Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-01 / 31. szám
Üj elnök a KISZÖV élén Tekintélyt a teljesítmény ad Szélesíteni az együttműködést! Segítjük a piackutatást Serkentjük kisszövetkezetek alakítását Új elnöke van a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének. A közelmúltban lezajlott küldöttgyűlésen Haasz József utódjául Aparácz Dénest választották elnökké, aki azt megelőzően az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa volt, — Izgult a választás előtt? — Igen, hiszen az ipari szövetkezetek fennállása óta először kettős jelölés volt. Készültem, hogy szükség esetén programjavaslattal állok elő, de erre nem került sor. Ezúton is megköszönöm, hogy a szövetkezeti mozgalomból gondoltak rám és jelöltek — mondta Aparácz Dénes, hozzátéve magyarázatul, hogy a megyei pártbizottságon az ipari szövetkezetek munkája egyik területét képezték, részt vett a KISZÖV elnökségi ülésein, véleményezte a végrehajtó bizottság elé kerülő, az ipari szövetkezetekkel foglalkozó előterjesztéseket. Belelátott tehát a dolgokba. Aparácz Dénes negyvennégy éves, három gyermek édesapja. A gépipari technikum elvégzése után a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóságán kezdett el dolgozni, 1969-től a DÉDÁSZ siklósi kirendeltségének vezetője, majd 1971-től az MSZMP siklósi járási bizottságának, 1975-től a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Közben 1964-1970 között levelezőn elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karát, s politikailag is képezte magát, iskolákat végzett. — Olyan időket élünk, amikor az ipari szövetkezeteknek előrehaladásuk érdekében még inkább keresniük kell az együttműködési lehetőségeket a más tiousú szövetkezetekkel és az állami iparral. Ebben a KISZÖV elnöke, éppen a széles körű ismeretsége révén, sokat seaithet. .. — Valóban, most, amikor szűkösen állnak rendelkezésre a fejlesztési pénzek, keresni kell a termelési együttműködések lehetőségeit a más szövetkezetekkel és az állami vállalatokkal. Erre a szövetség ajánlásokat dolgozhat ki és segíthet a kapcsolatépítésben. Egyik fő feladatunkat ez képezi — állapította meg Aparácz Dénes. — Miben segithet még a KISZÖV? — A hetedik ötéves tervidőszak elején tartunk. Nagyon fontos, hogy helyesen mérjük föl helyzetünket, s hogy milyen feladatokat tűzzünk ki magunk elé. A szövetség munkáját a megváltozott gazdasági körülmények között mindenképpen hatékonyabbá kell tenni. Újabb szolgáltatásokkal kell az ipari szövetkezeteink segítA Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet üzemcsarnoka György- aknán zásának előmozdításán túl segíthetünk a piackutatásban, a külkereskedelmi vállalatokkal való kedvezőbb kapcsolatok kialakításában. Serkenthetjük a kisszövetkezetek alakítását, ezek sokféle feladatot meg tudnak oldani. Országosan már 700 ilyen kisszövetkezet alakult, Baranyában mindösz- sze kettő, illetve most van a harmadik alakulóban Bükkös- dön. Segíthetjük továbbá az önelszámoló egységek rendszerének kiterjesztését a szövetkezetekben. Mindezen új feladatokra képessé kell tennünk a KISZÖV szervezetét, olyan szakemberekre van szükség, akik a szövetkezetek szemében is igazi szaktekintélyek. Ehhez erősíteni kell a kádermunkát, ami az egész szövetkezeti mozgalomra áll. alap most is rendelkezésre áll. — Igen ám, csakhogy nem korlátlanul. A közös támogatási alapból olyan helyre kell juttatnunk, ahol hatékonyan befektetik, s ne pedig mentőkötél legyen e pénz, csak arra, hogy elköltsük. A gyöngék igyekezzenek a saját lábukra állni. — Az ipari szövetkezetek életében is lezárul egy ötéves időszak, az idén ősszel ül ösz- sze kongresszusuk. Várható- ak-e nagyobb horderejű változásokat elindító határozatok a kongresszuson? — Elsősorban az érdekképviselet és a tulajdonosi tudat erősítésével kapcsolatban várhatók döntések, melyek elé nagy várakozással tekintünk. Miklósvári Zoltán ségére sietni, cselekvőén, jó irányban befolyásolni a munkát a szövetkezetek termelési, piaci igényeihez igazodva. A termelési kooperációk létreho— Hogyan látja a baranyai ipari szövetkezetek jövőjét? — A szolgáltató szövetkezeteknek mindenkor a fizetőképes kereslethez kell igazodniuk, az 6 munkájukhoz egyébként a gebines rendszer elterjesztése újabb lendületet adott. Keresik a helyüket az építőipari szövetkezetek, nekik a kötött és a szabad áras munkák helyes árát kell megtalálniuk, továbbá ipari tevékenységüket szélesíteniük, hogy tevékenységük nyereséges legyen. Egyes szövetkezeteink, mint a sellyei Agrokémia, a pécsi Plastex, a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet, a Villgép szépen lépegetnek fölfelé, más szövetkezeteinknek viszont meg kell újulniuk. Még olyan áron is, hogy koncentrálva termelésüket, egyes telephelyeiktől értékesítés útján megválnak. — Az ipari szövetkezetek rendelkeznek közös fejlesztési alapokkal is, ami sokszor mentőkötél volt egyes gyöngélkedő szövetkezeteknek. Ez az Papp Adolf Sok szép munkát elvégeztünk — Amit el szerettem volna érni, az mind megvan — Keményen megdolgoztunk mindenért „Szerencsére még vannak embereink, akikkel akár hegyeket is lehet mozgatni, akikre mindig, mindenben lehet számítani" — mondta főmérnök ismerősöm. Szerencsére még vannak — hallom azóta is. De kik és milyenek ezek az emberek? * A BÉV Mélyépítési üzemigazgatóságának helyettes vezetője és egyben a III. közmű- építési üzem vezetője, Almacht Gábor kérésemre sorolja a húzó embereket: a kubikos brigádvezetők közül Papp Adolf, Barna István, Wéber Pál s az őket a Volvóval kiszolgáló Sal- gó Gyula gépkezelő . . . Az István III. új aknatornya szikrázva veri vissza a január végi napsugarakat. Az ácsok már befejezték a trafóház alapozását, a kubikosok az oszlopokra kifeszített tóvhőellátó csővezeték alól bontják el az alumíniumcső állványzatot. Sarat dagasztva hozzák ki az útra a csöveket, pallókat, rögzítőelemeket. Brigádvezetőjük, Papp Adolf is csövekkel a vállán kaptat fel a sáros partoldalon barna szőrmekucsmában, zöld vattakabátban, fekete gumicsizmában. Első látásra feltűnik, milyen erős. Az viszont meglep, hogy áprilisban tölti be a 60. életévét. — Hogyan lettem kubikos? — kérdez vissza. — Véletlenül. Apám molnár volt, aztán a malmok államosítása után földműves lett. Mellette dolgoztam, majd a nősülés után a magam ura lettem. Volt 11 katasztrális hold földem (szántó, erdő, rét, szőlő), lovam, két tehenem, üszőm, tartottunk disznókat meg baromfit. Nehéz munkával, de megéltünk. Nőtt a három gyerekünk, ők is egyre többet segítettek. Amikor akkora adót vetettek ki, hogy azt már nem bírtuk fizetni, elmentem a Betonútépítő Vállalathoz. A pécsváradi kőbányában — akkortájt épült a hatos főút — kőtörőként kezdte. Megtanult követ fúrni és robbantani. Aztán a komlói kőbánya következett. — Szólt a művezetőnk, hogy egy hónapra Karcagra kell menni a brigáddal rizsföldeket kialakítani. Mentünk. Ott meg az egy hónap végeztével nem akartak hazaengedni, mondták: ilyen jól dolgozó kubikosokra van szükségük. Hazajöttünk, s mivel időközben leállították a komlói kőbányát, kubikosként dolgoztunk tovább, így lettem kubikos - harminckét éve ... — Mikor jött át a BÉV-hez? — ötvenhétben, az egész brigáddal, harmincketten. Most mór csak tízen vagyunk. Ma már nem akar senki kubikolni. Pedig sok szép munkát elvégeztünk mi már. Azokat meg lehet nézni. Amikor még makadómutakat építettek, kézzel rakták le útalapnak a nagyobb köveket és kavicsvillával terítették, dolgozták el a kisebbeket. „Dicsértek is az úthengeresek: senki sem rak olyan útalapot, mint a Pappék". Ma is építenek utat: a földmunka nehezét már rég a gépek végzik, a finom munkát viszont csákánnyal, ásóval, lapáttal ők. Vajon össze tudná-e számolni Papp Adolf, hogy a csatornáknál, víztározóknál, utaknál korábban még a házalapoknál, iparvágányoknál mennyi földet, követ mozgatott meg? — Sokat, nagyon sokat dolgoztam már életemben. Talán iennek is köszönhetem, hogy ilyen jó erőben vagyok. Azon vagyok, hogy minél könnyebben, szaporábban végezzük a munkát úgy, hogy az tökéletes legyen. A szakmai fortélyokat ismerni kell: voltak jó tanító- mestereim, akiktől elleshettem a fogásokat, magamtól is sokmindenre rájöttem. Mi nem lazsálunk, hanem egyenletes tempóban dolgozunk. Az új aknatorony- A brigádban mit szólnak ehhez a hajtáshoz?- Aki keresni akar, az marad. Nagyon rendesek, hisznek nekem, így könnyebb bármilyen munkát együtt elvégeznünk. A napi munka befejeztével körbenézem a másnapi feladatot. Reggel fél háromkor már felébredek és végiggondolom, hogy aznap mit és hogyan kell csinálnunk. Ha valami mégsem úgy sikerül, az nagyon bánt.- Nem csábították a lapáttól, ásótól?- De igen. Itt a vállalatnál művezetőnek is meg akartak tenni. Nem vállaltam. Én ehhez értek. Az embereimet nem hagyom, nélkülük egy tapodtat sem megyek ...- És most, hogy nyugdíjba megy?- Eljött az ideje. Hiába is mondják, nélkülem már nem lesz olyan a brigád, mint velem. Jó kezekben marad a brigád, Kovács József, a helyettesem is olyan ember, mint én vagyok. Kár, hogy ő is nyugdíjba megy három év múlva ... Az asszony már nyugdíjas.- A kubikolással mire vitte?- Soha nem szégyelltem ezt a munkát, még nyakiq sárosán sem. Keményen megdolgoztunk mindenért. Amit csak el szerettem volna érni, az mind megvan: három gyerek — mindháromnak seqítettem a házépítéshez —, hat unokám, házam Székelyszabaron — onnan járok be dolqozni —, a háznál kertem, szőlőm, disznók, baromfiak. Otthon is akad tennivaló eléq. Van eqy szekrényem, tele kitüntetésekkel, el is zártam az unokáim elől, de megígértem nekik, hogyha nyugdíjas leszek, kinyitom azt a szekrényt .. . * Papp Adolf tavaly kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és — a Mélyépítési üzemigazgatóságnál végrehajtott tavalyi 20 százalékos béremeléssel — havi átlaga is megközelítette a 7 ezer forintot.- Nem iszik, nem dohányzik, ö nem „sétáló" brigádvezető — mondja Almacht Gábor. — Magától is maximális teljesítést követel és ezt várja el a társaitól is. S szólni mer, ha az emberei közül valamelyik lazít. Kár, hogy elmegy. Murányi László Papp Adolf Négyen az Agrober műszaki gárdájából: (balról) Gondek Lászlóné szerkesztő, Sterner Pál mérnök, Paári József szerkesztő és Atanazov Ili ja mérnök. Fotó: Proksza László Rekonstrukció, melioráció, útépítés Gyorsan megtérülő beruházások A fejlesztések, pótlások csökkenése az Agrober Vállalatot 1980-tól arra ösztönözte, hogy bonyolítói, szolgáltatói tevékenységét fokozza, ugyanakkor tervezői munkájában az országos rekonstrukciós programokhoz igazodjon. Baranyában az Agrober pécsi irodájának tervei alapján és lebonyolításával, a sertéstelepek megújítása nagyrészt befejeződött. Tavaly Nagype- terden, Szabadszentkirályon és Mohácson. Idén elkészülnek a dunaszekcsői teleprekonstrukcióval és bővítéssel, s kezdik a baranyahidvégit. így Villány, Nagydobsza és Beremend kivételével a KA-HYB és ISV technológiát alkalmazó mező- gazdasági üzemek mind áttértek, illetve áttérnek a már kiépített rendszerek modernebb változatára. A nedves etetés a takarmányhasznosulást segíti elő, a részben almolásos sertéstartás a vízfelhasználást a felére csökkenti, s a nyitható tetőszerkezetű építési megoldás a természetes szellőztetés lehetőségével jelentős költségmegtakarítást eredményez. A beruházások megtérülési ideje három-négy év. Korlátozó tényezőt a tőkehiány jelent. A Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének szakembergárdájával közösen elkészítették a Dráva- menti térség 35 ezer hektárnyi földterületet érintő meliorációs terveit. A Mohácsi-szigeti talaj- javításnál csupán ellenőrként működnek közre. A gabonaprogram keretében magtárak építését tervezték és bonyolították le Hímesháza, Boksa, Drávasztára, Hidas, Felsőszentmárton, Villány és Szigetvár termelőszövetkezeteiben. Bábolnai szárító került Szentlőrincre, Sellyére és Mozs- góra. Tavaly áprilisban gépműhelyt adtak át Belvárdgyu- lán. Agrober-tervek nyomán készült el Sellyén egy bekötőút, Villányban a Pannonvin oltványtelepéhez egy kétkilométe- res útszakasz. A pécsi iroda a mezőgazda- sági és élelmiszeripari munkákon kívül községi tanácsok megrendelésére iskolák, óvodák, szolgálati lakások felújításában, építésében vesz részt. Pécsett a városi tanács megbízásából Kertváros gázellátását bonyolították le, Mohácson a kórház, a gimnázium felújítása, a gázvezeték-építés mutatja működésük eredményességét. Baranya megyén kívüli munkaként a Szekszárdi Állami Gazdaság sertéstelepének gázellátását említi Ács Vilmos, a pécsi iroda igazgatója. Szo1- gáltatói tevékenységük talajmechanikai szakvéleményezést jelent a szomszédos megyék Agrobereinek felkérésére, ugyanis Tolnában és Somogybán nincs ehhez megfelelő technikai felszereltség és szakember. A három tervező, az egy bonyolító és a negyedéve alakult gazdasági vgm-ek működésének hatékonyságát mutatja, hogy az Agrober dolgozói létszáma az elmúlt évben 6,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor az árbevétel 4 százalékkal növekedett 1984-hez viszonyítva. 1985-ben a 125 fős össz- létszám 34,5 millió forint árbevételt produkált. L. Cs. K. HÉTVÉGE 5.
