Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-01 / 119. szám

1986. május 1., csütörtök Dunántúlt Tlaplo 3 Közel 180 000 szakszer­vezeti tagot tartanak nyil­ván Baranyában, legtöb­ben a bányászatban dolgoznak. A statisztika arról is beszél, hogy közel 60 000 szocialista brigád­tag dolgozik ötezer bri­gádban, hogy évente öt­ezren kapnak kiváló dol­gozó kitüntetést, s hogy közel 2000 újítást vezetnek be a különböző munkahe­lyeken. Mindez aktív élet­ről és munkáról beszél, mégis amikor a szakszer­vezetek előtt álló felada­tokról beszélgettünk Neu­bauer Józseffei, az SZMT vezető titkárával, a legfon­tosabbként a gazdasági építő munka jobbítását, szervezettebbé, hatéko­nyabbá tételét említette.- Hogyan látja ön a ma­gyar szakszervezetek XXV-ik kongresszusának munkáját, milyen főbb tanulságokat vonhatunk le megyénk szá­mára? — Mind a kongresszuson, mind az azt megelőző megyei küldöttértekezleteken, ágazati összejöveteleken a társadalom valamennyi időszerű kérdése szóba került; úgy mint az or­szágunk gazdasági helyzete, a következő 'ötéves tervidőszak célkitűzései, s ezen belül a szakszervezetek feladatai, a szervezeti élet .megújulásának szükségessége, A jobbító szán­dékkal elhangzott kritikai ész­revételek során első helyen szerepelt a tisztességes, becsü­letes munka presztízsének ki­alakítása, a fő munkaidő be­csülete, a jobb, minőségibb, ‘hasznosabb munkát végzők anyagi és erkölcsi megbecsü­lése. De kellő figyelmet kapott a szervezeti élet; az alapszer­vezetek önállóságának foko­zása, munkájuk tartalmasabbá és sokoldalúbbá tétele, a bi­zalmiak megnövekedett szere­pe és felelőssége, a szocialista demokrácia és ezen belül a munkahelyi demokrácia erősí­tése. Csak emlékeztetőül: or­szágos fórumainkon hangzott el a szénbányászat tarthatat­lan helyzete, a BDSZ kong­resszusán jelentették be a bér- intézkedéseket, s azt, hogy például kísérletképpen beveze­tik, hogy az uránbányászok ,a jövőben»'' egy meghatározott müszakszám elérése utón kér­hetik nyugdíjazásukat. A bőr­ipari dolgozók kongresszusán tették szóvá, hogy a gazdasági szabályozó rendszer nem veszi figyelembe, hogy a könnyűipar egyes ágazataiban magas az élőmunka-felhasználós, s emiatt hátrányba kerülnek, mint például a Hunor Kesztyű- és Bőrruházat! Gyár. Ügy vé- Jem, a kongresszus jó alapot biztosított a szakszervezeti munka továbbvitelére, az egész szakszervezeti mozgalom megújítására. A határozatok kellő útmutatást adnák; elkez­dődött megyénkben is a végze­tt c-j tás. — Milyen programmal startol az SZMT az elkövet­kező öt esztendőre, milyen újdonságokkal találkozha­tunk a szakszervezeti mun­kában? — Tevékenyen részt vettünk a terület- és települesfejlesz- tés programjában; már a VII. ötéves terv előkészítése során vitákat rendeztünk, vé­leményt mondtak a szakmai­ágazati szakszerveretek me­gyei szervei, az SZMT munka- és rétegbizottságai. Ennek alapján álláspontunkat képvi­seltük a megyei tanács ülé­sein, s többek között támogat­A munka a záloga az életszínvonalunknak Interjú Neubauer Józseffel, az SZMT vezető titkárával tűk azt, hogy a szociális bér­lakások aránya 16—17 száza­léknál kevesebb ne legyen. Szorgalmazzuk a falvak jó és egészséges ivóvízzel való ellá­tását, az oktatási intézmények férőhelyeinek bővítését, az egészségügyi alapellátás ‘javí­tását és természetesen nagyon fontosnak tartjuk a kiegyensú­lyozott áruellátást, (szolgálta­tási tevékenységet, valamint a fogyasztók érdekvédelmének erősítését. A területpolitikai feladatok megoldásában je­lentős szerepet szánunk a vá­rosainkban és nagyközségeink­ben működő szakmaközi bi­zottságoknak. Feltétlenül javí­tani kívánjuk az SZMT vezető, irányító és koordináló munká­ját. Ebben a vezető-irányító munkában fontos követelmény a szakszervezeti mozgalom egységének biztosítása, politi­kai, társadalmi mozgósító és érdekvédelmi szerepének nö­velése.- A munkahelyeken válto­zott az irányítás tartalma - jelentősen nőtt az egyes vál­lalatok önállósága -, s ez­zel együtt a szakszervezeti alapszervezeteknek is válto- i zott az élete. — A nagyobb önállóság más módszereket, jobb feiké- szükséget kíván természetesen. Törekvésünk, hogy nagyobb segítséget adjunk az alapszer­vezeteknek, bizalmi testületek­nek, hogy elérhessék; a helyi döntések előkészítésébe a dolgozók mind nagyobb töme­gét vonják be. Rétegpolitikai munkánkban a nőpolitikái el­vek valóraváltása, az idősko- rúakkal való rendszeres fog­lalkozás mellett előtérbe került a dolgozó ifjúsággal való fo­kozottabb törődés, a meglévő feszültségek oldása. Felada­tunk, hogy 1987. március 31-ig mindenütt hozzák létre a szak- szervezeti ifjúsági tanácsokat, amelyek bizonyára új színt hoznak az ifjúsági munkában. Feladattervünkben jelentős he­lyet foglal el továbbá a neve- lőmunkc; színvonalának eme­lése, a munkához való szocia­lista viszony, a munkaerkölcs, az életmód kérdésköre. E tevé­kenység keretében foglalko­zunk a felnőttoktatással, a vál­lalati művelődési bizottságok működésével, a szocialista bri­gádok kulturális-nevelő mun­kájával, Fejleszteni kívánjuk az agitóciós munkát a gazda­sági célok megvalósítása ér­dekében, s javítani kívánjuk a szakszervezeti munka nyilvá­nosságát is. — Hazánk gazdaságának helyzete és az ezzel kapcso­latos feladataink mindenki előtt ismertek. Miben látja ön a szakszervezet legfonto­sabb teendőit a gazdasági építőmunka segítésében? — Az elmúlt hónapokban a szakszervezetek véleményezték az éves vállalati terveket, tá­mogatták a gazdasógvezetők azon törekvéseit, mely a ter­melés volumenének növelésé­re, a hatékonyság fokozására, a gazdálkodás menetének ja­vítására irányult. Szorgalmaz­ták a munkaerő ésszerű fog­lalkozását, ahol kellett, a lét­szám csökkentését. Az építő­iparban például a terveket konkrétan lebontották terme­lési egységekre — szinte sze­mélyekre —, a MOFA-ban konkrét vállalásokat tettek az energiatakarékosság Iterén, a BÉV-nél — de másutt is — új érdekeltségi rendszert vezettek be, amely a teljesítmények nö­velésére, a minőségi munkára ösztönöz. Sok más példával is lehetne igazolni azt, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtása elkezdődött, sok­oldalúbbá vált a gazdasági munka segítése. Persze, elé­gedettek még nem lehetünk. Érré utal a SZOT április 22-i határozata; meg ‘kell értetnünk mindenkivel, hogy csak a mun­kával, s a jó munka nyomán gyarapodó vállalati jövedel­mekkel lehet életszínvonal-poli­tikai céljainkat valóra váltani. Mi azt javasoltuk az ágazati megyebizottságoknak, hogy az első negyedév tanulságait szűrjék le, nézzék meg, hogy hol mit kell tenni a lemaradá­sok pótlására. Nagy tartalé­kunk a munkaverseny-mozga- lom szélesebb körben való ki­bontakoztatása, megújítása, az újítómozgaiom felkarolása. Megyénkben az a tapaszta­lat, hogy bár a terv célkitűzé­seit mi sem teljesítettük az el­ső negyedévben, a tervezettnél mégis magasabb bér áramlott ki.. Megbomlott több helyen a teljesítmény és o kiáramló jö­vedelem közti összhang. Ez ter­mészetesen így nem maradhat. Jó példa ezek ellenkezőjére a Sopiana Gépgyár, a Mecha­nikai Laboratóriumi, a Pécsi Porcelángyár, a Húsipari Vál­lalót és a Pécsi Dohánygyár, ahol a fejlesztés forintjait nem osztották fel, komoly tech­nikai megújulás nyomán ered­ményesen gazdálkodnak.- Milyen tapasztalatok szűrhetők le a vállalati taná­csok megalakítását követő­en; a helyi szakszervezeti ve­zetés hogyan segítheti mun­kájukat?- Megyénkben eddig 30 vállalati tanács alakult; 23 he­lyen küldötti, illetve közgyűlési formát választottak. Azon szak­máknál, ahol a szakmai szak- szervezetek és az alapító mi­nisztériumok nagy körültekin­téssel végezték az átállás elő­készítését, egyértelműen ked­vezők a tapasztalatok. Az új irányító testületek és a szak- szervezeti munkatestületek kapcsolata még nem alakult ki; mindkét oldalon akad meg­annyi bizonytalansági faktor, különösen a döntéselőkészítési munkában. Ettől függet­lenül öröm, ihogy a szakszervezetek véleményével ellentétes döntés még nem született. Továbbá szükséges­nek tartjuk a vállalati tanácsok tagjainak továbbképzését, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy felkészülten, a dolgok is­meretében, jogaik és köteles­ségük birtokában mondjanak véleményt, szavazzanak a vál­lalat életét döntően befolyáso­ló kérdésekben.- ön szólt a brigádmoz­galomról, amelyre ha jobban támaszkodunk, eredménye­ink nem maradhatnak el. — A választások nyomán úgy vélem; megújhodott a szakszer­vezeti mozgalom megyénkben. A régi, tapasztalt tisztségvise­lők mellett új, friss erők is rendelkezésünkre állnak, több­ségük szocialista brigádban dolgozik, sok közöttük a bri- gádvezető. Adott a tenniaka- rás. Baranyában 5155 szoci­alista brigád dolgozik, s ez egy olyan hatalmas erő, melyre ha jobban támaszkodunk, célja­inkat elérjük. Most orra van szükség, hogy őszintén és nyíl­tan tárjuk fel mindenhol a va­lós helyzetet, szóljunk a kive­zető útról, a tennivalókról, jobbon támaszkodjunk a dol­gozók, a szakszervezeti tagság javaslataira, véleményeire és mint annyiszor, ha szót értünk, mozgósítani tudjuk őket gaz­dasági építőmunkánk jobbá tételére. Erre most jó olkalom nyílik. Május elseje a munka, a munkásszolidaritás nagy ün­nepe, Ezekben a napokban ke­rülnek átadásra azok. a kitün­tetések, melyeket az elmúlt év alapozott meg Jóleső érzéssel vehettük a hírt, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Carbon Könnyűipari Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös Zászlaját, a mohácsi Új Baráz­da Termelőszövetkezet pedig a Minisztertanács Vörös Zászlaja kitüntetésben részesült, öt vál­lalat lett kiváló és öt szövet­kezet. A Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést a Hirdi Kenderfonó November 7-e bri­gádja vehette át, hét baranyai brigád pedig o Magyar Nép­köztársaság Kiváló Brigádja lett öten a Kongresszus'. Okle­velet nyerték el. Ezek az elis­merések lelkesítsenek bennün­ket az újabb, bonyolultabb fe­ladatok megoldására. ­Hcdd éljek oz alkalommal — mondotta befejezésül Neubau­er József, az SZMT vezető tit­kára -. hogy szeretettel kö­szöntsem a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében Bara­nya dolgozóit május elseje al- . kolmából, s kívánjak mindany- nyiuknak kellemes ünnepet, jó szórakozást és majd holnapra, a szorgos hétköznapokon újabb munkasikerekef. Kozma Ferenc Feltárják a drávai vízbázist Biztonságos lesz Baranya déli részének vízellátása A következő évtizedekben megváftozik Baranya vízellá­tási térképe: gyarapodik a re­gionális vízvezetékek hálózata, amelyekhez kistérségi rendsze­rek csatlakoznak a megye kö­zépső területein. A d rá var vízbázis feltárása Baranya déli területeinek el­látásában jelentős vállalkozás. Kapcsolódik a dunai vízveze­ték-rendszerhez, és a követke­ző években ugyancsak feltá­randó Szigetvár környéki víz­nyerő területekhez. A MÉLYÉPTERV vízfeltárási tervei alapján Drávaszabolcs közelében, a községtől nyugat­ra ötvenezer köbméter/nap ka­pacitású víznyerő terület talál­ható, amelynek feltárását és hasznosítását a következő évek­ben - évtizedekben tervezik az OVH- és a megyei pénzekből. A terv körültekintő: védi a har­kányi termáívizkincset sőt kí­sérletek folynak a termálvíznek a rétegbe történő visszasajto- lására - ez a módszer már is­mert Magyarhertelenden és Szigetváron. A terv figyelembe veszi azt s, hogy a Siklós és Harkány térségében lévő karsztvizek hosszú távon nem elegendőek a terület biztonsá­gos ellátására. A feltáro-terve- ző munka során nyilvánvalóvá vált, hogy Pécs és Harkány kö­zött, a megye középső részén nincsenek már kútfúrásra al­kalmas területek. Jelentős a drávai vízbázis hasznosítása során, hogy még közvetett mó­don sem veszélyezteti a termá'- vízkincset és a kiépülő regio­nális vízbázist pedig védik a települések szennyvizeitől. A drávaszabolcsi területen jövőre két nagy átmérőjű ku­tat fúrnak, amelyek a VITUKi vizsgálatai alapján az első ütemben húszezer köbméter vi­zet ódnak naponta. A víznyerő terület teljes kapacitását' az ezredfordulóra érik el, ötven­ezer köbmétert naponta. A kö­vetkező tervidőszakban kezdik a vezetékrendszer kiépítését, amely összekapcsolódik a har­kányi rendszerrel. A víz egy ré­sze a térségben marad, növeli Harkány és Siklós ellátását. S. kapcsolódnak majd hozzá azok a kistérséqi rendszerek, ame­lyek viszont már ebben az öt évben kiépülnek, mint a Po­gány— Egerág-Pécsudvard- Kozármisleny, a Garé-Szava- Csarnóta—Bosta és a Gordi- sa—Matty-Alsószentmárton, az Egyházasharaszti-Siklós­nagyfalu-Kístapolca-Nagy­harsány-vezeték. A Drávaszabolcs-Harkány vezetéket 1990-re építik ki. Az már. most valószínű, hogy a feltárt víz minőségéről gondos­kodni kell: a víztisztító beren­dezések feladata lesz a vas- és mangántartalom mérséklé­se. Az első ezer köbméteres harkányi fogadótározót a Ten- kes-hegyi régi kőbánya terüle­tén idén építi meg a Dél-du- riántúli Vízügyi Igazgatóság. (A későbbiekben még egy ugyanilyen kapacitású tározót terveznek ide.) A pécs—harká­nyi rendszert és a fogadótá­rozót összekötő 300-as vezeté­ket most fejezik be, illetve a DÉLVIÉP dolgozik a Túronyt el­látó vezetéken. A pécs—harká­nyi rendszer ugyanakkor össze­kapcsolódik a siklósival, vala­mint bekötik a Diósviszló térsé­gében lévő karsztkutak terme­lését is, amelyek Máriát és Terehegyet is ellátják, de a drávai vízbázis hasznosítása után ezeket a karsztkutakat már nem üzemeltetik folyama­tosan. A drávai vízbázis feltárásá­val párhuzamosan a megye nyugati területén lévő vízkin­cset is hasznosítják. Az előze­tes jelzések szerint ott is ko­moly vízmennyiség található, jövőre Botykapeterd, illetve Becefa közelében két nagy át­mérőjű kutat fúrnak, és egy háromszázas vezetéket építenek ki Szigetvár és Becefa között. A Vili. ötéves tervidőszakban épül ki teljesen a Szigetvár— Pécs-rendszer, amely kész Pécs és Szentlőrine között, de kap­csolódik maja a becefoi kutak mellett a rózsafái vízbázissal is amely hosszú távon tovább bővíthető Felsőszentmárton- Dróvokeresztúr-Dróvasztára fe­lé is. Az ezredfordulóra az egész megyét ellátó rendszer a veze­ték mentén lévő helyi vízbázi­sokat is bevonja, illetve azo­kon a területeken megy keresz­tül, amelyeken a kútfúrás nem biztosított. A hálózat kétoldalú betáplálással biztonságos víz­ellátást nyújt, megszüntetve az eddig gazdaságtalan üzemmó­dot, a nagy vízigényű középső területekre Pécsről történő víz- szállítást. Gáldonyi M. Az ezredfordulóra új regionális rendszerek épülnek Előre a XUL kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Szakszervezet — a megújulás jegyeben

Next

/
Oldalképek
Tartalom