Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-13 / 101. szám
Hofélia túl a 400-on Angolnák vándorúton A siófoki zsilipnél elhelyezett csapdákban - a tó vizének tavaszi eresztésével - az idén is sok mázsa angolnát ejtettek el a Balatoni Halgazdaság halászai. Éjszakánként ürítik a csapdákat, a halakat a kikötőmóló mellett elhelyezett úszó tárolókban gyűjtik össze. Hetente többször is érkeznek tartálykocsik, amelyekkel - főleg Nyugat-Európába - elszállítják a balatoni angolnákat. Mérlegelés után szállítókonténerbe, majd a hosz- szú útra előkészített tartályokba kerülnek a halak. V. J. Uasornapi szakacstanacs Sláger a Kalamárisban Szarvas- vagy marhahús, csíki mártással 90000 színes tv az év végéig Lesz elég fagyasztógép A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolgáltató Bizottságának Baranya megyei szervezete által rendezett kétnapos szolgáltatói konferencia pénteken fórummal folytatódott, ahol a résztvevők feltett kérdéseire, problémáira az illetékes szervek meghívott képviselői válaszoltak. A fórum után megkérdeztük az ország legnagyobb termelő vállalatainak képviselőit: mit ígérnek ez évben a lakosságnak? — Évek óta feszültségeket okoz a hűtőgép beszerzése — mondja Szalai Géza, a Lehel igazgatója, — főleg a fagyasztógépekből volt hiány. Ezévben ezek gyártását megemeltük, s ezzel az év végéig a kereslet, kínálat között egyensúlyt teremtünk. A belföldre gyártott hűtőgépeknek, több, mint a fele fagyasztógép lesz. Az év vége felé két újdonsággal is jelentkezünk, a 200 literes háztartási fagyasztószekrénnyel, és a 400 literes fagyasztóládával. Gémes Sándor, az Orion kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy ezévben megszüntetik a színes televízió hiányát. A 70 000 fekete-fehér készülék mellett 90 000 színes készülék kerül majd forgalomba, az ed- diai típusokat pedig modernebbek váltják fel. A márkavédelem jegyében nagyobb gondot fordítanak a készülékek karbantartására is. Indul a „Képes 7” Egy újonnan nyílt bolt mindig fölkelti a közönség érdeklődését és részben talán ez is oka annak, hogy Pécsett — a Rákóczi úton levő Zsolnay-ház- ban a hét elején nyitott Kalamáris-vendéglő olyan szép látogatottságnak örvendhet. Tulajdonosa a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat. Szándékuk nyilvánvaló: kisebb, otthonosabb üzletek létesítését szorgalmazzák, a hodályszerű, rideg éttermek, szórakozóhelyek helyett. Az üzletvezető, Szendrői László mondja, hogy céljuk, a napi törzsvendégkor kialakítása. Reggel 7 órától este ^22 óráig tartanak nyitva s ebből következik, hogy a főétkezési időn kívül reggelit, délelőtt pedig zónaételeket ajánlanak a vendégeknek. A zónaétlapon természetesen ilyen ételek szerepelnek, mint a knédlis szalontüdő, az olcsó pacalpörkölt, aztán kocsonya, hogy csak néhányat említsünk. Egy hét alatt kiderült, hogy a II. osztályú étlapon melyik ételnek van a legnagyobb sikere: „Szarvas java csíki mártással”. Ezt ajánlja Juhász László konyhafőnök a háziasz- szonyoknak is, bár közbevető- leg megjegyzi, hogy a szarvashús — miután vadhúshoz hozzájutni kiskereskedelmi forgalomban szinte lehetetlen — marhahússal, ez esetben hátszínnel vagy vesepecsenyével, vagy combbal is helyettesíthető. öt főre számítva mintegy 70 deka húst pácolni kell: mustárral megkenjük, őrölt borssal bedörzsöljük, majd étolajban megforgatva három napig a hűtőben tartjuk. Ezután öt szeletre vágjuk, mindegyiket kikeverjük, majd paprikás lisztbe mártva kevés zsiradékon (ha lehet, olajban) kisütjük. Közben kisüthetjük a mirelit burgonyaropogóst is. Ezután készítsük el a finom húshoz az- úgynevezett csíki mártást. Két tojássárgájából, olajból, 1 deci tejfölből, kevés mustárból majonézt keverünk, majd hozzá adagolunk egy hámozott, apróra vágott jonatán almát, három-négy kis savanyú csemegeuborkát, szintén apró kockákra vágva, 10 deka főtt céklát kockázva és apróra vágott kisebb vöröshagymát vagy metélőhagymát. Vegyítsünk hozzá kevés céklalevet is, így szép rózsaszínű lesz a mártás. Ezután belekeverünk tízdekányi párolt gombát és végül tetszés szerint kis fehérbort és citromlevet, illetve ízlés szerint porcukrot. Tálalásnál a hússzeletek mellé helyezzük a burgonyaropogóst, külön kisfáiba a sűrű mártást. R. F. Meddig lehet ezt csinálni? Beszélgetés Hofi Gézával — Játsszunk a szavakkal: hívhatom Profi Gézának? — Igen. Köszönöm, ez a lehető legkitüntetőbb név lenne. — Miért? — Mert a profi számomra a pontosság, a megbízhatóság, a minőség megfelelője. — Azért van úgy, hogy rosz- szul jön ki a lépés, mindenki tévedhet — Igaz, de azért az elképzelhetetlen, hogy úgy menjek ki a színpadra, hogy „na most én kicsit rosszabbul fogom csinálni”. Ha nem jönnek be bizonyos poénok, akkor a közönséghez alkalmazkodva módosítok. — Ritka az olyan előadás, mint a szerda délutáni volt. 18-60 év között valamennyi korosztály szinte egyforma létszámban képviseltette magát, örül ennek? — A siker mindig boldoggá tesz. A partnerkapcsolat szempontjából viszont nem nagyon jó ez, mivel az évek száma ösz- szefügg a gondolkodásmóddal, más-más poént „vesznek”. Változtatnom is kellett egy kicsit . . . — A Nevelési Központ nvelvi laboratóriumában beszélgetünk. Who are you? — olvasom a táblán, valóban, ki is az a Hofi Géza? — A kérdés - így feltéve - felesleges. Az a több millió ember, akik megnéznek, meghallgatnak, ők adják meg erre a választ. — Miért szeretjük „a" Hofit? — Mert van egy ember, aki elmondja azt, ami őket is idegesíti. Erre is törekszem. Ha egy pici gyanúja is fennáll annak, hogy a nagyközönséget nem érdekli az engem ért sérelem, már nem is mondom. Egyébként, ismerve a magyar történelem és a kabaré összefüggéseit, 1957 után törvényszerűen jönni kellett egy ilyenfajta humoristának. Az, hogy ez az ember én lettem — véletlen. — 28 percig láthatta előadásonként a közönség itt Pécsett a Nevelési Központban. Néhányon hosszabbat vártak . . . — Ez ennyi. Rengeteg munka van benne így is, csupa aktuális probléma hangzott el, egyik előadásom sem volt azonos. Más-más poénokat is mondtam. A Madách Kamarában egyébként túljutott a 400. előadáson a Hofélia. — Visszapártolt a színházhoz? Több mint húsz éve haraggal váltak el. — Csak szervezetileg vagyok a Madách Színház tagja. A színpadon egyedül lépek fel. Ez a legfontosabb. Sosem tudtam alkalmazkodni a „végszavakhoz". Idősebb lettem, kristályosodtam. — Meddig lehet ezt csinálni? — Amíg lesz elég nézőm, mert téma akad majd bőven a későbbiekben is. — Foglalkozik az utánpótlással? — Ők sem törődnek velem. Én is magam harcoltam ki a sikert, nagyon sok energiámba került. (Hofi Géza, a nyolc tagú Express együttes, Payer András és a három technikus, az Ifjúsági Rendező Iroda közvetítésével jártak Pécsett a Nevelési Központban.) Bozsik László Gobelin kiállítás Szekszárdon Magyar gobelin az 1980-as években címmel nagy szabású kiállítás nyílt a Szekszárdi Művészetek Házában. A kortárs gobelinművészek közül huszonötén mutatkoznak be a tárlaton eg-y-egy olyan alkotásukkal, amelyet az utóbbi öt évben készítettek. A válogatás a művészeti ág hazai rangját és gazdag témavilágát egyaránt reprezentálja. A nagyértékű faliszőnyegeken a tavaszt idéző virágos fától a vidám, hangulatos disznóölésig sokféle témát örökítettek meg a művészek, sajátos kifejezésmóddal. A kiállítás június 29-ig látható Szekszárdon. Féllábú csótányok az előszobában I rt á s u k kö t e I ez ő Világjelenség — Legjobb ellenszer a tisztaság Betegápoló apácarend Tegnapi keltezéssel jelent meg az új magyar családi hetilap, a „Képes 7”. A 64 oldalas gazdag, színes újság magába foglalja a megszüntetett „Ádám, Nagyító, Gabi-mami és Négy évszak” című lapok megszokott tartalmát is. Sok izgalmas írásának sorában Vass Ádám, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, a Magyarországon eddig nyilvántartott 45 AIDS-beteg, közöttük 22 kisgyerek — sorsáról nyilatkozik. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke pedig arról ad interjút, hogy Magyarországon egy betegápoló apácarendet alapítanak meg, közösen a római katolikus egyházzal. Nyilatkozik a Világbank kormányzója és a lap „Pécsiek pókhálóban" alcímmel részletes riportot közöl a Pécsi Balett együttes elszür- külésének okairól. A lap ára példányonként 28 forint, de ezért a mellékletként a teljes, rádió és tévéújságot is adják. Hárman osontak az éjszaka leple alatt, a sötét folyosókon. Egyik-másik ajtó előtt megálltak és nylonzacskókból valamit beszórtak a levélbedobónyíláson. A lakástulajdonosok reggelre kelve az előszobában egy csomó csótányra bukkantak. Mint később kiderült, az éjszakai „tettesek" kitépett lábú csótányokkal akarták rábírni a vonakodó lakótársakat, hogy ők is engedjék be a lakásukba az irtással foglalkozó egészség- ügyi gázmestert. . . A történet nem csupán fantázia szüleménye, valahol megesett. De sokkal egyszerűbb és hivatalosabb módja is van annak, hogy egy-egy panelházban, háztömbben, ahol megjelennek a csótányok, elrendeljék az irtásukat. Rendelet szabályozza, írja elő a szükséges rovarirtást. A vidéki városok közül több évvel ezelőtt elsőnek Pécsett kezdték el a szervezett rovarirtást. Dr. Zeltes Mária, a Pécsi Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség vezetője bőséges tapasztalatokkal rendelkezik csótányügyben. — A csótányok, mint ismeretes, világszerte keserítik a lakosságot. Elsősorban a panelházakat lepik el, a meleg, párás helyeket kedvelik, a víz- és fűtéscsövek mentén közlekednek, megtelepszenek a szemét- ledobókban. A szemét- ledobók rendszeres és hatásos tisztítása még nem megoldott, illetve ahol kitisztítják, a lakók ott is egy-kettőre újra bepiszkítják. — Még maradék levest is öntenek a szemétledobóba, pedig csakis lezárt nejlontasakok- ban lehetne beszórni a szemetet. A csótányok a szellőzőnyílásokon keresztül is bejuthatnak a lakásokba, megtelepszenek a mosogatók, a kádak mögött, befurakodnak az élelmiszerek közé, a kenyértartóba vagy a szemetes vödörbe. Volt rá eset, hogy csótányos tojástartóval vitték be véletlenül a rovarokat a házba. Nemcsak undort keltenek, de fertőzéseket, elsősorban enterális megbetegedéseket is terjesztenek, ezért kötelező az irtásuk. A házfelügyelők nálunk tehetnek panaszt, ha a házban van olyan lakó, aki nem egyezik bele az irtásba. Mi kimegyünk a helyszínre és egy „előcsalogató" spray-vel kiderítjük, vannak-e csótányok. — Amennyiben valamelyik lakásban találunk csótányt, úgy az irtást az egész házban elrendeljük, hiszen ha néhány lakásban megmaradnak a rovarok, előbb-utóbb újra elözönlik a többit is. Akik megakadályozzák a rovarirtás elvégzését, ötezer forintnyi pénzbírsággal sújthatok. — Sokan azért tiltakoznak, mert szégyellik, hogy náluk is vannak rovarok, mások meg attól félnek, hogy a rovarirtószer ártalmas lehet rájuk, elsősorban a csúszómászó kisgyerekekre . . . — A csótányokat nem kell szégyellni, bár újra hangsúlyozom, hogy a tisztaság jó megelőző „szer" de ha már megjelent a csótány egy házban, a tisztaságot kedvelő lakókat sem kerüli el. Az irtószer csakis a rovarokat pusztítja el, emberekre, melegvérű állatokra nem ártalmas. A hatásosság érdekében két hét alatt kétszer kell irtani (hat napig ajánlatos nem felmosni), hogy az első irtás után a megmaradt petékből kikelt rovarok is elpusztuljanak. Úgy tűnik, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy véglegesen megszűnik a csótányinvázió, csakis a házak fokozott tisztántartásától és a szakszerű — ha kell évenként megismételt — rovarirtástól várható eredmény. B. A. Családvédelmi tanácskozás Siófokon Az Országos Családvédelmi Tanácskozás szombaton Csehák Juditnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének zárszavával fejeződött be Siófokon. Az Egészségügyi Minisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt által rendezett konferencián mintegy 200 résztvevő vitatta meg, milyen társadalmi kezdeményezések, állami intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a család napjainkban maradéktalanul betöltse feladatát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a családvédelem komplex feladat, amellyel nem elég csupán egyes hatóságoknak, intézményeknek és szervezeteknek foglalkozniuk, megoldásához az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységére van szükség. vasämapiS
