Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-15 / 73. szám

Beszélgetés Varga Sándorral, Rostaigazgatóság vezetőjével Pécsi Uf utakon letve az értékesített házak j árából, valamint a tanács j ilyen célra rendelkezésre álló j 400 000 forintjából kezdődne I jövőre az építkezés. A nyolc | lakást több ütemben létesíte- I nék. Elsőként három lakást, I illetve a közös helyiségek, va- I lamint a. lift kialakítását tér- ! vezik. A bólyi tanács tehát ez- I úttal is a település lakóinak I támogatósával fejleszti az I idősek ellátását. Igaz, ezúttal I a legérdekeltebbek, az idő­sek segítségével, akik a meg­nyugtató ellátás, elhelyezés fejében szívesen adják át ingatlanukat, pénzüket a ta­nácsnak. A panzió létrehozá­sában azonban minden bi­zonnyal több segítő társa lesz a tanácsnak. Hat kisipa­ros máris jelezte, hogy in- | gyen munkát vállal az épít- { kezésnél, cserében a tanács j mérsékli az adóalapjukat. Ebben az évben egyébként a bólyi tanács visszafizeti az OTP-nek azt az 1,1 millió fo­rintot, amelyet négy évvel ez­előtt az idősek napközijének hetes otthonná bővítéséhez a lakosság adott össze. Az ön­ként adakozók jövőre kapják vissza az OTP-től a kommu­nális kötvényük ellenértékét. T. É. Folytatódik a pécsi gáz­vezeték-építési program. Üjabb nagy városrész kap­csolódik be az ellátásba, s ezzel évtizedes vágya teljesül Meszes lakóinak. A Meszes energiaellátását biztosító műszaki bázis rész­ben megvalósult: a múlt év végéig megépült Újhegyen a keleti fővezeték a fogadó ál- I lómástól a 6-os úti Shell-kú- I tig, valamint a két oldali betáplálás másik ága, a Dó­zsa György úton keresztül a MeSzes-dűlőig. A két 200-as I átmérőjű vezetéket a Pécsi I Közúti Építő Vállalat, illetve ; a szanki termelőszövetkezet I gázvezetéképítő szakcso­portja építette meg, összesen ■ tizenegy millió forintba ke- I rült, amelyhez 3,4 millió fo- I rintot adott a városi tanács, I megelőlegezve az összeget a I meszesi program sikeres tel- J jesítése érdekében.- A vezetéképítés további jelentős szakasza a két ge- I rincvezeték összekapcsolása, I amelyet az idén megkezde- I nek, és — anyagi lehetősé- I gektől függően - várhatóan I a jövő év közepén adnak át. j A gerincvezeték vonala a I következő: a 6-os úttól a I Pécsváradi úton keresztül — I érinti az 1-21-es számú épü- I leteket -, a Testvériség út- I jón, a Balassa Bálint és a I Búzavirág utcán — érinti az I 1—13-as számú házakat — a I Szondi György — 11-49-es I szám — a Komját Aladár j utcán keresztül a Meszes- I dűlőig. A Dobó István utca I és a Tolbuhin út között lévő magasházak szintén kapcso- I lódnak a gerincvezetékhez, I pontosabban a ,35—55, az 52-56, a 70-74, illetve a 78- I 82-es számú épületek. Ezeket I a házakat a vezeték átadá- I sával folyamatosan bekap- ! csojják a szolgáltatásba. Az I előzetes becslések szerint - I a gerincvezeték építéséhez I ígért központi támogatás I esetén — egy-egy családnak I mintegy huszonötezer forin- I tos hozzájárulást kell fizet- I nie a vezetéképítéshez. A vá- I rosi tanács megállapodott a j Pécsi Ingatlankezelő Válla- J lattal, hogy a tanácsi bérla- j kásban lakók költségeinek I mérséklése érdekében a PIK 15000 új telefon Pécsett Havonta kétmilliárd csekken és postautalványon - Megkezdik Pécs 2. postahivatal építését — Az idén üzembe helyezik a kozár- mislenyi rádióadót - Javul a tv- vétel Pécs belvárosában A Pécsi Postaigazgatóság Baranya, Somogy, Tolna és Za­la megyében látja el felada­tát. A következő években vár­ható fejlesztésekről beszélget­tünk Varga Sándorral, a Pécsi Postaigazgatóság vezetőjével.- A posta 1983-tól ön­álló vállalat, jelent-e ez valamilyen változást? — Igen. Döntéseinkért, szol­gáltatásaink minőségéért ma­gunk vagyunk felelősek az^or- száq közvéleménye előtt, mun­kánkat közvetlenül a Minisz­tertanács ellenőrzi. A Magyar Posta önállóságá­val fokozatosan növekszik a területi postaszervek, az igaz­gatóságok, az általuk irányí­tott postahivatalok és távköz­lési üzemek önállósága. Azt, hogy mennyiben éltünk az ön­állóságunk lehetőségeivel és az milyen közvetlen hatással van szolgáltatásaink minősé­gére, a további évek munkája dönti majd el.- Hogyan fejlődtek a postai szolgáltatások? — Az elmúlt években meg­szerveztük a pénzqyűitő, a pénzkiszállító szolaáltatást, a telephelyi csomagfelvételt, az egységdoboz-árusítást és mű­ködik a gyorsposta a pécsi 1. számú hivatalnál. De a fejlő­désre hatással volt az a 10 új posta is, melyet a VI. ötéves terv során adtunk át: Szeder­kény, Szigetvár, Lánycsók, Fel- sőszentmárton, Mázaszászvár, Hetvehely, Beremend, Pécs- Vasas, Kővógószőlős, valamint a Pécs 15-ös számú hivatal körzetében mindenképpen ja­vulás történt.- Milyén a .forgalom? — A felvett és kézbesített le­vélpostai küldemények száma emelkedett. A lakossági pénz-, forgalom nagyságrendjére jel­lemző, hogy a csekk- és pos­tautalvány-befizetés Baranyá­ban havonta több mint 2 mil­liárd fórint volt, de a csekk­kifizetés is meghaladta a félr milliórdot. A kézbesítők ha­vonta körülbelül 300 millió fo­rintot fizetnek ki a nyugdíj- utalványokra.- Hogyan alakult a hir- lapkézbesités? — Az értékesített példány­szám az áremelések ellenére sem csökkent. A Dunántúli Napló előfizetőinek száma 9,5 százalékkal nőtt, a központi napilapoké ennél kisebb mér­tékben. Ugyanakkor az elmúlt év kis megtorpanást hozott. Ismert dolog, hogy 1985. ja­nuár 1-től megszűntek egy-két kivétellel a vasárnap megje­lenő hírlapok. Ilyen kivétel a Vasárnapi Dunántúli Napló is. A Magyar Posta állásfoglalá­sa szerint továbbra is fenn­tartottuk a vasárnapi árusítást a városokban és Harkányban. 1986. január 5-től megvizsgál­ta a Magyar Posta a vasárna­pi lapárusítás kiterjesztésének lehetőségeit — feltételként je­lölte meg a tízezret elérő vagy meghaladó lélekszámú telepü­léseken, szállítási és személy­zeti többletköltség nélküli ter­jesztést. Ennek megfelelően bevontuk Pécsváradot, Sásdot, Sellyét és Szentlőrincet. Nyári, üdülési időszakban a lap áru­sítását a Balaton déli partjára, Orfűre és Abaligetre is kiter­jesztjük. Tudomásunk van ar­ról, hogy a megyében további igények vannak a vasárnapi lapterjesztés szélesítésére. Baranya megyében 60 hír­lappavilon van, ebből Pécsett 44. Ezenkívül jelentős erőfeszí­téseket tettünk az ABC-áruhá- zak, az áfész-boltok bevonósá-. ra a lapárusításba. Nyári idő­szakban az üdülőterületeken a postahivatalok a hétvégi áru­sítást is biztosítják.- A posta egyik legje­lentősebb szolgáltatása a telelőn ... — A megye területén min­den községben van távbeszélő­állomás. A 100 lakosra jutó beszélőhelyek száma az 1980. évi 10,5-ről 13,02-re, Pécsett 19,1-ről 23,5-re emelkedett. A központok kihasználtságának foka ugyancsak tovább) nőtt, a pécsiek telítettsége 81,3 száza­lékról 96,7 százalékra emelke­dett. A túlzott lekötésből eredő szűk forgalomáteresztő-képes- ség a minőségi javulás egyik gátja. A központok kapacitása az 1980. évi 28 818-ról 1985-re 33 424-re, Pécsett 19 000-ről 20 000-re bővült. Korszerű hírközlőhálózat épült a vasútvillamosítás által érintett területeken, valamint a komló-sikondai városrészen, a szigetvári Lenin-lakótelepen, Szentlőrincen, a Pécsi úti lakó­telepen és Mohács környékén. Megépült a Pécs—Baksa—Har- kány-Siklós, a Szentlőrinc— Bükkösd és a Sásd—Vásáros- dombó körzetkábel. Az elmúlt öt év alatt összesen 1000 ér­kilométerrel hosszabbodott a megye körzetkábel-hálózata. Csökkent a korszerűtlen al­központi berendezések száma. A crossbar, illetve az elektro­nikus alközpontok száma 322- re gyarapodott. A pécsi telex- központba az elmúlt öt év so­rán bekapcsolt előfizetők szá­ma 396-ra emelkedett.- A Magyar Posta el­készítette a távközlés 2000-ig szóló fejlesztési programját. Mit tervez a pécsi igazgatóság? — A rendelkezésre álló ösz- szeg 696 millió forint. A táv­közlés fejlesztéséhez azonban külső forrásokra is számítunk. A pécsi távhívóközpont 1800 ívpontos bővítése megkezdő­dött, az üzembe helyezés 1987 végére várható. A helyi köz­pont bővítése két ütemben történik. Először a 7000 állö- máskapacitás valósul meg, majd a Pécs II. főközpont lé­tesítését tervezzük 8000 állo­máskapacitással Lvov-Kertvá­rosban. Az előbbi üzembe he­lyezésének időpontja 1988, az utóbbié 1990. Siklóson két 1000 állomás- kapacitású konténerközpontot telepítünk és hálózatépítésre is sor kerül. Szigetváron 600 ív- pontkacapitású távhívóközpon­tot és 3000 állomáskapacitá­sú helyi központot hozunk lét­re. A góckörnyezet nyolc tele­pülésén — Szentlászlón, Mozs- gón, Nagypeterden, Kétújfa- lun, Dobszán, Somogyapáti- ban, Somogyhárságyon és Drá­vátokon — automata végköz­pontokat telepítünk 1800 állo­máskapacitással. Ebben az évben befejezzük a mohácsi korzetmesterseg kialakitasat, üzembe helyezzük a sásdi automata végközpontot. — Hogyan kapcsolódnak a Postaigazgatóság tervei a megye fejlesztési elkép­zeléseihez? — A VII. ötéves tervidőszak­ban kiemelt fontosságot tulaj­donítunk a pécsi postahivatal hálózatfejlesztésének. Az új tervidőszakra húzódott át a pécs-mecseknyugati postahiva­tal beruházása, amelynek üzembe helyezése az idén meg­történik. 1986-ban kezdődik a pécs-siklósi városrész lakótele­pi postahivatalának építése, az átadás pedig a következő év­ben várható. A pécsi Puskin téri hivatalt pénzügyi források hiánya miatt nem tudtuk meg­valósítani, de a VII. ötéves tervben ismét napirendre tűz­tük. 1989-ben megkezdődik a Pécs 2. számú postahivatal és postai feldogozó üzem építése. Az elgondolások szerint ez megoldja a dél-dunántúli pos­taanyag feldolgozásának gépe­sítését. Megkezdjük az új Pécs 1. számú postahivatal építésé­hez szükséges előkészületi munkákat, a megvalósításra azonban csak a Vili. ötéves tervben kerül sor. Postahivatal építését készítjük elő a nagy- árpádi városrészen.- Mivel számolhatunk a megye más településein? — Kozármislenyben és Me- cseknádasdon 1987-ben kezd­jük új postahivatalok építését. A hasonló villányi és vajszlói beruházások indítását az 1988- 90-es évekre ütemezzük. A kö­vetkező években 15 hírlappavi­lont telepítünk. A postahivata­lok meghosszabbított nyitvatar- tását á jelenlegi pénteki mun­kanapok helyett - hétfőre ter­vezzük áttenni. A postaszolgá­lati fejlesztésekre a VII. ötéves tervben 161 millió forint áll ren­delkezésünkre.- A Posta fontos tevé­kenysége a rádió, tele­vízió műsorszórás. Javult-e a vételi tehetőség az el­múlt években? — A Kossuth műsorral a kö­zéphullámú sávban a megye ellátását az 540 kHz-en üzeme­lő solti adó, URH sávban a 718 MHz frekvenciájú pécsi adó biztosítja. A Petőfi műso­rát a nappali órákban ugyan­csak a pécsi adó biztosítja. Az esti és az éjszakai órákban vi­szont — hullámterjedési okok miatt — a vétel romlik, az adás csak Pécsett és környé­kén vehető. Az URH sávban mind a mono, mind a sztereó üzemmódban, valamint a 3. műsorral a megye ellátott ugyancsak a pécsi adó segít­ségével. A Magyar Televízió 1-es mű­sorának vételét a megye nagy részén a pécsi adó teszi lehe­tővé. Baranya északi felén fog­ható még a kab-hegyi, a kele­ti részen pedig a csávolyi adó. Hasonló a helyzet a 2-es műsor vételénél is. Ugyanakkor a megyében átjátszó adók is működnek — Siklós, Mecsekná- dasd és Mázaszászvár -, ame­lyek szintén a jobb vételi lehe­tőséget segítik. Az elmúlt terv­időszak jelentős beruházása volt a Pécs—Nagykanizsa—Zala­egerszeg mikrolánc bővítése. — Mit terveznék idén és a következő években? — Még ebben az évben üzembe helyezzük Kozármisleny térségében az új pécsi 20 kW- os középhullámú adót. Telepí­tésre kerül egy másik 10 kW-os adóállomás is, amely a Ma­gyar Rádió Pécsi Stúdiójának műsorát sugározza. Ezzel lehe­tővé válik, hogy a Petőfi mű­sort a helyi sugárzás alatt is venni lehessen. Átadását a jö­vő évre tervezzük. A televízió 1-es műsorát su­gárzó pécsi nagyadó rekon­strukciója, az antennarendszer felújítása 1989-ben kezdődik. Pécs belvárosának jobb 1-es műsorral történő ellátása érde­kében telepített 150 W-os adó­berendezés átadására még az idén sor kerül. A szigetvári át­játszóadó üzembe helyezése viszont az év végére, a követ­kező év elejére várható. Ferenci Demeter HÉTVÉGE 3. Proksza László felvételei I Gázprogram Meszesen Megkezdik a Meszest ellátó gerincvezeték építését megépíti a nyomásszabályo­zótól a lépcsőházakig az alapvezetéket. A meszesi városrészt, an- i nak 2359 családját közvetle­nül kiszolgáló vezetékhálózat \ az 1985. évi árakon számolt költségvetés szerint negyven­két millió forintba kerül. Tér- \ mészetesen ez a program még nem tartalmazza o Me­szesre tervezett új bányász- lakások földgázellátásával összefüggő műszaki kérdése­ket, valamint az ezzel kap­csolatos költségeket. Ezeket külön keretből finanszíroz­zák, nem terhelheti a lakos- I ságot. A fővezetéktől Fehér­hegyig terjedő szakaszok tervei megvannak, és már­cius 31-ig elkészülnek a konkrét kiviteli tervek is. A megvalósítás elsősorban at­tól függ, hogy a városrész lakóinak legalább kilencven százaléka igényelje a szol­gáltatást, illetve vállalja a hálózatfejlesztéssel, valamint a lakások bekapcsolásával járó költségeket. Ezekben a hetekben is­mertetik a földgázhálózat fejlesztési programot, s ez­zel együtt kérik a lakóterü­leten élők véleményét. A ge­rincvezeték jövő évre terve­zett átadása után úgy kí­vánják ütemezni a munkát, hogy utcáról, utcára halad­jon a vezeték. A korábbi ta­pasztalatokból okulva nem kezdik meg nagy, összefüggő területen a munkát, mert szeretnék elkerülni a félre­értéseket, az ellátásszervezé­si gondokat, ezzel együtt a feleslegesen hosszadalmas várakozást. A lebonyolítást szervezett módon az UNIBER a lakosság, illetve a városi tanács megbízása alapján végzi: jövőre így azok a kö­zösségek kerülhetnek előnyös helyzetbe — az ütemezés műszaki feltételein túlmenő­en - ahol időben szervezik meg a társulást, és az utca lakóinak jelentős többsége belép a közösségbe. Szaka­szosan épül meg a vezeték- hálózat, de régóta várt, konkrét fejlesztési programot ad a meszesi városrész egé­szének. Gáldonyi Magdolna Panzió a bólyi időseknek Házat, pénzt ajánlanak cserébe a tanácsoknak A, kiviteli tervek mór ké­szülnek, jövőre megkezdő­dik az építkezés: a bólyi idő­seknek panziójuk lesz. Háza van,' megélhetési gondjai nincsenek, mégis tá­mogatásra szorul. Napjaink­ban sok olyan idős emberrel találkozunk, akikre jellemző ez a megállapítás. A gyer­mekek, a közeli hozzátarto­zók hiányában egyedül ma- radtakról, illetve azokról van szó, akik családtagjaik, tá­voli lakóhelyük, elfoglaltsá­guk miatt nem tudnak elég időt tölteni idős hozzátarto­zóikkal. Bolyban is élnek ilyen egyedül maradt idős embe­rek. Az ő megnyugtató gondo­zásuk érdekében a nagyköz­ségi közös tanács panzió lét­rehozását tervezi. Az idősek napközi otthona tetőterének beépítésével nyolc garzon ki­alakítására van lehetőségük. A kiviteli terveket már ké­szítik a Bólyi Költségvetési üzem és a Mezőgazdasági Kombinát mérnökei. Az idősek napközi otthoná­nak tagjai közül eddig hár­man szóltak, hogy szívesen lennének a panzió lakói. Cse­rében ketten házat, egy né­ni pedig jelentős összeget ajánlott fel a tanácsnak. Részben ebből a pénzből, il­7000 állomással bővítik a pécsi helyi távbeszélő-főközpontot

Next

/
Oldalképek
Tartalom