Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-22 / 80. szám
2 Dunántúli napló 1986. március 22., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöi Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bevezetőben elmondta, hogy. 1985-ben az építőiparban és az építőanyagiparban a keresetek átlagos növekedése elérte a 7 százalékot, s ez megfelelt a tervezett mértéknek. Ugyanakkor a termelés az építőiparban több mint 7 százalékkal, az építőanyagiparban 4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez messze elmaradt a tervezett mértéktől és csökkent a munka termelékenysége is. Ugyanakkor emelkedett a főmunkaidőn kívüli tevékenységért kifizetett személyi jövedelem. A termelés, a teljesítmények alakulása nem támasztotta alá a keresetek növekedését. — Sajnálatos módon nemcsak az építőiparban és éöí- tőanyagiparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is hasonló folyamatok zajlottak le. Miközben a bérek és a keresetek a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése jelentősen elmaradt a tervezettől. Elismeréssel kell szólni azokról a gazdálkodó egységekről, amelyek helyesen éltek a megnövekedett önállósággal, korszerűsítették belső érdekeltségi rendszerüket, az új feltételeknek megfelelő teljesítménykövetelményeket állapítottak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része bérpolitikájában — a lehetőségekhez képest — érvényesíti a differenciált ösztönzést. Számos vállalat, szövetkezet '— annak ismeretében is, hogy 1985-ben várhatóan vesztesé1 ges vagy alaphiányos helyzetbe kerül — olyan bér-, keresetnövelést hajtott végre, amely többletadóterhet rótt az amúgy is pénzhiányos vállalatra. Az ilyen esetékben valójában arról van szó, a kereset- növelés forrását kényszerűen a költségvetés, illetve a lakosság fedezte. Az egységes érdekeltségi alap bevezetése nagymértékben fokozta a vállalatok önállóságát pénzeszközeik felhasználásában. De a felelősségüket is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy sok gazdasági egységnél előnyben részesítették a keresetek emelését a fejlesztési források képzésével szemben. Az elmúlt év decemberében nagymértékben emelkedtek a bérek, gyakorlatilag minden ágazatban. Az iparban például 23 százalékkal. Természetesen jó, ha egy-egy gazdasági egység az eredmények ismeretében fizet. A termelési és bérezési adatok azonban azt jelzik, hogy ebben a hónapban nem indokoltak ilyen mérvű keresetnövelést az addig ismert termelési eredmények. Tudjuk, hogy a keresetszabályozósnak vannak olyan elemei, amelyek valójában adminisztratív korlátot jelentenek a bérgazdálkodásban. Az egyensúlyi követelmények érvényesítése érdekében azonban ezekre még szükség van. Ugyanakkor valamennyi gazdasági vezetőnek tudnia kell: a teljesítménnyel alá/nem támasztott, taktikai megfontolásokon alapuló keresetnövekedés előbb-utóbb a szabályozók szigorítására kényszeríti a Az elnöklő Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés alel- nöke a tanácskozást megnyitva megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Ezután elsőként Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének adta meg a szót. gazdaságirányítást, meit az egész társadalom és az egész gazdaság érdekei oldaláról megengedhetetlen, hogy a személyi jövedelem alakulása tartósan elszakadjon a gazdasági teljesítményektől. Rácz Albert szólt arról, hogy közvéleményünk különösen élesen reagál az egyes építkezéseken fellelhető, gyakran a szemünk előtt lezajló szerveDr. Péter Szigfrid (Tolna m„ 1. vk.), a Tolna Megyei Pártbizottság első titkára elmondta, hogy az állami lakásépítés arányának csökkenéséből adódó helyzethez a vállalatok nem tudtak alkalmazkodni. így a lakossági lakásépítkezések magasabb kereseti lehetőséget teremtettek sok kőműves és szakszerelő-ipari munkás számára, akik emiatt elvándoroltak az állami építőiparból. Weiszböck Rezsöné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a SOTEX Soproni Szőnyeggyár igazgatója a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalatnál szerzett tapasztalatok alapján is helyeselte a vállalkozások új formáinak létrehozását, a versenytárgyalásos rendszer bevezetését az iparágban. Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.), a X. kerületi pártbizottság első titkára ellentmondásosnak tartotta a jelenlegi helyzetet, miszerint jobban védi a jog annak az érdekeit, aki egy tv-t vagy akár egy né- hányszáz forint értékű tartós fogyasztási cikket vesz, mint annak, aki lakást vásárol. Az előbbiekre egytől három évig terjedő kötelező jótállás van, a" lakásokra viszont nincs. Ezért ezrével folynak a lakások szavatossági perei, amelyekben a megrendelőnek, a lakástulajdonosnak kell bizonyítania, hogy a hiba már az átadás idején is fennállott. Vastag Ottilia (Nógrád megye, 8. vk.), a Romhányi Építési Kerámiagyár osztályvezetője figyelmeztetett arra, hogy zetlen, óriási munkaidőveszteséggel járó munkavégzésre. Hajlamosak is vagyunk úgy értékelni ezt, mint kizárólag az építőiparra jellemző tünetet, pedig sajnos általános jelenségből van szó! — A tisztességesen ‘ dolgozók véleményét is ismerve a kormányzat álláspontja: manapság a gazdasági előrehaladás egyik gátló tényezője a munkaidő rossz kihasználása, a laza munkafegyelem. A munkaidő kihasználása, a munka- fegyelem nem külső tényezők függvénye, a javulás itt kizárólag tőlünk függ. Jogosak azok a vélemények, hogy oz irányításnak és szabályozásnak a mainál jobban kell ösztönöznie és késztetnie a fegyelmezettebb, jobb munkára. A jelenlegi munkajogi szabályozás és a kollektív szerződések nem szankcionálják kellően a fegyelem megsértőit: a későket, az igazolatlanul hiányzókat, a többszörös munkahely-változtatókat. Az államtitkár végül hangsúlyozta: a vállalati bér- és munkaerőgazdálkodást stratégiai kérdésként kell kezelni. Most készülnek a vállalati ötéves tervek. Kapjon a tervekben ez a fontos kérdéskör kiemelt jelentőséget. a felújítási célú gépi rekonstrukció sokkal többe kerül, mint az új, 'korszerűbb berendezések megvásárlása, mégis sokszor ezt az utat kell választani, mert csak ebben a keretben van pénz. Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és oktatási főosztályvezetője egy, a miniszteri expozéból kimaradt témakörrel, az ingatlankezeléssel foglalkozott. Véleménye szerint az ingatlankezelés jelenlegi módszere nem megfelelő. Ezt az állítását azzal indokolta: nincs meg a kellő érdekeltség a bérbeadó és a bérbevevő között a lakásállomány megóvásában. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy a Minisztertanács által megerősített állami tervbizottsági határozat alapján 1987-ben megkezdődik a váci cementmű rekonstrukciója. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaalpári körzeti állatorvos javasolta, hogy a tárca vezetése vizsgálja meg az építőipari kisszervezetek helyzetét, tevékenységük jelentőségéti és problémáikat. Lényegesen kell javítani a műszaki felkészültséget, a termelési hatékonyságot, s ennek révén biztonságosabbá válna a kistelepülések alapellátása is. Horváth Ferenc (Zala m., 10. vk.), a Lenti Épületasztalosipari és Faipari Vállalat igazgatója az expozéban vázolt országos képet vetette össze Zala megye építőiparának helyzetével. Elmondta, hogy hasonlóan az országos helyzethez, krónikus létszám- hiány tapasztalható a hagyományos építőipari szakmákban. Ugyanakkor Zala megye I- :ásvagyona gyarapodott, építési kapacitás hiánya miatt egyetten otthon átadása sem hiúsult meg. Szót kapott még a vitában Bodonyi Csaba (Borsod-Abauj- Zemplén m., 3. vk.), az Észak- Magyarországi Tervező Vállalat válla háti főépítésze, Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára, Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), a Kemikál Építőipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője. Szűcs Gyula (Szabolcs-Szat- már m., 16. vk.), a KISZ VásáSomogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt ezután a vitában elhangzottakra. Elöljáróban az építészeti kultúráról és a városfejlesztés kérdéseiről szólva elmondotta: az építő- és az építőanyagipar működésének vezérfonala a település- fejlesztés tavaly jóváhagyott általános és 2000-ig szóló koncepciója. A szavatossági problémákkal, illetve a jótállás bevezetésének — a vitában hangot kapott — szükségességével kapcsolatban • kifejtette: a gazdasági bizottság irányításával megkezdődött ennek a kérdésnek a vizsgálata. Figyelmeztetett arra, hogy a szavatosság kötelező, a jótállás viszont vállalt kötelezettséa. Azok a vállalatok, amelyek a jótállást elvállalták, ezért jelentős térítést kapnak, hiszen a termékek árába bekalkulálták ezt a költségnövelő tényezőt. Az építőipari árakba viszont jelenleg nincs beépítve ilyen költség. Somogyi László — a képviselői észrevételekre reagálva — árkérdésekről szólva elkerülhetetlen tényezőként értékelte, hogy a telkek, a közművesített területek fogyásával a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca lényeges feladatának mondotta Bánfly György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellálta szolgáltató- és üzlethálózatban gomba módra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Felkérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenforgalmi központok, intézmények több nyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban a nem magyar elnevezések használatát. Juhár Zoltán 'belkereskedelmi miniszter válaszában o helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Ugyanakkor a vendéglátósban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban is kívánatos, hogy a nemzetközi szállodákban, éttermi láncokban, idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű felirat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem-magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik.a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvényerejű rendelet módosítását. Ennek kapcsán lehetőség van arra, hogy rendeletileg is megteremtsék az alapot ahoz: a szakmai elnevezés és rosnaményi Városi Bizottságának titkára többek között megállapította, hogy feltűnően alacsony az építőiparban a fiatal munkások száma, s ez kétségtelenül összefügg azzal, hogy az ágazatban csökkent a jövedelmezőség. Dr. Mezei Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. Vk.), a Kisvár- dai Városi Tanács kórházának osztályvezető főorvosa a miniszteri beszámolóban és a felszólalásokban az iparág teljesítményével kapcsolatos gondokról elhangzottak nyomán kért szót. Mint mondotta, az építőiparnak és általában a gazdaság egészének teljesítőképessége összefüggésben van a lakosság egészségi állapotával is. A képviselő indítványozta: a kormány fontolja meg egy alkoholizmus-ellenes törvénytervezet megalkotásának lehetőségét. megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidő- alapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), a LATEX Fonó- és Szövőgyár művezetője az Országos ‘Anyag- és Árhivatal elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondotta, egy korábban kiadott árhivatali rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-há- romszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az importot szorgalmazza. A képviselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni. Szikszay' Béla államtitkár, az Országos Anyag- és ÁrhiVatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csupán a fogyasztásicikk-nagykereske- delem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet rlyen területeken írja elő, hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kolkulálhatónál nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a korábbi beszerzési árat, vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelem egy részét viszont más cikkek órának mérséklésére kell fordítania. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedelmi munkát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi Az olcsóbb, választékot növelő importtal nem a hazai temelő- ket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áruösszetételt 'kívánnak elérni. Lényegi megoldást ugyanis nem a verseny korlátozása, hanem a hazai termékszerkezet felülvizsgálata és módosítása, valamint a belföldi igényeknek jobban megfelelő hazai áru- összetétel jelent. A kormány Gazdasági Bizottsága ugyanakkor már előírta a szóbanforgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hol, milyen területeken szűntek már meg a rendeletet kiváltó okok, hol alakult ki olyan, a kereslesHkínálot egyensúlyára utaló piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított — mondotta végül Szikszói Béla. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mondotta, véleménye szerint sem az import leállítására, vagy annak hatósági korlátozására volna szükség, sokkal inkább arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrendnek megfelelően az Országgyűlés elnöke a kérdést továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az országyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter Iá- nős, befejezte munkáját. Somogyi László válasza Interpellációk ugyanakkor az árak emelkedésének mérséklését, korlátok között tartását. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a paneles lakóházak felújítását. Az első próbálkozások megkezdődtek Budapesten- és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőtechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. A miniszter megerősítette a tárcának azt a szándékát, hogy az építőipari vállalatok kihasználatlan .telephelyéit a magánlakás-építés szolgálatába állítják. Mégpedig úgy. hogy vagy félkész terméket, vagy a TÜZÉP-telepeken is forgalmazott építőanyagokat árusítanak ezeken a helyeken. Határozathozatal következett: az országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az al- kohölizmus-ellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. a nyelvi helyesség se szenvedjen csorbát. Az interpelláló és az ország- gyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest, 11 vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartóasztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Mint mondotta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakosság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségességét, s a szülőket az is zavarja, hogy e két nap egybeesik a tavaszi és a téli iskolaszünettel. Feltette a kérdést: mi indokolta az Áll ami Bér- és Munkaügyi Hivatal döntését. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visz- szatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-át és december 28-át. Ez a A bér- és munkaerő gazdálkodás stratégiai kérdés Dr. Rácz Albert, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felszólal. (MTI-fotó, Kovács Attila felvétele — Telefotó — KS — DN) Felszólalók a vitában Rácz Albert:
