Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-26 / 56. szám
Dunántúlt napló 1986. február 26., szerda Egyetemre készülő szakmunkások Előkészítő tanfolyam Gödöllőn A gödöllői AgrórfeIsőoIdatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága szakmunkásokat előkészítő tanfolyamot indít oz 1986—87-es tanévben. A tanfolyamra azok a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben, Mezőgép-vállalatoknál, szakszövetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások jelentkezhetnek, akik a 10/1978. (Vili. 29.) ÜM—MŰM sz. együttes rendelet 3. és 4. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra levélben 1986. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1986. májusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, ennek alapján történik a döntés a végleges felvételükről. A tízhónapos képzési időből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrár-felsőoktatási intézménybe felvételizhetnek, és további tanulmányok után agrármérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. Segélykiáltás ez a darab Kinn vagyunk a vízből Bemutató a Ságvári Kamaraszínházban Pénteken este premier lesz a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában, a Ságvári Művelődési Központban: Edward Bond angol író Kinn vagyunk a vízből című drámája kerül színre. A falragaszokon a Stúdióelőadás és a Csak felnőtteknek! feliratok is szerepelnek, ami viszonylag ritkán fordul elő Pécsett. S ha tudjuk, hogy ez a darab 1965- ben Angliában bírósági ítélet következtében került le a színpadról, azóta viszont — világhírű művészek rendezésében — bejárta a nagy európai színházakat, mindenütt hangos botrányokat vagy nagy sikert aratva, akkor jogos a kérdés Szegvári Menyhérthez, a Nemzeti Színház főrendezőjéhez: mi indokolja enríek a drámának a bemutatását Pécsett 1986-ban? — A darab nem szerepel semmiféle bérletben, tehát nem tesszük „kötelezővé” a megtekintését — mondja Szegvári Menyhért. — Azt szeretnénk, ha valódi kíváncsiságból jönnének az emberek a színházba, de tudva, hogy mit fognak látni. S mert a Csak felnőtteknek! felirat gyanút kelt, hogy itt valamiféle obszcenitásról van szó, el kell mondanom: erről szó sincs. Olyan dráma ez, amelyhez beülni megfelelő esztétikai felkészültség nélkül szinte veszélyes. Kegyetlen történet kegyetlen eszközökkel. Bond — aki egyébként a jelenkori angol dráma kiemelkedő személyisége — felnagyít egy hétköznapi történetet, s mert felnagyít, egyúttal el is vonatkoztat: már többről van szó, mint a konkrét 'helyről és időről. Az angol társadalomban megjelent egy olyan réteg, amely közveszélyes és önpusztító, amely előtt semmiféle életcél nincs: csak annyit keresni, amennyi nőre és italra elegendő. E perifériára szorult lézengőket könnyű belevinni bűncselekménybe — itt is ez történik: a család, a közösség széthullását egy ártatlan gyerek szenvedi meg. — "A kérdés: be kell-e mutatni? A botrányokat világszerte azok a kispolgárok okozták, akik kikérik maguknak, hogy a színház erről szóljon; akik az életben is elfordítják a fejüket, ha kegyetlenséget látnak. Nem kisebb művész, mint Lawrence Olivier védte meg ezt a drámát, így: „... ríem gyerekeknek való darab, de felnőtteknek legyen bátorságuk megnézni ezt a tragédiát. Áthatóan fájdalmasan kell ábrázolni a gonoszt, ha el akarjuk riasztani tőle az embereket." — Magyarországon nem olyan súlyos a helyzet, mint Nyugaton, de a tendencia halványan megjelent: gondoljunk a fiatalkorú bűnözés növekedésére, az öngyilkosságra, az alkoholizmusra. Szembe kell nézni vele — a színpadon is. — Segélykiáltás ez a darab a közösségért, az emberi szóért. Azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a társadalom fontos, nagy kérdései, s akik a véleményük megformálásában szívesen veszik a művészet, a színház segítségét. G. T. lfakolcxs köteleit logua Műszaki főiskolások a földrengéskárosultakért Köszönőlevelek a hasznos szakmai gyakorlatért „Lakóházamat a földrengés miatt teljesen le kellett bontani. A legnagyobb kétségbeesés állapotában voltunk, a feleségemmel együtt, mert idős, kis jövedelmű nyugdíjasok vagyunk. Az épület lebontásával még a segítőkész szomszédokkal együtt megbirkóztunk valahogyan, de az újraépítés bonyolult szakipari munkáihoz sem pénzünk, sem szakember nem volt". (Részlet egy Balatonfűz- főről érkezett köszönő levélből). V Szokatlan erejű földrengés rázta meg az országot tavaly, augusztus 15-én. A természeti csapós különösen Veszprém megyében okozott nagyobb anyagi károkat. Sokféleképpen próbáltak segíteni emberek a bajbajutottakon. Adományok érkeztek, segélyakciók szerveződtek. A helyreállítási munkálatokból kivette részét a pécsi műszaki főiskola és a pécsi építőipari szakközépiskola mintegy kétszáz tanulója és hallgatója is. Segítségüket önként ajánlották fel. Szakmai feladatokat végeztek — társadalmi munkában. * „Először csak statikai munkákra, kárbecslések készítésére ment egy brigádunk, mező- gazdasági munka helyett. Ekkor láttam a helyzetet, és úgy ítéltük meg, súlyosabb, mint hittük. Egyik napról a másikra megszerveztem, hogy újabb turnus jöjjön, átcsoportosítottunk 21 hallgatót. Egy hétig voltak, oktatók irányításával". (Metzing Ferenc, a PMMF adjunktusa). * „Ilyen nehéz körülmények között tapasztaltam, hogy még nem veszett ki az emberekből a segítőkészség, mivel az önök iskolájának tanulói felajánlották munkájukat. Elvégezték az épület belső bepucolását, a mennyezet beépítését és a villanyszerelési munkálatokat, kifogástalan minőségben. Mindezekért őszinte, szívből jövő köszönetünket szeretnénk kifejezni". (Az előbbi köszönőlevél folytatása). * „Október 11.: kéménypillér- falazás, kéményfedlap zsaluzása. 0,5 m2 külső vakolatjavítás — kötélen lógva, 13 méter magasságban. Előadta Said Majnnon afgán diáktársunk. A kötelet tartotta és közreműködött Kelemen Zoltán mélyépítő. Később mogyorókóstoló". (Részlet az egyik brigád munkanaplójából). * „Merevített, aládúcolt falu házak voltak sokfelé a környéken, riadt szemű, hálás emberekkel. Többnyire idősebbek házainál dolgoztunk. Beszélgetni is akartak velünk sokszor. A mi csoportunk oktatási időben volt Balatonfüzfőn egy hétig. Kellett utána „lapátolni", hogy behozzuk a lemaradást". (Soós Imre harmadéves épületgépész hallgató.) * Ötször egy hét önzetlen segítség a két pécsi iskola diákjaitól. Köszönőlevelek sokasága. összefonódó baráti kapcsolatok. Tanulási idő alatti, igazi szakmai gyakorlat. Félelem a következő földrengéstől. Milyen furcsa itt a végén: reméljük, hasonló segítségre nem lesz többet szükség. Bozsik L. Retina A szigetvári A matőr film Stúdió ez évi programja A szigetvári Retina Amatőrfilm Stúdió 1985-ben elért eredményeivel lapunk részben már foglalkozott. A szolnoki és hirosimai sikereken kívül azonban több említésre méltó esemény is történt a stúdió életében. Argentínában, Mar Del 'Platán szerepeltek a szigetvári filmesek tavaly júniusban, Baga- tell című alkotásukat az ŰNICA Avantgarde ötödik filmjeként mutatták be. Ezen a fesztiválon a magyar válogatás elnyerte a Legjobb Nemzeti Kollekció díját. A stúdió Amortizáció-ját vetítették az osnabrücki V. Nemzetközi Kísérletifilm és Video Bemutatón, és még 1985- ben elnyerték az MTA Soros Alapítvány 35 000 Ft-os támogatását. A napokban Kaposváron vendégszerepeit a csoport az Állami Biztosító megyei fiókjának meghívására. Április 2-án a nagykanizsai gimnáziumban mutatnak be néhány filmet, és kiállítást rendeznek Hanczik Jánosnak, a stúdió vezetőjének grafikáiból. A Retina AFS 'idei tervei között szerepel még két nagyobb esemény is. Gáspár Anikó és Hanczik János Alfa és Csics című filmjével indulnak majd az országos főiskolai fesztiválon, később pedig nyolc filmjük bemutatását tervezik a hajdúböszörményi országos amatőrfilm fesztiválon. Aki tud arabusul... Amilyen természetességgel írunk a filmjegyzet rovatban a nálunk látható külföldi filmekről, olyannyira tartózkodunk a recenziókban a nálunk is látható, hallható külföldi tv- és rádióműsoroktól. Pedig hát kis hazánknak csak egészen kis területén nem foghatók külföldi tv-adások, s ez a helyzet sem tartós: az év második felétől megkezdődhet a közvetlen műsorszórású nyugat-európai tv- műhold műsorainak vadászása a parabolaantennákkal . . . Baranyában a jugoszláviai adásoknak vannak rendszeres nézőik, s ehhez még csak szerb-horvátul sem kell tudni: a magyar nyelvű műsorok is sok érdekességgel egészítik ki déli szomszédainkról kialakult képünket; sokan pedig valamely elterjedtebb nyelvbeni jártasságukat gyarapítják a „jugó" adásokból. Mert míg a Magyar Televízió az egyik végleten; addig a zágrábi, belgrádi a másikon: míg mi minden külföldi filmet szinkronizálunk — mert a magyar ezt szereti -, addig ők szinte semmit. Ennek köszönhetően nemcsak az angoltudás gyakorolható, ha nézzük a Denver-klánt, hanem a magyar is: sokan a jugó tv-ben fedeznek fel jó magyar filmet. . . Ennek ellenére a múlt héten is vissza-vissza kellett kapcsolni az MTV-re, s nemcsak azért, mert honi dolgaink mégiscsak izgalmasabbak. Hogy például lehet-e erőművet telepíteni az alig elfojtott gőzkútra? Csütörtökön Dél-Jemenbe mehettünk el Chrudinák Alajossal, aki operatőr társával együtt elsőként jutott el az „önpucs- csos" országba a külföldi újságírók közül. Hogy ez az útja sem volt rizikó nélküli, azt a fekete-fehérre megsérült színes kamerájuk is jelezte, noha elült már a törzsi-párti belső hatalmi harc. Nem lebecsülve sem a közel-keleti színhelyek fizikai veszélyességét, sem a Panoráma főszerkesztőjének személyes bátorságát, mégis akkor kezdtem el izgulni igazán Chrudinákért, amikor egyik „kísérője" félreértette és „veszélyesnek" minősítette az egyik kérdését. A riportnak is véget akart vetni e kísérő, mert szerinte a veszélyes kérdésre amúgy sem tudna válaszolni a riportalany, mert az egy „egyszerű ember". Szerencsére Chrudinák tud arabusul — a műsor első tanulsága tehát, hogy nem árt, ha az újságíró ismeri annak a területnek a nyelvét, ahol riportot készít. A bökkenő csak az, hogy nyelv rengeteg van, még az MTV sem tudná valamennyit szinkronizálni. Itt van például a „helyzetnyelv”: ebben a helyzetben ezzel a témával nem érdemes foglalkozni — hallani olykor nyilatkozásra egyébként alkalmas emberektől. S nemcsak Dél-Jemenben . . . A Panoráma második tanulsága: hogy a fel sem tett kérdés megválaszolására is akad egy illetékes, aki avatottabb- nak tartja magát a nyilatkozásra, mint akinek a kérdés szólna — sajnos, e „képviseleti” nyelvet is nehezen érti az egyszeri halandó . . . A harmadik tanulság, s ehhez szintén nem kell tudni arabusul, hogy noha a szó valóban lehet veszélyes fegyver, akár még kérdés formájában is, még veszélyesebb, ha valaki ki akarja sajátítani magának annak megítélését, hogy melyik kérdés az igazán veszélyes. Bodó L. Bemutató az Egyetemi Színpadon Besenczi Árpád és Juhász László Valódi sör, víz, vadnyugat Igazi a csapból folyó víz, a sör, a kenyérpirító is működik, az átkozott tücskök idegesítő- en ciripelnek, üvöltenek a pré- rifarkasok ezen a valódi vadnyugaton. Sam Shepard: Valódi vadnyugat című kétfelvo- násosát mutatta be a Pécsi Egyetemi Színpad február 19- én; az idei évadban ez a második bemutató az Anna utcában. A magyar közönség előtt drámaíróként még kevéssé ismert színész, forgatókönyvíró realista pszichologizáló művet alkotott: a dél-kaliforniai miliőben pattanásig feszülnek az indulatok, rég elfeledett vagy még fel sem ismert konfliktusok kerülnek napvilágra, s most robbanni készülnek. A cselekmény jószerint egy test-, vérháború köré épül, Austin zavartalannak ígérkező magányos munkálkodását zavarja meg Lee, a sivatagi hobó, a nyers modorú renegát, az idősebb testvér. Besenczi Árpád Austin szerepében sikeres, ám a felszín alatt korántsem nyugodt forgatókönyvírót alakít, akinek Beverly Hills-i nyugalmát, konvencionális „értelmiségi" voltát változtatja meg az agresz- szívebb, támadóbb, ám belül sérülékenyebb Lee, Juhász László. A drámai szereposztás jó, s a néhány teátrális mozzanat ellenére is hiszünk a két testvér szerepkereső konfliktusában, amely igazából nem hozhat megoldást, hiszen csak az történik, hogy a két főhős egy előző szerep helyett egy másikat vállal magára. Harcuk kilátástalan, ,,a meccset végig kell játszani”, kinek-kinek a magáét. Stenczer Béla Saul Kimmer producer szerepében a „józan” külvilágot testesíti meg, jó karakteralakítást nyújt, nem túlságosan árnyalhatja a pro- dukció-közoontú üzletembert, q figurának nem is a differenciálás a lényege. A „főhazug”, a Mama (Nagy Éva) megérkeztekor romokban hever a lakás, a két fiú belebukott a kínlódásba, a lefoszló önuralom már csak alig-alig leplezi a gyilkos indulatokat. Nagy Éva az igazi amerikai nőt jeleníti meg, akit hisztériára való hajlamával, infantilis vonásaival idegesít a házában látott rombolás, de nem érdeklik az előzmények, sem az, mi lesz a két fiú további sorsa. Nyúlfarknyi szerepe ellenére megpróbálta kiaknázni a figura nyújtotta lehetőségeket. Az előadás nagy érdeme Schmidt Zoltán összefogott, átgondolt rendezői munkája, s hogy Juhász László és Besenczi Árpád egymásra figyelve, pontosan játszanak. Az egyre erősödő ellenéteket azonban itt-ott a tempó gyorsításával ielzik mindössze, s az is előfordul. hoav néha „esik a feszültség”. Zavaró a jelenetek közötti színátrendezés-megol- dós, kizökkenti a nézőt az előadás közegéből. Mégis hiszünk Austinnak, mert el tudják hitetni, hogy „nincs itt semmi, ami iaaz volna”, ez a lét ha- zuoságoktól terhes. Benedek Péter díszlete és Tresz Zsuzsa jelmezei azonban igaziak, no és valódi a víz, a sör, a kenyérpirító . .. Hodnik Ildikó
