Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-25 / 83. szám

2 Dunántúli napló 1986. március 25., kedd Más a saját és az import OPEC-kísérletek Úgy tűnik, az OPEC 1986. márciusban visszatér 1983. márciusban kezdett stratégiájá­hoz: az olaj árát termelésének csökkentésével igyekszik véde­ni, sőt, a mostani Helyzetben emelni. Három éve még elég volt napi 17,5 millió, majd na­pi 16 millió hordóra korlátozni a szervezet 13 tagországának termelését — most már napi 14 millió hordóban állapodtak meg, bár éppúgy, mint eddig, félő, hogy az exportőrök több­sége meg fogja sérteni az or­szágonkénti kvótákat. A leg­nagyobb áldozatot nyilván is­mét a leggazdagabb OPEC- tag, Szaúd-Arábia vállalja ma­gára. Újdonság, hogy a terme­léscsökkentésbe igyekeztek be­vonni öt nem OPEC-tag kisebb olajexportőrt is. Az OPEC szo­lidaritási nyilatkozatokat ka­pott tőlük, konkrét, számszerű termeléscsökkentő ígéretet azonban nem. Az OPEC most nemcsak azt szenvedi meg, hogy a nagy amerikai olajtársaságok, nye­reségük növelése érdekében, az év végén árcsökkentésre kény­szerítették a termelésvisszafo­gás eddigi fő terhét és veszte­ségeit viselő Szaúd-Arábiát, amit a szaúdiak exportjuk nö­velésével ellensúlyoztak, meg­indítva a világpiaci áresést. Az OPEC ezzel magával rántott számos más, fejlődő országbeli olajtermelőt is, akiknek ugyan­csak szinte egyetlen, de leg­alábbis legfőbb bevételi forrá­suk az olajexport. Az OPEC- katasztrófában nagy szerepet játszott a szervezet korábbi ár­politikája, amely visszafordít­hatatlannak tűnő folyamatokat indított el a világ energiagaz­daságában. Az adatok önmagukért be­szélnek. 1979, a második „olajsokk" és 1985 között a vi­lág kőolajtermelése 13 száza­lékkal csökkent. Ezen belül a piacok teljesen átrendeződtek. A fejlett tőkésországok — fő­ként Nagy-Britannia és Norvé­gia, valamint Kanada és az Egyesült Államok — 15 száza­lékkal növelték termelésüket. A szocialista országok termelése 4 százalékkal nőtt, a fejlődő országoké pedig 59 százalék­kal. Ez a növekedés olyan, árban rugalmasabb ellátási biztonságot teremtett, hogy az OPEC ugyanezen idő alatt kénytelen volt 48 százalékkal visszafogni termelését. A fogyasztók nem akarnak lemondani megszerzett előnyös pozícióikról. A Közös Piac ve­zető testületéi az olaj részará­nyának további csökkentése mellett foglalnak állást. A ben­zinárak ugyan több nyugat­európai országban csökkentek az utóbbi hónapokban, de pél­dául Nagy-Britanniában a hét végén már emelkedtek: növe­lik az üzemanyagok adóját. A többi ország továbbra is in­kább a „saját" — közös pia­ci — brit és norvég forrásból vásárol, semmint a bizonytala­nabb Közel-Keletiből. A szén és a földgáz árának csökkentésével igyekeznek fenntartani az olajat helyette­sítő energiaforrások versenyké­pességét. Jön a nyár, amikor az északi félteke olajfogyasztása amúgy is visszaesik vagy napi 2 mil­lió hordóval. A tartalékok na­gyok. Ebben a helyzetben va­lószínűleg nem fogja ismét a régi magasságokba lökni az olaj árát az OPEC kétes ter­meléscsökkentési megegyezésé­nek híre. S még az sem, hogy az olcsó olaj miatt néhány gazdaságtalan kutat bezárnak az Egyesült Államokban, vagy Kanadában, vagy hogy néhány amerikai olajtársaság — az EXXON, a Chevron, az Occi­dental — rövidtávú piaci és takarékossági megfontolásokból — visszafogja kutatási kiadá­sait kevésbé reményteljes tá­jakon. Rövidtávú, konjunktúrá- lis mozgások mindig voltak és mindig lesznek, de a világ el- fordulóban van az olajtól — a fő folyamat ez, még ha most le is lassulhat kissé. Úgy tűnik, az olajtársaságok és az OPEC mostani politikája nem állíthatja meg ezt a fo­lyamatot. Más kérdés, hogy az általános irányzat elleni küz­delemben az olajexportőr or­szágok többsége veszteségeket, az olajtársaságok többsége pe­dig nyereséget könyvelhet el, az üzem- és fűtőanyagok alap­anyaga, a kőolaj árának csök­kenése