Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-20 / 78. szám
2 Dunántúli napló 1986. március 20., csütörtök KÜZLEIUI ElllV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) O Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alkotó- képességét, kezdeményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikái elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a 'kó- dermunka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez. a) A vezetők kiválasztásánál és megítélésénél fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önállá alkalmázásá- ra és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus iránti elkötelezettséget, törvényeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munkaterületére vonatkozó határozatok mellett. A vezetői megbízatással ösz- szeférhetetlen a dolgozók le♦ WASHINGTON: Az Egyesült Államok a jövő héten újabb tengeri és légi hadgyakorlatot kezd Líbia partjai közelében. A gyakorlatokon ezúttal már három repülőgép- anyahajó és nagyszámú egyéb hajó vesz részt. + STOCKHOLM: Szabadon engedték szerdán azt a 32 éves svéd férfit, akit a Palme-gyil- kosságban való részesség gyanújával tartóztattak le néhány napja. Hans Holmer stockholmi rendőrfőnök néhány órával a szabadon engedés előtt :— sajtóértekezleten közölte: Lennart Viktor Gunnarsson ügyében a bizonyítási láncolat egyik fontos eleme megdőlt. becsülése, a kritika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a személyi ügyekben elsősorban a politkai és az erkölcsi alkalmasságot, valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlődésünk mai szakasza megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzáértésére és vezetői képességeire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társadalmi tisztségekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált ' szövetségi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével minden más tisztséget pártonkívüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörre alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés stabilitásának és a káderek ésszerű, folyamatos cserélődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet, hogy a vezetés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élettapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak bennük. El kell érni, hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős kádereket, akik mögött áldozatos munkában eltöltött évek állnak, sokat fáradoztak népünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell tapasztalataikat. c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok megszerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kádercserét a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak va gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korlátozott ideig tölthes- se be ugyanazt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján. lehet. d) Nagy figyelmet kell fordítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztalatokat szerzett, egyetemet, főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú, fiatal szakmunkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. e) Módosítani kell a vezetők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásukat folyamatosan kell értékelni, s tevékenységük összegező megítélését a választási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intézmény teljesítménye, a végzett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hibák feltárása, kijavítása. I) A növekvő politikai, társadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadalmi szervek káderképző intézményeiben folyó nevelő-, oktatómunkát, a politikai- szakmai és vezetési ismeretek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szükségesek. g) Erősíteni kell a kádermunka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és eldöntésében növekedjen a választott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Biztosítani kell, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rendszer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szélesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízatások gyakorlata. A Központi Bizottsáq helyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetek, tisztségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez észszerű, választott testületeikbe az alsóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból Káderpolitikai Bizottságot hoz létre. Feladata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein folyó káder- ’munkának az áttekintése' elemzése; a tapasztalatok összegezése; elvi állásfoglalások és javaslatok kidolgozása a vezető pártszervek számára. A A párt szervei és szervezetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltaknak. Őrködjenek a káderpolitikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket. A Központi Bizottság felkérte a kormányt, a^ társadalmi szerveket, hogy a határozattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat. Pályázatot hirdetünk nagy teljesítményű, korszerű pécsi javítóbázisunkra • GÉPÉSZETI OSZTÁLYVEZETŐ munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • gépészmérnöki diploma, legalább 9 5 éves gépjármű- és munkagép-javításban, karbanartásban szerzett szakmai és vezetői gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: • részletes önéletrajzot, • eddigi beosztásainak felsorolását, • jelenlegi munkahelyét, munkakörét, jövedelmét, • az iskolai végzettségét, illetve szakmai képesítést tanúsító okirat hiteles másolatát. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat a Hunyadi úti hirdetőbe „PÉCS” jeligére kérjük beküldeni a hirdetés megjelenését követő 2 héten belül. Megvételre felajánlunk: • 3 db üzemképes ,,B" kategóriás és • 4 db üzemképtelen „D” kategóriás Ascota 170-es tipusú könyvelőgépet. ' DÉDÁSZ Vállalat, ügyintéző: Márton József. Telefon: 10-711/52-00 vág; 52-17-es mellék. Az EXPRESS Utazási Iroda ajánlatai: ♦ Magas-Tótra május 24—28. autóbusz <t> Prága július 6 9., június 22—25. repülő ♦ Napospart május 28.—június 4., repülő június 7—14. repülő JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS; EXPRESS UTAZÁSI IRODA, PÉCS, Bajcsy-Zs. u. 6. 7622 Telefon: 12-793 2500 Ft 2850 Ft 4620 Ft 4870 Ft Sajtótörvény Az első magyar szocialista sajtótörvény közvetlen előkészítése hároméves igen intenzív munkát, széles körű szakmai és társadalmi közreműködést igényelt. A sajtótörvény szakmai megalapozó munkálatai pedig már több mint tíz évvel ezelőtt megkezdődtek. Még ennél is régebbi az a törekvés, amely tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának alapvető vonásait, társadalmi-politikai életünk fejlődésének ezen a területén elért eredményeit egy egységes, átfogó, magas szintű jogszabály keretében kívánta rögzíteni. Az előkészítés ezért olyan sajtótörvény megalkotását célozta, amely egyrészt fontos politikai dokumentum, s mint ilyen kifejezi a demokrácia és a sajtó szoros egymáshoz kötődését, rögzíti a sajtó szerepét, a politikai rendszer működésében, másrészt a szocialista demokrácia feltételrendszerének kiépítéséhez kapcsolódóan az alkotmányos alapjogok érvényesülésének jogi garanciáit tartalmazó alapvető jogszabály is. A sajtótörvény kettős arculata, a politikai és a jogi megközelítés követelményei a törvény szerkezetében is kifejeződnek. Bár a törvény nem elvi kerettörvény, szükségszerűen tartalmaz elvi-politikai megalapozású rendelkezéseket, emellett pedig összefoglalja a sajtóigazgatás legalapvetőbb szabályait is. Ugyanakkor a törvénynek az utóbbi része túlterjed a tömegtájékoztatás eszközein, a szorosan vett írott és elektronikus sajtón. A szabályok valamennyi sajtótermékre, ezen belül a könyvre, az egyéb szöveges kiadványokra, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadványokra, a műsoros filmszalagra, a videokazettára, a videolemezre, a hangszalagra, a hcnglemezre, továbbá bármely más, tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszközre vonatkoznak. A törvény rendelkezései két alapvető állampolgári jogosultság megvalósulását szolgálják. Egyrészt az állampolgárok tájékoztatásához való jogának az érvényesülését, másrészt a szólás- és sajtószabadságnak, mint az alkotmányban kinyilvánított állampolgári alapjognak a megvalósulását. Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon az őt körülvevő világ eseményeiről: e jog megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a szocialista demokrácia, a közügyekben való részvétel. E követelmény fogalmazódik meq a törvénynek a sajtó feladatára vonatkozó szabályaiban. A törvény a sajtó kötelességévé teszi, hogy a tájékoztatás legyen hiteles, gyors és pontos, segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A sajtó feladataihoz hozzátartozik a társadalmi, a politikai, a qazdosági és a kulturális életünk területén tapasztalható hiányosságok, hibák feltárása és bírálata is. A sajtó azonban erre csak akkor képes, ha a tájékoztatáshoz szükséges információkhoz hozzájut. A törvény ennek feltételeit a felvilágosítási kötelezettség előírásával teremti meg. Ez a rendelkezés kötelezi az állami szerveket, a gazdálkodó szervezeteket, a társadalmi szervezeteket és az egyesületeket, hogy a sajtót tevékenységükről rendszeresen tájékoztassák. A felvilágosításadás elől csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítással sértenék a törvény rendelkezéseit, illetőleg ha jogosulatlanul állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot szolgáltatnának y ki. A törvénv e szabályai kifejezik azt— a napjainkban különös hangsúlyt kapó — követelményt: senki nem zárhatja ki a társadalmi nyilvánosságot, az ellenőrzést közérdekű ügyeink intézéséből. A felvilágosítást alaptalanul megtagadó személlyel szemben éppen ezért politikai-jogi felelősség is érvényesíthető. Ugyanakkor a törvény a sajtó részére felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentőt, illetőleg javaslattevőt megillető . védelemben részesíti. A törvény olyan eseteket is ismer, amikor az érdekeltek hozzájárulása nélkül is megilleti a sajtót a tájékoztatás joga. így a sajtó, a törvényi felhatalmazás alapján hírt adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságainak nyilvános üléseiről, valamint — jogszabályban meghatározott korlátozással — a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. Közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtó útján közölt közérdekű észrevételek és javaslatok ne maradjanak válasz nélkül. A törvény ezért előírja, hogy az érintett állami, társadalmi szervek vagy egyesületek az észrevételeket — a sajtó kérelmére — kötelesek megvizsgálni és megválaszolni. A sajtó viszont köteles az érintettek válaszát tartalmi változtatás nélkül nyilvánosságra hozni. A másik alapvető jogosultság —, amelynek érvényesülését a törvény szolgálja — a sajtószabadság: mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait. Ez az alkotmányos jog azonban — ugyanúgy, mint bárhol a világon — nem jelent korlátlan szabadságot. Minden modern állam — természetesen más és más érdekektől indíttatva — megszabja a tájékoztatás korlátáit. Ezt teszi a mi sajtótörvényünk is, amikor kimondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti alkotmányos rendünket, nemzetközi érdekeinket, a személyek jogait és a közerkölcsöt. E felsorolás fő eleme ez alkotmányos rend, a többi korlátozás ebből következik. Ez d tétel az alapja a sajtótermékre vonatkozó engedély megadásának, a sajtóengedély visszavonásának. a nyilvános közlés megtiltásának. Változatlanul alapvető elv, hogy a sajtótermék előállításé hoz és nyilvános közléséhez engedély szükséges. Sajtótörvényünk engedélyezési rendszere nem annyiia az egyes sajtótermékekre, hanem inkább a sajtótermék előállítására és nyilvános közlésére hivatott szervek működésére vonatkozik. Ugyanis a sajtótermékek legnagyobb részét kitevő rádió- és televízió műsoroknak, az időszaki lapok egyes lapszámainak, a Minisztertanács által meghatározott kiadók sajtótermékeinek előállításához és nyilvános közléséhez nem szükséges engedély. Alapvetően tehát az engedélyezés nem az egyedi sajtótermék tartalma feletti ellenőrzést jelenti, hanem előzetes állami véleménynyilvánítást arról, hogy az előállítás és a nyilvános közlés feltételei fennállnak-e. Ezeket a feltételeket maga a törvény határozza meg, kizárva ezáltal a szubjektív elbírálás lehetőségeit. A törvény elismeri annek a társadalmi elvárásnak a megalapozottságát is, amely a csoportérdekek eddiginél hangsúlyozottabb kifejezésére irányul, ezért jelentősen bővíti a lap alapítására jogosultak körét. Lehetőséget teremt arra, hogy társadalmi szervezetek vagy egyesületek is — akár sajátos helyi vagy csoportigények kielégítésére — alapíthassanak időszaki lapot. A törvény emellett az eddigi szabályozásnál sokkal szélesebb körben biztosítja az engedélyezés alóli mentességet, és lehetőséget teremt az engedélyezés tárgyában hozott elutasító határozat ellen a bírói jogorvoslat igénybevételére is. A sajtótörvény által gazdagodik jogrendszerünk, áttekinthetőbbé, egységesebbé válnak a sajtójog szabályai, konkrét formát kap a szólós- és sajtószabadság alkotmányos deklarációja: törvényi szintre kerülnek a sajtópolitika olyan alapelvei, amelyek eddig csak politikai állásfoglalásokban, vagy éppen alacsonyabb szintű jogszabályokban nyertek megfogalmazást. Dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter. helyettes Varsóban megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása. A képen: a Várkonyi Péter vezette magyar delegáció. (Telefoto — CAF - MTI — KS — DN)
