Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-13 / 101. szám
Panoráma Timna díja Timna Brauer (képünkön) egy párizsi dzsessz- énekes-stúdió növendéke Magányos idő című dalával elnyerte az Eurovízió pályázatának nagydíját. Május 3-án hat európai tévéállomás sugározza a róla készült portréfilmet. Norvég filmnapokNorvégia fel akarja lendíteni filmművészetét. Ezért április 14. és 17. között Európa-szerte népszerűsíti a legjobb norvég filmeket. A négy mű címe: „Halál", „Maria Marusj- ka”, „Feleség" és „Betolakodó”. Béjart kontra Nurejev Szerzői jogi vita alakult ki Maurice Béjart és Rudolf Nurejev között az Arepo című táncdráma ügyében. Ezért Maurice Béjart egy, a párizsi tévének adott interjúban, Nurejev visszavonulását követelte. Hagenék Nina Hagen, a világhírű popénekesnő közös tévéműsorban lép fel anyjával, Éva Maria Hagen- nel. Utóbbi a Német Demokratikus Köztársaság egyik női szépségideálja volt. Az NDK—osztrák közös tévéműsor címe: „Két kor, két szépségideál.” POP LES Nem egy helyről hallottam: kicsit jobban is figyelhetnének egymásra a pécsi koncertszervezők. Az történt ugyanis, hogy szerdán (9-én) este hétre két előadást is meghirdettek Pécsett, egyiket az IH, másikat a DOZSO szervezésében. (És ehhez jött még egy Hofi-műsor isi) Tudjuk a Tolcsvay-trió és Udvaros Dorottya stílusa más-más közönséget feltételez, de mi van akkor, ha valaki mindkét helyen ott szeretett volna lenni? „Szerencsésebb" megoldás született viszont az East-koncert(ek) esetében, bár kérdés: racionális-e? A tegnap, az egyetemi napok keretében megtartott hangverseny műsorát csütörtökön (17-én 19.00) az érdeklődők újra hallhatják — az IH-nak köszönhetően. Kérdésünk csupán annyi: van-e akkora és olyan lelkes tábora az Eastnek, hogy az hat napon belül két fellépést is indokolttá tesz? (Megérdeklődtük: itt is „keresztbe-szervezés" történt . . .) Eastből tehát kettő jut, Robert Tylliből ellenben csak egyet kaptunk, de ez az egy nagyon jó volt. Bár a közönségsiker kisebbre sikeredett, mint az várható lett volna, azért a „vájtfülüek" is elismerték: valóban kitűnő zenét játszik „az amerikai". Csápolás ugyan nem volt, dehát Földes Hobótól tudjuk: ,,a blues csak a hülyéknek örömzene". Apropó, örömzene. Igazi happe- ningben lehet része a fém-rock- táborának, Magyarországra látogat ugyanis a világhírű angol csapat, a Saxon. A 24-ei pécsi programról csupáncsak annyit: a banda világkörüli turnéját az év egyik legnagyobb rockesemányének nevezik a nyugati szaklapok. Pauska Zsolt Udvaros Dorottya énekel A zenészek még javában dolgoztak az erősítők és egyéb kellékek beszerelésével, amikor a rendezők előre beengedték az idős hölgyet az aulába, hogyne kelljen a kezdésig álldogálnia. Sehova sem szoktam járni, — örül meg a váratlan beszélgetőtársnak, — de a — Dorottya nagyon tetszik nekem, ahogyan játszik a tévében és ahogyan énekel, úgyhogy hagytam, hogy az unokám rábeszéljen és eljöttem én is — mondja. Azután megtelik a POTE aulája és galériaszintje, zömmel fiatalok és idősebbek várakoznak Udvaros Dorottya koncertjére, hogy „élőben" is meghallgassák a nagy sikert aratott Átutazó című lemezének dalait. Udvaros Dorottya berobbant a színpadra, gyönyörűen énekel, játszik, vibrál, és cikázik, meghódítva közönségét, arra sem hagyva időt, hogy a koncert közben felidézzék magukban a fiatal színésznő kiemelkedő színházi és filmbeli sikereit. A koncert után fiatalok fogják körül és ő leguggolva a folyosó kövezetén dedikálja a lemezeket, fényképeket. — Mindig ennyire „kézzelfoghatóan" érzékelhető a közönség szeretete? — érdeklődöm és Udvaros Dorottya megrázza a fejét. Nem mindig, de örül neki, most főleg az első sorban helyet foglalt néninek, aki bizonyára nem pusztán időtöltésből jött el. A lemez készítésének ötlete terhessége alatt vetődött föl. Hamar megszerette Dés László zenéjét és Bereményi Géza szövegeit. — Mennyire tartja magát, „átutazónak" az énekesi műfajban? Tervez újabb lemezeket? — Abszolút átutazónak érzem magam. Különösebben tervezni, koncepciókat gyártani magamnak nem szoktam. Az adott helyzetet megérezni és abban létezni —, ez az elvem. Ha egyszer úgy alakul, hogy írnak nekem ismét egy lemeznyi dalt, bizonyára szívesen elénekelem.- Rendszeresen játszik a Katona József Színházban, filmeket forgat, ha jól tudom, most is egyszerre több filmben kppott szerepet. Választ a felkínált lehetőségek közül? — Dömölky Jánossal még forgatjuk Ottlik Géza regényét, a Hajnali háztetőket. Készül egy filmem, amelyet Bacsó Péter rendez. A televízióban egy ír író filmjében kaptam szerepet és Rózsa János új filmjében is játszom. Szeretek sokfélét csinálni — jól. Eddig szerepet a színházban még nem adtam vissza, de nem is panaszkodhatom, csupa jó szerepet kaptam és kitűnő partnerekkel dolgozhattam, ami nekem nagyon fontos. Gyerekkoromban a szüleimnek sok gondot okoztam, mert órákiq el tudtam üldögélni tanulás helyett. Ma is lusta lennék, ha nem lennének folyamatosan olyan feladataim, amelyek roppant érdekelnek. Az öltözőbe is bekopogtatnak lányok és fiúk, autogrammért, egyikük engedélyt kér, hogy lefotózhassa a művésznőt. Udvaros Dorottya közben „leltároz”, be- letett-e mindent a sporttáskába, megvan-e a kabát, a ruha, a nyaklánc. Az ország több városában jártak már a lemezbemutatóval és még folytatják a turnét. Mint kiderül, Udvaros Dorottya színészgyerek lévén elhatározta, hogy nem követi szülei mesterségét. Ám a gimnáziumban egyszer beszervezték az iskolai színjátszó körbe és amint belekóstolt a játékba, többet nem tudott elszakadni tőle. A főiskola után Szolnokra ment, majd a Nemzeti és a Katona József Színház következett, ahol az idei évadban is több darabban játszik. B. A. A restaurátor műhelyében Oppidum Mohács Újjászületnek a régi okmányok Kettőt kizártak Megyei borversey Villányban Az ifjú Ida von Sauska az 1830-as években elkezdte gyűjteni a vraszpecséteket (Bár, Somberek környékén volt a családnak birtoka): 133-at ragasztott fel egy lapra, köztük az esztergomi káptalan 45 mm átmérőjű pecsétjét, a Zichy, Pálfy, Nádasdy és sok más család kisebb-nagyobb jelét. Töredezetten, hiányosan került a gyűjtemény a Baranya Megyei Levéltár birtokába, itt állította helyre türelmes munkával Kirics Márta könyv- és papírrestaurátor. Amikor a restaurátor dolgozni kezd, még nem tudja, értékes-e az, ami a keze alá került: ahhoz, hogy megtudja, használhatóvá kell tennie a régi okmányokat. Térképek, jegyzőkönyvek, céhlevelek bontakoznak ki az évszázados porból, piszokból: gyakran hetek, hónapok telnek el, mig a lap megtalálhatja a maga kutatóját. Van, ami történelmi forrásként másod-, harmadrangú, de mert kultúrtörténetileg becses, hát gyűjtik, megőrzik: ízlésről, szokásokról, az adott kor műveltségi színvonaláról tájékoztat. (Móró Mária Anna főlevéltáros mondja: „Tudnunk kell, hogy mi volt, azért, hogy értsük, mi van, s hogy tudjuk, mi lesz".) Egyes papírlapok grafikai kivitelük miatt érdekesek, mások újabb adatokat közölnek falvakról, városokról, eleink életmódjáról. Kirics Mária hat éve dolgozik a levéltár műhelyében. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanult grafika szakon, a restaurátori munka alapjait az Országos Levéltárban sajátította el. Megtanulta, hogy a tintáknak is megvan a maguk története, megismerte a különböző papírfajtákat, vegyszereket. És néhány orvosi műszert is, hiszen szerszámai között ott vannak nemcsak a papírvágó és présgépek, hanem a szikék, fecskendők és fogászati eszközök is. Ehhez a szakmához jó szem, könnyű kéz és végtelen türelem kell. Lapozgatjuk az elmúlt hónapokban helyreállított térképeket, okleveleket: felkasírozva, selyempapírba csomagolva pihennek az asztalon. Egy Wald- bereiter (erdőlovagló) szerződése 1854-ből, egy 1801-es Dunántúli térkép, amely Pécsváradról került ide a háborútól megviselt állapotban, ipacsfai térkép az úrbéri rendezés idejéből az eredeti dűlőnevekkel, Magyarhertelend térképe, rajta a hajtogatás nyoma. Oppidum Mohács — Mohács mezőváros finom kőnyomatos térképe 1825-ben Bécsben készült. S végül: egy marék sötétbarna, porladó akta valamelyik nedves pincéből, mutatóba, mintegy a mesterség reklámjaként: ilyen volt, ilyen lett. — Lehetséges, hogy a restaurátor szakmai örömet érez egy szakadt, foltos, penészes térkép láttán? — Igen, mert az ilyen igazi, szép feladatot ad. És ebben - szerencsére vagy sajnos — nincs hiány. G. T. Mit tehet a jó bort szőlőből és csak szőlőből készítő, amikor az egyik borbotrány a másik utón robban ki Európában? Hát erre is van recept: borversenyre nevezi burgundiját, rizlingjét, oportóját, traminijét. S noha a szakavatott zsűrik nem mérték a' versenyborok fagyálló- és metilalkoholtartal- mát — mégis kizártak két benevezett bort, merthogy direkt- termő tőkéről is került szőlő a mustba. (?) A csütörtöki megyei szövetkezeti borversenyen összesen 250 bor versenyzett egymással, s hogy jó az 1985-ös évjárat Baranyában, arra az is bizonyíték, hogy 72 bor kapott arany minősítést. Az „ezüstös" borok száma 69, a bronzfoko- zatúaké 78, s 29 pályázó kapott oklevelet. A Villányban megrendezett megyei versenyen a termelő- szövetkezetek, a szakcsoportok és a kistermelők borai versengtek egymással. A bólyi termelőszövetkezet hat, a siklósi pedig hét aranyminősítést szerzett, de jól szerepelt a szajki tsz is. Az országos borversenyre a zsűri az alábbi kistermelők aranyérmes borait javasolta: Volk Jánosné és Nagy Béla (Villány), Nagy Tibor és Szajkó Dezső (Harkány), Deák Ferenc, Szigetvári Antal és Szabó István (Siklós), Szabó Róbert és Antal lános (Pécs), Balogh Árpád (Máriagyüd), Nagy Ferenc (Kisharsány), Neidhart Ádám (Boly). A zsűrik véleménye szerint a tavalyi évjárat nem éri el a korábbi évek kiemelkedő színvonalát, de az átlagosnál azért így is jobb borok érlelődtek a baranyai pincékben. Az országos szövetkezeti borversenyt május közepén rendezik meg Gyöngyösön, a nevezett borokat május 