miatt. Mészáros György-f PEKING: Hu lao-pang, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára fogadta a japán Koméi Párt küldöttséget, amely Janó Dzsunja főtitkár vezetésével tartózkodik Pekingben. A. ta­lálkozón Hu Jao-pang elége­detten nyilatkozott a kínai— japán gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fejlődésé­ről, de kijelentette, hogy mindaddig, amíg fel nem szá­molják a kínai oldalon mutat­kozó jelentős külkereskedelmi deficitet, nem lehet szó a kí­nai—japán gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok to­vábbi kiterjesztéséről. Jelenleg is Japán Kína első számú kül­kereskedelmi partnere. A Ko­méi Párt főtitkára átadta Hu Jao-pangnak Nakaszone ja­pán miniszterelnök szóbeli üzenetét és hangoztatta, hogy Japán kész több kinai diákot fogadni és segítséget nyújtani Kínának a vállalatok műszaki színvonalának emelésében. ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, HOGY 15. SZ. TITAN ÁRUHÁZUNK (Pécs, Verseny u. 21.) március 26-tói leltározást végez! NYITÁS: ÁPRILIS 8-AN. A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. Kérjük szives megértésüket. KERESKEDELMI VÁLLALAT Udixözlo táviratok Görögország nemzeti ünne­pe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Hrisztosz Szárcetakisz köztársasági el­nököt. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Georgi Patanaszovnak, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa új elnökének. Afgán tiltakozás Az afgán külügyminisztérium vasárnap tiltakozott Ronald Reagan pénteki nyilatkozata miatt, amelyben az amerikai elnök dicsőítette és támogatá­sáról biztosította a törvényes kabuli kormány ellen harcoló ellenforradalmi csoportokat. A külügyminisztériumi közlemény az amerikai elnök kijelentéseit afgán belügyekbe való nyílt beavatkozásnak nevezte, s megállapította: annak célja, hogy akadályokat gördítsen az Afganisztán körüli helyzet po­litikai rendezésének útjába. Washington nem csupán az Afganisztán ellen indított had­üzenet nélküli háború kiter­jesztésére törekszik, hanem ar­ra is, hogy az ellenforradal­márok akcióit saját ellenőrzé­se alá vonia — állapítja meg végül a nyilatkozat. • Dusán Cskrebics Magyarországra látogat Katona Imrének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa titkárának meghívására Dusán Cskrebics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság Elnöksé­gének elnöke március 25-én hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik.-------------------------------- * L engyel­jugoszláv tárgyalások Csúcsszintű lengyel-jugo- szláv pártközi tárgyalások kez­dődtek hétfőn Varsóban. A jugoszláv küldöttséget Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnöksé­gének jelenlegi elnöke vezeti, aki Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának ta­valy júliusi belgrádi látogatá­sát viszonozza. A lengyel—jugoszláv kapcso­latok az utóbbi években gyors ütemben fejlődtek. Rendszeres­sé váltak a magas szintű láto­gatások, lendületesen bővül a két ország gazdasági együtt­működése. A kereskedelmi for­galom értéke 1985-ben 15 szá­zalékkal nőtt és elérte a 830 millió dollárt. Az 1986—90-es időszakra csaknem 5 milliárd dolláros forgalmat irányoznak elő. Óránként mást mond Miközben Reagan elnök egy vasárnap közzétett interjújában azt mondotta, hogy ,,derűlátó" a szovjet—amerikai viszony megjavítását illetően, egy hétfő este sugárzásra kerülő televíziós interjúban — amelynek egyes részleteit már hétfőn reggel közzétették — viszont megismé­telte, hogy változatlanul a Szovjetuniót tekinti ,,a béke ellen irányuló legnagyobb veszélynek". Az ABC televízió által készí­tett interjúban az elnök kijelen­tette, korántsem sajnálja, hogy korábban ,,a gonosz birodalmá­nak" nevezte a Szovjetuniót, bár most ,,taktikusan halkabb­ra vette a tónust, mivel megkí­sérlik megállapodások megkö­tését" a szovjet féllel. Azt mon­dotta, hogy éles támadásaira annak idején szükség volt, mivel ,,túl sokat próbálkoztak az eny­hüléssel" és ,, túlzásba vitték" azt. Ezért szerinte „szükség volt arra, hogy visszatérjünk a reali­tásokhoz". Weinberger cinikus nyilatkozata Flottagyakorlatok Líbia előtt Caspar Weinberger hadügy­miniszter szerint az amerikai flotta egységei, illetve repülő­gépei „1981 óta hét alkalom­mal lépték át" azt a vonalat, amelyet Líbia a Szidra-öböl térségében nemzeti felségvi­zei, illetve légtere határának tekint. így szerinte „teljesen mindegy, hogy most is meglör- ténik-e ez vagy sem". Wein­berger ezt vasárnapi televíziós nyilatkozatában jelentette ki. A miniszter nm volt hajlandó nyílt választ adni arra, hogy tervez-e az Egyesült Államok most hasonló akciót a térség közvetlen közelében folyó nagyszabású hadgyakorlata részeként. Az NBC televízió vasárnap ismét azt jelentette, hogy a Pentagon utasításai szerint oz amerikai flotta egyes egysé­gei át fogják lépni a „halál­vonalat", s ha a líbiai légierő beavatkozik, vagy légvédelme tüzet nyitna az amerikai gé­pekre, az amerikai légierő „megtorló csapást” mér Líbiá­ra, bombázza az ország kato­nai repülőtereit, illetve légvé­delmi rakétaállásait. A gya­korlaton több mint negyven különböző amerikai hadihajó és mintegy 250 repülőgép vesz részt. Weinberger tagadta, hogy Washington szándékosan ké­szítene elő összecsapást. Azt mondotta, hogy az amerikai akció célja „annak bizonyítá­sa, hogy az Egyesült Államok­nak joga van hajóival és re­pülőgépeivel nemzetközi vize­ken gyakorlatozni". Washing­ton — a nemzetközi jogi nor­mákkal összhangban — nem ismeri el nemzeti felségterü­letnek a Szidra-öbölt. A The Washington Post hét­fői jelentése szerint az ameri­kai harci repülőgépek vasár­nap már behatoltak a Szidra- öböl térségébe, abba az öve­zetbe, amelyet Líbia nemzeti felségvizének, illetve légteré­nek tekint. A behatolás „kor­látozott" volt, de a Pentagon azt tervezi, hogy a későbbiek­ben ismét repülőgépeket és hadihajókat vezényel ebbe a körzetbe. A lap úgy tudja, hogy a haditengerészet F—14 típusú, rövid és hosszú ható­távolságú rakétákkal felszerelt gépei vettek részt az akció­ban. A vasárnapi behatolásnál nem került sor összecsapásra. Caspar Weinberger hadügy­miniszter egy hétfői televíziós nyilatkozatában megtagadta a felvilágosítást, arra hivatkozva, hogy gyakorlat közben „soha­sem szoktak tájékoztatást ad­ni" a részletekről. A miniszter azonban ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell mutatnia, bármikor végrehajthat hadgyakorlatot olyan térségben, amelyeket „nemzetközi vizeknek" tekint. A miniszter ebben a vonatko­zásban összefüggésbe hozta a jelenlegi flottatüntetést azzal, hogy nemrég két amerikai ha­dihajó a Fekete-tengeri szov­jet felségvizeken is áthaladt. Hazánkba érkezik az olasz külügyminiszter Guilio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására március 25-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Giulio Andreotti 1919-ben született Rómában. Felsőfokú tanulmányai so­rán jogi doktorátust szerzett, szak­területe a kánonjog. Pályafutását katolikus újságíróként kezdte. Az Azione Fucina főszerkesz­tője volt, később az olasz katolikus egyetemi szövetség elnökévé válasz­tották. A fasizmus bukása után részt vett a kereszténydemokrata „II Popo- lo" című napilap megalapításában, s az újság szerkesztője lett. Ugy<*i- csak alapitó tagja volt az Olasz Kereszténydemokrata Pártnak; 1944- ben a párt országos tanácsának tagjává választották, s a párt veze­tője, De Gasperi munkatársaként dolgozott. Giulio Andreotti 1946-tól megsza­kítás nélkül tagja az olasz parla­mentnek. 1954 és 1979 között több olasz kormányban vállalt tisztsége­ket, s négy ízben töltötte be a mi­niszterelnöki posztot. 1979-től a par­lament külügyi bizottságát vezette, majd 1983-ban Bettino Craxi szocia­lista párti miniszterelnök kormányá­ban külügyminiszterré nevezték ki. Giulio Andreotti hazánkban elő­ször 1981-ben, majd 1983-ban járt az Interparlamentáris Unió olasz tagozata küldöttségének élén; 1984- ben külügyminiszterként, az olasz miniszterelnök kíséretének tagjaként tett látogatást Budapesten. Á zsoldosok vereséget szenvednek Daniel Ortega nyilatkozata Daniel Ortega nicaraguai államfő egy beszédében fel­hívta a figyelmet arra, hogy beláthatatlan következményei lehetnek Latin-Amerika-szerte azoknak a lépéseknek, ame­lyek a Nicaragua elleni há­ború kiterjesztését célozzák. Ortega utalt arra, hogy Rea­gan elnök a képviselőházi el­utasítás után most igyekszik megszerezni a szenátus jóvá­hagyását az ellenforradalmá­roknak kért százmillió dolláros támogatáshoz. Az esetleges kongresszusi jóváhagyás, vagy akár ameri­kai katonai tanácsadók hely­színi ténykedése sem mentheti meg azonban a zsoldosokat a vereségtől, egyszerűen azért, mert azok nem számíthatnak a nicaraguai nép támogatásá­ra — jelentette ki Ortega a sandinista védelmi bizottságok képviselői előtt elhangzott be­szédben. Ortega párhuzamot vont a hatvanas évek közepén kiala­kult helyzettel, amikor is az Egyesült Államok tanácsadó­kat küldött Vietnamba. „Csak­nem ott tartunk, hogy Közép- Amerika vietnamizálása küszö­béhez érkeztünk" — mutatott rá a sandinista vezető. Ortega a lehetséges 'árgya- lásos megoldással kapcsolatos nicaraguai állásfoglalást közöl­te, a sandinista kormány csakis Reagan elnökkel, illetve az amerikai kormányzat tagjaival hajlandó tárgyalásokba bo­csátkozni, és nem az ellenfor­radalmi zsoldosbandákkal. Ugyanezt leszögezte Ortega az amerikai Time hetilapnak adott nyilatkozatában is. To­vábbá kifejtette a lapnck: „Nicaragua nem fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát". Reagan ugyanabban a szám­ban nyilatkozva más vélemé­nyen volt: szerinte a sandinis­ták „kommunista totalitárius rendszert" hoztak létre, amely „ellenséges lépésekkel fenye­getheti az Egyesült Államokat is", amely esetben — tette hozzá — nem zárható ki a közvetlen amerikai katonai be­avatkozás sem.--------------- » ---------------­+ BUDAPEST: Az Országos Béketanács négytagú szakértői küldöttsége hétfőn Belgiumba utazott a CNAPD (Béke és Fejlődés Akciójának Nemzeti Bizottsága) mozgalom meghí­vására. A vendéglátók által szervezett négynapos szeminá­riumon leszerelési és bizton­ságpolitikai koncepciókat vi­tatnak meg. Az OBT küldött­sége — amelyet Fodor István titkár vezet — találkozik több belga békemozgalom vezetői­vel is. Nem őrizték Nem őrizték kellőképpen azt a felbecsülhetetlen érté­kű lengyel ereklyetartó szarkofágot, amelyről a múlt héten lelopták az ezüst dí­szítőfigurákat. Lengyel lapok helyszíni tudósításaiból kitű­nik, hogy a tetteseknek nem okozott különösebb nehézsé­get megközelíteni a gnieznói prímási bazilika oltára fölött négy oszlopon nyugvó ba­rokk Szent Adalbert szarko­fágot. A székesegyháznak nincs riasztóberendezése, s a templomban javítási munká­latok folynak. Emiatt helyen­ként a külső falak is fel van­nak állványozva. A feltétele­zések szerint a tettesek az egyik oldalkápolna ablakán keresztül jutottak be, az ab­lak mellett fut egy ereszcsa­torna, s az ablakrácsot sem volt nehéz kifeszíteni a már poriadásnak indult vakolat­ból. Végül az oldalkápolnát az oldalhajótól elzáró rács sem jelentett igazi akadályt, mivel nem ér fel a mennye­zetig. A tettesek leszaggatták a koporsó fedelét díszítő ezüst szentalakot, 7 angyalfigurát, a szarkofágot tartó ezüstsa­sok szárnyait és a koporsót borító ezüst domborműlemez egy részét, kifosztottak egy aprópénzes perselyt, és fel­törték egy másik oldalkápol­na szentélyét. Szerencsére nem jutottak be a székesegy­ház kincstárába. Szakértők szerint a tolvajok jóvátehetetlen pusztítást vé­geztek az UNESCO műem­léklistáján is szereplő Szent Adalbert ereklyetartóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom