Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-02 / 1. szám
1986. január 2., csütörtök Dunántúli napló 5 Pukkant a pezsgő, hullottak a csillagszórók Megjött a hó! (Folytatás az 1. oldalról) A két ünnepnapon zökkenő- mentes volt a város hő- és vízszolgáltatása. Ez utóbbinál apróbb hibákat kellett elhárítani :i'< az ügyeleteseknek, e hibák azonban nem érintették a lakosságot. Szilveszter és újév napján a magántaxik több mint fele teljesített szolgálatot. Több ezer hívásra indultak útnak a T—7- es, Kenguru, Mecsek és Kékfehér kockás személytaxi központokból a magánfuvarozók. A hó ugyan lassította a menetidejüket, esetenként hosszabb időt kellett várniuk az utasoknak, de mindenki időben odaért a baráti társaságokba, a szórakozóhelyekre. Előfordult olyan eset is, hogy a hegyoldal egyes utcáiba nem tudtak bemenni. Ilyenkor gyalog indultak a megrendelőkhöz, s értesítették arról, hogy a taxi megérkezett. A Pannon Volán taxijainak is több, mint fele járta a város utcáit a két napban. A MÁV főmenetirányítójától megtudtuk, hogy a hó nem okozott gondokat. Pontosan jártak a vonatok, jelentősebb késés sehol sem volt. A két napon nyolcvan hómunkás tisztogatta a síneket. A síelés szerelmesei örömmel nyugtázták, hogy a szilveszterkor leesett hó sportolásra kiválóan alkalmas a Mecseken. Éltek is a lehetőséggel és személygépkocsikkal, autóbuszon sokan indultak fel a misinate- tői pályára - sílécekkel felszerelve. Húszcentis hó fogad- .ta őket, ezen már tényleg öröm a siklás./ Rengetegen vették igénybe a szánkópályát is. így szilvesztereztünk Hócsata Újmecsekalján Kivilágos kivirradtig mulattak az éttermekben Szilveszter délután hömpölygőn a tömeg a pécsi belváros utcáin. Álarcos gyerekek fújták papírtrombitáikat. A fodrászüzletekben és kozmetikákban már az utolsó simításokat végezték el a vendégeken. Lassan beesteledett. A buszok megteltek italokkal felszerelkezett, szórakozni induló emberekkel. Éjfélkor a város minden pontjáról a fiatalok százai özönlöttek a hagyományoknak megfelelően a Széchenyi térre, hogy a mindenki karácsonyfája alatt köszöntsék egymást az új év alkalmából. Vidám csoportok alakultak. A kiáltozó tömeg innen tovább folytatta útját a Kossuth Lajos utcába. A baráti társaságok között feltűntek magányosan érkezők is. A szilveszteri mulatozók közül kevesen viseltek álarcot. Széles jókedvükben fújták trombitáikat. Itt- ott néhányak nem kis riadalmára petárdák durrogtak. A kertváros legújabban átadott házaiban élő lakók közül sokan otthon töltötték az első szilveszterüket. Baráti társaságok búcsúztatták együtt az eltelt évet. A Himnusz hangjait követően az otthon vígadók kiálltak az erkélyekre, kinyitották ablakaikat és pezsgős üvegek pukkanása közepette köszöntötték a szomszédokat. Az ablakokból kihajított csillagszórók hullottak a hóra. Volt aki tűzijátékkal köszöntötte az új esztendőt, távolabbról a petárdák durrogása hallattszott. Többen ingujjban és lenge estélyiben gyönyörködtek a hóesésben és a fel-fellobbanó fényekben. Egy óra körül lassan elcsendesedett a környék és mindenki folytatta baráti körben az óévbúcsúztatót. Pécs éttermeiben több ez&r ember szilveszterezett. A Nádor összes termében több mint háromszázan mulatoztak kivilágos kivirradtig. Háromféle menüből válogathattak a jugoszláv, német és magyar vendégek. A ropogós malacsült, a velővel töltött pulyka és a csongrádi bélszín után és előtt különleges koktélokat fogyaszthattak. A kávéházban cigányzene, a sörözőben sramlizene szólt. A Pannóniában több mint háromszáz vendég búcsúztatta az óévet. Volt aki Svájcból, Svédországból érkezett, sőt akadt olyan is, aki a Közel-Keletről látogatott el Pécsre, hogy itt szilveszterezzen. A Szliven étteremben a hagyományoktól eltérően éjfélkor nem szolgáltak fel pezsgőt. Helyette a hajnali lencsegulyás előtt koccintottak a vendégek Vilmos-körtepálin- kával. A Mecsek étteremben reggel hat óráig tartott az óévbúcsúztató. Éjfélkor a vendégsereg vidám hógolyócsatával köszöntötte az új évet. Nem messze, az Olimpia összes termében a Mecseki Ércbányászati Vállalat 4-es üzemének dolgozói vigadtak. Éjfélkor a zenekar eljátszotta a Himnuszt és a Bányászhimnuszt. Az óév utolsó munkanapja cer pécsi munkatársaival. trükkszobá I Szintűi István, a helsinki magyar produ- Lauer. Györgyi felvétele Az óév utolsó és az új esztendő első napjaiban sem állt meg a munka a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermében, ahol a Finnországból érkezett magyar producer, rendező, Szintai István részvételével egy koprodukció munkálatai folytak. Magyar részről Boksa Tamás a rendezője annak a hat részből álló sorozatnak, amely Elias Lönnrot meséit rögzíti. Az első rész elkészült, most vágják, szinkronizálják Helsinkiben. A film forgatókönyvét, figuráit, háttereit, zenéjét a finnek készítették, a pécsi stúdió munkatársai vették fel, mozgatták meg a figurákat. A koprodukcióban részt vesz a Magyar Televízió ifjúsági és gyermekműsorainak lőosztálya, a Pannónia Stúdió pécsi műtér1 Éjfélkor a telefonnál Közvetlenül éjfél után, az új év első félórájában kis körtelefont bonyolítottunk le: szórakozóhelyet, kórházat, munkahelyeket hívtunk föl, hogy megtudjuk, mi történt az év legeslegelején, akadt-e dolguk az ügyeleteseknek. A pécsi Bástya sörözőben í éppen a tombola zajlott, s i azután amikor húsz perc j múlva újra hívtam őket, ki- | csit várni kellett, mire föl- j vették a telefont, ugyanis az | ott dolgozók a vendégekkel I együtt kimentek az utcára, I hogy az új év tiszteletére I kilőjenek egy sokszínű rakétát. A söröző tele volt, a vendégek egy részét egy negyvenöt fős Cooptourist- csoport alkotta. S hogy miket nyerhettek a hetven szilveszterező közül a szerencsések a tombolán? öten egyhetes beutalót Bükfürdőre, Tapolcára; tizenöten színházjegyet, s persze kisorsoltak egy nyolckilós malacot is, amihez mellékeltek egy cumisüveget és két liter tejet is. S végezetül a szilveszteri menü: hússaláta, malacsült, sülthurka és -kolbász pezsgős káposztával, pohárkrém. A telefonbeszélgetés ideje alatt pedig éppen az éjféli Jókai-bablevest fogyasztották a vendégek. A POTE szülészeti klinikáján megkérdeztük az ügyeletes orvost; született-e az év első félórájában gyerek. De ezúttal nem volt szerencsénk, sem a klinikán, sem a Megyei Kórház szülészetén éjfél nem jött világra senki és fél egy között. A tűzoltóság ügyeletén elmondták, hogy három pécsi riasztásuk volt, de konkrét adatokat nem tudtak még, mert a tűzoltók a helyszínekről ekkor még nem tértek vissza. S végül — ekkor már majdnem egy óra volt —, a Dé- DÁSZ ügyeletén dolgozókat kérdeztük, hogy telik az év utolsó éjszakája. Hárman dolgoztak, s mondták, nyugodtan tudják nézni a televíziót, mert egy-egy szóló bejelentés érkezett csupán de egész városrészeket érintő áramszünet addig szerencsére nem volt. D. Cs. me, finn részről pedig a Nemzeti Film Részvénytársaság, amelynek alapítója, producere és rendezője a magyar Szintai István, akit diákköri szálak fűznek Pécshez. — Itt érettségiztem erősáramú tagozaton a Gépipari Technikumban. Nagy szeretettel emlékszem vissza tanáraimra, Gáti Imrére, Lőcincz Józsefre és a magyartanáromra, dr. Fekete Miklósra, akinek nagy Tésze volt abban, hogy nem a műszaki pályát választottam. Elmondhatom, hogy ma is abból élek, amit tőle tanultam arról, hogyan kel! egy műalkotást megközelíteni. Vonzott a film, diákéveim alatt mozigépész voltam a Petőfi-moziban, érettségi után pedig elmentem segédmunkásnak a Hunnia Filmstúdióba. Aztán elértem, hogy Varsóba mehessek zenei rendezést tanulni, a távolabbi célom azonban az volt, hogy kijussak Finnországba . . . Szintai István ma az általa 1973-ban alapított helsinki Nemzeti Film Rt. producere, rendezője. Itt született első nagyobb munkája, egyben az első finn—magyar koprodukció, a Finnországról szóló dokumentumfilm a helsinki békekonferencia alkalmából, amit a nagy finn író, Veinö Linna forgató- könyve alapján Szintai István rendezett. Sok filmet készített azóta rendezőként, keresett tőkét a vállalkozásaihoz producerként, s ami önmagában is érdekes, Finnországban élő magyar állampolgárként. — Vajon hogyan talált viszsza Pécshez és a Pannónia pécsi műterméhez? — Rendszeresen visszajártam mindig dr. Fekete Miklóshoz, s egy ilyen alkalommal fedeztem fel az igen mozgékony szellemű pécsi műtermet. Közös munkánk most a Lönnrot- mesék sorozata. Éliás Lönnrot a Kalevala gyűjtése közben jegyezte fel ezeket a meséket, soha nem adta ki, ma is kéziratban vannak. Hat olyan mesét választottunk ki közülük, amelyeken ott a finn jelleg, ugyanakkor érthetőek nemzetközi közönség számára is. Paavo Haavikko finn íróval dolgoztuk fel a meséket úgy, hogy azok az esti mesék szintjét túllépve, maradandó hatást gyakoroljanak a gyerekekre. A Lönnrot-meséket megelőzően a tavalyi Kalevala-évfor- duló alkalmával Szintai István a finnek nemzeti eposzából is hozzákezdett egy finn—lengyel koprodukciós filmsorozathoz. Ennek is Faavo Haavikko a forgatókönyvírója, Merész vállalkozás, hogy a kivágásos, térhatást keltő multiplan technikával készülő trükkfilm ezúttal a Kalevala, egy nemzeti eposz üzenetét közvetíti a mai nézőhöz. A filmsorozatot mi is megvásároljuk. Végezetül azt kérdeztük, mit vár a finnországi producer a pécsi partnertől? Úgy látom, a Pannónia Filmstúdió pécsi műterme jó partnere lesz a Nobel-díj várományos Haavikkónak. Gállos Bővül a' sajtüzem Az ementáli utódja 500 tonnás export Nagyobb és korszerűbb lesz a termelés A Baranya Megyei Tejipari Vállalat véméndi sajtüzeme 25 milliós beruházás eredményeként az idén megújul, új 360 négyzetméteres csarnokkal bővül. Ebben folyik majd a tényleges sajtgyártás, a régi épületben tejátvétel, pasztőrözés, fölözés, csomagolás lesz. A véméndi termelőszövetkezet építőbrigádja végzi az építési munkákat, a belső szerelés a vállalat dolgozóinak a feladata. Nemcsak az alapterület nő, hanem a technikai színvonal is változni fog. Nagyobb kapacitású, az eddiginéj korszerűbb berendezéseken készítik majd a sajtot. A pasztőrgép, fölöző, kultúrafőzőtank NDK gyártmányú, a többi ÉLGÉPt termék, például a formázó, az alagútprés. — Éves termelésünk jelenleg ezerkétszáz tonna sajt. Par- mezánt, Pannóniát és Tenkest gyártunk. Az első kettő kemény, az utóbbi félkemény sajt. Mivel a két típus gyártási technológiája különböző, a jövőben Tenkest nem készítünk - mondja Mausz József üzemvezető. — A beruházás nyomán várható te^melésfelfu- tást legalább negyven százalékosra, a létszámnövelést húsz százalékosra tervezzük. Több mint ötven éve gyártanak Véménden sajtot. A kezdetben készített 80—100 kilós ementáli sajtkorongok férfierőt követeltek. Most 8-10 kilós sajtokat formáznak, ezt mór a nők is elbírják. A nyugdíjkort elérő férfiak helyére nők jelentkeznek, így nőiesedik el egyre jobban az üzem. Évente 13—14 millió liter tejet fogadnak, s dolgoznak fel. A környező termelőszövetkezetek és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát erdőföldi üzemegysége biztosítja a szükséges tej jelentős részét. A véméndi termelőszövetkp- zettőj érkező tejnél nincs fuvarköltség, ugyanis 880 méter hosszú föld alatti vezetéken közvetlenül a tsz tejházából az üzembe kerül a tej. A hazai piacra Pannónia, Tenkes és Parmezán kerül Vé- méndről. A Pannónia tulajdonképpen az ementáli utódja, azaz ilyen típusú kemény sajt. Az Ementáli- márkanevet két éve csak a svájciak használhatják. Mausz József a sajtok királyának nevezi az ementálit, hiszen ennek a gyártása a legnehezebb. A legfontosabb a tej minősége. De nem kevésbé a sózás.- Minél tovább sózzuk a sajtot, annál kevesebb lesz rajta a lyuk. A Parmezánt azért nevezzük vaksajtnak! mert nincs benne lyuk. A sózás nemcsak a lyukképződés- ben, hanem a konzerválásban és az ízhatásban is meghatározó szerepet játszik — tájékoztat az üzemvezető. Az új gyártócsarnokban a sózás folyamata is változni fog. A mostani sózókádakban a felszínen úszik a sajt. Az új módszer a konténeres sózás lesz: a polcokra helyezett sajttömböket minden oldalról éri a lé, ugyanakkor a jelenleginél kisebb területet vesz igénybe a sózás. A kemény sajt külföldön is kedvelt. A tervek szerint az egy "év alatt gyártott 1500— 1600 tonnás mennyiségből 500 kerül exportálásra. Finn-magyar koprodukción film Lönnrot meséiből A helsinki producer Pécsett érettségizett