9-ig kell eljuttatni a szervezőknek. B. L. Egy üzér a pécsi vásárból Az egyik főszerepet nyugodtan tulajdoníthatjuk egy farmerszerelést viselő fiatalembernek. Ámbár eléggé titokzatosnak tűnik: felbukkan, eltűnik, árul, hol az egyik, hol a másik városban. Nevét nem tudni, legalábbis Gulyás László nem tudja. Csak annyit róla: — Először a Lehel téri piacon láttam, feltűnni. Később Harkányban bukkant fel, akkor 10 kvarcórát vettem tőle. Márciusban Pécsett tálálkoztam vele a vásárban, ekkor 2000 kis gombelemet, 3000 nagy gombelemet, 25 zenélő és 25 vízhatlan kvarcórát vettem tőle. Ezzel benne is vagyunk a közepében. Gulyás Lászlóra, a Dombóváron lakó, 24 éves fiatalemberre a pécsi vásárban figyeltek fel április 6-án a Gazdasági Rendészet nyomozói. (Az utóbbi időben erőteljesebben ellenőrzik akcióikkal a rendőrségi szakemberek a pécsi vásárt is, nem a véletlen műve, hogy gyakoribbak itt a lebukások.) Fel is jelentették üzérkedés vétségének alapos gyanúja miatt, az ugyanis helyben kiderült: műszaki cikkeket vásárolt nagyobb tételben és adott tovább felárral, kereskedői engedély nélkül. A vizsgálat során azonban „átváltozott" a minősítés: üzérkedés bűntettének és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja lett a dombóvári fiatalember elleni rendőrségi eljárás alapja. Mert változott az elsőkhöz képest Gulyás vallomása is. Elmesélte, hogy közel egy éve jár a vásárokba, először csak havonta, de utóbb már a heti- ekre is, hozzátéve magyarázatul : — Ezt a kereskedést, amit végeztem, szenvedélyből csináltam. Rájöttem annak ízére, hogy jó a kezemben érezni a pénzt. Továbbá hogy az egészet keresetkiegészítésnek szánta. Kezdetben régiségekkel, faklumpákkal, szentképekkel foglalkozott, de hamarosan rájött, hogy mozgékonyabb a műszaki áruk piaca. így specializálódott a kvarcórákra, ezek elemeire — és a védőkesztyűkre. Hogy honnak szerezhet valaki ekkora tételben kvarcóra-elemeket? (A vásárban közel 2000 darabot, a házkutatás során további 3000-et foglaltak le nála.) In- nen-onnan, lengyelektől, magyaroktól, meg hát a farmeros- tól, egészen megbízható szállító volt. És a kesztyűk? — Két húsz év körüli fiatalember, kék Zsigulival a vásárban, tőlük vettem először 3—5 párat, újabb alkalommal 10-et, mondtam nekik: nagyobb tételben is veszem, legközelebb már 200 párat vásároltam tőlük. Negyvenért, hússzal drágábban adta tovább. Ez a mese első változata. A második — és az igaznak bizonyult — szerint Palánky Bélától, a MÁV dombóvári szertárfőnöksége raktárkezelőjétől származott az áru, aki bizony hagyta magát lépre csalni, mert — mint ő elmondta —, körülbelül 46 000 forint értékű anyagot adott át Gulyásnak, de ő csak mindezért 4800 forintot kapott. Nem jó üzlet, annyi biztos! Egyébként ezeknek a HUNOR- ban készült védőkesztyűknek az ára 150—160 forint körül van. Persze, hogy vették Gulyástól, egy százassal kevesebbért. Azt mondja Gulyás: — Úgy emlékszem, hogy nekem ezekből a vásárlásokból és eladásokból kb. 30 000 forint hasznom volt eddig. ügyes kereskedőnek bizonyult, él nélkül mondható: vállalta a kockázatot, az utazgatást. S tulajdonképpen pechje is volt, mert mindenképpen kiskereskedő szeretett volna lenni, három hete be is adta a kérelmét a Dombóvári Városi Tanácshoz — de úgy tűnik, elkésett vele. M. A. vasamapi
