Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-22 / 80. szám

1986. március 22., szombat Dunántúlt napló 3 Az építőipar erőforrása a javuló szakértelem Az országgyűlés második napján, tegnap az építő- és az építőanyagipar hely­zetéről és feladatairól fo­lyó vitában szót kapott Med- vetzky Antalné dr. Baranya m. 4. vk.) főiskolai docens,- a PMMF Mélyépítési Intézet igazgatóhelyettese. * Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor az elmúlt évben a kormányprogramot tárgyaltuk, egyik képviselőtársunk felszó­lalásában két nehéz helyzet­ben lévő ágazatot említett: a bányászatot és az építőipart. Azóta megismertük a tényszá- mokat, amelyek bizonyították a megállapítás jogosságát. Az írásos beszámoló és mel­léklete értékes információkat nyújt, amelyet a miniszter elv­társ expozéja tesz szinte tel­jessé. Őszintén, reálisan, he­lyenként önkritikusan elemzi azokat a körülményeket és oko­kat, amelyek az építőipar je­lenlegi helyzetét eredményez­ték. A fő problémát az elmúlt időszak népgazdasági beruhá­zásainak csökkenése, a fej­lesztések mérséklése és a sza­bályozó rendszer egyes elemei­nek olyan hatása jelentette, amelyek következményeként az ágazat nehéz helyzetbe került. A tények ismeretében meg­állapítható, hogy a mérsékelt eredmények nemcsak — és nem elsősorban — az építőipar hi­bái, hanem a társadalmi­gazdasági adottságok és az állami irányítási rendelkezések hatásaként adódtak. Ha az építőipartól azt kí­vánjuk, hogy teljesítse a XIII. pártkongresszus határozatának és a VII. ötéves terv célkitűzé­seinek ráháruló feladatait, je­lenlegi helyzetéből el kell moz­dulnia. E területen tennivalói vannak az állami irányításnak és természetesen a tárcának is. Bonyolult és ellentmondásos az építőipar szervezetei kö­zötti érdekeltségek különbsége. A beruházó, a tervező és a ki­vitelező számára az eredményt általában a nyereségesség je­lenti. A tervező és a kivitelező nagyobb árbevétel esetén nye­reségesebb. A beruházó érde­ke a költségek csökkenése igé­nyes minőséggel egyidejűleg. Meg kell szüntetni az érdekek ellentmondását és ezeknek a szervezeteknek szövetségesnek kell lenni a jó minőségű, gazdaságos építési tevékeny­ségben. Ez azonban csak ak­kor teljesülhet, ha a szerveze­teken belüli érdekeltséget is rendezzük, ami a jól végzett munka megfelelő elismerését jefenti. Az építési szervezetek az elő­ző időszakhoz képest létszám­ban és jellegben is változtak. Korábban főként a nagyválla­latok jelentették az építőipart. Most ezek mellett jelentős a szövetkezek, a gmk-k és a magánvállalkozók tevékenysé­ge is. Ezt a körülményt az el­következő években a tervezés­nél figyelembe kell venni. A beszámoló az építőipar erőforrásai között említi a ja­vuló szakértelmet, mint a na­gyobb teljesítmények egyik fel­tételét. Az anyag úgy fogal­maz, hogy nehéz a közép- és felsőfokú szakemberek minősé­gi utánpótlása. Ez a megjegy­zés az oktatásnak szál és a minőséggel szembeni kifogást is el kell fogadnunk. Azonban tudnunk kell azt, hogy a te­hetséges műszakiaknak nem vonzó az építőipar és azt is, hogy a műszaki felsőoktatás sincs abban a szerencsés hely­zetben, hogy csak jó képessé­gű tanulókat oktasson. A mű­szaki értelmiség kérdéséről már társadalmi vita folyik. Ne­künk most nem feladatunk ez­zel részletesen foglalkozni, de az a véleményem, ho.gy ha a műszaki értelmiség megfelelő elismerést 'kap, az építőipar minőségi szakember-után pót­lása is megoldódik. Problémát jelent az is, hogy a szakoktatások közül a mű­szaki oktatás az egyetlen, amely nem a szaktárcához tar­tozik mint pl.: az egészség- ügyi és a mezőgazdasági kép­zés), hanem a Művelődési Mi­nisztériumhoz. Az ÉVM szak­mai felügyeletet gyakorol vé­leményezési, egyes kérdések­ben egyetértési joggal. Ez a „kettős felügyelet" azt ered­ményezi, hogy időnként azt érezzük, mintha a „senki föld­jén" lenne a műszaki oktatás. Az oktatási törvény lehető­séget biztosít a szakminiszté­riumok és a Művelődési Mi­nisztérium szorosabb együttmű­ködésére. Ezzel a jövőben fo­kozottabban kell élni. Az épí­tőipar, mint felhasználó idő­ben, pontosan fogalmazza meg az igényeket az oktatással szemben. Az oktatás pedig le­gyen nyitotabb és rugalma­sabb, hogy teljesíthesse ezeket az elvárásokat. Ez a folyamat már elindult; az ÉVM kérdésé­re speciális tanterv alapján le­velező tagozaton oktatunk az építőiparban már gyakorlatot szerzett dolgozókat, akiknek beosztásukhoz felsőfokú vég­zettség szükséges. Vagy a re­konstrukciós igény jelentkezé­se miatt fenntartás-felújítási szakon szaküzemmérnök-képzés folyik. A műszaki felsőoktaásban jelentős szellemi kapacitás hal­mozódik fel. Az építőiparnak is érdeke, ha ezt az eddigiek­nél jobban kihasználná a mű­szaki-technikai fejlődés éde- kében. jelenlegi formájában nem fe­lel meg a feladatának. A technikusképzés — rende­letre — újból megindult. A technikusképzés feltételei azon­ban nem adottak. Tankönyvek még nincsenek. Az 5 éves kép­zési idő többlet tanterem és oktatói igénnyel jár. A gyakor­lati oktatás feltételei sem tisz­tázottak. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év a kongresszu­sok éve volt, amelyet a szak- szervezeti ágazati és a SZOT- kongresszus zárt. Az „építők” szakszervezete az emberi tényezők fokozott figyelembevételével — az ér­dekképviseleti munka erősíté­sével — és a szakmai tevé­kenység bővítésével kívánja az építőipart támogatni, ezen ke­resztül a népgazdaság ered­ményeit javítani. A határozat azokat a fel­adatokat jelöli meg, amelyek a termelést, gazdálkodást se­gítik. Engedjék meg, hogy rö­viden, csak utalásként kiemel­jek ezekből néhány igen fon­tos gondolatot. Nagyon fontos megállapítás az, hogy a köz- gazdasági szabályozórend­szer ismerje el az ágazat sa­játosságait; rugalmas legyen, hogy az építőipar tudjon al­kalmazkodni e változó igé­nyekhez. A szocialista munkaverseny tartalmi színvonalának eme­lése is egyik lehetősége a ter­melés növelésének. A bér- és munkaügyi fel­adatok között a bérpozíció fo­kozatos javítása és a munka-, erő szükséglet szerinti foglal­koztatottsága a legfontosabb. Cél az, hogy a dolgozók a fő- munkaidőben érjék el a telje­sítményüknek megfelelő jöve­delmet. Az értékteremtő mun­ka rangját az építőiparban is meg kell adni! A munkavédelmi előírások betartása, a dolgozók egész­ségének védelme, a munkakö­rülmények javítása is igen fon­tos területe a szakszervezeti munkának. Tisztelt Országgyűlés! Eddig a problémákról és ja­vaslatokról esett szó. Nem szabad azonban elfelejteni azokat az eredményeket, ame­lyeket kedvezőtlen körülmé­nyek között az építőipar elért. Az új lakásokat, közintézmé­nyeket, az embert és szaktu­dást próbáló rekonstrukciós munkákat. Sokszor csak a hi­bákról beszélőnk, pedig na­gyon sok kifogástalan minő­ségű lakás és más létesítmény épült. Az építőanyagipar terü­letén igen kedvező változás következett be. Mindezekért elismerés illeti az építőipar vezetőit és dolgozóit. Az írásos beszámolót és a miniszter elvtárs szóbeli ki­egészítését elfogadom és azt elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. Megoldatlan a termelési gyakorlatok kérdése is, amely a A Mecsek Áruház húsvéti ajánlata: DIVATA RUOSZTALY: Fiú rövidujjú ing Női kínai póló több színben Női szivacs-köntös KULTÜRCIKKOSZTÁLY: Kínai tűzoltóautó 3? „Román” baba „Buci” baba társasjátékok és plüss játékok nagy választékát MECSEK ÁRUHÁZ BUTIK: Női pulóver Női alj RUHÁZATI OSZTÁLY: Férfi szövet- és bársonyöltönyök Női kabátok és kosztümök békéscsabai falvédőkülönlegességek MŰSZAKI OSZTÁLY: „Csillag” összecsukható camping kerékpár Mini grill-sütő „PYREX” hőálló edények Rozsdamentes tálcák ITT NSZK színes tv ajánljuk I 142-280 Ft-ig, 290 Ft-ért, 522-605 Ft-ig, 277 Ft-ért, 380 Ft-ért, 399 Ft-ért, 361 Ft-ért, 398-506 Ft-ig 2600-4100 Ft, 1000-2800 Ft, 3620 Ft, 390 Ft, 190-233 Ft, 160-360 Ft, 44 900 Ft. NAGYVILÁGBAN Nicaragua békét akar — olvasható azon a feliraton, amelyet tüntetők vittek magukkal az Egyesült Államok managuai nagy- követsége előtt. (Telefotó — Reuter — MTI — KS — DN) ———— * * * ----------------------­P rogressz-25-MIR összekapcsolás Pénteken, közép-európai idő szerint 12 óra 16 perckor a Progressz—25 jelzésű, személy­zet nélküli teherűrhajó önműkö­dő rendszerek segítségével ösz- szekapcsolódott a MIR űrállo­mással. A Föld körüli pályán keringő űrállomáshoz az elmúlt szombat óta hozzákapcsolódik a Szojuz— T—15 jelzésű űrhajó' is, amely Leonyid Kizim és Vlagyimir Szo- lovjov űrhajósokat vitte fel a világűrbe március 13-án. A Szojuz-T—15 sorozatának utolsó darabját méq a Szaljut űrállomáshoz fejlesztették ki. Az új űrállomás ezentúl már az új nemzedékhez tartozó sze­mélyszállító űrhajókat fogad. A Progressz-25, amelyet szerdán indítottak útjára, üzem­anyagot szállított magával az egységesített hajtómű számára, valamint élelmiszereket, vizet, műszereket és berendezéseket. Mindezek szükségesek, hogy az űrállomás — bonyolult tudomá­nyos-kutató űrkomplexum alap­egységeként - huzamosabb ideig működhessék. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök közérzete jó. A távmé­rési adatok, valamint az űrhajó­sok jelentése szerint a „MIR— Szojuz—T—15—Progressz—25” Föld körüli pályán keringő űr­együttes fedélzeti berendezései rendben működnek. Üdvözlő távirat Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Jacques Chirac-ot, a Francia Köztársaság minisz­terelnökévé történt kinevezése alkalmából. Georgi Atanaszov Bulgária új miniszterelnöke Új miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköztársaságban. A bolgár nemzetgyűlés pénte­ken Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az Államta- náfc's elnökének javaslatára el­fogadta a minisztertanács szer­vezeti felépítésének és személyi összetételének megváltoztatá­sáról kidolgozott javaslatot. Az országgyűlés Georgi Ata- naszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választot­ta meg a minisztertanács új elnökévé. A törvényhozók elfo­gadták a Bolgár Népköztársa­ság új munkatörvénykönyvét, több minisztériumot megszün­tettek, számos minisztert fel­mentettek tisztségéből. Chirac sajtóértekezlete Äz új francia miniszterelnök első sajtóértekezletét a párizsi városházán, még polgármeste­ri minőségben tartotta. Közöl­te: e posztjától sem válik meg, továbbra is részt kíván venni a főváros ügyeinek in­tézésében és megtartja szo­kásos havi sajtóértekezleteit. Chirac döbbenetét fejezte ki a csütörtök esti párizsi rob­bantásos merénylet miatt és leszögezte, hogy a hasonló embertelen cselekmények „szükségessé teszik a terroriz­mus elleni harc rendőri, tech­nikai és jogi eszközeinek ko­moly megerősítését". A veszé­lyeztetett nyilvános helyeken fokozni fogják az ellenőrzése­ket és a rendőrség minden tá­mogatást megkap munkájához a kormánytól, mondotta Chi­rac. A sajtó érthetően megoszlik az új kormány megítélésében. A jobboldali lapok általában elégedetten nyugtázzák, hogy a politikai társbérlet jól kez­dődött: Mitterrand elnök és Chirac a jelek szerint gondo­san tiszteletben tartja egymás felségterületét. Még jobban örülnek annak, hogy az új kor­mányfő a lehető leggyorsab­ban meg akarja valósítani gazdaságátalakító program­ját rendeletekkel, és nem tör­vényekkel, nehéz parlamenti viták árán. * Chirac este felkereste a for­galom elől lezárt Champs Elysées Point Show passzázsát, ahol az újabb pokolgépes me­rénylet történt. Addigra mór hírt kapott arról, hogy a Cha- telet állomáson eqy föld alatti gyorsvasúti kocsiban egy utas lélekjelenléte akadályozott meg egy hasonlóan súlyos merény­letet: a robbanószerkezetet tartalmazó csomagot felkapta és kidobta a sínekre, ahonnan a tűzszerészek eltávolították. A párizsi metrón ez lett volna az első ilyen merénylet. * A Champs Elysées-n elköve­tett robbantás súlyosabb me­rénylet volt, mint az eddiqi pá­rizsi merényletek. Ezek száma egyébként — a sikertelenekkel eqyütt - december 7. óta im­már 9-re emelkedett. Csütörtök este két járókelő vesztette éle­tét, 28-an súlyos sérülésekkel kerültek kórházba. Az újabb merényletet és a metróbeli kí­sérletet annak a „közel-keleti arab politikai foglyokkal való szolidaritási bizottságnak" tu­lajdonítják, amely három nap­ja a lyoni gyorsvonaton rende­zett pokolgépes merényletet. Pál Lénárd találkozott a Vega-program szakembereivel Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémián találkozott a nemzetközi Vega űrkutatási programban részt vett magyar mérnök és fizikus kutató cso­portok vezetőivel. A találkozón részt vett Berend T. Iván, az MTA elnöke és láng István, az MTA főtitkára is. Pál Lénárd az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és személye­sen Kádár János főtitkár elis­merését tolmácsolta a Vega- űrprogramban közreműködött magyar szakembereknek. El­mondotta, hogy hazánk köz-, véleménye nagyra értékeli a tudósok, mérnökök és fiziku­sok tudományos sikerét. Olyan műszereket terveztek és készí­tettek, amelyek maradéktala­nul eleget tettek a rendkívül bonyolult és magas fokú mű­szaki követelményeknek. A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy az űrszon­dák tudományos műszereinek megalkotásakor felhalmozódott tapasztalatokat a gyakorlati élet más területein is alkal­mazni kell. Követendő példa­ként említette azt a nagysze­rű együttműködést és munka­stílust, ahogyan a programban részt vevő szakemberek dol­goztak. Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigaz­gatója, a Vega-program ma­gyarországi irányítója elmon­dotta, hogy a tudósok jelenleg a két űrszondáról a földi meg­figyelő óllolnásokra küldött 200 millió, adat feldolgozásán munkálkodnak. A végleges ér­tékelésre még várni kell, de ez már most nyilvánvaló, hogy oz új információk jelentősen hoz­zájárulnak a naprendszer ere­detének megismeréséhez. A találkozó résztvevői ezt követően megtekintettek több olyan fényképfelvételt, amelyet a Vega-űrszondák készítettek, a hazánkban tervezett és gyár­tott televíziós rendszer segít­ségével. Magyar szakemberek első alkalommal vettek részt olyan nemzetközi űrprogramban, amelyet a Föld vonzásterétől távol, a bolygóközi térben haj­tottak végre. A Halley üstökös tanulmányozására fellőtt Ve­ga—1 és Vega—2 űrszondán egyaránt 15 tudományos mű­szert helyeztek el, s ebből 4 magyar közreműködéssel ké­szült. A KFKI és a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai tervezték és gyártották a tele­víziós rendszer, a központi adatgyűjtő, a Plazmag és Tünde mérőműszerek elektro­nikáját, továbbá ezek földi el­lenőrző berendezéseit. A világszerte csúcstechnoló­giaként értékelt műszereket négy esztendő alatt tervezték és készítették el — esetenként nemzetközi tapasztalatok nél­kül — a magyar mérnökök és kutatók. Átlagosan száz szak­ember dolgozott a rendkívül bonyolult műszaki feladatok megoldásán. Minden műszer megalkotásánál többszörös biztonságra törekedtek, hiszen az 'űrkísérlet megismétlésére csak az üstökös legközelebbi Tátogatósakor, 2062-ben nyílik újabb lehetőség. A Vega űrszondákról érke­zett adatok feldolgozása még tart, de a magyar tudósok már készülnek a következő nemzetközi bolygóközi űrkísér­letre. A Mars és Phobos elne­vezésű holdja vizsgálatára 1988-ban két űrszondát bocsá­tanak fel a Szovjetunióból. Az ezeken elhelyezendő műszerek közül három magyar közremű- ködéssel készül. A KFKI szak­emberei már megkezdték a berendezések tervezését. Az űrszondák műszereinek építésében szerzett tapaszta­latokat hasznosítják az ipar­ban is. A Központi Fizikai Ku­tató Intézet bekapcsolódik a hazai robotprogram megvaló­sításába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom