubhelyiségek, tantermek, könyvtár várja a diákokat. A kollégium belső építészeti meg­oldása inkább szállodára em­lékeztet. A kollégiumban folyó tevé­kenység csak jövőre kezdődhet. Idén ősztől azonban már ka­tonai kollégiumi rendszerben kezdi meg a tanulást 64 diák. Míg elkészül a kollégium, hol helyezik el őket? — Átmeneti jelleggel — egy évig — az Apáczai Csere János Nevelési Központ diákotthoná­nak legfelső szintjét kaptuk meg — válaszol Csordás László százados, a kollégium igazga­tója. — Annak ellenére, hogy csak viszonylag rövid időről van szó, itt is szeretnénk meg­teremteni a katonai kollégiumi feltételeket. A gyerekek a Kodály Zoltán Gimnáziumban idén szeptem­berben kezdik meg a tanul­mányaikat. Az iskola igazgató­ja, Veres János: — Intézményünk jelenleg 12 tantermes gimnáziumként mű­ködik, úgy, hogy olyan helyisé­geket is kénytelen vagyunk tanteremként használni, ame­lyek eredetileg nem annak ké­szültek. Most, hogy a tanév­kezdettől a kollégisták is ná­lunk tanulnak, már az első év­ben nagy lesz a zsúfoltság, s ez évről évre nő, hiszen újabb osztályok lépnek be. Iskolánk tanulólétszáma 1990-re a je­lenleginek várhatóan a duplá­ja lesz. — Ez elkerülhetetlenné teszi, hogy bővüljön a gimnázium. — Mindenképpen, hisz a kö­vetelményeknek csak úgy tu­dunk megfelelni. A tantestület és a technikai személyzet lét­számának növelése folyamatos, ezzel nincs gondunk. S mi a helyzet az épülettel? Mint Varga Györgytől, a városi tanács tervosztályának helyet­tes vezetőjétől megtudtuk, el­hárult minden akadály, így a gimnázium nyolc tanteremmel bővül, várhatóan 1988-ra. De az elképzelések szerinti kiegé­szítő létesítményekre pénz hiá­nyában nem lesz lehetőség. Tehát az már biztos, hogy két évig a most meglevő kö­rülmények között tanulnak a diákok a gimnázium falai kö­zött — ez nem nevezhető ideá­lisnak. Igaz, valamelyest eny­híteni fog a helyzeten, ha jö­vőre elkészül a kollégium, és ott ideiglenesen lehetőség lesz tanórák megtartására is. Persze a végleges megoldást majd a 20 tantermes iskola je­lenti. . . Veres János szerint sok fél­reértésre ad okot, hogy a ka­tonai kollégisták a Kodályban tanulnak. Annak ellenére, hogy több értekezleten tájé­koztatást adtak az általános iskolák nevelőinek, igazgatói­nak — sok szülő fordult hozzá­juk, kérdezve, katonai intéz­mény lesz-e a gimnázium. Nos, mi a helyzet? — Szó sincs arról, hogy ka­tonai iskola leszünk. A Kodály megmarad általános gimnázi­umnak, ahová a katonai kollé­giumba felvett diákok is jár­nak. Egyébként ők ugyanazt a tananyagot sajátítják el, mint a többiek. — A specialitás abban van, hogy a mi tanulóink vállalták: hivatásos katonák lesznek, ezért mi a kollégiumi rend­szerben már erre készítjük fel őket. Ehhez optimális lehető­ségeket biztosítunk az ösztön­díjtól a tanulás segítésén ke­resztül a sportolásig — teszi hozzá Csordás százados. A katonai kollégiumba az 1987-88-as tanévre előrelátha­tóan nyolcvan diákot vesznek fel. (A követelmény igen ma­gas, hisz például az idén fel­vettek tanulmányi átlaga 4,1.) Ök már az új kollégiumban kezdhetik diákéletüket. Roszprim Nándor Újabb védett természeti értékek Újabb természeti értékeket helyezett védelem alá a Haj- dú-Bihar Megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság. Közülük a legjelentősebb a Berettyóújfalu és Mezőpeterd határában lévő 524 hektáros bihari legelő. Az itteni száraz szikesen és löszfoltokon kiala­kult növénytársulások meg­egyeznek, vagy nagyon hason­lítanak a Hortobágy növényze­téhez. A fészkelő és átvonuló madárfajok közül gyakori a térségben a nádi poszáta, a nádi sármány, a sárga billege­tő, a goda és a cankó. A kör­nyező vidékről bejár a túzok, s fészkelőhelyei vannak itt a hantmadárnak és a búbosban­kának. Védelmet köpött a hajdúbö­szörményi határban egy 16 hektáros gyertyános tölgyes, és Hajdúdorogon egy 160 évesre becsült hatalmas, szép formá­jú kocsányos tölgy, amelynek a magassága huszonnégy, tör­zsének körmérete pedig 240 centiméter. Ugyancsdk védett­nek nyilvánítottak egy kocsá­nyos tölgyet a Sárrét szélén, a nagyrábéi határban. Ez a fa a szakemberek szerint mintegy kétszázötven éves, egészséges törzse 430 centiméter kerületű, szabályos koronája pedig húsz méter magasra nyúlik. Mennyi az ötvenkilenc pont? Az ellenkező irányba kell menni Tanácstalanságot szült ben­nem a városi tanács általános elnökhelyetteséjtől érkezett em­lékeztető. A pécsi tavaszi nagy- takarítás részeként április vé­gén sok szakembert ültettek egy buszba — olyanokat, akik cégűik munkája révén sokat te­hetnek a város jobb megjelené­séért; előre kiadott útvonalon szedték csokorba: mit hol kell, s milyen módon rendbe hozni, hogy Pécs tisztább, rendezet­tebb legyen, ötvenkilenc pont­ban a felsorolás. De mennyi ez az ötvenkilenc pont? (Miközben az emlékeztetőt forgatom a kezemben, meg- csörren a telefon. Egy régi ol­vasónk jelzi: megint elöntötte - ki tudja, idén is már hányad­szor — a várost a bűz. S mond­ja: erdélyi vendégei csak há­rom napig bírták Pécset, s hogy maga tapasztalta, amikor bűz­hullám nyomására nyugatné­met vendégek pakoltak pánik­szerűen a buszba, mert ez a szag kíméletlen. Megszokni sem lehet. Megszabadulni sem tőle? És elmondta a véleményét: hány helyre telefonált már, hogy a Keményítőgyáriból észak felé mutogattak, s átkozták az onnan érkező szelet, hogy a KÖJÁL is tehetetlen, pedig ol­vasónk ismeretei szerint ez a bűz már az egészségre is káros mértékű-hatású, s nem tud se­hogy sem eligazodni azon a tö­rekvésen, amely Pécs történel­mi belvárosát akarja megszé­píteni, fogadóképessé tenni nemzetközi szintű mércével is mérve — ám közben a bűzforrás egyre nagyobb sugárban teríti be a várost, s feljut már a Hu- Inyadi útig is. És egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy nincsen olyan erő, amelyik egy­szer s mindenkorra kizárná a bűzt a városból. Márpedig - véli — évek alatt — hiszen évti­zedes téma ez már Pécsett — erre éppenséggel kellett volna figyelmet szentelni, ám az eredmény csak elmaradt! Ezzel olvasónk elköszönt. . .) Mondom: ötvenkilenc pont­ban sorolja fel az emlékeztető azokat a visszásságokat, ame­lyeket a busz utasai tapasztal­tak. És ez tulajdonképpen nem sok. ötvenkilenc egy ekkora városban! Ám a kezdeti elége­dettségem hamarosan átváltott gyászosabb színre. Mert — ki­emeli ezt az emlékeztető is — „A bejárás során feltárt, ill. észlelt hibák a teljesség igénye nélkül, esetlegesen kerültek feljegyzésre”. És meghatározott útvonalon. Amiből az követke­zik, hogy a mustrából a város jó része kimaradt, s ez az öt­venkilenc pont legfeljebb ha demonstrálja: bizony, nagyon nagy szükség van egy alapos várostakarításra, azt azonban már nem jelenti, hogy ha ezt a több mint fél száz észrevételt orvosolják is — márpedig egé­szen biztos, hogy jó néhány úgy marad, ahogy eddig volt —, at­tól tisztább lesz a város. Még csak nem is tűnik majd úgy. Ezt csak akként tudom bizonyí­tani, hogy végigjártam még egyszer az április 28-i útvona­lat, közel egy hónap múltán, kezemben az emlékeztető lis­tájával — elszomorító tapaszta­latokra jutottam. Mintha mi sem történt volna. Mielőtt valaki is azt hinné, hogy tetemrehívás a szándéka e jegyzetnek, gyorsan leszöge­zem: nem azokat hibáztatom elsősorban a város piszkossá­gáért, rendezetlenségéért, akik­nek a feladata a rend megte­remtése, a takarítás, hanem azokat, akik bepiszkítják az ut­cákat, a tereket, közterületeket, s nem ritkán a vandalizmus mértékéig pusztítanak közcélú dolgokat. Tehát: a lakosságot. Még pontosabban: a Pécsen élőket, dolgozókat. Az a gya­núm ugyanis, hogy az arány a nemszemetelők-szemetelők kö­zött az utóbbi években a sze- metelők felé süllyed. A követ­keztetés nyilvánvaló: kiterjedt propagandával - tehát tudat- formálással — és kemény szank­ciókkal az ilyen tömeges mé­retű nemtörődömség is közöm­bösíthető, sőt: ellenkező irány­ba váltható. Ehhez nagyon jó szervező- munkára van szükség, és ezt mór nem a pécsi polgárokhoz címzem. Mert az a bizonyos április végi „köztisztasági és környezetvédelmi bejárás” óta nem sok minden történt. Egy­behívták ugyan - más ok miatt — a tanácskozási központok ve­zetőit és itt cél volt megnyerni őket, s rajtuk keresztül a kör­zetek lakóit arra, hogy fokozot­tabban ügyeljenek lakóterüle­tük tisztaságára, rendjére — de nem jutott kellő idő a meggyő­zésükre. Mindössze néhány percet kaphatott ez a téma — ennyi idő alatt azonban nem­igen lehet 180 fokos fordulatra — eredménnyel — buzdítani. Márpedig ekkora váltásra van szükség! Meggyőz bennünket erről, ha lábunk elé nézve, nyi­tott szemmel csinálunk egy nagy sétát Pécsett. Mészáros Attila Telkek Kölkeden Huszonnégy telek közül nyolc már gazdára talált, kettőn meg is kezdődött az építkezés. Köl­keden, a község északi részén kialakított telkekre elsősorban helybeliek jelentették be igé­nyüket, de Mohácsról is van jelentkező. A beépítésre vonat­kozó kikötés csupán annyi, hogy az épület illeszkedjék a faluképbe. A községi közös tanács egy­kori kerteket vásárolt meg tel­kesítésre egyéni gazdáktól. A 680—1200 négyzetméter terü­letű házhelyekhez pormentes út vezet. Víz, villany, közvilá­gítás is van, és az itt építke­4. HÉTVÉGE zőknek a háztáji gazdálkodós, az állattartás lehetősége is adott. Az OTP-hitelre is meg­vásárolható telkeket négyzet- méterenként 122 forintért ad-, ják. Egy 16 évvel ezelőtt készült rendezési tervben már szere­pelt az az elképzelés, hogy a Mohácshoz közel levő telepü­lésen házhelyeket alakítanak ki. Ez a terv részben megvaló­sult, részben módosításra szo­rult. Az új programban — amelyet a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat készít — az ezredfordulóig felmerülő igé­nyekkel számolnak. Első lépés­ként ezzel a huszonnégy telek­kel, amelyekkel valószínűleg 1990-ig tudják kielégíteni az iaényeket. Ó. Zs. Pécsett egyedülálló vállalkozás Tizenkét szakmában szolgáltat az ÉLISZ Tavaly csupán két szak­ma szolgáltatásait biztosító ügyfélszolgálat működött a városban, mégis körülbelül tízezren keresték fel. Idén már tizenkét szakma meste­reit foglalkoztatja az ÉLISZ „Lakásszerviz” irodája, amely a Kossuth Lajos utca 63. sz. alatt található. A Pécsett egyedülálló vál­lalkozás — a fogyasztói szol­gáltató szervezet részeként — lakossági igényeket elégít ki. Szereléssel, javítással, la­káskiegészítők forgalmazásá­val, kölcsönzéssel foglalkoz­nak. Nyílászárók illesztése, szigetelése, vízvezetékszere­lés, fregoliszerelés, szögbe- lövés, festés-tapétázás, kulcsmásolás, szőnyeg-, sző­nyegpadló-, és kárpittisztí­tás, Reluxa és harmonika­ajtó forgalmazás, -szerelés, magánerős lakásépítésekhez állványkölcsönzés, építőipari gépek kölcsönzése, hideg­melegburkolás, kőműves-, és asztalosmunkák széles skálá­ja tartozik tevékenységeik közé. Áz előzetes árkalkulá­ció alapján megállapított mérsékelt árak, és az ügy­intézés gyorsasága jellemzi munkájukat. A „Lakásszerviz" újdonsá­ga a műanyag harmonika­ajtó, amely intézmények, hi­vatalok, iskolák, óvodák és bölcsődék, valamint szállo­dák, éttermek és vállalatok nagyobb termeinek szétvá­lasztására szolgál. A kívánt méretben, és több színben szállítják. Szintén új termé­kük a PENTA Roll kinyitha­tó napellenző. Anyaga korró­zióálló, karbantartást nem igényel, függőleges és víz­szintes síkban egyaránt fel­szerelhető. Említést érdemel a Reluxa árnyékoló beren­dezés, amely lehetővé teszi adott helyiségekben az opti­mális fénymennyiség be­áramlását, kiszűri a zavaró fényhatásokat. Tavaly, a televízió „Fel­kínálom” műsorában mutat­ták be Balázs Olivér talál­mányát, a „Viktória" fantá­zianevű ruhaszárító állványt. Az ÉLISZ jónak tartotta az ötletet, és elvállalta a gyár­tását. Túronyban működik egy asztalosműhelyük, ott készítik garzon-, közép-, csa­ládi- és extraméretben a nagy kapacitású és kis he­lyet elfoglaló szárítóállványt. A Kossuth Lajos utcai iro­dában, az ÉLISZ Felszaba­dulás úti központi telepén, és a nagyobb áruházakban már forgalmazzák,. Markics Miklós részleg- vezető tájékoztatása szerint sok a megrendelésük. Ennek természetesen örülnek, mert a tavalyi hétmillió forintos árbevétellel szemben idén több mint tízmillió forintra számítanak. 1986-ban Buda­pesten is létesítettek egy részleget, ahol tetőszigete­léssel foglalkoznak. Ezzel együtt körülbelül tizenkilenc- millió forintos nyereséget terveznek. A megnövekedett forga­lomhoz képest már szűkös az az helyiség, ahol dolgoz­nak. A munkához szükséges szerszámokat kénytelenek ál­landóan a kiszálló kocsik­ban tárolni, mert raktáruk sincs. Ez a probléma vár­hatóan 1986 végére megol­dódik. A TEMPÓ KTSZ-szel folytatott tárgyalások során elvileg már elintéződött, hogy a Doktor Sándor utcá­ban, a KTSZ volt telephe­lyét alakítják át számukra. Az ehhez szükséges pénz­összeget - kétmillió forintot — a KISZÖV biztosítja. így 1987-ben a munkásokat mű­helyek, öltözők várják, a szerszámokat raktárban tart­hatják, s az ügyfeleket két irodahelyiségben tudják majd fogadni. Óvári Zsuzsanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom