Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-22 / 80. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 80. szám 1986. március 22., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pályakezdő mérnökök (6. oldal) Több szőlő, avagy jobb bor (6. oldal) Van-e jövője a művelődési háznak? (8. oldal) Elsőként a veteránok képviseletében helyezték el a megemlékezés virágait M iniszteri beszámoló és vita az építő- és az építőanyag-ipar helyzetéről és feladatairól Az országgyűlés tavaszi ülésszakán, csütörtökön délután számolt be Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter az építő- és az építőanyag-ipar - helyzetéről és feladatairól. * A miniszter a képviselőknek már korábban eljuttatott írásos jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében bevezetőül emlékeztetett rá, hogy a felszabadulás utáni parlamenti üléseken szinte minden alkalommal visszatérő téma volt az építési költségek emelkedése, a háttéripar fontossága. — Iparágunk életét ma jó néhány teljesen új elem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg — folytatta Somogyi László. - Lényegében megszűnt az égető és állandó ellentmondásokat szülő kapacitáshiány. Bár esetenként együtt van, jelen többletkínálat és kaDacitóshiány. Jó néhány területen céljainkkal teljesen megegyezően valóságos, kézzelfogható kínálat alakult ki. Nincsenek az építőipar számára különlegesen nagy feladatokat adó központi fejlesztőprogramok, és úgy vélem, hogy ilyenek a közeljövőben sem várhatók. A miniszter ezután az ágazat eredményeiről szólt.- Az utóbbi években országszerte pontosan, tervszerűen valósítjuk meg a kiemelt beruházásokat, a nemzeti jövedelem tizeneav százalékát adja az ágazat. Több mint. félmillió ember vesz részt az építőmunkában, többségük becsülettel teljesíti kötelességét. Néhány területen jól érzékelhetően javult a minőség. Ez nem általános, de igazságta— Fokozza a nehézséget, hogy a bajba jutott cégek között országos jelentőségű nagyvállalatok is vannak, köztük a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Duna—Tisza közi Állami Écítőipari Vállalat, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat. Ezek munkája országosan is, az adott térségben is nélkülözhetetlen. A szükséges gazdasági, szervezeti változtatásokat alapos elemzés után méqis végre- Tiajtjuk, mert úgy véljük, jobb lanok lennénk, ha a minőség területén valóban jól teljesítő vállalatokat nem értékelnénk. Igen fontos - a sok vita ellenére —, hogy a magyarországi lakásépítés eredményei, a VI. ötéves tervi 370 000 lakás nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. Tudom, hogy ez nem nyuatatja meq a lakásigénylők százezres táborát, de a tényékhez ez is hozzátartozik. Fejlődésnek tartom, hogy a lakások nagysága növekedett, és 1985-ben az országos átlaq már meghaladta a 80 négyzetmétert. Igaz, hogy a javulás főképp a magánerős építésnek köszönhető, hiszen az állami pénzeszközökből épített tanácsi lakások átlagterülete sajnos csak 56 négyzetméter. A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív körülményekkel nem magyarázható differenciálódás következett be — folytatta beszámolóját Somogyi László. — Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szervezetek döntő többsége javított eredményén, a lehetőségekhez mérten megerősítette pozícióját, míg a gyengébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos néhány, korábban jól gazdálkodó vállalat is a tönk szélére került. Ennek a folyamatnak lesznek vesztesei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy a vállalati önkontroll alapján a felesleges eszközök, ingatlanok értékesítésével, a vállalatok önerőből való szervezeti korszerűsítésével, a felesleges létszám leépítésével, ha kell, szanálási eljárásokkal nyereségessé tegyük tevékenységünket. Ha ezek a kísérletek eredménytelenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok felszámolásától. ma a radikális lépés, mint egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézkedés. A lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzetéről szólva elmondta : — A VII, ötéves terv 320— 340 00n úilakás felépítésével számol. Kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyag-ipar teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban sajnos szinte minden évben visszatérő gond volt a rendkívüli ütemte- lenség, vagyis az,'hoqy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakásépítésben a IV. negyedévben épült fel. Ezaz állapot egyik fő előidézője a minőségi gondok nagy részének és a hiánypótlás elhúzódásának is. Adataink szerint 1986-ban ezzel a feszültséagel még mindig számolni kell. Évek óta hirdetjük a lakásmobilitás fontosságát. Meg kell azpnban végre építeni azt a képletes csatornát, amelyben ez a nagy ,,állóvíz” el tud mozdulni. S csak a nagyobb alap- területű lakások építéséről lehet szó még akkor is, ha ez átmenetileg kevesebb lakást jelent. — Hazánk lakásállományának jelentős része egy- vagy kétszobás, s nagyrészt ezek bérlői vagy tulajdonosai egyben a minőségi lakásigénylők is. Ez a A kötelező szavatosság helyetti kötelező jótállás ügye a Gazdasági Bizottság munka- programjában szerepel. Itt népgazdasági szintű áttekintésre van szükség, hiszen nem lehet eav építményfajtát, a lakást kiragadni, miközben a felhasznált alkatrészek jelentős részére legfeljebb egyéves szavatossági előírás érvényes. Az építőipari versenyről szólva Somogyi László elmondta: Mi nem fetisizáljuk a versenyt, de alapvetően szükségesnek tartjuk, nemcsak a tervezésben, az építő- és építőanyag-iparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. Az éoítőipari árakról szólva a miniszter hangsúlyozta:- Látnunk kell, hogy az építőanyagoknak rendkívül nagy része komoly ártámogatást kap az állami költségvetésből, hogy a lakosság a tényleges költsének terheit ne viselje. Ez az órfeszültséa sok éven át nehezen kezelhető, és ellentmondások forrása is. Kötelességünk az is, hogy az antiinflációs intézkedéseket minden részletükben és minden területen vita nélkül végrehajtsuk.- A VII. ötéves tervidőszakban -eqyik legnagyobb feladatunknak tekintjük, hoqy javuljon az alapvető építőanyagok minőséae és az ellátás színvonala. A vásárlók, érdekében emelni kell a forgalmazás színvonalát, javítani az óruterítést, az orszóq minden részén megfelelő választékot kell nyújtani. E célnak rendeljük alá az építőanyagipari fejlesztéseket. A lakástőke képezheti viszont a fiatal házasok első, valamivel szerényebb minőségű, de olcsóbb lakását is. Meggyőződésből emelek szót tehát minden fórumon a garzonlakások tömeges építése ellen — amelyeknek fajlagos költsége lényegesen drágább, mint a három- vaqy többszobás lakásoké —, kivéve azokat az eseteket, ahol a tanácsok tudatosan gazdálkodnak ezekkel a lakásokkal. A garancia, o szavatosság kérdéseit taglalva, Somogyi László kifejtette:- Tudjuk, hogy vannak sorozatosan beázó épületeink, technológiai problémáink egyes lakástípusoknál. A helyzet felszámolására több intézkedést tettünk. kínálati többlet bizonyos iparágakban lehetővé teszi,- hogy a gazdasági hatékonyság, a minőség javítása érdekében bizonyos kapacitásokat tervszerűen visszafejlesszük, vagy más célokra hasznosítsuk. — Amit alkotunk, évtizedekig vagy évszázadokig mutatja, hoqy hol tévedtünk, s mikor építünk szépet, maradandót a jelen és a jövő számára is — mondotta végezetül Somogyi László. A Tanácsköztársaság 67. évfordulóján tegnap Pécsett koszorúzási ünnepséget rendeztek a Köztársaság téren, a munkásmozgalom, küzdelmeket, áldozatokat szimbolizáló emlékhelyen. Délután 16 órakor kürtjellel kezdődött az ünnepség. A katonai tisztelgés- után elhangzott a Himnusz, ezt követően Markó Ferenc Ady Endre Új tavaszi seregszemle ci- mű versét mondta el. ünnepi beszédet Szőke At- tiláné, az SZMT titkára mondott. Az emlékezés után kezdődött a koszorúzás. Elsőként a munkásmozgalom Baranya megyei és Pécs városi veteránjai nevében Bottyán István, Nagy Sándor és lacikó Lajos helyezte el koszorúját az emlékhelynél. Az MSZMP Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága képviseletében Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára tisztelgett az emlékműnél. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Tanács részéről dr. Földvári János megyei általános elnökhelyettes, és Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa képviseletében Szokola Ferenc elnök és Neubauer József vezegyei és Pécs Városi Bizottsága, valamint a megyei és városi úttörőelnökség nevében Tas- nádi Péter, Burgmann György, Tóth László és Gyöngyös Zoltán, a Hazafias Népfront Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága nevében Krasznai Antal és Gergely László titkár, a fegyveres erők és testületek képviseletében Miski Béla honv. ezredes, Mező Sándor hőr. alezredes, dr. Garai József, Pécs városi rendőrkapitány, és Czilják József, megyei munkósőr parancsnok koszorúzott. Elhelyezték virágjaikat ct pécsi vállalatok, intézmények és iskolák képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. tő titkár, a KISZ Baranya MeN. I. * A Tanácsköztársaság direktóriumának emléktáblájánáí ünnepség volt tegnap délután Sásdon. ünnepi beszédet Nagy Sándor, a KISZ Nagyközségi Bizottságának titkára mondott, majd az MSZMP Komló Városi és Sásdi Nagyközségi Bizottságának, a Községi Tanácsnak, a Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottságának, a KISZ Komló Városi és Sásdi Bizottságának, valamint a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottságának képviselői helyezték ef koszorúikat. (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenhét építési telket értékesített az elmúlt egy évben a Nagykozári Tanács. A közművesített telkek 60%-án folyik az építkezés. A VII. ötéves terv időszakában 400 telket alakítanak ki, s várhatóan ez idő alatt a község lakossága megkétszereződik. Nagyobb alapterületű lakásokat kell építeni Színvonalasabb ellátást építőanyagokból Koszorúzási ünnepségek
